Izgalmas év várható 2025-ben a magyar lakáspiacon. A várakozások szerint elsősorban a csökkenő állampapírhozamoknak köszönhetően erősödő befektetési érdeklődés övezi majd a szektort, így érdemes közelebbről is megnézni, hol, milyen típusú lakásba érheti meg befektetni a pénzünket. Vajon mely területek lehetnek a következő évek nagy lakáspiaci nyertesei? Az alábbiakban a korábbi évek tapasztalatai alapján ezeket gyűjtöttük össze.
Ahogy nemrég beszámoltunk róla, új intézkedéssel fogja támogatni jövő márciustól a lakáspiacot a kormány, melynek célpontjában a lakás-, bérlakás- és kollégiumépítések lesznek. A kormány célja, hogy évente legalább 25 ezer új lakás épüljön Magyarországon, ennek érdekében a következő 5 évben 200 milliárd forintot biztosítanak ingatlanalapok számára erre a három fő célra. Az új lakásfejlesztési tőkeprogram lehetséges piaci hatásairól a legnagyobb hazai ingatlanfejlesztőket és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségét (ÉVOSZ) kérdeztük.
Míg tíz évvel ezelőtt az 500 ezer forintos négyzetméterár még a legdrágább budapesti utcákat jellemezte, 2018-ban már a budapesti átlagár volt ennyi. Mostanra viszont már csak elvétve van olyan része a fővárosnak, ahol ennyiért is lehet lakóingatlant venni. Hogy pontosan melyek azok a közterületek, ahol ennél is olcsóbban cserélnek gazdát a lakások, illetve kerületenként melyek a legolcsóbb utcák, és ott milyen négyzetméterárak jellemzők, azt a KSH Ingatlanadattára alapján gyűjtöttük össze, kiemelve a kerületek legdrágább közterületeit is.
A lakásárak a legmélyebb válságok kivételével folyamatosan emelkednek, nem mindegy azonban, hogy eközben a jövedelmek és a gazdaság teljesítménye hogyan alakul. Az MNB évek óta vizsgálja a lakások fundamentumokhoz viszonyított túlértékeltségét, amelyben nemrég új módszertant vezetett be. A jegybank ilyen módon elkészült kompozit indikátora szerint 2024 második negyedévében országosan 11 százalékkal voltak túlértékeltek a lakóingatlanok, ami érdemi mérséklődés az előző év azonos időszakának 23 százalékos értékhez képest. Nézzük, mit jelent ez a gyakorlatban és mit is jelentenek a számok.
Kilencedik alkalommal mutatjuk be a hazai ingatlanpiac legfontosabb látható szereplőit, akik nevéhez a legtöbb és legfontosabb események kötődnek. Az elmúlt 9 évben eddig 126-an szerepeltek a listán, az idei 50-ből pedig ahogy tavaly, úgy idén is 16-an vannak azok, akik eddig minden alkalommal felkerültek. A tavalyi 8 után idén mindössze 3 új szereplőt találhatunk, a hölgyek aránya viszont, ha minimálisan is, de emelkedett, a tavalyi 4 után idén 6-an szerepelnek a listán. Jó lapozgatást és olvasgatást az idei szereplők megismeréséhez.
Az állami megbízások hiánya is jelentősen hozzájárult az építőipar utóbbi időben tapasztalt gyengélkedéséhez, ugyanakkor a jövőbe tekintve vannak bizakodásra okot adó jelek. Eközben a munkaerőhiány okozta nehézségeket újfajta kihívások váltották fel, és az iparág zöld átállására is egyre nagyobb figyelmet kell fordítani. Hogy mindezek tekintetében a jövőre nézve mennyire lehetünk optimisták, elérte-e már a mélypontot a szektor, és mennyire élénkítheti fel a hamarosan induló Vidéki Otthonfelújítási Program és az egyszerűsített Energiahatékonysági Otthonfelújítási Program az építőanyagok iránti keresletet, arról Rázsóné Szórády Csillát, az Újház Zrt. vezérigazgatóját kérdeztük, aki a november 27-i Construction Technology & Innovation konferenciának is előadója lesz.
Ahogy korábban már írtunk róla, az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv keretén belül a 35 év alatti fiatal munkavállalók esetében a kedvezményes adózású évi 450 ezer forintban maximált béren kívüli juttatási kereten felül, havonta további 150 ezer forintos lakhatási támogatási rendszer kialakításáról döntött a kormány. Milyen hatással lesz ez a lakáspiacra nézve? Miért érheti meg a munkavállalóknak, és milyen fontos kérdéseket kell még tisztázni az indulás előtt? Többek között ezekről kérdeztük az iparág szakértőit.
