Most érdemes lakást venni akár hitelből is, mert ha beindul a piac, többet fogunk bukni a lakásárak emelkedésén, mint a magas kamatokon – véli az egyik oldal. Nem, egyáltalán nincs így, meg kell várni az alacsonyabb hitelkamatokat, addig is állampapírban érdemes fialtatni a pénzt – állítja a másik. Számítással igyekszünk most eldönteni, melyik félnek van igaza, ha saját lakhatásra keresünk ingatlant.
Tervezetten december 12-én befejeződik a COP28 klímacsúcs Dubajban, a zárás előtt az elmúlt napok eseményeit foglaljuk össze a Reuters beszámolói alapján. A legfontosabb, illetve leginkább vitás pont egyértelműen a fosszilis tüzelőanyagok csökkentésére vagy azok fokozatos kivezetésére vonatkozik - ez volt, és ez lesz a legmeghatározóbb kérdés a klímacsúcs mai és holnapi napján. Eldőlni látszik a jövő évi COP29 helyszíne is.
Az éghajlatváltozással járó felmelegedés negatív hatással lehet a születések számára a 21. században Európában – állapítja meg egy magyar tanulmány, amely szerint hónapokkal az extrém meleg – főleg, a párás meleg – napok után csökken a születési ráta. A kutatás nemcsak azért fontos, mert Európa kétszer gyorsabban melegszik, mint a világ többi része, hanem mert az öreg kontinens már az átlagéletkort tekintve is a legöregebb földrésznek számít, mivel Európában rendkívüli módon visszaesett a gyermekvállalási hajlandóság.
Ünnepi hangulatnak nyoma sincs még a piacokon, a hét az egész év egyik legzsúfoltabbja lesz. A nagy jegybankok kamatdöntései mellett konjunktúra-adatok érkeznek a legnagyobb gazdaságokból, valamint érkezik az amerikai inflációs adat is. A mozgalmas hetet a Fitch Ratings péntek esti hitelminősítése koronázza meg, magyar szempontból ez lesz a legfontosabb esemény.
Az idén májusban beterjesztett, majd júliusban megszavazott 2024-es költségvetés egyre kevésbé tükrözi a magyar valóságot. A sokadszorra felborult 2023-as költségvetés ugyanis megpecsételi a jövő évi büdzsé bázisát: rosszabb makrogazdasági pálya, elmaradó áfabevételek, magasabb nyugdíj- és kamatkiadások. Mindezek következtében szinte biztosra vehető, hogy ezen paraméterek mellett a 2,9%-os hiánycélt a kormány nem tudja teljesíteni.
A Covid-járvány lecsengése óta élénk vita alakult ki a cégvezetők körében azzal kapcsolatban, hogy a távmunka, a home office mennyiben befolyásolja a dolgozók termelékenységét, ezáltal a vállalatok eredményeit. Sok cégnél azzal az indokkal rendelték vissza az irodákba a dolgozókat, hogy a home office keretei között nem elég produktívan dolgoztak. Egy friss kutatás most azonban azt mutatta ki, hogy a távmunka terén teljes rugalmasságot biztosító amerikai tőzsdei cégek bevétele négyszer nagyobb mértékben növekedett 2020 és 2022 között, mint a távmunkát egyáltalán nem engedélyező, vagy azt csak heti pár napban biztosító vállalatoké.
A befektetők egyre inkább érdeklődnek a portfóliójuk diverzifikálása tekintetében a minőségi borok iránt, amelyek ára közel 150 százalékkal emelkedett az elmúlt évtizedben. Nagyon más világról van szó, mint a hagyományos tőzsdei befektetéseknél, jelentősen eltérő döntéshozatali procedúrával. Mégis, az érdeklődés nőttön nő a befektetési jellegű, minőségi borok iránt és ezt a hozamok is alátámasztják.
