Pomázi István

geográfus, egyetemi magántanár

Cikkeinek a száma: 27
Súlyos kérdéseket vet fel a tengerszint emelkedése: néhol csak az elvándorlás jöhet szóba megoldásként?

Súlyos kérdéseket vet fel a tengerszint emelkedése: néhol csak az elvándorlás jöhet szóba megoldásként?

A tengerszint emelkedése nem csupán egy távoli ökológiai probléma, hanem egy olyan globális kihívás, amely társadalmi, gazdasági és politikai szinten is sürgető megoldásokat igényel. A hatékony alkalmazkodás és kárenyhítés összetett döntéseket és hosszú távú tervezést követel meg. A kérdés nem csupán az, hogy milyen technikai megoldásokkal védhetők meg a part menti közösségek, hanem az is, hogy milyen társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők befolyásolják az egyes régiók alkalmazkodási lehetőségeit.

Európában is fel kell készülni a tengerszint folyamatos emelkedése miatti katasztrófákra

Európában is fel kell készülni a tengerszint folyamatos emelkedése miatti katasztrófákra

Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.

Jobban is ki lehetne használni Magyarország rejtett kincsét

Jobban is ki lehetne használni Magyarország rejtett kincsét

A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt. A technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt is a geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, amit egy előző cikkünkben mutattunk be. Ebben a cikkben az iparág európai helyzetét, illetve a geotermikus energia kiaknázásának hazai lehetőségeit mutatjuk be.

Ez lehet a jövő energiája? A technológia fejlődésével a geotermikus erőművek nagyobb szerepet kaphatnak

Ez lehet a jövő energiája? A technológia fejlődésével a geotermikus erőművek nagyobb szerepet kaphatnak

A technológia fejlődése új távlatokat nyit a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása előtt, és lehetővé teszi, hogy a geotermikus energia vonzóvá váljon az energiamixben - állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024 decemberében megjelent elemzése. Ezen technikák közé tartozik a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, amelyet az észak-amerikai olaj- és gázipari beruházások során fejlesztettek ki. Ha a geotermikus energia az olyan innovációs sikertörténetek nyomdokaiba léphet, mint a napelem, a szél, az elektromos áram és az akkumulátorok, akkor a jövő villamosenergia- és fűtési rendszereinek egyik sarokkövévé válhat, mint folyamatosan rendelkezésre álló és tiszta energiaforrás. Jelenleg a geotermikus energia a globális energiaszükséglet kevesebb mint 1%-át fedezi, felhasználása néhány könnyen hozzáférhető és kiváló minőségű erőforrással rendelkező országra koncentrálódik, köztük az Egyesült Államokra, Izlandra, Indonéziára, Fülöp-szigetekre, Törökországra, Kenyára és Olaszországra.

Tavaly már Indiában adták el a legtöbb elektromos háromkerekűt - Így zöldítené közlekedését a világ legnépesebb országa

Tavaly már Indiában adták el a legtöbb elektromos háromkerekűt - Így zöldítené közlekedését a világ legnépesebb országa

A világ legnépesebb országában, Indiában a légszennyezettség súlyos problémákat okoz, az országban találhatók a világ legszennyezettebb levegőjű városai. Emiatt is egyre sürgetőbbé vált India tiszta energiára való átállásának elindítása, amelynek egyik kulcsa a közlekedés elektrifikációja és az áramtermelés átállítása nem fosszilisenergia-alapú megoldásokra. Emellett a kritikus ásványi anyagok beszerzésének és újrahasznosításának stratégiai tervei is kulcsszerepet játszanak az ország energiaátmenetében.

