Mi történt?
24 óra leforgása alatt két tenger alatti optikai kábel is megrongálódott a Balti-tenger térségében. Előbb november 17-én vasárnap a BCS East-West Interlink internetkábel sérült meg, amely Litvániát köti össze a Svédországhoz tartozó Gotland szigetével. Néhány órával később, már 18-án, hétfőn a C-Lion1 nevű internetkábelen szűnt meg az adattovábbítás – ez Finnország fővárosát, Helsinkit köti össze a németországi Rostock városával. A C-Lion1 az egyetlen internetkábel, amely Finnországot összekapcsolja Közép-Európával; helyreállítása november végére várható.
A néhány óra leforgása alatt történt két incidensre két magyarázat van. Lehet szó véletlen balesetről: ebben az esetben egy hajó leeresztett horgonnyal közlekedhetett, és az vágta ketté a kábeleket. A másik lehetőség azonban a szándékos szabotázs. Hogy pontosan mi történt, azt ebben a pillanatban nem lehet megmondani, és könnyen lehet, hogy a teljes igazság soha nem derül ki. Képbe került viszont egy olyan teherhajó, amely az adatok szerint éppen akkortájt járt a két helyszínnél, amikor a kábelek megsérültek.
Kínai teherhajó keveredett gyanúba
A MarineTraffic nevű hajókövető szolgálat adatai szerint a Yi Peng 3 nevű kínai teherhajó útja éppen akkor és éppen ott vezetett, ahol a rejtélyes kábelsérüléseket észlelték. Az adatokból kiderül, hogy a teherhajó egy időre kikapcsolta a nyomkövetőjét, illetve feltűnően lassan ment azokon a szakaszokon, ahol az incidensek történtek. A hajó aztán a Dánia és Svédország közötti Kattegat szorosnál megállt, ahol egy dán hadihajó jelent meg a közelében. A dán haderő szerdán X-oldalán megerősítette, hogy a kínai hajó közelében vannak, de egyéb információval nem szolgáltak, így azt sem tudni, a Yi Peng 3 vajon azért állt meg, mert feltartóztatták, vagy más okból. A hétvége folyamán egy svéd és egy német járőrhajó is csatlakozott a dán hadihajóhoz, sőt Oroszország is odaküldött egy hadihajót a továbbra is a Kattegat szorosnál veszteglő kínai teherhajóhoz.
Two critical undersea fibre optic in the linking Sweden to Lithuania and Finland to Germanywere severed on November 17th and 18th, raising serious security concerns. The Chinese-flagged bulk carrier YI PENG 3 is suspended for its potential involvement. #cables
— MarineTraffic (@MarineTraffic) November 20, 2024
A svéd rendőrség nyomozást indított, és állítólag a Yi Peng 3 szerepét is vizsgálják. Finnország szintén bűnügyi nyomozást indított. Németország támogatja a két szövetséges ország erőfeszítéseit, a német rendőrség a Bamberg nevű hajót küldte ki a Balti-tengerre, amely különleges erők akcióinak támogatására is alkalmas.
A Yi Peng 3 az oroszági Ust-Lugából tartott Egyiptomba. Adatok szerint rendszeresen közlekedik Oroszország irányába, kapitánya pedig állítólag orosz.
Ez nem az első eset, hogy kínai teherhajó keveredik hasonló gyanúba. A finn rendőrség feltételezése szerint a Balticconnector gázvezeték és Balti-tenger alatti kábelek 2023 októberi sérülését a hongkongi zászló alatt hajózó NewNew Polar Bear konténerhajó okozhatta.
Szabotázs vagy baleset?
Az, hogy az európai kritikus infrastruktúra 24 óra leforgása alatt két helyen is megsérült, erősen felveti a gyanút, hogy szándékos szabotázsról lehet szó. Az amerikai hírszerzés már szeptemberben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország a tenger alatti infrastruktúra elleni támadásokra készülhet. Egy amerikai tisztviselő akkor arról beszélt, hogy
Moszkva nagy erőkkel dolgozik új katonai egységének felépítésén, amely a Vezérkar Mélytengeri Kutatási Főigazgatósága (GUGI) nevet viseli, és hajókat, tengeralattjárókat és drónhajókat vet be a tengerfenék vizsgálatára.
A Yantar nevű orosz kutatóhajót például többször látták már a tenger alatt futó kábelek közelében „szaglászni”. A hajó drónokat és mélytengeri búvárhajókat is használt műveleteihez. Az ír haditengerészet nemrég kikísérte az Írország és Nagy-Britannia közötti vizekről, az ír kizárólagos gazdasági zónából.
Boris Pistorius német védelmi miniszter kedden úgy nyilatkozott, senki sem hiszi, hogy a mélytengeri kábelek véletlenül szakadtak el.
Anélkül, hogy pontosan tudnánk, ki tette, arra kell következtetnünk, hogy ez egy hibrid akció, és azt is fel kell tételeznünk – anélkül, hogy tudnánk –, hogy szabotázsról van szó
– jelentette ki Pistorius.
Még aznap a német, a lengyel, a francia, az olasz, a spanyol és a brit külügyminiszter közös nyilatkozatot adtak ki, melyben azt írták:
Moszkva a NATO- és EU-országok ellen irányuló, egyre fokozódó hibrid tevékenységei változatosságukban és mértékükben is példátlanok, és jelentős biztonsági kockázatokat jelentenek.