Hullámhegyek és hullámvölgyek közepette fejlődött mai formájára a hazai ingatlanpiac az elmúlt 30 évben. Három évtizeddel ezelőtt, 1994-ben még teljesen más környezetben lépett be a magyar ingatlanpiacra a CBRE. Hogy milyen volt az indulás, mik voltak a piac legfőbb mérföldkövei, milyen folyamatok jellemzik ma a hazai ingatlanpiacot és erre milyen válaszokat adnak az egyes piaci szegmensek szereplői, arról Kibédi Varga Lóránttal, a CBRE Hungary Managing Directorával beszélgettünk.
Ahogy a magyarok, úgy a külföldiek lakásvásárlási kedve is visszaesett 2023-ban a megelőző évhez képest. Tavaly mintegy 6300 külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, ami 1700-zal kevesebb, mint egy évvel korábban, de egyes budapesti kerületekben még így is minden ötödik eladott lakás külföldi tulajdonoshoz kerül. A KSH számai alapján arra voltunk kíváncsiak, honnan érkezett a legtöbb külföldi vevő, és jellemzően hol, milyen értékű lakásokat vásárolnak meg.
Az ESG-szempontok (Environmental, Social, and Governance) alkalmazásának hiánya komoly kihívást jelent a magyar ingatlanpiaci szereplők számára, mivel nincs egységes rendszer ezen kritériumok mérésére, de sokszor már a mérhetőséget biztosító adatok átláthatóságának és gyűjtésének feltételei sem teljesülnek. Mindez egyre sürgetőbb probléma, mert az iparágban a fenntarthatóság, az energiahatékonyság és a társadalmi felelősségvállalás mostanra alapvető elvárássá vált. Hogy pontosan hogyan lehetne ezen javítani, arról Barta Zsombor, a Greenbors Consulting alapító partnere, az RICS Magyarország elnökségének tagja beszélt.
Megjelent az MNB legfrissebb, 2024 második negyedéves lakásárindexe, ami alapján a fővárosban gyorsult, a vidéki városokban és a községekben mérséklődött a lakásárak éves növekedési üteme. Negyedéves alapon Budapesten a második negyedévben 3,9 százalékkal nőttek a lakásárak az első negyedévi 4,5 százalék után. A nominális éves lakásár-dinamika a fővárosban ezzel 6,4 százalékról 9,3 százalékra gyorsult. A vidéki városokban a megelőző negyedévi dinamikus, 6,5 százalékos drágulást követően a második negyedévben enyhén, 0,4 százalékkal mérséklődtek a lakásárak, így az éves lakásár-dinamika 10,6 százalékról 8,7 százalékra lassult. A községekben a második negyedévben 2,8 százalékkal csökkentek, az előző év azonos időszakához képest azonban 9,1 százalékkal emelkedtek a lakásárak.
Jelentős lakáspiaci átalakulásokat hozhat a kormány frissen bejelentett 21 pontos akcióterve, miután az a rövidtávú lakáskiadás korlátozásától kezdve a lakbérszabályozáson és otthonfelújításon át a lakásáfára és a lakáshitelek kamatára is kiterjed. Emellett az aranyvízumprogram és az állampapírokból kiáramló százmilliárdok is keresleti felfordulást okozhatnak a következő évben a lakáspiacon. Hogy pontosan mire kell számítanunk, arról ingatlanszakértőket kérdeztünk meg.
Egyre több részlet derül ki a kormány lakáspiacot is érintő 21 pontos akciótervéről, ami a lakásépítési számokat is befolyásolhatja. A Portfolio Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arról beszélt, hogy a következő évek céljai között van a megfizethető lakhatás, amelyhez évente legalább 25 ezer lakásnak fel kell épülnie Magyarországon. Hogy ez, és a többi intézkedési terv megvalósítása mit okozhat az újlakáspiacra nézve, arról a legnagyobb hazai fejlesztőket kérdeztük.
A 2020-as kiugró értéket követően egyre kevesebb lakás épül Magyarországon. Az 1960 óta vizsgált adatsor a mostaninál csak a 2008-as válság utáni 7 évben mutatott alacsonyabb értéket. Hogy a lakáspiaci kereslet, a lakáshitelezés és a lakásárak után mikor jöhet el a fordulat a lakásépítésekben is, arról legújabb Lakáspiaci Hangulatfelmérésünkben 10 szakértőt kérdeztünk meg, akik azt is elárulták, véleményük szerint 2024-ben és 2025-ben mennyi lakás átadása várható Magyarországon.
