On the other hand

2023. szeptember 19. 06:10 | Bod Péter Ákos

Bod Péter Ákos: Magyarország recesszióban. De mi jön ezután?

A magyar köznapi szóhasználatban, sőt az üzleti, gazdasági szaknyelvben is indokolatlanul gyakran hangzik el a válság. Itt van két friss élményem: az egyik egy szakmai vita, amelynek a címében szerepelt a válság szó, azt használta a moderátor valamint a kormánytisztséget viselő vitatárs, aki eközben a magyar gazdaság kedvező indikátorait sorolta, magam viszont némi közönségélénkülést okozva arról szóltam, hogy nincs válság. Ez az állítás meg is jelent a tudósításokban. Pedig a mondat folytatódott: recesszió van. Más fórumon ugyanezt a megkülönböztetést alkalmazva erős közönségkritikát kaptam olyanoktól, akik komoly gazdasági bajokat, tényleges társadalmi nehézségeket soroltak fel annak alátámasztásaként, hogy rossz és romló a gazdasági helyzet és a társadalom állapota.

2023. szeptember 18. 16:34 | Matura Tamás

Kína ellen fordul a Nyugat: hatalmas csapások jönnek, miközben Magyarország épp melléjük áll?

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke minapi, az Európai Unió helyzetét bemutató beszédében fontos bejelentést tett. Az unió megfelelő szervei szubvencióellenes eljárást kezdenek a kínai elektromos autógyártók ellen, mivel azok az európai fél gyanúja szerint a kínai állam hatalmas pénzügyi támogatásainak köszönhetően képesek mesterségesen alacsony áron adni járműveiket az uniós piacon. A lépés azt mutatja, hogy Németország tovább távolodik Kínától, és végleg maga mögött hagyja az Angela Merkel korszakát jellemző, elsősorban a pénzügyi és üzleti érdekeket szem előtt tartó Kína-barát politikáját.

2023. szeptember 18. 15:53 | Bjorn Lomborg

Ezek a kudarc évei: vesztésre áll a világ, de még nem késő változtatni

A világ elmarad a fejlesztési ígéretei, vagyis a fenntartható fejlődési célok teljesítése terén, amelyekről még 2015-ben állapodott meg a világ összes kormánya oly módon, hogy azokat 2030-ig el kell érni. Az összes célkitűzés terén – köztük az olyan fontos területeken is, mint a szegénység felszámolása és az éhezés megszüntetése – az előrelépés a vállalt ütemhez képest kevesebb mint negyedével történik. A jelenlegi trendek alapján a világ fél évszázaddal később fogja teljesíteni az eredetileg 2030-ra kitűzött célokat.

2023. szeptember 15. 11:58 | Medveczky András

Az energia- és a klímaválság tanulsága: jobb épületekre van szükségünk

Amíg olcsó volt az áram, a gáz, jóformán mindegy volt, mennyibe kerül, sosem került a viták homlokterébe. A megugró rezsiárak azonban sokakat ráébresztettek az épületek energiahatékonyságának javítására. A klímacélok elérése azonban komoly áttörés nélkül lehetetlen. A jó hír az, hogy a technológiai fejlődés hatására már nem évtizedekben, hanem csak években kell gondolkodnunk.

2023. szeptember 15. 10:00 | Radó Péter

Radó Péter: Miért szakadt be a magyar diákok teljesítménye?

A nyári uborkaszezonban elárasztotta a sajtót a hír, hogy a 2022-es magyar kompetenciamérési eredmények szerint a szövegértésben kudarcot valló (funkcionális analfabéta) nyolcadikos gyerekek aránya negyven százalékra ugrott. A kormány ezt részben a pandémia miatti iskolabezárás hatásával, részben pedig „integrációs problémákkal” (értsd: a roma tanulók rossz teljesítményével) magyarázta. Érdemes egy kicsit e magyarázatok mélyére ásni.

2023. szeptember 15. 06:10 | Farkas András

Mikor robban Magyarországon a demográfiai bomba?

Magyarországon a következő években tovább nőhet az idősek már most is magas aránya, miközben esély sincs arra, hogy annyi gyermek szülessen, amely megállítsa a népesség fogyását. A nyugdíjreform így idővel elkerülhetetlenné válik.

2023. szeptember 14. 15:00 | Váradi Balázs, Krekó Judit, Laczkovich Anna

Milyen hatásokkal járhat a státusztörvény? Felmondási hullám nélkül is súlyos lehet a helyzet

Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba tereli át. Az új szabályok talán megkönnyítik a tankerületi tisztviselők oktatásszervezési munkáját, viszont tovább szűkítik a tantestület autonómiáját, tovább növelik a pedagógusok terheit és lényegesen megnyirbálják a munkájukkal kapcsolatos szabadságukat: aki a törvény hatálya alá esik, az többlettanításra kötelezhető, átvezényelhető lesz. Bár az elfogadása kész tény, hatályba csak most lép majd: az új státusz elutasításáról most szeptemberben dönthetnek a tanárok, és az 2024 január elsejével lép életbe.

