Megérkezett az ígéretcunami a nyugdíjasok számára. A Fidesz a 13. havi nyugdíj fenntartását, nyugdíjemeléseket és részleges áfa-visszatérítést ígér, míg a Tisza Párt SZÉP-kártyás támogatást, alacsonyabb áfát és szja-mentességet javasol a dolgozó nyugdíjasoknak. A a javaslatok anyagi fedezete igencsak kérdéses.
A 2025-ös nyugdíjmegállapítás során alkalmazandó valorizációs szorzók 13,3%-kal emelkednek – derül ki a március 19-én társadalmi egyeztetésre bocsátott kormányrendelet tervezetéből. Ez azt jelenti, hogy a korábbi évek kereseteit az országos nettó átlagbér 2024-es szintjéhez igazítják, ami jelentős hatással van az idén nyugdíjba vonulók ellátására. Az utóbbi években egyre nagyobb különbségek alakultak ki az eltérő időpontban nyugdíjba vonulók között, mivel a valorizációs szorzók növekedése miatt a későbbi években igényelt nyugdíjak magasabb összegűek lehetnek. A később nyugdíjba vonulók jellemzően magasabb ellátásra számíthatnak, és ez hosszú évek óta feszültséget okoz a rendszerben, mivel a hasonló életpályát befutó, de eltérő időpontban nyugdíjba vonulók ellátása között egyre nagyobb különbség alakulhat ki.
A Nők40 a magyar nyugdíjrendszer egyedülálló eleme, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy 40 év jogosító idő megszerzése után, akár a nyugdíjkorhatár előtt nyugdíjba vonuljanak, levonás nélkül. Bár ez elsőre kedvezőnek tűnik, hosszú távon anyagi hátrányt is jelenthet, mivel a nyugdíjak évente csak az inflációval nőnek, míg a bérek ennél jellemzően gyorsabban emelkednek. A rendszer a nőket jelentősen kedvezményezi, mivel ők átlagosan hosszabb ideig élnek és tovább kapják a nyugdíjat, mint a férfiak. A Nők40 mindemellett komoly költségvetési terhet jelent, hiszen 2025-ben a teljes nyugdíjkassza 7,5%-át emészti fel.
A keresetek tavaly 13,2%-kal, a nyugdíjak 6%-kal emelkedtek. Az idei nyugdíjemelés 3,2% volt, miközben a keresetek 2025-ben átlagosan 8-10%-kal emelkedhetnek (egyes hivatásrendekben 20-30%-kal). Tovább nyílik az olló az aktív korú dolgozók és a nyugdíjasok jövedelme között, folytatódik a nyugdíjasok relatív elszegényedése. A kormányzat a kockázatok mérséklése érdekében egy évközi nyugdíjemelési korrekció vagy egy speciális nyugdíjprémium kifizetése helyett unortodox módot választott, hogy a nyugdíjasokat plusz bevételhez juttassa: a nyugdíjasok számára részben visszatérítik majd az általuk vásárolt zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek áfáját.
A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatóságát a kormányzat nem látja problémásnak, így egyelőre nem tervez reformot, pedig a rendszer több strukturális gondot hordoz. A legnagyobb probléma a nyugdíjmegállapítás és a járandóság emelésének eltérő mechanizmusa, amely miatt a nyugdíjasok relatív és abszolút elszegényedése elkerülhetetlen. A valorizációs szorzók gyorsabb ütemben növelik az új nyugdíjakat, míg a meglévő nyugdíjak csak inflációkövető emelést kapnak, így a "régebbi" nyugdíjasok relatíve egyre rosszabb helyzetbe kerülnek.
A magyar nyugdíjasok 2015 után egy szegénységi csúszdára kerültek, és nagyon úgy tűnik, hogy egyelőre nem lesz fordulat. Mit csinálnak másképp a környező országok, és miképp lehetne javítani a hazai nyugdíjasok helyzetén?
