A tavalyi év a részvénypiaci esésről szólt, az S&P 500 index majdnem 20%-os gyengülést tudhat maga mögött. Az idei év azonban talán másképp alakul, miután az infláció csökkenése magával hozza az alapkamatemelési ciklus végét - ezzel elkezdődhet az új gazdasági ciklus -, így a részvénypiacok levegőhöz juthatnak.
Az S&P 500 index az elmúlt 10-12 hónapban a 200 hetes és a 200 napos mozgóátlagának a harapófogójába szorult. Ez a két indikátor támaszként és ellenállásként egyre szűkebb tartományba szorítja be a vezető amerikai részvényindexet. De merre jön majd a kitörés ebből a beszűkülésből? A múlt mutat erre lehetséges analógiát a bikáknak és a medvéknek is.
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (2. rész)
Ha rövid időre is, de fellélegezhetnek a fogyasztóbarát minősítésre pályázó kereskedelmi bankok: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrég frissített kiírása szerint nem idéntől, hanem csak 2024. január 1-jétől kell ügyfeleiknek a „faltól-falig” online bonyolítható jelzáloghiteligénylés lehetőségét biztosítaniuk. Hogy az egyéves haladék mennyire nyugtatja meg a szektor szereplőit, egyelőre nem tudni, mindenesetre érdemes közelebbről is megnézni, mit jelent pontosan a hiteligénylés teljes digitalizációja. Nemcsak a bankok, hanem az ügyfelek kedvéért is.
A súlyos méltányossági mellékhatásokkal működő nyugdíjemelési eljárás megváltoztatására kézenfekvő lehetőség nyílik az EU számára benyújtott magyar helyreállítási és ellenállóképességi tervben említett nyugdíjreform keretében. Nem érdemes azonban a teljes reformcsomag 2025. március 1-jei határidővel vállalt bevezetésére várni a nyugdíjemelési rendszer átalakításával, mert a veszélyhelyzetben minden nap számít a nyugdíjas társadalom tagjai számára. (1. rész)
Az elmúlt három és fél hónapban az S&P 500 index 11 százalékkal, míg a német DAX 38 százalékkal került feljebb dollárban számolva. Mi magyarázza ezt a döbbenetes különbséget ilyen rövid idő alatt? A szárnyaló euró és a gyengélkedő technológiai szektor csak egy részét adja a differenciának. A másik része a dolognak a 2022-es piaci félrepozícionáltságból fakad.
A világ felfordult körülöttünk. Ami eddig a józan észnek ellentmondó lehetőségnek tűnt, az ma lépten-nyomon szembejön velünk. Vagy lehetséges alternatívaként (mint a számomra egyre valószínűbb számottevő globális recesszió), vagy megvalósulva (mint az orosz agresszió nyomán kibontakozó háború).
Régóta tudjuk: ha valamihez számokat rendelünk hozzá, akkor képesek vagyunk az objektivitás látszatát kelteni. Mint a közoktatás kormányzásának minden más eleme, a Belügyminisztériumból kiszivárgott pedagógus teljesítményértékelésről és differenciált bérezésről szóló javaslat is a kormányzás látszatának fenntartását szolgálja, szakmailag megfontolható értelme nincs.
Részben a szokatlanul enyhe téli időjárásnak köszönhetően masszív esésben van a gázár a korábbi csúcsokhoz képest, ami Magyarország számára is megkönnyebbülést jelent. Nem is akármekkora megkönnyebülést, hiszen nagyjából 8 milliárd eurót spórolt a magyar kormánynak a meleg. Ha ezt perspektívába akarjuk helyezni, a visszatartott EU-s pénzek teljes összege, amit évek alatt kapnánk meg, 6,3 milliárd euró - tehát ennél nagyobb összeget sikerülne megtakarítani négy hét alatt, ha az árak itt maradnak, vagy ha a holland gáztőzsdén egyszerű fedezeti ügylettel ezen árakon lefedezzük, ha úgy tetszik, rögzítjük az idei évi árainkat az idei évi fogyasztásunk egy részére, vagy egészére vonatkozóan.
Az állami költségvetés már jó ideje elvesztette azt a jellegét és fontosságát, amely miatt valaha az országgyűlési szakbizottságokban, majd a szavazóteremben a naptári és egyben költségvetési év végén éjszakába nyúló vita, alkudozás és szavazás zajlott, jelentős érdeklődés mellett. A parlamenti demokráciákban a büdzsé a kormánypolitika számszerű megtestesítője, az állam főbb bevételi és kiadási tételeit jogilag szentesítő dokumentum; akár bivalybőr táskában mutatják fel színpadiasan, akár csupán laptopra töltik, mindenképp kulcsfontosságú pénzügyi törvény az ország számára, erős orientációt nyújt az üzleti élet szereplőinek.
Munkám évtizedek óta a költségvetési gazdasághoz köt, annak egyensúlya fenntartásának érdekeit igyekszik szolgálni. Így a magam nézőpontjából és ismerete alapján látom a pandémia, a globalizációs át- és visszarendeződés, az orosz agresszió s nyomukban az újkori migráció, az elszabadult energia- és nyersanyagárak formálta világunkat, elgondolkodva azon, hogy mi változott meg körülöttünk, merre tart a világ, s ebben a környezetben, itthon, a „lábunk” elé nézve a következő években mire juthatunk.