2023. szeptember 14. 13:00 | Simonovits András

Még egyszer egy észszerű nyugdíjreform-csomagról

Az elmúlt napokban a Portfolio-n Szalai Péter négyrészes sorozatban (1., 2., 3., 4.) fejtette ki saját nyugdíjelképzeléseit. Mivel korábbi cikksorozatomra is reagált, illőnek tartom megköszönni elismerését és még inkább reagálni bírálatára. Anélkül, hogy minden kérdésben teljesen határozott álláspontom lenne, négy pontban vitában szállok Szalai gondolataival: a kiegészítő pénztárak, a svájci indexálás, a degresszió és járulékplafon és Nők40 kontra a lefelé rugalmas korhatár.

2023. szeptember 14. 07:00 | Jónap Richárd

Teljes szétválás zajlik a tőzsdéken, mi lesz ebből?

Az S&P 100 index úgy emelkedett 22,5 százalékot eddig az idén, hogy a benne lévő 100 részvényből 42 esett. Bár precedens nélkülinek tűnik a piac szárnyaló és szenvedő részvénycsoportja közötti ilyen éles szétválás, van a múltból hasonló történetre példa. Ez pedig nem más, mint a 2000-es év első heteinek őrülete. Lehet, hogy most egy baby ezredfordulót élünk át?

2023. szeptember 11. 12:00 | Lukács András

Komoly buktatókat rejtenek az új EU-s szabályok a klímacélokra, ha nem jól hajtják végre őket

A szén-dioxid (CO2) árának emelése nélkülözhetetlen ezen éghajlatkárosító anyag kibocsátásának érdemi csökkentéséhez. Ezért is fontos lépés az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/959 irányelvének elfogadása, amely többek között létrehozta a közúti közlekedés és az épületek szén-dioxid-piacát (ETS2). Az irányelvben azonban számos buktató rejlik, amelyeket ha nem kezelnek, az ETS2 bevezetése eredményeként növekedhet a CO2-kibocsátás és más környezeti károk is.

2023. szeptember 11. 10:00 | Feldmájer Benjámin

Miért nem esett még nagyobbat a magyar gáz- és áramfogyasztás? – Nézzünk a dolgok mögé!

2022 nyarán az energiapiaci árak rekordokat kezdtek döntögetni és hirtelen mindenki érdeklődni kezdett az energiapiaci vagy energetikai témák iránt Európa-szerte, mi is foglalkoztunk már ezzel a témával. Nézzünk most egy picit a tények mögé, értsük meg közösen az energiapiac működésének mozgatórugóit! Induljunk ki abból, hogy a szó szoros értelmében vett energiaválság jelenleg legfeljebb Ukrajnában van, ahol az energetikai infrastruktúra sérülései miatt nem tudják kiszolgálni a villamosenergia és hőigényeket. De ha nincs energiaválság, akkor mi indokolja az árak rekord magasságát? Erre a kérdésre keresi a választ Feldmájer Benjámin, a Schneider Electric fenntarthatósági vezetője.

2023. szeptember 10. 10:30 | Szalai Péter

Milyen teendők vannak az állami nyugdíjrendszerben?

Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A negyedik írás az állami nyugdíjrendszerrel kapcsolatos teendőket tekinti át.

2023. szeptember 09. 10:30 | Szalai Péter

A kiegészítő nyugdíjrendszer szerepe a reformban

Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A harmadik rész tárgya a kiegészítő nyugdíjrendszer.

2023. szeptember 08. 13:00 | Matura Tamás

Háború vagy beolvadás? Tajvan jövője most dől el

Magyarként megszokhattuk, hogy nagyhatalmak a fejünk felett civakodnak sorskérdéseken, így illő legalább egy pillantást vetni arra is, hogy mit szeretne 23 millió tajvani, függetlenül Peking és Washington céljaitól.

2023. szeptember 08. 10:30 | Szalai Péter

Milyen alapelvek mentén lehet megújítani a magyar nyugdíjrendszert?

Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A második rész a változtatások további alapvetéseit fejti ki.

2023. szeptember 07. 15:30 | Süle-Szigeti Bulcsú

A lakástakarék kiütheti a Prémium Magyar Állampapírt!