Hiába veszélyezteti már a magzatokat is a műanyagszennyezés, egyelőre nem lesz termelési stop

Hiába veszélyezteti már a magzatokat is a műanyagszennyezés, egyelőre nem lesz termelési stop

Miközben egyre hatalmasabb mértékű a műanyagszennyezés, hiszen gyakorlatilag nincs már a világnak olyan része – ideértve a vizeinket, a talajt és az emberi testet is –, ahol ne lenne jelen mikroszennyezőként a műanyag, az elmúlt két évben heroikus nemzetközi diplomáciai erőfeszítések irányultak arra, hogy létrejöjjön egy globális egyezmény a műanyagok gyártásának, használatának és újrahasznosításának szabályozására. A tudomány most is irányt mutatott, hiszen a műanyagszennyezéssel kapcsolatosan tudományosan igazolt növekvő ismeretek ráirányították a politikusok és a közvélemény figyelmét erre a problémára, és ez megnyitotta az utat egy globális egyezmény kidolgozása és remélhetőleg az ezt követő erőteljesebb szakpolitikai beavatkozások előtt. A műanyagszennyezésről szóló nemzetközi egyezmény kidolgozását célzó tárgyalások ötödik fordulóját november végén a dél-koreai Puszanban tartották, amely szomorú, de nem meglepő módon eredménytelenül zárult.

Az e-autók gyártásának egyik globális központja lehet Délkelet-Ázsia

Az e-autók gyártásának egyik globális központja lehet Délkelet-Ázsia

Délkelet-Ázsia, illetve a térség országait tömörítő ASEAN jelentős potenciállal rendelkezik egy teljes akkumulátor-értéklánc létrehozására, miután kritikus ásványkincsekből gazdag készletek találhatók a régióban, ami a globális iparági szereplők erős érdeklődését váltotta ki. A régió különösen hatalmas nikkelkészletei miatt lett vonzó, ami a teljes globális akkumulátor-kereslet több mint felét uraló NMC technológia fő nyersanyaga. Kétrészes cikkünk első részében általánosságban az ASEAN-országok, de különösen Indonézia akkumulátoripari törekvéseit tekintettük át, míg ebben a részben a térség többi országának elektromobilitási terveit mutatjuk be.

Az akkumulátorok iránti éhség miatt felértékelődhet ez a térség

Az akkumulátorok iránti éhség miatt felértékelődhet ez a térség

Délkelet-Ázsia, illetve a térség országait tömörítő ASEAN jelentős potenciállal rendelkezik egy teljes akkumulátor-értéklánc létrehozására, miután kritikus ásványkincsekből gazdag készletek találhatók a régióban, ami a globális iparági szereplők erős érdeklődését váltotta ki. A régió különösen hatalmas nikkelkészletei miatt lett vonzó, ami a teljes globális akkumulátor-kereslet több mint felét uraló NMC technológia fő nyersanyaga. Kétrészes cikkünk első részében általánosságban az ASEAN-országok, de különösen Indonézia akkumulátoripari törekvéseit tekintettük át.

A klímasemlegességhez szükség lesz a hidrogénágazat felfutására is

A klímasemlegességhez szükség lesz a hidrogénágazat felfutására is

Lassan ébredtek az országok a hidrogén felhasználásának állami szabályozási és támogatási kereteinek a megalkotásában, pedig már a 2000-es évek második felében kitűnő eredmények születtek kutatóhelyeken nemcsak az USA-ban vagy éppen Japánban, hanem egyes EU tagállamokban is. Az alábbiakban Németország hidrogénstratégiájának fejlődését mutatjuk be, illetve kitérünk a szektor hazai fejleményeire, terveire is.

A hidrogén lesz az új olaj?

A hidrogén lesz az új olaj?

Manapság a zöld hidrogént tartják a legmegfelelőbb választásnak a jövő energiapiacán mind energiatároló közegként, mind energiahordozóként, mind közlekedési, ipari és egyéb alkalmazások üzemanyagaként. Az elmúlt húsz évben egyre nagyobb erőfeszítéseket tettek a zöld hidrogéntechnológiák fejlesztésére, de még ma is számos probléma és megoldandó kérdés indokolja a nagy léptékű alkalmazásának késését.

Súlyos erdőtüzeket okoz a hőség - Magyarország is egyre nagyobb veszélyben van?

Súlyos erdőtüzeket okoz a hőség - Magyarország is egyre nagyobb veszélyben van?

