Mi történt?
Oroszország az éjjel több rakétát is kilőtt Dnyipró városra,
a támadás során egy interkontinentális ballisztikus rakéta (ICBM) is becsapódott a településre.
A kilőtt ICBM nem szállított nukleáris robbanófejet.
Az ukrán légierő jelentése szerint az orosz csapásmérő erők Asztrahán régióból indították az interkontinentális rakétatámadást, a fegyver típusát nem nevezték meg.
Tegnapi információk szerint RSz-26 Rubezs típusú ICBM-eket helyeztek tűzkészenlétbe az orosz csapásmérő erők ebben a régióban, valószínűleg ezt lőtték ki Ukrajnára:
Mekkora kárt okozott a csapás?
A légierő nem osztott meg információkat arra vonatkozóan, hogy az oroszok pontosan mit találtak el és mekkora kárt okoztak. Dnyipropetrovszk megye kormányzója annyit közölt, hogy egy iparlétesítményt ért találat és ezen kívül még két helyen nagyobb tűz van a városban.
A kárfelmérés és a sérültek mentése még folyamatban van, de nincs arról információ, hogy drasztikus, Dnyipró jövőjére nézve katasztrofális kár keletkezett volna.
Mit akart Moszkva ezzel elérni?
The Ukrainian Air Force confirmed that Russia struck the Ukrainian city of Dnipro with a conventionally armed ICBM this morning, marking the first combat use of an ICBM in history. Footage from Dnipro showed glowing reentry vehicles hitting the ground around 5 AM local time. pic.twitter.com/PWTGajH9bT
— OSINTtechnical (@Osinttechnical) November 21, 2024
Oroszország azért indította meg a ICBM-támadást, mert üzenni akart Ukrajnának:
vagy leállítják Oroszország területének nagy hatótávolságú rakétarendszerekkel való támadását, vagy további ICBM-támadások lesznek, értékesebb célpontok ellen.
Lviv, Kijev, Odessza, Vinnyicija, Ivano-Frankivszk is támadás alá kerülhet.
Washington és London a napokban felhatalmazást adott arra az ukrán haderőnek, hogy amerikai ATACMS és brit Storm Shadow nagy hatótávolságú rakétákkal támadják Oroszország területét, az ukrán haderő azonnal élt is ezzel a lehetőséggel. Brjanszk és Kurszk régiókat érte ukrán támadás.
Mi jöhet most?
Ukrajna eddig higgadtan kezelte a helyzetet: az ukrán légierő, Dnyipropetrovszk vezetése és az ukrán kormány is azt kommunikálja, hogy az ICBM-ek használata nem jelent súlyos veszélyt Ukrajna működésére nézve.
Ennek a fő oka az, hogy az orosz haderő ezeket a fegyvereket (egyelőre) nem nukleáris robbanófejekkel használja, így nem tudnak lényegesen nagyobb károkat okozni, mint egy koncentrált Iszkander-támadás vagy cirkálórakéta-csapás.
Meglepő lenne, ha az ICBM-ek fenyegetése miatt a létezéséért küzdő Ukrajna megijedne és próbálná de-eszkalálni a helyzetet.
Inkább az valószínű, hogy Kijev most felhasználja Oroszország eszkalációját arra, hogy további támogatást tudjon magának toborozni a NATO berkein belül.
Ukrajna már korábban jelezte nem nyilvános platformokon, hogy Tomahawk típusú nagy hatótávolságú rakétákat (ezek lőtávolsága 1500-2000 km) és SM-6-os légvédelmi rakétákat, valamint az ezek indításához szükséges Typhoon-komplexumot akarja.
Nem tudjuk, mennyire lesz erre fogékony a Nyugat. Joe Biden még hatalmon van az Egyesült Államokban 2025. január 20-ig, az elnök és stábja még dönthet úgy, hogy odaadja a Tomahawk-rakétákat és a Typhoon-rendszereket Ukrajnának, hiába volt ezzel kapcsolatosan kezdetben elutasító. A megválasztott elnök, Donald Trump és republikánus tábora viszont többnyire ellenzi Ukrajna ilyen módon való támogatását; nem világos, hogy ez hogyan fog kihatni Biden döntéshozatalára úgy, hogy 2 hónap múlva távozik a jelenlegi kormány.
Az eddigi trendek arra mutatnak:
Biden nagyon törekszik arra, hogy minden támogatást megadjon Ukrajnának, mielőtt Trump hatalomra kerül, így nem kizárt, hogy az ATACMS-rakétákra való korlátozások feloldása után más „vörös vonalakat” is hajlandó lesz átlépni, arra hivatkozva, hogy Moszkva jelentősen eszkalálta a háborút az ICBM-támadással.
Ha a Tomahawkokat nem is feltétlen kapja meg Ukrajna, a korábban beígért AGM-158 JASSM légi indítású cirkálórakétákat szinte biztosan odaadja majd Washington Ukrajnának a következő hetekben. Az sem kizárható, hogy ennek 900 kilométeres hatótávolságú, „ER” altípusát kapják majd meg az ukránok.
Oroszország erre nyilvánvalóan nem azzal fog reagálni, hogy csomagol és kivonul a Donbaszból.
Címlapkép forrása: Dima Korotayev/Epsilon/Getty Images. A címlapkép illusztráció, nem Rubezs-rendszerek láthatók rajta.
