Fontos mérföldkőhöz ért az Egyesült Államok tiszta technológiákat gyártó iparának fejlesztésével, miután napelemgyártó kapacitása gyors bővülésének köszönhetően már csaknem a teljes belföldi keresletet képes saját termelésből kielégíteni. A tengerentúli amerikai napelemgyártó kapacitás fellendülése különösen látványos az Európai Unió vonatkozó adataival összevetve.
Jóval költségesebb lehet Európa számára a zöldátállás, mint a korábbi becslések, legalábbis a Bruegel nevű brüsszeli gazdasági kutatóintézet új jelentése szerint. A klímapolitikai intézkedések költsége így is sokkal alacsonyabb lenne, mint amennyibe a tétlenség kerülne, különösen Európában, amely a leggyorsabban melegedő kontinens.
Közép-Ázsia és a Kaukázus gazdag megújuló energiaforrásokban, a régió hatalmas potenciállal rendelkezik az Európai Uniót is elérő zöldenergia-folyosók kialakítására, amelyek költséghatékony lehetőséget jelentenek a megújuló források kiaknázására, az energiabiztonság fokozására és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés csökkentésére - áll az EMBER nevű thinktank elemzésében, amely szerint a nemzetközi zöldenergia-folyosók kiépítésében Azerbajdzsán kulcsszerepet játszhat. A tervezett zöldáram-folyosók létesítését célzó nemzetközi projektben Magyarország is részt vesz.
Az Európai Unió jól felkészült a 2024-2025-ös télre a villamosenergia-ellátás biztonságát tekintve, a rendszer megfelelőségi kilátásai erősek, ellátási kockázatok pedig csak bizonyos régiókban merülhetnek fel - áll az ENTSO-E, az európai villamosenergia-rendszerirányítók szövetségének jelentésében. A szervezet szerint összességében várhatóan a magyar villamosenergia-rendszer is biztonságos lesz a téli időszakban, fontos azonban megjegyezni, hogy az olajembargónak és egy esetleges földgázválságnak továbbra is lehetnek előre nem látható hatásai a magyar áramellátásra.
Magyarország a villamosenergia-szektorral kapcsolatos több kiemelt fontosságú törekvés tekintetében magasabb célszámmal rendelkezik, mint nem egy, az energiaátállás élharcosának tartott EU-tag, azonban jellemzően ezzel együtt is a Nemzeti Energia- és Klímatervekben rögzített célok alapján összeállított uniós ranglisták második felében található. Adódik a kérdés: hogyan lehetséges ez?
2025. február 10. fontos nap a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, eddig kell ugyanis a Párizsi Klímaegyezményt aláíró 195 ország kormányának benyújtania friss, a korábbiaknál ambiciózusabb kibocsátáscsökkentési terveiket az ENSZ részére. Több ország már a napokban véget ért éves ENSZ-klímacsúcson bejelentette új, megemelt klímacéljait, a zöldátállásban élen járó EU viszont valószínűleg a februári határidőt sem fogja tudni tartani, aminek komolyabb negatív következményei is lehetnek, mint az európai presztizsveszteség.
Egyre több rá a bizonyíték, hogy a globális energiaszektor üvegházhatásúgáz-kibocsátása már közel lehet a csúcsához, ami után remélhetőleg csökkenésnek indul az emisszió. Ez azt jelenti, hogy hamarosan fordulóponthoz érhetünk, majd a fosszilis alapú termelés esésének korszakába léphetünk - legalábbis az áramszektorban -, de egyelőre még nem tartunk itt. A világ vezetőinek fogadkozásai ellenére az elmúlt egy évben nem történt olyan előrelépés, amelynek hatására kedvezően, lefelé módosult volna a 2030-ban várható fosszilis energia felhasználásra vonatkozó prognózis.
Sokéves tárgyalást követően az ENSZ azerbajdzsáni klímacsúcsán részt vevő országok megállapodtak egy új globális szén-dioxid-kibocsátási piac alapszabályaiban. A megállapodás támogatói szerint ez kulcsfontosságú fejlemény a klímaváltozás elleni fellépés szempontjából, a kritikusok viszont súlyos hibákra figyelmeztetnek és arra, hogy a rendszer késleltetheti az érdemi kibocsátáscsökkentést.
Ellehetetlenítheti a nagyobb hazai megújuló energiaforrás és naperőmű beruházások jelentős részét a magyar építészetről szóló törvény új rendelkezése, mely szerint ha egy településen új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület kerül kijelölésre, annak feltétele a csereterület biztosítása ugyanazon településen belül.
Három kiemelt mutató - a kibocsátáscsökkentésre, a megújuló energia végső energiafelhasználáson belüli részarányának növelésére, valamint az energiahatékonyság javítására vonatkozó, a nemzeti NEKT-ekben rögzített 2030-as célszámok - alapján vetettük össze Magyarország, Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia vállalásait.
Az új rendszerterhelési csúcs az elmúlt években a megszokottnál hidegebb időben megnövekedett fűtési igény és az elektrifikációs trend következménye. A rekord idején az áramigény legnagyobb részét import fedezte, a naperőművek a borús időben alig termeltek, viszont a szélerőművek jól teljesítettek.
Az elmúlt években elsősorban a közlekedési és fűtési szektorban a villanyautók, illetve hőszivattyúk terjedésének köszönhetően érzékelhetően elindultak az elektrifikációs folyamatok, vagyis a villamos energia szerepének növekedése az Európai Unióban is, de miközben az áramtermelés világszerte az EU-ban az egyik legtisztább, számos más régióban magasabb az elektrifikációs ráta. A közeljövőben azonban több, az elektrifikáció szempontjából jelentős lépés is várható az EU-ban - hangzott el a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló régiós energiapolitikai fórumán Szabó László, a REKK igazgatójának előadásában.