A klímaváltozás következtében az erdőtüzek gyakorisága és súlyossága, valamint a tűzszezon időtartama a világ számos régiójában növekszik, ami jelentős társadalmi, környezeti és gazdasági zavarokat vált ki. Globális szinten például az erdőtüzek okozta levegőszennyezés évente 340 ezer idő előtti halálesethez vezet. Az erősödő globális felmelegedés Magyarországon is jelentős mértékben növeli a futótüzek kialakulásának kockázatát. A Kecskemét-Hortobágy-Békéscsaba-Szeged négyszög által határolt terület a legkitettebb térség.

Elképesztően kreatív ötletek oldhatják meg az energiaátállás egyik fő problémáját

Elképesztően kreatív ötletek oldhatják meg az energiaátállás egyik fő problémáját

Az energiatárolás kulcsfontosságú technológiának tekinthető az energetikai átmenet kihívásainak kezelésében. A Li-ion akkumulátorokon alapuló rövid távú, hálózatra kapcsolt energiatárolás egyre elterjedtebbé válik, de az elektromos energiarendszer mélyreható szén-dioxid-mentesítéséhez hálózati méretű szezonális energiaellátásra lesz szükség. A szivattyús vízenergia jelenleg az egyetlen kiforrott technológiának tekinthető az ilyen alkalmazásokhoz, de más megoldások (gravitációs tárolás, lendkerekes tárolórendszerek, olvadtsó-rendszerek) is szóba jöhetnek a fenntarthatóbb energiamátrixra való áttérés során, ahogy a hosszabb időtartamú energiatárolás egyre fontosabbá válik.

Mennyire kell aggódnunk az akkumulátor tűzesetek miatt? – Egyre több a ketyegő bomba

Mennyire kell aggódnunk az akkumulátor tűzesetek miatt? – Egyre több a ketyegő bomba

A legtöbb ember azt gondolja, hogy az okos telefonjában vagy laptopjában lévő akkumulátor egy tökéletesen szilárd – hiszen még közelről is így néz ki – és veszélytelen, a modern élethez szinte már nélkülözhetetlen segédeszköz. És így vannak ezzel az elektromosautó-tulajdonosok is. Az igaz, hogy még a normálistól eltérő extrém körülmények között is általában nincs baj az akkumulátorokkal, de ha azokat rosszul kezeljük, tűz- és robbanás veszélyesek. Még ipari körülmények között, jól kontrollált gyártásnál vagy raktározásnál is fennáll a kockázat, hiszen ott is előfordulhatnak az előírásokat megszegő események.

Olyan katasztrófa vár az emberiségre, amire már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek

Olyan katasztrófa vár az emberiségre, amire már évtizedekkel ezelőtt figyelmeztettek

Az ember okozta éghajlatváltozás legfőbb hajtóereje, az üvegházhatású gázok kibocsátása évről évre nő. A szakértők nagyobb része azt valószínűsíti, hogy a globális hőmérséklet ebben az évszázadban legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik az iparosodás előtti szint fölé, ami túlszárnyalja a nemzetközileg elfogadott 1,5 fokos célértéket, és katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára. Nagyon sok és sürgős teendő van az éghajlatváltozás káros hatásainak mérséklésében. Az egyik a következetes és egyre gyorsuló kibocsátáscsökkentés. A 1,5 fokos célérték eléréséhez például Magyarországon a felére kellene csökkenteni az egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátást.

Enélkül nem lesz sikeres zöld átmenet – Fellendülés előtt a helyhez kötött energiatárolás

Enélkül nem lesz sikeres zöld átmenet – Fellendülés előtt a helyhez kötött energiatárolás

Ahogy egyre több ország lép a „nettó nulla szén-dioxid-kibocsátás” felé vezető útra, kulcsfontosságúvá válik a megújuló energiaforrások növekvő hányadának az energiarendszerbe való integrálásának szükségessége. Ez az elkövetkező években fellendülést idézhet elő a helyhez kötött energiatárolás globális piacán.