Magyarországon a nyugdíjasok helyzete romlik: egyre többen vannak relatív és abszolút szegénységben, részben a GDP-arányosan alacsony nyugdíjkiadások miatt. A nyugdíjemelések ugyanis jelenleg csak az inflációt követik. A visszatekintünk az elmúlt 10 év trendjeire, akkor azt látjuk, hogy a nyugdíjasok bizony egy elszegényedési csúszdára kerültek.
A jövő évi költségvetés tervezete alapján a magyar nyugdíjrendszer változásai és finanszírozási tervei több fontos kérdést vetnek fel. Az előirányzott költségvetés szerint 2025-ben a nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra 7200 milliárd forintot fordítanak, ami az egyik legnagyobb kiadási tétel marad. A 13. havi nyugdíj biztosítása 500 milliárd forint feletti összeget igényel, míg a NŐK40 program keretösszege 490 milliárd forintra nő. Európai összehasonlításban azonban Magyarország továbbra is az egyik legkevesebbet költő tagállam marad az öregségi nyugdíjakra, a GDP 7,45%-os arányával jócskán elmaradva az uniós 10,9%-os átlagtól. Cikkemben a 2025-ös költségvetés nyugdíjakra vonatkozó részeit elemzem.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform-javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? – ezt a kérdést vizsgáltam meg kétrészes cikksorozatom első részében részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak, és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztották el, felvillantva az alternatív megoldásokat. Ebben az írásomban pedig az OECD által szükségesnek tartott kiegészítő intézkedéseket vizsgálom meg.
Kezelhetnék-e az OECD nyugdíjreform javaslatai a magyar nyugdíjrendszer legégetőbb gondjait? Elemzésem első részében ezt mutatom be, részletesen kitérve arra, hogy a reformjavaslatok milyen következményekkel járhatnak és hogy a nemzetközi szakértők az anyagukban milyen területek vizsgálatát mulasztottak el, felvillantva az alternatív megoldásokat.
Az Orbán-kormány által a 2010-es évek elején végrehajtott magánnyugdíjpénztári rendszer államosítása jelentős bizalomvesztést okozott az öngondoskodási piacon, amit a mai napig érzünk. Az új javaslat, amely lehetővé tenné az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások ingatlancélú felhasználását 2025-ben, újabb kockázatot jelenthet. Habár a kormány azt hangsúlyozza, hogy a döntés önkéntes és csak egy évre szól, mégis csökkentheti a hosszú távú megtakarítási hajlandóságot.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, a harmadik részben pedig Németországról írtam. Befejezésként ismertetem a nemzetközi nyugdíjigénylés legfontosabb szabályait.
Az Európai Bizottság által elfogadott magyar Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) egyik célja a nyugdíjrendszer reformja, melynek határideje 2025. március 31. A reform célja, hogy javítsa a nyugdíjrendszer megfelelőségét és fenntarthatóságát a demográfiai öregedés kihívásai közepette. A reform javaslatainak társadalmi egyeztetése szintén elmaradt, noha ezt 2024 júniusáig kellett volna befejezni. Az OECD által készített jelentés ugyan elkészült a nyugdíjrendszer fenntarthatósági kihívásairól, de azt a kormány eddig nem hozta nyilvánosságra. Az OECD viszont közzétett egy anyagot, amelyben reformjavaslatokat fogalmaz meg. Az anyag több ponton is pozitívabb képet fest a magyar nyugdíjrendszerről, mint amilyen valójában.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, a második a részben Ausztriával foglalkoztam, ebben a részben pedig Németországról írok.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutattam az Egyesült Királyság nyugdíjrendszerének jellemzőit, ebben a részben pedig Ausztriával foglalkozok.