Óriási potenciál rejlik a hőtermelés elektrifikációjában, ami alapjaiban fogja megváltoztatni a villamos energia felhasználását, ezzel együtt a hőszivattyúk telepítése jócskán elmarad az Európai Unióban a 2030-ra megcélzott darabszámtól - mutatott rá Jan Rosenow, a Regulatory Assistance Project (RAP) európai programigazgatója a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló minapi régiós energiapolitikai fórumán. A fűtési ágazat villamosításának hajtóerőit ismertető előadása szerint a fűtés bizonyos szempontból elefánt a porcelánboltban - angolosan: a szobában -, amikor az energia- és klímapolitikai célok megvalósításáról van szó.
Az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez elengedhetetlen elektrifikáció feltétele a villamosenergia-hálózat jelentős bővítése és fejlesztése. Ha az EU nem kétszerezi meg viszonylag rövid időn belül az elosztó hálózat korszerűsítésére fordított beruházásokat, az jelentősen visszafoghatja megújuló energiaforrások, a hőszivattyúk és az elektromos autók itteni terjedését, jó hír azonban, hogy a kapcsolódó fajlagos beruházási költségek mérsékelhetőek.
Több olyan, lényeges változást is tartalmaz a frissített magyar Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) végleges verziója a tavalyi tervezethez képest, amelyre eddig nem irányult figyelem. Ilyen például az, hogy az új NEKT szerint 2030 és 2050 között alig épülne új naperőmű Magyarországon.
A Portfolio értesülései szerint már korábban elkészült a tervezete annak, a Lantos Csaba energiaügyi miniszter által tavasszal még az idei évre beígért új lakossági pályázati konstrukciónak, amelyben kizárólag akkumulátoros energiatároló telepítéséhez szerezhetne támogatást a háztartások egy része. A pályázat megjelentetését feltehetően a források szűkössége is késlelteti, de akár még idén megtörténhet a bejelentése. Éppen ezért érdemes körbenézni, hogy Európa országaiban milyen pénzügyi támogatási eszközöket alkalmaznak annak érdekében, hogy ösztönözzék a háztartási akkumulátoros energiatároló rendszerek telepítését a lakossági napelemekhez kapcsolódóan. Ezek a programok ugyanis azt is előre vetíthetik, hogy itthon miket tartalmazhat a pályázat, amely elősegítheti a lakossági energiatárolók hazai elterjedését is.
Az Európai Unió Kínával és az Egyesült Államokkal szembeni versenyképességi hátránya ha nem is kizárólag, de jelentős részben a magasabb itteni energiaárak miatt jött létre. A teljes energiafogyasztásban egyre nagyobb súllyal rendelkező villamos energia ára tekintetében az EU hátránya mérséklődhet az előttünk álló időszakban, és akad egy olyan technológia is, az offshore (tengeri) szélerőműveké, amelynek áramtermelési költsége az Unióban hosszabb távon is kisebb lehet, mint fő versenytársainál - derül ki a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) minap kiadott éves jelentéséből (World Energy Outlook 2024).
Alacsonyabb CO2-kibocsátás, az importált fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség enyhülése, a nagykereskedelmi villamosenergia-árak és áringadozások, illetve a rendszer összköltségének csökkenése jellemezné az európai villamosenergia-rendszert, miközben a napenergia piaci értéke is emelkedne, ha a jövőben létrehozandó naperőművek jó részét a jelenleg egyeduralkodó déli tájolás helyett kelet-nyugati tájolású kétoldalú, függőleges napelemekkel telepítenék egy kutatás szerint.
Jelentősen felfelé módosította a kibocsátáscsökkentéshez kulcsfontosságú több tiszta villamosenergia-termelő technológia 2050-ben várható globális kapacitásaira vonatkozó előrejelzéseit a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024-es éves jelentésében (World Energy Outlook) az egy évvel ezelőttiekhez képest, köszönhetően az előző jelentés óta világszerte elfogadott döntések és az azóta meghozott intézkedések várható hatásainak beépítésével magyarázható. Rossz hír ugyanakkor, hogy közben emelkedtek a klímasemlegesség eléréséhez szükségesnek tartott 2050-es célszámok is, az ezekhez vezető pálya pedig még meredekebbé vált.
Ma már jóval több, mint 2000, a felhasználók és az energiarendszer számára is előnyöket kínáló energiaközösség működik Ausztriában mintegy 30 ezer taggal. A siker leglényegesebb feltétele a politikai akarat megléte, így az első számú sikertényező az ösztönzőkkel és finanszírozási rendszerrel is kiegészülő szilárd jogi és szabályozási keret - osztotta meg az energiaközösségekkel kapcsolatos kedvező tapasztalatokat Angela Holzmann, az Osztrák Energiaügynökség szakértője a Magyar Természetvédők Szövetsége és Közösségi Energia Szolgáltató NKft. által rendezett szakmai fórumon, ahol a csehországi tapasztalatokról, illetve a hazai tanulságokról, kihívásokról és tervekről is szó esett.
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
Október közepén vásároltam belőle, akkor úgy terveztem, hogy idén még eladom 50-100% haszonnal. Hát ez már nem...
"Beindítjuk a növekedést!" Már megint? "Jövőre 3-6 százalék!" Ahhh. Remélem, ezek hallatán már más is felszisszen. ... 
Miért váltak az ENSZ klímakonferenciái szimbolikus eseményekké, és mit tanulhatunk a COP29 kudarcából?
A súlyosbodó környezeti kihívások miatt folyamatosan keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a fosszilis energiahordozókat...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Mire figyelj az adásvételi szerződés aláírása előtt? - Hiteles András...
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
