On the other hand

Érhet-e annyit az Apple, mint a teljes francia részvénypiac?

Érhet-e annyit az Apple, mint a teljes francia részvénypiac?

Amikor a legnagyobb amerikai technológiai vállalatok tőkepiaci értékeit kívánjuk összehasonlítani az Egyesült Államokon kívüli világ legnagyobb tőzsdei cégeivel, akkor egyáltalán nem találunk semmilyen versenyzőt, nemhogy az Apple és a Microsoft, de még az Alphabet és az Amazon számára sem. Az Apple tőkepiaci méretére akkor találunk jó összehasonlítást, ha az összes francia tőzsdei cég együttes értékével hasonlítjuk össze, míg a Microsoft esetében ezt az összehasonlítást Németországgal tudjuk megtenni.

Bod Péter Ákos: a debreceni gigaberuházás és a közepes jövedelem csapdája

Bod Péter Ákos: a debreceni gigaberuházás és a közepes jövedelem csapdája

Az akkunagyhatalmi státuszunkról zajos, noha érdemi vita pattant ki, ha már a gumiabroncs-fejedelemség ügyében elmaradt. Érthető az indulat: egyenként is nagy projektekről van szó, amelyek sokak életét, közösségek és térségek viszonyait érintik. A helyi aggályok akkor is komolyan veendők, ha a nemzetgazdasági előnyök tetemesek. De vajon azok-e? Jórészt ígéretek, hitek és hipotézisek uralják a szakmai és közéleti vitát. Ez annyiban érhető is, hogy sem a máshol zajló események, sem a közelmúlt esetei nem adnak kellő kapaszkodót a most zajló folyamatok előnye-hátránya mérlegének autentikus kimondásához. Ugyanakkor e megaberuházások nyomán tartós szerkezeti eltolódások következhetnek be, súlyos következményekkel. A jövőnkkel való szembenézést tehát nem lehet megspórolni. Érdemes azonban a napi vitáktól egyet hátrább lépve rátekinteni a már kivehető világtrendekre és a történelmi párhuzamokra.

Már látjuk a fényt az alagút végén: nem is lesz itt semmilyen válság?

Már látjuk a fényt az alagút végén: nem is lesz itt semmilyen válság?

Nem olyan negatív a hangulat a gazdaságban, mint ősszel, aki pedig a visszaeséstől való félelem idején mer beruházni, fejleszteni, nagy előnybe kerülhet a konjunktúra kezdetén. Van ok az optimizmusra, a vártnál jobban indult a 2023-as év, ám a szomszédban dúló háború és az Európában kimagasló magyar infláció még tartogathat pofonokat.

Követik-e a bérek az inflációt?

Követik-e a bérek az inflációt?

Az Európa-bajnok inflációnk mellett mindenki azt találgatja, vajon a bérek hogyan alakulnak. Az elmúlt években a reálbérnövekedéshez szokott magyar munkavállaló kiharcolja-e a bérek inflációt meghaladó növekedését, vagy 2023-ban - először oly sok év után - csökkennek a reálkeresetek? Erre keresi a választ a Randstad 2023 februárjában publikált tanulmánya, amelyben 246 cég válasza nyomán követhetjük az egyes iparágak fejlődési és bérezési tendenciáit. Úgy tűnik, hogy néhány hangos, marketingfogással élő cég emelésén és a szakszervezetek követelésein túl a többség rideg valósága nem túl rózsás.

Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban

Radó Péter: Ördögi problémák a magyar közoktatásban

A közpolitikai tervezéssel foglalkozó szakértők gyakran beszélnek úgynevezett „ördögi problémákról” (wicked problems), melyek azzal érdemlik ki ezt a kevéssé hízelgő jelzőt, hogy makacsul ellenállnak a megoldásukat szolgáló minden beavatkozásnak. Noha a magyar közoktatás az ördögi problémák gazdag példatárát szolgáltatja, kormányzatunk meg sem kísérli megoldani azokat, s ha megkísérelné, akkor is képtelen lenne rá.