A kormány szerdán bejelentette, hogy megkezdi az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv kidolgozását, amelynek egyik alappillére a megfizethető lakhatás biztosítása. Ezt követően a Portfolio csütörtöki Budapest Economic Forum konferenciáján Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette a kormány céljait és várakozásait a következő évekre vonatkozóan, illetve az Airbnb szigorításáról és lakhatási kérdésekről is beszélt. Bár a részletek még nem ismertek, az intézkedések lakáspiacra gyakorolt lehetséges hatásairól a piac szakértőit kérdeztük.
A BIM-megoldások az új építési törvény állami beruházásokra vonatkozó előírása miatt egyre inkább fókuszba kerülnek. Mindez hatással van a Graphisoft építőipari szoftverfejlesztő cég működésére is, hiszen a vállalat Archicad központú platformja nagyban hozzájárul a papíralapú egyeztetés helyett a digitális folyamatok erősödéséhez, lehetővé téve a beruházások tervezési folyamatának teljes digitalizációját, valamint a felhőalapú tervezést az építészek és a szakági mérnökök között. Hogy miért volt szükség a frissítésre, mit jelent ez a gyakorlatban, mennyire terjedtek el a BIM megoldásai Magyarországon és a világ többi részén, illetve melyek a piac előtt álló legnagyobb kihívások, arról Csillag Dániellel, a Graphisoft CEO-jával beszélgettünk.
Múlt héten tartották a világ egyik legnagyobb ingatlanfejlesztési szakkiállítását, a müncheni Expo Real-t, ahol a magyar ingatlanpiac szereplői közül is többen jelen voltak. Ahogy korábban írtunk róla, a Magyarország-stand fókuszában a bővülő ipari és logisztikai ingatlanfejlesztések szerepeltek, de lakóingatlan-, hotel- és irodaportfólióikat is felsorakoztatták a nagy hazai ingatlanfejlesztők. Ezúttal arra voltunk kíváncsiak, a jelenlévők milyennek látták a piaci hangulatot, mi hozhatja el az áttörést és a fordulatot az elmúlt évek negatív hangulata közepette, és milyen kérdések foglalkoztatják most a nemzetközi szakmát. Íme néhány vélemény.
Mostanra egyértelműen látszik, hogy visszatért a kereslet a lakáspiacra, de még mindig van tere a további növekedésnek. Mindez az árakban is kezd látszani, az idei második negyedévben újra közelíti a 10 százalékot az éves áremelkedés. Hogy mennyivel emelkedhetnek a következő egy évben a budapesti lakásárak? A használt vagy az új lakások fognak jobban drágulni? Merre tartanak a bérleti díjak, és milyen hatásai lesznek az állampapírpiacon elérhető kamatok csökkenésének, arról legfrissebb Hangulatfelmérésünkben 11 szakértőt kérdeztünk meg.
Nemrég jelent meg az Európai Unió tagországaira vonatkozó legfrissebb lakásárindex, melyből kiderült, hogy az idei második negyedévben - több mint egy év után - megtört az éves árcsökkenés trendje és 1,3 százalékos áremelkedés következett be. Az egyes országok között továbbra is nagyok a különbségek, így érdemes megnézni, hol csökkennek még mindig a lakásárak és mely országok léptek a növekedés útjára, illetve mi történt az elmúlt évtizedben az EU országainak lakásáraival. Hol érdemes leginkább lakásba fektetni a pénzünket?
Kevesebb lakást vettek a külföldiek 2023-ban Magyarországon, mint a megelőző években. Tavaly mintegy 6300 lakás került külföldi tulajdonoshoz, ami nagyjából 1700-zal kevesebb, mint 2022-ben. Az alábbiakban a KSH számai alapján megnéztük, honnan jöttek a legtöbben, mely térségek voltak a célpontjaik és átlagosan mekkora összegeket költöttek el a kiválasztott lakásokra.
Az Apple bejelentette, hogy ingyenesen elérhetővé teszi az Apple TV kínálatát most péntektől vasárnapig. Apple ID...
Visszaemlékezésünk 2024-re. Boldog új évet kívánunk mindenkinek! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Az előző évek gyakorlatához hasonlóan 2024. során számos, az adózást érintő jogszabálymódosítás történt... 
Hogyan vezették az orránál fogva Jani bácsit társkeresés közben? The post A spanyol szerelmi átverés - ÍNSZE S2E9...
Ebben a hónapban nem adtam és nem vettem semmit, bár a LyondellBasell Industries már nagyon közel jár a céláramhoz.VáltozásokBEN...
Móricz Dániel, a HOLD befektetési igazgatója szerint az év sztorija az, hogy Németország ugyan Európa Beteg Embere...
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