A pandémiás évek ideiglenes visszaesése után ismét 650 ezerre teszik a tartósan külföldön dolgozó magyarok számát (az előrejelzések szerint ez csak nőhet a jövőben), a legtöbben az Egyesült Királyságban, Ausztriában és Németországban dolgoznak. Számukra létfontosságú lehet, ha tisztában vannak az adott ország nyugdíjrendszerének működésével, a megszerezhető nyugdíj feltételeivel, hiszen nagyrészt ettől függhet majd az időskori anyagi biztonságuk. Cikksorozatom első részében bemutatom az Egyesült Királyság állami nyugdíjrendszerének jellemzőit.
A nyugdíjasok idén sem tudnak lekászálódni a relatív elszegényedési csúszdáról. Erre csak akkor nyílna lehetőségük, ha a 2025. március 31-i határidővel bevezetni vállalt nyugdíjreform keretében a nyugdíjemelés jelenlegi eljárásrendje érdemben változna. Magyarországon a jelenlegi szabályok szerint a nyugdíjakat az infláció mértékével kell emelni. Ennek révén a nyugdíjak vásárlóértéke elvileg nem csökkenhet, bármekkora is az infláció. A helyzet mégsem ilyen rózsás, mert a nyugdíjemelési eljárást vezérlő szabályok nem garantálják a vásárlóerő (a nyugdíj reálértéke) tényleges megőrzését.
A nyugdíjasok relatív elszegényedése ismét gyorsulni látszik, a friss kereseti adatok szerint a nyugdíjak növekedése egyáltalán nem képes lépést tartani a keresetek emelkedésével. Egyre többen süllyednek a keresetekkel többé-kevésbé együtt mozgó szegénységi küszöb alá. Már közel 950 ezer nyugdíj összege kisebb, mint a 2024-ben valószínűsíthető 175 ezer forintos szegénységi küszöb. A cikkemben különböző mutatók alapján azt a kérdést vizsgálom meg, hogy valóban fenyegeti-e tömegesen a nyugdíjasokat a szegénység, a mélyszegénység, a társadalmi kirekesztődés kockázata.
Az utóbbi hetekben már megkezdődtek a jövő évi minimálbérrel kapcsolatos tárgyalások. Ennek apropóján azt vizsgáltam meg, hogy mennyi nyugdíjra számíthat az, aki egész életében minimálbérre bejelentve dolgozott. Tavaly decemberben sajtóhírek szerint Varga Mihály pénzügyminiszter ugyanis azt közölte, hogy ilyen esetben legalább 120 ezer forintos nyugdíjjal lehet számolni. Megállja-e a helyét ez a feltételezés? A rövid válasz: igen is, meg nem is.
A sajtóban megszaporodtak azok a híradások, melyek szerint a nyugdíj mellett dolgozók száma tíz év alatt megnégyszereződött. Az elemzők jelentős része szerint a nyugdíjak annyira alacsony összegűek, hogy egyre több nyugdíjas kényszerül a megélhetése érdekében a nyugdíj mellett is dolgozni, és emiatt emelkedik jelentősen a nyugdíjas dolgozók száma. Vajon valóban ez a helyzet? 2. rész.
Denevérek és mosómedvék - egészen meglepő fajok lesznek egyre gyakoribb vendégek a városokban és külvárosokban....
Móricz Dániellel a magyar kötvénypiaci ársapkáról, Gauder Milánnal meg Afrikáról, színházgazdaságról és oktatásról... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Ingyenes Födémszigetelés és a HEM Rendszer: Hogyan Használhatod Ki Az...
Az adóbevallási szezon közeledtével remélhetőleg sokan reflektálnak arra, hogy mennyi pénzt vesz el tőlük az állam....
A Credit Management Group, az egyik legjelentősebb hazai független ESG tanácsadó cég és az RSM közös cégben egyesíti... 
A versenyképesség megőrzése és növelése kulcsfontosságú minden vállalkozás számára. A technológiai fejlődés... 
Sok ínyenc a bárány fejét akarja, sőt igazi különlegességnek számít az állat szeme is.
Virovácz Péter a Checklist vendége volt.
Mi történik Törökországban?