Kinek mire jó a svéd és finn NATO-tagság? És hol nem árt némi óvatosság?

Kinek mire jó a svéd és finn NATO-tagság? És hol nem árt némi óvatosság?

Ukrajna „finnlandizációja” (kényszerű semlegessége) helyett Európa „NATO-sodása”. Ezzel a képpel szokás érzékeltetni, hogy Putyin elnök szemszögéből stratégiailag visszafelé sül el az ukrajnai háború, aminek legszemléletesebb példája Finnország és Svédország készülő NATO-csatlakozása. Ám mindez csupán – északi hasonlatnál maradva – a jéghegy csúcsa. Tény persze, hogy a finn és svéd belépés nem elhanyagolható, mára javarészt bekalkulált, hasznot jelent majd a Szövetségnek. Izgalmasabb azonban, hogy a tavaly májusban megkezdett, időről-időre török hepciáskodással fűszerezett csatlakozási folyamat mit árul el a NATO helyzetéről, az ukrán tagság eshetőségéről, Európa beharangozott katonai ébredéséről. S főleg: hogy hol ketyeg benne időzített bomba.

Valóban a magyar vállalkozások féktelen profitéhsége okozza a magas inflációt?

Valóban a magyar vállalkozások féktelen profitéhsége okozza a magas inflációt?

A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni.  Látni kell azt is, hogy a hazai cégek – a mikro-, kis- és középvállalkozások százezrei és a legtöbb közepes- és nagyvállalat - jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. Ami viszont nőtt Magyarországon, az a bruttó működési eredmény, ám ez a statisztikai adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól, vagy tulajdonosaik hasznáról. A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.

Időzített bombán ücsörög az a cég, amelyik túlzásba viszi a devizapiaci szerencsejátékot

Időzített bombán ücsörög az a cég, amelyik túlzásba viszi a devizapiaci szerencsejátékot

Kicsit messziről, időszámításunk előtt 400 körül kezdem ezt a devizapiaci történetet. Van rá okom. Igazuk van ugyanis azoknak a cégvezetőknek, akik azt gondolják, hogy a devizapiacok kivételes lehetőséget kínálnak most számukra. Csak nem azt és nem úgy, ahogy arra közülük sokan fogadnak. A vállalati árfolyamkockázatok kezelése minden devizakitettséggel rendelkező cég számára kötelező – ez azonban nem azonos a spekulációval. Előbbi viharos időben is ellenállóvá teheti a vállalkozást. Utóbbi ott, ahol ez nem a főtevékenység, percek alatt tüntetheti el évtizedek munkáját.

Az akkumulátorgyártás és a mellékutas magyar fejlődési modell

Az akkumulátorgyártás és a mellékutas magyar fejlődési modell

A debreceni CATL beruházás összemérhető például a Tesla berlini gigafactoryjával, ami igencsak érdekes jelenség egy olyan kis országban, mint Magyarország. A következő években a feldolgozóipari termelés egyre nagyobb súlyát adja majd az akkumulátorgyártás, miközben a hazai iparpolitikának a diverzifikációra kellene törekedni. Az elmúlt évek iránya felveti a kérdést, hogy Magyarország miképp törne ki a közepes fejlettség csapdájából.

Akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik-e Magyarország?

Akkumulátorgyártó nagyhatalommá válik-e Magyarország?

