A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.
Az elmúlt egy év kamatemelési ciklusa most kezdte kimutatni a foga fehérjét. A monetáris transzmisszió, vagyis a kamatemelések gazdaságon kifejtett hatása, körülbelül másfél év alatt bontakozik ki, ami azt jelentheti, hogy a következő pár hónapban drasztikus változások következhetnek be az amerikai gazdaságban. A múlt héten a Silicon Valley Bank csődje ezeknek a folyamatoknak az előfutára lehet. A bank szektort az irodafejlesztők követhetik, hiszen a pandémia jelentősen megváltoztatta a munkavégzés folyamatait, aminek negatív hatása lehet az irodafejlesztőkre. Ezt szemfüles befektetőkként a portfóliónk gyarapítására használhatjuk.
Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása. Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik. Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás. Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-től érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Idén célszerű lenne emiatt bevezetni azt a rendelkezést, hogy a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjához adott munkáltatói támogatás szocho-mentes legyen, vagyis a munkáltatónak 13%-kal jobban megérje a dolgozói hosszútávú anyagi biztonságának támogatása, mintha munkabérként fizetné ki az érintett öszeget. A jelenlegi és bármely jövőbeni magas inflációs közegben ez a szocho-mentesség különösen szolgálhatná az állam érdekeit is, hiszen támogatná a távolabbi jövőre halasztott fogyasztást, így az azonnali kereslet csökkentésével enyhíthetné a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.
A címben feltett kérdés szűk egy hét leforgása alatt teljesen más értelmet nyert. Ezért hát a válasz is a címben. Így lesz a sztárból hullócsillag. És ha van bármi tanulsága az elmúlt napoknak, az az, hogy a forint továbbra is rendkívüli mértékben kitett a globális eseményeknek. Na és persze az, hogy az extrém magas kamat nélkül a forint aligha lett volna képes egy ilyen év eleji ralira.
A világon az elmúlt három évben a szegmensről szegmensre körbekergetett infláció korszakát éltük. Ennek a vártnál makacsabb jelenségnek is köszönhető az elmúlt egy év gyors és komoly monetáris szigorítása. A Fed versenyfutása azért, hogy előbb csináljon reálkamatot, mint hogy egy csontváz kiborul a szekrényből. Ez a bizonyos első csontváz azonban megérkezett a múlt héten a Silicon Valley Bank csődjével. Sajnos a mostani szigorítási ciklusban ezáltal hamarabb jelent meg a pénzügyi rendszer és a gazdasági élet szereplői számára a destruktív fájdalom, mint mielőtt a konstruktív fájdalom eredményre vezetett volna.
2019-ben vált igazán látványossá, hogy az Amazon talált egy minden eddiginél hatékonyabb hirdetési rendszert, amelynek éves árbevételét elemzők az év közepén már évi 10 milliárd dollár fölé várták. (Végül 13 lett.) Az elképesztő hirdetésbevételek mögött az állt, hogy az Amazon egyszerre tudta és tudja azt, amit a Meta (Facebook) és a Google csak külön-külön: rengeteg információja van a felhasználókról, kifejezetten a vásárlási szokásaikat ismeri, és kifejezetten vásárlási célú keresésekhez kapcsolódóan tud hirdetéseket megjeleníteni.
Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
Tudjuk-e zöldíteni a nehézipart a gyártókapacitások leépítése nélkül? Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel, vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ahhoz, hogy ez ne csak álom maradjon, és közelítsen kicsit a valósághoz, minden szektornak drasztikusan csökkenteni kell a kibocsátásait, ez alól nem kivétel az ipar, sőt! Ipari megújulás nélkül nincs zöld átállás. De mit lehet tenni azért, hogy a zöld átállás ne zöld bezárás legyen?
Magyarországon 2023 márciusában egyetértés látszik abban, hogy az áremelkedés üteme januárban érte el a csúcsát, s év végére elérhető lesz az egyszámjegyű infláció, 2024-ben pedig folytatódhat az árszínvonal gyors csökkenése. Valóban adottak ennek előfeltételei, kellőképpen eltökélt ehhez a kormányzat?
Az S&P 500 vállalatok átlagos profitmarzsai soha nem látott szintre nőttek 2021 végén és 2022-ben. Mindeközben nemrég az EKB döntéshozói azzal szembesülhettek, hogy az aktuális európai inflációs számok mögött is a korábban gondoltnál nagyobb mértékben van ott okozóként a vállalati profitbővülés. A nagyvállalatoknak jelenleg nagyon komoly profitabilitási tartalékjuk van, ami egy gazdasági lassulás esetén könnyen vezethet elszaporodó árháborúkhoz az előttünk álló negyedévekben.
A 2019-ben alapított, működését 22 fő alkalmazottal és további 32 delegált európai ügyésszel 2021 június elsején ténylegesen megkezdő hatóságnál 2022 végén 217 alkalmazott és 114 aktív delegált európai ügyész dolgozott. Ez a stáb 2022-ben 1117 vizsgálatot folytatott le, amelyek 14,1 milliárd euró kárértéket érintettek. Ebből 359 milliónyi érték lefoglalását már elrendelték a bíróságok, ami a tízszerese az intézmény tavalyi egész éves működési költségének. A cél az uniós költségvetés jobb védelme a nemzetközi együttműködés révén, mert az uniós szervezet a tagállami bűnüldöző szerveknél nagyobb prioritást tud biztosítani az EU-t megkárosító bűncselekmények felderítéséhez. Első teljes évükről most adták ki éves jelentésüket.
