Lassan ébredtek az országok a hidrogén felhasználásának állami szabályozási és támogatási kereteinek a megalkotásában, pedig már a 2000-es évek második felében kitűnő eredmények születtek kutatóhelyeken nemcsak az USA-ban vagy éppen Japánban, hanem egyes EU tagállamokban is. Az alábbiakban Németország hidrogénstratégiájának fejlődését mutatjuk be, illetve kitérünk a szektor hazai fejleményeire, terveire is.
Manapság a zöld hidrogént tartják a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a zöld hidrogéntechnológiák fejlesztésére, de még ma is számos probléma és megoldandó kérdés indokolja a nagy léptékű alkalmazásának késését.
A klímaváltozás következtében az erdőtüzek gyakorisága és súlyossága, valamint a tűzszezon időtartama a világ számos régiójában növekszik, ami jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági zavarokat vált ki. Globális szinten például az erdőtüzek okozta levegőszennyezés évente 340 ezer idő előtti halálesethez vezet. Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is jelentős mértékben növeli a futótüzek kialakulásának kockázatát. A Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület a legkitettebb térség.
Az energiatárolás kulcsfontosságú technológiának tekinthető az energetikai átmenet kihívásainak kezelésében. A Li-ion akkumulátorokon alapuló rövid távú, hálózatra kapcsolt energiatárolás egyre elterjedtebbé válik, de az elektromos energiarendszer mélyreható szén-dioxid-mentesítéséhez hálózati méretű szezonális energiaellátásra lesz szükség. A szivattyús vízenergia jelenleg az egyetlen kiforrott technológiának tekinthető az ilyen alkalmazásokhoz, de más megoldások (gravitációs tárolás, lendkerekes tárolórendszerek, olvadtsó-rendszerek) is szóba jöhetnek a fenntarthatóbb energiamátrixra való áttérés során, ahogy a hosszabb időtartamú energiatárolás egyre fontosabbá válik.
A legtöbb ember azt gondolja, hogy az okos telefonjában vagy laptopjában lévő akkumulátor egy tökéletesen szilárd – hiszen még közelről is így néz ki – és veszélytelen, a modern élethez szinte már nélkülözhetetlen segédeszköz. És így vannak ezzel az elektromosautó-tulajdonosok is. Az igaz, hogy még a normálistól eltérő extrém körülmények között is általában nincs baj az akkumulátorokkal, de ha azokat rosszul kezeljük, tűz- és robbanás veszélyesek. Még ipari körülmények között, jól kontrollált gyártásnál vagy raktározásnál is fennáll a kockázat, hiszen ott is előfordulhatnak az előírásokat megszegő események.
Az ember okozta éghajlatváltozás legfőbb hajtóereje, az üvegházhatású gázok kibocsátása évről évre nő. A szakértők nagyobb része azt valószínűsíti, hogy a globális hőmérséklet ebben az évszázadban legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé, ami túlszárnyalja a nemzetközileg elfogadott 1,5 fokos célértéket, és katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára. Nagyon sok és sürgős teendő van az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésében. Az egyik a következetes és egyre gyorsuló kibocsátáscsökkentés. A 1,5 fokos célérték eléréséhez például Magyarországon a felére kellene csökkenteni az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátást.
Ahogy egyre több ország lép a „nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás” felé vezető útra, kulcsfontosságúvá válik a megújuló energiaforrások növekvő hányadának az energiarendszerbe való integrálásának szükségessége. Ez az elkövetkező években fellendülést idézhet elő a helyhez kötött energiatárolás globális piacán.
A nagy olajvállalatok és a hozzájuk szorosan kötődő műanyagipar több mint 50 éve megtévesztő módon az újrahasznosítást a műanyaghulladék-kezelés megoldásaként népszerűsíti, annak ellenére, hogy régóta tudni lehet, hogy az technikailag és gazdaságilag sem életképes. Az újrahasznosítást propagáló kiterjedt kampányok ellenére a világ műanyaghulladékának csupán alig 10%-át hasznosítják újra. A műanyaggyártás visszaszorításának leghatékonyabb módja így valójában a környezetszennyezés csökkentése lenne. Ennek ellenére az egyszer használatos műanyagtermékek gyártásáért felelős iparág továbbra is növekszik, ezért szigorú, erős nemzetközi egyezményre lenne szükség a ma már mindenkit érintő probléma kezelésére. A kormányközi egyeztetések fontos fordulóját november végén Dél-Koreában tartják, ahol az EU képviseletét már a soros magyar elnökség delegációja adja.
Az ökológiai és energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok fő kitermelő vállalatai főként az Európai Unión kívüli országok, elsősorban Kína ellenőrzése alatt állnak. A geopolitikai kockázatot jelentő európai importfüggőség arra kényszeríti az EU-t, hogy minél nagyobb arányban biztosítsa saját forrásokból ellátását. A sebezhetőség csökkentésének azonban komoly gazdasági és társadalmi ára lehet.
Miközben szükségünk van akkumulátorral működő mobiltelefonokra, laptopokra, elektromos közlekedési eszközökre, és még tovább lehetne sorolni a sort, az ehhez szükséges nyersanyagok kitermelését szolgáló bányákat és feldolgozó üzemeket már nem akarjuk. Zöld energiára egyre nagyobb szükségünk van, de nem kívánunk szélerőművek mellett élni. Azaz a modern civilizáció termékei kellenek, de azokat semmiképpen se a lakhelyünkhöz közel állítsák elő és telepítsék. „Tehát akkor ki viselje a hátrányt?” – teszi fel a költői kérdést tavaly megjelent könyvében Elisabeth Gammelsæter norvég írónő az elmúlt 50 évben hazájában előfordult NIMBY-esetekről.