Az újrahasznosítás nem járható út – Új megoldás kell a műanyagszennyezés kezelésére

Az újrahasznosítás nem járható út – Új megoldás kell a műanyagszennyezés kezelésére

A nagy olajvállalatok és a hozzájuk szorosan kötődő műanyagipar több mint 50 éve megtévesztő módon az újrahasznosítást a műanyaghulladék-kezelés megoldásaként népszerűsíti, annak ellenére, hogy régóta tudni lehet, hogy az technikailag és gazdaságilag sem életképes. Az újrahasznosítást propagáló kiterjedt kampányok ellenére a világ műanyaghulladékának csupán alig 10%-át hasznosítják újra. A műanyaggyártás visszaszorításának leghatékonyabb módja így valójában a környezetszennyezés csökkentése lenne. Ennek ellenére az egyszer használatos műanyagtermékek gyártásáért felelős iparág továbbra is növekszik, ezért szigorú, erős nemzetközi egyezményre lenne szükség a ma már mindenkit érintő probléma kezelésére. A kormányközi egyeztetések fontos fordulóját november végén Dél-Koreában tartják, ahol az EU képviseletét már a soros magyar elnökség delegációja adja.

Súlyos sebezhetőség az EU-ban - A kritikus nyersanyagok problémája

Súlyos sebezhetőség az EU-ban - A kritikus nyersanyagok problémája

Az ökológiai és energiaátmenethez szükséges kritikus nyersanyagok fő kitermelő vállalatai főként az Európai Unión kívüli országok, elsősorban Kína ellenőrzése alatt állnak. A geopolitikai kockázatot jelentő európai importfüggőség arra kényszeríti az EU-t, hogy minél nagyobb arányban biztosítsa saját forrásokból ellátását. A sebezhetőség csökkentésének azonban komoly gazdasági és társadalmi ára lehet.

Akkumulátorgyár épül a szomszéd telken? Na ne már!

Akkumulátorgyár épül a szomszéd telken? Na ne már!

Miközben szükségünk van akkumulátorral működő mobiltelefonokra, laptopokra, elektromos közlekedési eszközökre, és még tovább lehetne sorolni a sort, az ehhez szükséges nyersanyagok kitermelését szolgáló bányákat és feldolgozó üzemeket már nem akarjuk. Zöld energiára egyre nagyobb szükségünk van, de nem kívánunk szélerőművek mellett élni. Azaz a modern civilizáció termékei kellenek, de azokat semmiképpen se a lakhelyünkhöz közel állítsák elő és telepítsék. „Tehát akkor ki viselje a hátrányt?” – teszi fel a költői kérdést tavaly megjelent könyvében Elisabeth Gammelsæter norvég írónő az elmúlt 50 évben hazájában előfordult NIMBY-esetekről.

Aranyláz helyett lítiumláz - Mely országok osztják a lapokat?

Aranyláz helyett lítiumláz - Mely országok osztják a lapokat?

A zöld energiaátállásban több tucatnyi olyan nyersanyagra, mint például lítiumra van szükség, amelynek bányászatát manapság néhány nagy szereplő uralja a világon. A bányászat mellett ezeknek a nyersanyagoknak a feldolgozása is födrajzilag erősen koncentrált. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy a világ mely országai töltenek be domináns szerepet a kritikus nyersanyagok, kritikus fémek és ritkaföldfémek bányászata és feldolgozása terén, és ez milyen hatással van az ellátási láncokra.

Ökológiai katasztrófát is okozott az ukrajnai háború - Felmérhetetlenek a károk

Ökológiai katasztrófát is okozott az ukrajnai háború - Felmérhetetlenek a károk

Az orosz-ukrán háború kirobbanásának második évfordulója körül sorra születnek azok a biztonságpolitikai elemzések, amelyek azt feszegetik, milyen irányba mozdulhat el a jelenleg befagyottnak látszó, már eddig is hatalmas emberi és anyagi áldozattal járó háború, illetve milyen forgatókönyvek képzelhetők el, amelyek hozzájárulhatnak a fegyverszünethez, esetleg egy békekötéshez. A kétéves évforduló kapcsán cikkünkben mi a háború által kiváltott ökocídium, vagyis a természet végzetes pusztításának, az ökológiai katasztrófának a hatásait mutatjuk be.

  • 1
  • 2
Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hoppá: jönnek az új bónusz állampapírok, ennek sokan nem fognak örülni!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.