Magyarország az EU soros elnökeként az uniós Európai Védelmi Ipari Programnál (EDIP) egy új előterjesztést tett: az európai védelmi termelést és a közös hadi beszerzéseket 1,5 milliárd eurós kerettel támogató rendszerben új kritériumokat írnának elő a katonai eszközöket gyártó cégeknek.
Franciaország és más tagállamok régóta szorgalmazzák az stratégiai autonómiát ezen a területen, miután az unióban továbbra is az Egyesült Államok szállítja a fegyverek 55 százalékát.
A lapunk által megismert javaslat szerint a magyar elnökség javaslata a finanszírozásra jogosult projekteknek 65%-os uniós komponensarányt írna elő, és megkövetelné a gyártóktól, hogy a termékek tervezése és fejlesztése is európai ellenőrzés alatt álljon.
Ez azt jelenti, hogy az európai vállalatoknak teljes mértékben képesnek kell lenniük a termékek tervezésének, adaptációjának és fejlesztésének irányítására, külső korlátozások nélkül.
Bár a javaslat összhangban van számos európai védelmi vállalat, például az MBDA, a Saab és az Airbus érdekeivel, egyes francia cégek, mint a Dassault, a Thales és a Naval Group, szigorúbb, 80%-os uniós komponensarányt szerettek volna.
Ennek ellenére a francia kormány támogatja a magyar javaslatot, de a szabályok elfogadása után még indítványozhatják a feltételek szigorítását.
A javasolt szabályok megnehezíthetik azon európai vállalatok helyzetét, amelyek amerikai fegyverrendszereket gyártanak az EU-ban, mint például a Patriot légvédelmi rendszerek, vagy a dél-koreai Hanwha Aerospace terveit, amelyek Romániában gyártanának páncélozott járműveket.
Franciaországnak pedig éppen ez a problémája: nem örülnek annak, hogy túl sok unión kívüli gyártó jelenik meg a belső piacon és mostantól kezdve uniós támogatást is kaphatnak. A Portfolio-nak nyilatkozó uniós tisztviselők közül többen azt mondták,
- Németország, Olaszország és Lengyelország azért írna elő kisebb uniós részarányt, mert sok ország vásárol amerikai fegyvereket, sőt, az olaszok a gyártásban is részt vesznek,
- valamint azt várják, hogy ez tárgyalási alap Donald Trump hatalomátvétele után a biztonsági együttműködési vitákban.
Az EU nagykövetei várhatóan szerdán döntenek a kérdésben, amelyet a decemberi uniós csúcson kőbe is véshetnek a tagállamok.
A magyar elnökség igyekszik a jogosultsági kritériumokat még január előtt elfogadtatni, mielőtt Lengyelország átveszi a Tanács elnökségét.
A Politicónak nyilatkozó diplomaták szerint Franciaország attól tart, hogy Varsó, amely hagyományosan szoros kapcsolatot ápol Washingtonnal, és számos fegyvert vásárol az Egyesült Államoktól és Dél-Koreától, még liberálisabb javaslatokat tehet az EDIP kritériumaira vonatkozóan.
Franciaország régen követeli, hogy a védelmi ipari, EU-s támogatásban részesülő beszerzéseknél kössék ki a „Made in EU” kitételt, hogy az unió a saját lábára álljon. Másrészt az orosz–ukrán háború kezdete óta a francia hadiipar lett a világ második legnagyobb fegyverexportőre, ami jelentős gazdasági erőt és diplomáciai befolyást jelent Párizsnak.
Az Európai Parlament várhatóan áprilisban vagy májusban alakítja ki álláspontját az EDIP-ről; a finanszírozás csak akkor válik elérhetővé, ha a Tanács és a Parlament is megállapodik, ami valószínűleg csak jövő év végére történik meg.
Címlapkép: Résztvevők a francia fegyveres erők minisztériumának pavilonjában az Eurosatory védelmi és biztonsági kiállításon a franciaországi Paris-Nord Villepinte kiállítási központban, Seine-Saint-Denis-ben, 2024. június 21-én. A fotó forrása: Artur Widak/NurPhoto via Getty Images
