Az Európai Bizottság által előterjesztett őszi csomag az EU gazdasági kormányzási keretének –a stabilitási és növekedési paktum –reformja után az első ilyen jellegű dokumentum, amely a költségvetési szabályok egyszerűsítésére, a makrogazdasági stabilitás megteremtésére és a fenntartható növekedés támogatására fókuszál.
Az új szabályok központi eleme az egyes tagállamok többéves nettó kiadási pályája, amely a költségvetési fegyelem és a nemzeti felelősségvállalás megerősítését szolgálja.
A reformok keretében az Európai Bizottság nagy hangsúlyt fektetett a zöld és digitális átállás, az energiabiztonság és a társadalmi reziliencia területeire. Az eddig benyújtott 22 középtávú terv közül 21-et értékeltek, amelyek közül 20 megfelelt az új követelményeknek.
Magyarország terve azonban továbbra is értékelési fázisban van, mivel azt az október 30-i határidő után, november 4-én tették csak közzé.
A magyar kormánynak azért kellett középtávú strukturális tervet készítenie, mert az államadósság a GDP 73,5 százalékára rúgott év végén, míg a költségvetési hiány 6,7 százalékos volt. Az Európai Bizottság két referenciaértéke a 60 százalékos GDP-arányos adósságszint és a 3 százalékos deficit.
Az Európai Bizottság őszi csomagja részletes ajánlásokat tartalmaz azon nyolc tagállam számára, amelyek túlzott hiány eljárás (EDP) alatt állnak.
Románia, amely már 2020 óta EDP alatt áll, szintén új ajánlást kapott, amely a középtávú tervén alapul. Az osztrák és finn államháztartási helyzet vizsgálata során kiderült, hogy Ausztria hiánya várhatóan 2026-ig meghaladja a GDP 3%-os referenciaértékét, míg Finnország esetében a hiány 2025-től a referenciaérték alá csökkenhet,
így csak Ausztria esetében javasolhatják az EDP megindítását.
Az Európai Bizottság emellett áttekintette azon tagállamok költségvetési helyzetét, amelyek esetében a 2024 tavaszi jelentés nem javasolta az EDP megnyitását. Csehország, Észtország, Spanyolország és Szlovénia esetében az őszi vizsgálat szerint az előző jelentés megállapításai továbbra is helytállóak. Különösen Észtország és Szlovénia helyzete javult, míg Csehországé és Spanyolországé változatlan maradt. Esetükben a Bizottság továbbra sem tartja indokoltnak az EDP megindítását ezen országok esetében.
A középtávú tervek alapvetően meghatározzák a tagállamok költségvetési, reform- és beruházási irányvonalait, és Brüsszel szerint 20 ország esetében biztosított a fenntartható adósságcsökkentés.
Például Finnország, Franciaország és Olaszország terveiben a kiigazítási időszak hét évre történő meghosszabbítását indokolták reformokkal és beruházási kötelezettségekkel.
Az uniós végrehajtó testület értékelte továbbá a 2025-ös költségvetésiterv-javaslatokat is, amelyek az új keret végrehajtásának első lépéseit jelentik. Nyolc euróövezeti tagállam megfelelt a költségvetési ajánlásoknak, míg hét – Észtország, Németország, Finnország, Írország, Luxemburg, Málta és Portugália – nem teljes mértékben teljesítették az elvárásokat.
Egy állam – Hollandia – egyáltalán nem felelt meg, Litvánia esetében pedig jelentős kockázatokat látnak.
A balti országnál azt látják rizikósnak, hogy a tervük nem felel meg a brüsszeli ajánlásoknak, mivel a nettó kiadások előrejelzései meghaladják a Bizottság által megfelelőnek tekintett szintet.
A szemeszter őszi csomagjának bemutatása az EU gazdaságának lassú, de mérsékelt fellendülésének időszakában történt, amelyben a közberuházások 2025-re várhatóan jelentősen növekedni fognak, különösen az uniós források, például a Next Generation EU révén – reméli az Európai Bizottság
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