Közel kétmillió ember él ma Magyarországon lakótelepi lakásban, éppen ezért érdemes külön is foglalkozni ezzel a lakástípussal. A nemrég megújult KSH Ingatlanadattár alapján megnéztük, hol vannak az ország legolcsóbb és legdrágább lakótelepi utcái. Érdekesség, hogy előbbiben az 50 ezer forintot sem éri el a négyzetméterár, utóbbiban viszont az 1 milliót is meghaladja. Emellett arra is érdemes egy pillantást vetni, hogy 2015 óta hogy változtak a lakótelepi lakásárak az országos átlaghoz képest.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA) legfrissebb adatai szerint a világjárvány utáni, geopolitikai feszültségekkel tűzdelt időszak ellenére látványos felpattanást tudhat maga mögött a légiközlekedési szektor, a kockázatok és a továbbra is magasabb infláció ellenére az emberek utazási kedve pedig a jelek szerint jövőre nemcsak, hogy még tovább, de soha nem látott szintekre emelkedhet.
Kétségtelen, hogy az Övezet és Út kezdeményezés (Belt and Road Initiative – BRI) még akkor is átalakította a világot, ha nem minden területen nevezhető sikeresnek. Az eredmények a nyugati vezetők figyelmét is felkeltették, ezért megpróbálnak versenyre kelni a kínaiak programjával. Tíz évvel Hszi Csin-ping kínai elnök bejelentését követően ma már szinte mindegyik komolyabb nemzetközi szereplő ismertette a saját tervét a világ áthuzalozására. Az elemzés az új elképzelések bemutatása mellett arra is kitér, hogy mekkora eséllyel lökhetik ki Kínát a „Selyemutak versenyének” vezető hatalmának szerepéből.
Amikor reggel fél 8-kor félkómásan bedörrentjük a kotyogós kávéfőző alatt a tűzhelyet, vélhetően nem gondolunk bele abba, hogy ezt az egyszerű mozdulatot mintegy 2,3 milliárd embernek nem áll módjában megtennie a Földön. Márpedig amíg a nyugati világban alapvetésnek számít és könnyen elérhető a biztonságos és tiszta főzés és sütés lehetősége, eközben világszerte több mint 2 milliárd ember nem fér hozzá ezekhez az erőforrásokhoz, ehelyett szénnel, kerozinnal, fával és faszénnel kénytelenek megoldani ezt a feladatot. Ez pedig nem csak rendkívül sok időbe kerül és környezetromboló hatású, de az egyik vezető idő előtti halálozási tényezőnek is számít.
Dőlnek a csúcsok a tőzsdéken az év végéhez közeledve, történelmi csúcsra emelkedett a napokban a BUX index, és az európai részvénypiacokon is jó a hangulat, a DAX szintén rekordon járt. December lévén a befektetők bizakodhatnak a Mikulás raliban, bár az utóbbi években sokszor csalódtak benne. Megkérdeztük december elején a hazai alapkezelőket rendszeres havi felmérésünkben, hogy mire számítanak a magyar tőzsdén, melyek a kedvenc hazai részvényeik, és hogy mi jöhet a forint és az államkötvények piacán.
A hazai naperőmű-kapacitás további növekedése és az áramellátás biztosítása szempontjából is lényeges az a jövő januárban uniós forrással induló kormányzati pályázat, amely energiapiaci szereplők számára nyújt támogatást villamosenergia-tárolók telepítéséhez és működtetéséhez. A pályázat úgy kínál jelentős részben megoldást a naperőművek termelésének kiszámíthatatlanságából eredő, a villamosenergia-rendszer egyensúlyát veszélyeztető problémára, hogy enyhíti a földgázfüggőséget, egyúttal elősegítheti a telepítő cégek bevételeinek optimalizálását is. A tartalmában és formájában is különleges pályázattal a lakosság, a kkv-k és a hálózatüzemeltető társaságok után a villamosenergia-ipari érintettségű vállalatok számára is megnyílik egy kifejezetten az energiatárolók terjedését támogató program, a magyarországi energiaátmenet új korszakba lépését is jelezve.
Nem lehet azt állítani, hogy emberi tevékenység nem befolyásolta az augusztusi Szarvas környéki földrengéssorozat kipattanását, de azt sem lehet mondani, hogy a jelenséget kizárólag emberi beavatkozás okozta – állapította meg tanulmányában Hetényi György, a svájci Lausanne-i Egyetem Földtudományi Intézetének kutatója utalva a térség geotermikus és földgázkitermelési projektjeit kísérő feltárásokra. A kérdésben azután alakult ki szakmai vita, hogy Aszódi Attila, a BME egyetemi tanára a Portfolión megjelent véleménycikkében vizsgálatot sürgetett annak tisztázására, hogy állhat-e emberi tevékenység a rengéssorozat hátterében.