Földbe áll a magyar ingatlanpiac… Összeomlott az adásvételek száma… Méregdrága lakáshitelek… 2023 elejére összeállt a tökéletes depresszió a magyar ingatlanpiacon. Minden válságban eljön az a pont, amikor túláradó pesszimizmus uralja a piacot, azaz leesünk a ló túloldalán. Annak eldöntésére, hogy éppen hol tartunk és mi vár ránk, érdemes múltbeli statisztikákat vizsgálni. Amennyiben a múlt párhuzamai bármiféle kapaszkodóul tudnak szolgálni, a mai helyzet sokkal kedvezőbb, mint az utolsó nagy válságban (2008) volt, így az ingatlanárak változása is kedvezőbb lehet.
Az elmúlt egy-két hétben jelentős hozamemelkedés indult a nemzetközi kötvénypiacokon. A tavaly év végi megnyugvást követő újbóli hirtelen megugrás oka, hogy a befektetők az utóbbi hetek erős növekedési és a vártnál magasabb inflációs adatainak tükrében elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy a vezető jegybankoknak milyen szintig kell emelni az irányadó rátájukat az infláció megfékezésére. A jegybankok és a befektetők is kicsit értetlenül szemlélik, hogy az elmúlt évtizedek legszigorúbb kamatemelési ciklusa az eddigi jelek szerint csak mérsékelten fékezi gazdaságot, és így a vártnál lassabban csökkenti az inflációt. 2022-ben a fő kérdés még az volt, hogy a monetáris szigorítások mellett elkerülhető-e a gazdasági növekedés nagyobb visszaesése, a hard landing, vagy esetleg van esély a puha fékeződésre, a soft landingre. 2023 elején megjelent egy új forgatókönyv, a no landing szcenárió, ugyanis a legfrissebb gazdasági adatok egyelőre nem fékeződést, hanem kisebb élénkülést mutatnak.
Az orosz-ukrán háború a második világégés óta nem látott borzalmakat hozott régiónkra. Teljes városok pusztultak el, sok ezren vesztették életüket, óriási termőföldek mentek tönkre, milliók menekültek el otthonukból, az infrastruktúra romokban hever és az ellátási láncok széttöredeztek. Nyilvánvalóan égető szükség van arra, hogy Ukrajna, az EU és az USA olyan hatékony megoldásokat találjon, amelyekkel újjáépítheti a régió társadalmát és gazdaságát. A különleges gazdasági övezetek és charter cityk fontos szerepet játszhatnak ezekben a megoldásokban. Michael Castle-Miller és Szebeni Dávid írása.
Az infláció mértékével megemelhetik bankszámláik díjait az egyes pénzintézetek, ami két év alatt akár 33 százalékos drágulást is eredményezhet. Minden bank él ezzel a lehetőséggel, valóban ilyen mértékben drágulnak a számlacsomagok? A helyzet nem ilyen egyszerű, egyelőre csak négy pénzintézet jelentett be 2023-ra költségmódosítást: az Erste, a K&H, az OTP és a MagNet. Példákon mutatjuk, mire számíthatnak az ügyfelek.
Egy évvel az Ukrajna elleni orosz invázió megindítása után a nemzetközi rend fundamentális átalakulása zajlik. A Nyugat, amely évek óta először egyesült, újra megtalálta célját. Mindeközben a világ más részén a feltörekvő hatalmak között egyre nagyobb verseny alakul ki a geopolitikai vezető szerepért.
Az elmúlt majdnem két hónap piaci ralija kifulladóban van, miután egyre kevesebb pozitív hír tornássza a kurzust felfelé. Egyre több jegybankár nyilatkozata árulkodik a bizonytalanságról, illetve számtalan mutató az amerikai gazdaság stabilitását mutatja, ami további kamatemelésekhez vezethet. Ugyan ez a legtöbb befektető számára rosszat jelent, szerencsére bármelyik irányba megy a kurzus, van rá lehetőség, hogy profitáljunk belőle.
A tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményei további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy gyorsan öregszik és létszámában riasztóan fogy a Magyarországon élő lakosság. Cikkem második részében arról írok, hogy ennek ellenére sem az állam, sem az állampolgárok nem foglalkoznak ezzel a problémával. Miközben teljesen másképp kellene tekintenünk az idősekre, mint korábban.
A befektetési szempontból brutális tavalyi év után némi optimizmussal tekinthetünk az idei évre, miután számos pozitív fejlemény következett be a gazdasági környezetet meghatározó tényezőkben, így a legrosszabb forgatókönyvek szisztematikusan kiárazódtak a rendszerből. Érdemes tehát számba venni a jelenleg makrogazdasági és befektetési szempontból legfontosabb mozgatórugókat, milyen változások következtek be az elmúlt hetekben, és mi várható az idei év hátralévő részében.
A tavalyi népszámláláson gyűjtött adatok elemzésének előzetes eredményei további bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy gyorsan öregszik és létszámában riasztóan fogy a Magyarországon élő lakosság. Cikkem első részében azt vizsgálom, hogy a gyors az elöregedés milyen hatásokkal járhat.
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