A zöld energiaátállásban több tucatnyi olyan nyersanyagra, mint például lítiumra van szükség, amelynek bányászatát manapság néhány nagy szereplő uralja a világon. A bányászat mellett ezeknek a nyersanyagoknak a feldolgozása is födrajzilag erősen koncentrált. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a világ mely országai töltenek be domináns szerepet a kritikus nyersanyagok, kritikus fémek és ritkaföldfémek bányászata és feldolgozása terén, és ez milyen hatással van az ellátási láncokra.
Az orosz-ukrán háború kirobbanásának második évfordulója körül sorra születnek azok a biztonságpolitikai elemzések, amelyek azt feszegetik, milyen irányba mozdulhat el a jelenleg befagyottnak látszó, már eddig is hatalmas emberi és anyagi áldozattal járó háború, illetve milyen forgatókönyvek képzelhetők el, amelyek hozzájárulhatnak a fegyverszünethez, esetleg egy békekötéshez. A kétéves évforduló kapcsán cikkünkben mi a háború által kiváltott ökocídium, vagyis a természet végzetes pusztításának, az ökológiai katasztrófának a hatásait mutatjuk be.
A háborúk embereket (életeket, városokat, kulturális értékeket) tesznek tönkre, de általában megfeledkezünk a „csendes áldozatról”, a természeti környezetről. Annak súlyos, több esetben visszafordíthatatlan pusztítása hosszú távon, akár több nemzedékre is befolyásolja a környezet állapotát, a lakosság életminőségét és egészségét.
Az elektromos mobilitás globális növekedésével párhuzamosan az elektromos járművek (EV) akkumulátorai iránti igény is egyre növekszik. Ez a kereslet az akkumulátorgyártás jelentős növekedéséhez vezetett: 2030-ra évente több mint öt terawattóra (TWh) óriásgyári kapacitás várható világszerte. Az elektromos járművek élettartamuk végét elérő akkumulátorainak mennyisége is jelentősen növekszik, és a következő évtizedben becslések szerint több mint 100 millió használt járműakkumulátorral lehet számolni.
A zöld energiaátállás és a kiegyensúlyozott villamosenergia-ellátás biztosítása terén egyre fontosabb szereppel bírnak az akkumulátoros energiatárolási rendszerek (BESS), amelyek éves telepítése becslések szerint 2022 és 2030 között tízszeresére fog nőni. Bár növekszik a telepített akkumulátorrendszerek száma, azok hosszú megtérülési ideje továbbra is az egyik fő akadálya a hálózatra kapcsolt akkumulátorrendszerek fejlődésének. Az, hogy milyen típusú akkumulátorokból állnak fel a jövőben a versenyképes rendszerek, majd az igények és az adott piaci lehetőségek döntik el: különböző üzleti és technikai célok és lehetőségek más-más modellt igényelnek.
Az akkumulátorgyártás fő hajtóerejét jelenleg az elektromos autók piacának rendkívüli növekedése jelenti. Kína mind az akkumulátorgyártás, mind az akkumulátorok ellátási lánca terén hegemón szerepet tölt be, illetve az ázsiai ország értékesíti a legtöbb elektromos autót is. A kínai BYD a Teslát is megelőzi a világ legnagyobb elektromosautó-gyártó vállalatai sorában.
Számos környezeti kockázat övezi az akkumulátorgyártást: az alapanyagok kitermelése jelentős üvegházhatásúgáz-kibocsátással, vízfelhasználással jár együtt, valamint a bányászaton kívül az akkumulátorok létrehozásához is jelentős energiafelhasználás szükséges. Emiatt fontos, hogy az újrahasznosítás egyre nagyobb szerepet kapjon. A gyártás során előforduló selejteket és az élettartamuk végéig használt akkumulátorokat szétszedve ugyanis az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok (lítium, nikkel, kobalt, mangán) nyerhetők ki. Továbbá már kísérleti projektek zajlanak lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyeken, ahol a kitermelésnek a hagyományos eljáráshoz képest jóval kisebb a környezeti lábnyoma.
Az energiatermelés és -felhasználás megváltozásának egyik meghatározó mozgatórugója a környezetileg tisztább technológiákra való váltás szükségessége, amelyet a villamosenergia-felhasználás gyors növekedése jellemez. Ehhez egyre nagyobb szükség lesz biztonságos, hosszú távon és mindenki számára jól hozzáférhető energiatárolási technológiákra. Ebből szempontból az akkumulátorok kézenfekvő megoldásnak számítanak, amelyek az energiatárolás terén a mindennapi életünkben mára szinte egyeduralkodóvá váltak. A jövő pedig elvezethet az Enernet (az internetet és az energiafelhasználást ötvöző új, XXI. századi technológia) korszakába, ahol a dolgok internetének világa találkozhat a dolgok akkumulátorának világával.
Nagy érdeklődéssel olvastam Aszódi Attila professzor Portfolio-n megjelent írását a Békés vármegyében nemrégiben észlelt földrengések lehetséges okairól, amelyek mindenképpen alapos vizsgálatot érdemelnek annak bizonyítására, hogy ezek összefüggésbe hozhatók-e az emberi beavatkozásokkal a földi kéregben. A cikk szerzője két lehetséges okot is megnevez: az egyik a térségben zajló, a Corvinus projekt keretében földgázkitermelést célzó kutatások, a másik lehetséges ok a geotermikus energia növekvő hasznosítása.
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Hogyan ment pénz egy olyan autóba, ami nem is volt Jani bácsié? The post Az autó, ami nem is volt - ÍNSZE S2E6 first...
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