Az olaj- és gáztermelő vállalatoknak és országoknak kulcsfontosságú döntést kell meghozniuk az energiarendszerben a jövőben betöltendő szerepüket illetően, miközben a klímaválság súlyosbodását nagyrészt ezen iparág alaptermékei táplálják. A társaságoknak el kell dönteniük, hogy a klímaválság elmélyítéséhez járulnak-e hozzá, vagy a megoldás részesévé válnak a tiszta energára való átállással. Az energiaátállás megtörténhet az olaj- és gázipar bevonása nélkül is, de úgy költségesebb és nehezebb - áll a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentésében, amely arra keresi a választ, hogy mit tehet az iparág az energiaátmenet felgyorsítása és saját túlélése érdekében.
A Kreml Ukrajna elleni háborújának finanszírozását csökkenteni hivatott szankciós megállapodás a tengeri szállítású orosz olaj hordónkénti árának 60 dolláros felső határát szabta meg, ami 24 dollárral alacsonyabb az elmúlt 12 hónap átlagos piaci áránál. A legfrissebb adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy bár az intézkedésnek valóban volt kedvezőtlen hatása az orosz költségvetésre nézve, de jelentős károkat is okozhatott: az úgynevezett "árnyékflotta", azaz a nehezen nyomon követhető kereskedők és hajózási vállalatok sokasága számára ugyanis jövedelmező üzletet hozott létre az új helyzet, és nem kizárt, hogy a háborút követően is a világ olajkereskedelmének meghatározó szereplőivé válnak az árnyékflotta hajói.
Komoly változásokat hozhat a biztosítási piacon a pénzmosási törvény módosítása: a javaslat szerint a biztosítóknak jövő nyár közepétől kötelező lesz digitális azonosítást bevezetniük az ügyfeleik számára a törvény hatálya alá eső termékek esetében. Míg a bankszektorban már évek óta léteznek ezek a megoldások, a biztosítók nagy részének azonnal lépnie kell, hogy időben befejezzék a fejlesztést. Ha nem csupán a kötelezettség kipipálása lesz a cél, a biztosítók hatékonyabb működésével érdemi fejlődés indulhat el a digitalizáció irányába az életbiztosításoknál is.
Miközben a vezető részvénypiacokon nagy a rali, a fontosabb részvényindexek közül egyre több a történelmi csúcs közelében áll, vannak lemaradó szektorok, és azon belül egészen durván szétütött részvények, utóbbiakból mutatunk most egyet.
Érdekes közlemény jelent meg ma reggel a BÉT-en, az egyik tőzsdei vállalat, a Megakrán igazgatósága ugyanis arról döntött, hogy megvizsgálja, hogyan tudná a szabad pénzeszközeit kriptoeszközökbe fektetni.
Az energiakrízis indította el igazán Európát az energetikai átállás kétségtelenül hosszú útján, most állnak fel az új rendszerek, jönnek létre a szabályok és egyes területeken egészen új technológiák implementálódnak a gyakorlatba. A zöld átmenet egészen máshogy zajlik egy vállalatnál, amely alkalmazza az újdonságokat, és egy olyannál, amely hosszú évek munkájával kutatja és fejleszti azokat az eszközöket, amelyek a jelenlegi legjobb tudásunk szerint segíthetik a jövő és a jelen fenntarthatóbbá tételét. Az energiaátmenetről, az égető kihívásokról, egy Magyarországra hozott új technológia gyártásáról kérdeztük a Schneider Electric új, Európáért felelős alelnökét. Gwenaelle Avice Huet szeptember óta felel a vállalat európai tevékenységének teljes üzleti portfóliójáért, valamint képviseli az unió felé a Schneider Electric zöld és digitális átalakulásban betöltött szerepvállalását.
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Küszöbön állhat a Google feldarabolása, legalábbis az amerikai szövetségi kormányzat nagyon szeretné, ha az Alphabet... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mi az, ami kötelező banki hitel felvételekor? Sajnos az utóbbi időben...
A bűnözök is felfedezték maguknak a QR kódot, nemrég írtam arról, hogy parkolóórák, elektromos autótöltők...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Donald Trump újra elhozta a vámok korát - szólnak a szalagcímek. Pedig a pénzre lefordítható valóság az, hogy olyan...
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
