Az elmúlt hetek rettentően erősen alakultak az atomenergetika nemzetközi hírei vonatkozásában. Nagy technológiai cégek, mint a Microsoft, az Amazon vagy a Google egymás után jelentettek be atomerőművekhez kapcsolódó projekteket. Mi lehet ennek a folyamatnak a hátterében? És mire is vállalkozott a Google–Kairos Power konzorcium?
Az európai országok villamosenergia-ellátása számos kihívással néz szembe, mint például a szén-dioxid-semlegesség elérése, az emelkedő árak kezelése, a fosszilis tüzelőanyagoktól és azok importjától való függőség csökkentése. E célok elérése érdekében valamennyi európai ország villamosenergia-rendszerének jelentős változásokon kell átesnie, figyelembe véve a műszaki, környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi célkitűzéseket. Legújabb szimulációink különböző erőművi portfóliók és villamosenergia-fogyasztási forgatókönyvek órás felbontású elemzésével meghatározó fontosságú adatokat szolgáltatnak ehhez az átalakuláshoz. Az elemzések középpontjában az atomenergia és az időjárásfüggő megújulók együttműködése áll, valamint az akkumulátoros villamosenergia-tárolás lehetséges szerepe a magyar villamosenergia-rendszerben.
A napokban az MVM Paksi Atomerőmű bejelentette, hogy hivatalosan is kezdetét vette a meglévő paksi blokkok további üzemidő-hosszabbítása. A kérdéssel korábban a kormány, majd a parlament is foglalkozott, most pedig az EURATOM-egyezmény értelmében az Európai Bizottsághoz kellett a projektet hivatalosan is bejelenteni. A működésüket 1982 és 1987 között megkezdő, eredetileg 30 évre tervezett blokkok a 2000-es években 20 éves üzemidő-hosszabbítást kaptak, ami 2032 és 2037 között jár le. A most bejelentett további üzemidő-hosszabbítási programmal akár újabb 20 évnyi üzemelés is lehetővé válhat, amelynek műszaki és biztonsági feltételeit tekinti át ez a cikk.
A Szarvas-Kondoros-Mezőberény-Gyomaendrőd települések által bezárt négyszögben egy hét alatt nagyon nagy számú, összesen 99 darab földrengés pattant ki. Miután Békés vármegyében több olyan dolog is zajlik, ami emberi tevékenység által indukált földrengéshez vezethet, a kérdés komoly vizsgálatot és intézkedéseket igényel.
A 2011-ben balesetet szenvedett fukusimai atomerőműben 1,3 millió m3 szennyezett víz halmozódott fel az elmúlt 12 évben. A helyzet megoldására alkotott tervet a japán kormány 2021-ben ismertette, amit nagyon sok nemzetközi kritika ért. Cikkemben azt járom körbe, hogy mi vezetett el a jelenlegi helyzethez, hogyan képzelik el a japánok a megoldást és milyen környezeti hatások várhatóak.
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2024. során számos, az adózást érintő jogszabálymódosítás történt... 
Az év bukása 2024-ben, hogy Kínában a kutya sem volt kíváncsi a német autóipari törekvésekre. Murka Domonkos,... 
1990-ben a Reszkessetek betörőkben, klasszikus karácsonyi mozi, a McCallister-család 10 db pizzát rendelt, és a filmben...
Október közepén vásároltam belőle, akkor úgy terveztem, hogy idén még eladom 50-100% haszonnal. Hát ez már nem...
"Beindítjuk a növekedést!" Már megint? "Jövőre 3-6 százalék!" Ahhh. Remélem, ezek hallatán már más is felszisszen. ...
Miért váltak az ENSZ klímakonferenciái szimbolikus eseményekké, és mit tanulhatunk a COP29 kudarcából?
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