Az állampapír egyeduralma megszűnni látszik: havi rendszerességű megtakarítás esetén a jelenleg elérhető legjobb lakástakarék-konstrukciót választva 8 éves időtávon közel dupla akkora nyereségre tehetünk szert, mint az inflációkövető állampapírral. Ez egy havi 50 ezer forintos megtakarításnál kb. 709 ezer forint többlethozamot takar. Most részletesen bemutatjuk, milyen számítások állnak ennek az eredménynek a hátterében.

2023. szeptember 07. 13:00 | Matura Tamás

Tajvan a világ motorja - Mi szól a kínai támadás mellett és ellene?

Tajvan politikai és katonai jelentősége mind az Egyesült Államok, mind pedig a Kínai Népköztársaság számára gordiuszi csomót jelent, amelyet bármely fél kísérel meg átvágni, könnyen rajta veszthet. Ahogy a cikksorozat előző három részében bemutattuk, történelmi, geopolitikai és politikai okok egyaránt magyarázzák a felek eltökéltségét, de mindezek mellett még különösen fontos a szigetország gazdasági jelentősége. Egy katonai konfliktus Tajvan körül nem csupán a közvetlenül értintett felekre, hanem az egész világgazdaságra súlyos hatást gyakorolna.

2023. szeptember 07. 10:35 | Szalai Péter

Nyugdíjreform a versenyképesség és a következő generációk szempontjából

Simonovits András cikksorozatban ismertette, hogy szerinte milyen reformokra lenne szükség a nyugdíjrendszerben. A cikksorozatban szereplő javaslatokkal, illetve a nyugdíjrendszer átalakításával kapcsolatos álláspontomat négy írásban fejtem ki. A jelen cikk a nyugdíjreform kívánatos szempontrendszerét vázolja fel, és tisztázza, melyek az ezzel egybevágó javaslatok.

2023. szeptember 07. 10:00 | Oblath Gábor

Mire jó a vásárlóerő-paritás, és mire nem?

Írásunk célja, hogy a nemrégiben itt megjelent, tartalmi összefoglalóban leírtaknál részletesebben, gyakorlati példák segítségével nyújtson alapos áttekintést a nemzetközi ár- és fejlettségi színvonal-összehasonlítások fogalmairól, módszereiről és egyes buktatóiról. Egyebek mellett arra is kitérünk, hogy mi magyarázza az országok közötti összehasonlítások paradoxnak látszó eredményeit. Hogyan lehetséges például az, hogy az egy főre jutó GDP euróban mért (nominális) szintje alapján Szlovákia fejlettebb, mint Magyarország, amelynek így mért fejlettsége meghaladja Romániáét, ellenben vásárlóerő-paritáson (purchasing power parity, PPP-n), vagyis reálértéken számítva, Magyarország és Románia egyaránt (és közel egyforma mértékben) fejlettebbnek mutatkozik Szlovákiánál. E térbeli paradoxonhoz a dinamikákat illető talányok is társulnak: ha a növekedést jelző volumenindexeket hasonlítjuk össze, Románia Magyarországhoz viszonyított fejlődése távolról sem olyan kimagasló, Szlovákia lemaradása pedig sokkal kevésbé drámai, mint amit a PPP-n mért reálszintek időbeli változása sugall. Nem ígérhetjük valamennyi talány megfejtését, de választ ígérünk arra, hogy „mire jó, és mire nem jó” a PPP, és ajánlásokat arra nézve, hogy a különböző típusú összehasonlításokban melyik mutatóra tanácsos támaszkodni. Ez az írás a nemzetközi összehasonlítások módszertani kérdéseivel foglalkozik, amelyeknek a tisztázása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a magyar gazdaság viszonylagos teljesítményéről – így nemzetközi felzárkózásáról – hiteles képet alkossunk. A hazai felzárkózás egy másik írásnak lesz a tárgya.

2023. szeptember 07. 09:01 | Vincze Hajnalka

Rossz passzban a Galileo: segítség nélkül Európának a világűrben sem megy?

A helyzet aligha lehetne kínosabb Európa számára. Galileo nevezetű műholdas helyzetmeghatározó és navigációs rendszerét (az amerikai GPS európai megfelelőjét) kezdettől azzal reklámozza, hogy az a kontinens stratégiai önállóságának zászlóshajója. Saját erőből azonban jelenleg nem is tudja az űrbe juttatni a rendszer teljes körű működéséhez szükséges újabb műholdakat. A viták most azon folynak, hogy vajon megvárják-e amíg erősen késve, de elkészül az Ariane 6 hordozórakéta, avagy külső szereplőt kérjenek rá, hogy az európai függetlenséget fémjelezni hivatott műholdakat pályára állítsa. Az már csak a hab a tortán, hogy segítséget az EU attól az USA-tól várna, akitől úgymond önállósodna, és azon az Elon Muskon keresztül, akivel szólásszabadság kontra politikai cenzúra ügyben Brüsszel heves ideológiai csatát folytat.