Matolcsy György december 5-én az Országgyűlés Gazdasági Bizottságához intézett beszámolója élénk szakmai és politikai vitát váltott ki. Kiemelkedő jelentőségű Surányi György elemzése (Portfolio 2022. december 12), Virág Barnabás MNB-alelnök reagálása (Portfolio, 2022. december 16), majd Surányi Virág írására adott válasza ((Portfolio 2022. december 21.) Ezen vita egyik elemére szeretnék reflektálni.
Ma már a napnál is világosabb, annak a nemzetnek vagy régiónak, amely vezető szerepet kíván betölteni a jövő autóiparában, élen kell járnia az elektromos hajtásláncok és járművek fejlesztésében, gyártásában, a kapcsolódó töltőinfrastruktúra fejlesztésében és kiépítésében, a szoftverek és chipek fejlesztésében és gyártásában, valamint a megfelelő tudásbázis megteremtése érdekében az oktatásban. Kína és az Egyesült Államok időben felismerte ezt és rendelkezésére álló eszközével azon dolgozik, hogy felgyorsítsa az elektromobilitásra történő átállást. Frans Timmermans minderre reagálva véleménycikkében, amelyet változtatás nélkül közlünk, kijelenti, ha a nagy múltra visszatekintő európai autóipar meg akarja őrizni versenyképességét, a jövőbe kell tekintenie. Az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke egyben hangsúlyozza, kiskapuk nyitva hagyása, pótmegoldások alkalmazása helyett verhetetlen, kiváló minőségű elektromos autókat kell előállítanunk, ez Európa és a világ érdeke is.
Az év végi ünnepek ideje hagyományosan az évnek az az időszaka, amikor átgondolkodjuk az elmúlt időszakban meghozott döntéseink következményeit, valamint azt, hogy mit szeretnénk elérni az előttünk álló tizenkét hónapban. Amikor például fogadalmat teszünk, megpróbáljuk átgondolni, miként tehetnénk jobbá saját életünket. Talán ez az időszak arra is alkalmat ad, hogy eltűnődjünk azon, miként érhetnénk el fejlődést nemcsak a saját életünk terén, hanem szélesebb kitekintésben is.
Nem találnám helyesnek, ha minősíteném a Matolcsy György vezette jegybank és az annak nevében hivatalosan a Portfolión megjelent írásomra reagáló Virág Barnabás vitairatát. Az önmagáért beszél. Ehelyett és anélkül, hogy elmélyednék a részletekben, két kérdést érintek pusztán az illusztráció okán.
A külkereskedelmi adatok elemzése azt mutatja, hogy a szankciók elérték közvetlen céljukat: romlott az orosz gazdaság termelési kapacitása, és a március óta csökkenő orosz energiahordozó eladási bevételek nagymértékben tovább fognak csökkenni az elkövetkező hónapokban a csökkenő eladási mennyiség és alacsonyabb olajár miatt.
„Azokon a napokon Magyarországon könnyebb lehetett kőolajat találni, mint benzint a kutakon” - mondta frappánsan egyik barátom a mikulás előtti napokról, utalva a Mol vecsési eredményeire és a káoszra az üzemanyag-ellátás terén. Azóta a kígyózó sorok már kevésbé jellemzik a benzinkutakat, szűk 13 hónap után ugyanis lekerült az ársapka az üzemanyagokról. De mi következik ezután? Milyen árakra számíthatunk? Röviden: az ársapka rövid távon ugyan kedvező volt egyes rétegek számára, de középtávon visszaüt: az elkövetkező időben nemcsak a hatósági áras időszaknál lesznek magasabbak az árak, hanem régiós összevetésben is. Hasonló a helyzet, mint az élelmiszerár-sapkák esetében, pár termék árát lehet rögzíteni, ám a többi termék árán keresztül megfizetjük azok olcsóságát, így mindent összevetve nem is biztos, hogy elérte a célját az intézkedés.
Ó, ió, ció… A téli szünetet váró diákoknak természetes folytatás a vakációóóó, azonban elemzőként nekem az inflációóóóó ugrik be.
Az Európai Bíróság a luxemburgi cégnyilvántartás ügyében döntött, de az ítélet valamennyi nyilvános céglistát érinteni fogja. Ezen túlmenően jól illeszkedik abba a sorozatba, amelyben az egyébként szintén luxemburgi székhelyű, de a nagyhercegségtől független testület fokozatosan véleményt mond a nyilvánosság és a magánszféra védelme közötti egyensúlyról.
December 13-án jelent meg az a kormányrendelet, amely szerint 2023. január 1-jétől 15%-kal kell emelni a nyugdíjakat. Sok vagy kevés ez az emelés? Ha a nyugdíjasok bevásárlásai szempontjából nézzük, akkor nagyon kevésnek látszik. A jelenlegi nyugdíjemelési paradigma nem a nyugdíjasok, hanem az állam érdekeit szolgálja. A 2023-ra betervezett nyugdíjemelés mértékén keresztül mutatom be ezt a problémát, és egyúttal javaslatot is megfogalmazok. A helyzet sürgető, főleg a 300 ezer legszegényebb nyugdíjas számára.
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