Az elmúlt hónapokban többször fogalmazódott meg a gazdaságpolitika részéről, hogy Magyarországot akkumulátorgyártó nagyhatalommá kívánják tenni, melynek érdekében már számos multinacionális vállalat kezdte meg a gyártást és a jövőben is újabb gigaberuházások megvalósítását tervezik, mint például a debreceni beruházás. A társadalom részéről egyre nagyobb ellenállás tapasztalható a kitűzött céllal és annak megvalósításával szemben, elsősorban a gyártással együtt járó környezeti problémák miatt. Másrészt viszont az ágazat legnagyobb szereplőinek hazánkba történő csábításával újabb munkahelyek keletkezhetnek, a hazai járműiparon belül erősödik az elektromos járművek gyártása felé történő elmozdulás, továbbá az elkészített járművek belföldön előállított hozzáadott-értéke is növekedhet. Ezen gondolatok mentén ebben a cikkben azt mutatom be, hogy a magyar gazdasági szerkezetbe hogyan illeszthető be az akkumulátorgyártás, milyen szereppel bírnak ezek a termékek a világkereskedelemben, és Magyarország hol tart jelenleg az akkumulátor nagyhatalommá válás folyamatában.

Jobb lesz most vigyázni, a medvecsapda felfedte magát!

Jobb lesz most vigyázni, a medvecsapda felfedte magát!

A Fed múlt heti 25 bázispontos kamatemelése nem lepte meg a piacokat, azonban Jerome Powell Fed elnök beszéde sokkal lazábbra sikerült, mint azt a befektetők várták. Elhangzott, hogy a puha landolás (soft-landing) egyre valószínűbb és ugyan további kamatemelésekre kell számítani, az óvatosabb megfogalmazásból a piaci szereplők az évvégi kamatvágást is belebegtették. Véleményem szerint azonban a piaci szereplők túlságosan optimisták és az elmúlt hetek ralija hamarosan kifulladhat, így a portfóliókat érdemes lehet ennek megfelelően pozícionálni.

Vágni vagy nem vágni: az itt a kérdés!

Vágni vagy nem vágni: az itt a kérdés!

A nagy nemzetközi jegybankok egyre inkább a monetáris szigorítás fékezése, leállítása felé tendálnak. A piac pedig annak rendje és módja szerint előre szaladt és már az idei évben kamatvágásokat vízionál. Nem meglepő tehát, hogy a magyar monetáris politika kapcsán is egyre többször hangzik el az a kérdés, hogy mikor jön a kamatvágás. Egyelőre azt gondolom, ez most nem lehet kérdés. Türelmesnek kell lenni.

Dupla vagy semmi: az USA ipartámogató csomagja jó esély lehet az EU átprogramozására

Dupla vagy semmi: az USA ipartámogató csomagja jó esély lehet az EU átprogramozására

A tagállamok látványos diplomáciai sürgés-forgással készülnek az uniós vezetők február elején esedékes találkozójára. Ám most nem a két kézenfekvő téma (a bevándorlás és Ukrajna) áll a pattanásig feszült egyeztetések középpontjában. Hanem a legfőbb szövetséges Amerika – Ursula von der Leyen bizottsági elnök szavaival élve – „agresszív” gazdasági-kereskedelmi lépéseire adandó válasz. Ennek milyensége előrejelzés is lesz egyben az Unió további alakulását illetően. Egyrészt mert valójában nemcsak a Biden-adminisztráció gazdaságélénkítő csomagjáról van szó, s nem is pusztán az USA-ról. Sokkal inkább az éleződő viszályokkal terhes nemzetközi erőtérben halaszthatatlanná vált politikai irányváltásról. Másrészt pedig nem is csupán szimpla irányváltásról. Hanem az európai integráció DNS-ének komplett átírásáról.

György László: Az idő nekünk dolgozik

György László: Az idő nekünk dolgozik

A magyar gazdaságpolitika szolgálja a leginkább a pénzpiaci szereplők érdekét is, mert ez az, amely munkára és beruházásra ösztönöz, és amennyire lehetséges, a jövedelem átcsoportosításával megtámasztja a dolgozó és gyermeket vállaló családokat és a nyugdíjasokat, vagyis fenntartható keresletet generál a világgazdaság termékei és szolgáltatásai iránt.

A modern hadviselés koronázatlan királyai? - Mire számíthatunk a NATO harckocsijaitól?

A modern hadviselés koronázatlan királyai? - Mire számíthatunk a NATO harckocsijaitól?