A nyilatkozat ugyan nem tette felelőssé Oroszországot a vasárnapi és a hétfői incidensért, de az időzítése nem volt véletlen.
Ulf Kristersson svéd miniszterelnök szintén úgy véli, hogy az internetkábelek sérülése szándékos szabotázs eredménye.
Az Egyesült Államok ugyanakkor nem így gondolja.
A CNN-nek két amerikai tisztviselő úgy nyilatkozott, nem szándékos szabotázs történt, hanem egy elhaladó hajó leeresztett horgonya véletlenül szakította el a vezetékeket.
Hogy a Yi Peng 3-ra gyanakszik-e Washington is, azt a tisztviselők nem említették.
A Kreml „abszurdnak” és „nevetségesnek” nevezte, hogy Oroszország felelősségét vetik fel a kábelek sérüléseivel kapcsolatban. Dmitrij Peszkov szóvivő szerdán arra is utalt, hogy a gyanú szerint egy ukrán különítmény követte el az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezeték elleni 2022 szeptemberi robbantásokat, szintén a Balti-tenger mélyén.
Mekkora problémát jelent a kábelek sérülése?
Világszerte több száz hasonló internetkábel fut a tengerfenéken, összesen több mint egymillió kilométer hosszan. Észak-Amerika és Európa között 17 ilyen kábel van, a Balti-tenger alatt több tucat, Németország kizárólagos gazdasági övezetében 16 darab található.
Egy-egy kábel kiesése nem jelenti azt, hogy egy teljes ország el lenne zárva az internetösszeköttetéstől, az internetkábel-hálózat ugyanis decentralizált, így ha egy kábelen meg is szűnik az adattovábbítás, más kábeleken pótolható a veszteség. Ettől függetlenül az internetkábelek kritikus infrastruktúrának számítanak, ezért nagyon fontos a védelmük.
Csakhogy mivel egy-egy kábel több ezer kilométer hosszú is lehet,
lehetetlen teljeskörű védelmet nyújtani, ami különlegesen sérülékennyé teszi ezt az infrastruktúrát, és kiváló célpont lehet azoknak az országoknak, amelyek más országoknak ezek tönkretételével akarnak ártani.
Az orosz fenyegetés árnyékában különösen fontossá válik, hogy Európa megerősítse a tenger alatti kábelek védelmét. Antti Häkkänen finn védelmi miniszter a mostani incidensek után felszólította a NATO-t és az EU-t, hogy tegyen többet a tenger alatti kritikus infrastruktúra védelmében. Eközben a holland kormány azt tervezi, hogy magáncégeket bíz meg a holland tengeri infrastruktúra, így kábelek, gázvezetékek és tengeri szélturbinák védelmére.
Milyen következménye lehet egy szabotázsakciónak?
A hasonló tenger alatti szabotázsokat nemcsak kivédeni nem könnyű, a nyomozás és a felderítés is nagy nehézségekbe ütközik, hiszen sokszor nehéz közvetlen bizonyítékot találni az elkövetőkre. De még ha egyértelműen be is bizonyosodna, hogy ki áll a szabotázsakciók mögött, a felelősségre vonás szinte lehetetlen. Ráadásul ha bármely ország ilyen akciókat vinne véghez, azt nem az állam alkalmazásában álló emberekkel és állami tulajdonban lévő eszközökkel hajtaná végre, hanem elvileg államtól független szereplőket bízna meg az elkövetéssel. Az elmúlt hónapokban több orosz és fehérorosz állampolgárt is letartóztattak szárazföldi szabotázsakciók, például gyújtogatások miatt Európa különböző országaiban, és bár fennáll a gyanú, hogy őket az orosz titkosszolgálatok bízták meg, erre egyértelmű bizonyítékot általában nem sikerült találni.
A tengeri kizárólagos gazdasági övezetekben eleve kevesebb joggal bír egy állam egy másik államhoz tartozó eszközök és emberek fölött.
Az ENSZ 169 tagállam által aláírt tengerjoga nem specifikálja, hogy mit tehetnek azok az országok, amelyek kizárólagos gazdasági övezetében egy másik ország nem katonai hajói szabotázsakciókat hajtanak végre.
Még problémásabbak az egyik államhoz sem tartozó nemzetközi vizek – az Európa és Észak-Amerika közötti kábelek legnagyobb része ilyen vizekben található.
Kérdés, tekinthető-e a kritikus infrastruktúra elleni szabotázsakció olyan támadásnak, ami egy ország elleni támadásnak minősül, és ha NATO-ország infrastruktúrája a célpont, aktiválhatja-e a kollektív védelemről szóló 5-ös cikkelyt. Mivel egy ilyen szabotázsakció nem katonai művelet, az elkövető állam pedig nagyon vigyázna, hogy ne tudják közvetlenül hozzá kötni, így elég valószínűtlen, hogy egy NATO-tagállam katonai választ adna egy hasonló incidensre, és még valószínűtlenebb, hogy a NATO-országok arra jutnának, hogy egy ilyen akció miatt aktiválni kell az 5-ös cikkelyt.
A tenger alatti infrastruktúra elleni támadások tehát nem nagyon rejtik magukban egy világháború veszélyét, de pont ezért is alkalmasak arra, hogy rossz szándékú országok úgy okozzanak kárt más országoknak, hogy az ne vonjon maga után katonai választ.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