A NATO országok által Ukrajnának felajánlott harckocsik kapcsán nagyon túlzó elvárások jelentek meg a közvéleményben. Nem csak a tankok száma kevés, de számos olyan technikai és katonaföldrajzi tényező van, amelyek korlátozzák a hatásukat a háború egészére. A következőkben megismerhetjük a Leopard 2, Challenger 2 és M1 legfontosabb harcászati előnyeit és korlátait, a taktikai működtetés lehetséges mikéntjét.

A pénzügyekben is új időszámítást hozhat a kvantumszámítógép

A pénzügyekben is új időszámítást hozhat a kvantumszámítógép

Az úgynevezett kvantumszámítás témája egyre népszerűbb, és úgy tűnik, hogy a tudományos közösség és a pénzügyi befektetők is nagy reményeket fűznek a jövőjéhez. Minden jel arra utal, hogy ez a vadonatúj technológia forradalmasítja a jelenleg ismert számítástechnika különböző vetületeit. Az orvostudománytól az egészségügyön, a mesterséges intelligencián, az információkezelésen, -titkosításon, -továbbításon és -tároláson át a pénzügyi befektetésekig jelentős előnyök származhatnak az alkalmazásából, és olyan távlatokat nyit, amik korábban nem voltak elképzelhetők, így végső soron a tudásunkat gazdagítja és hozzájárul a világ fejlődéséhez.

Egymás után jönnek a válsághullámok, amelyek elérik a magyar dolgozókat

Egymás után jönnek a válsághullámok, amelyek elérik a magyar dolgozókat

Talán még sosem volt annyira dinamikusan változó a munkaerőpiac, mint az elmúlt három év során. Láthattuk, hogy előbb a vállalkozások húzták be a féket a Covid-19 járvány kitörésekor, majd a potenciális állásjelentkezők elvárásai fordultak teljesen új irányba. Alig pörgött újra fel a gazdaság, amikor jött az ukrajnai válsághelyzet, ami ismét kihívások elé állította a hazai vállalkozásokat. Majd 2022 második félévétől a recesszió és a leépítések egyre hosszabb árnya kezdett rávetülni a piacra. De vajon a jelenlegi környezetben jósolható előre egyértelmű trend 2023-ra?

Bod Péter Ákos: Magyarország versenyt fut az idővel a leminősítés után

Bod Péter Ákos: Magyarország versenyt fut az idővel a leminősítés után

A magyar gazdasági folyamatok romlása miatt a Standard & Poor's hitelminősítő egy fokozattal rontotta péntek éjjel az ország adósságának besorolását. A magas infláció és a növekedési problémák mellett a hitelminősítő szerint a különféle indokokkal fenntartott rendkívüli jogrendben gyengék az intézményi fékek és ellensúlyok, és emiatt a döntéshozatal kiszámíthatatlan. Az S&P-nél már csak egyetlen fokozattal haladja meg az adósbesorolásunk a befektetésre nem ajánlott, úgynevezett bóvli kategóriát. Mit kell tenni ahhoz, hogy ne kapjunk újabb leminősítést?

Ez az év nagyon más lehet a tőzsdéken, mint amit mostanában megszoktunk

Ez az év nagyon más lehet a tőzsdéken, mint amit mostanában megszoktunk

Az elmúlt négy év mindegyikét 30 százalékosnál nagyobb kereskedési sávval zárta az S&P 500 index. A nagy mozgások után azonban évtizedenként egyszer szokott érkezni egy-egy nagyon szűk kereskedési sávú esztendő. Így volt ez 1988-ban, 1992-ben, 2004-ben és 2015-ben is. Nagy meglepetés lenne a részvénypiacon, ha a 2023 is egy ilyen szűk sávot hozó kereskedési év lenne, de a történelmi analógiák alapján egyáltalán nem lehetetlen dolog ez.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új ajándék érkezik az Orbán-kormánytól - Mennyi pénzt kapnak a családok?
Ricardo

Könyvet Orbánnak

Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.