Ahogy közeledik az év vége úgy egyre kevesebb lesz a nyitott kérdés a gazdaságban, ennek ellenére kifejezetten mozgalmas hetünk lesz makroadatok szempontjából. Itthon jönnek igazán lényeges statisztikák, például a novemberi inflációs adat vagy a kiskereskedelem és az ipar friss számai.
Minden lényeges információt megismertünk az utóbbi napokban a magyar lakossági hitelpiac eddigi legnagyobb összegű kamattámogatott hitelkonstrukciójáról, a 2024. január 1-jétől elérhető CSOK Pluszról, beleértve a jogszabályt és a hitel jövő évi teljesítményéről szóló egyes várakozásokat is. Cikkünkben összefoglaljuk, amit az új hiteltermékről tudunk, és amit annak pénzügyi vonzatairól kiszámítottunk.
A masszív fiskális politikai támogatás a 2007/8-as pénzügyi válság után és a 2020/21-es koronavírus-válság a második világháború óta nem látott szintre növelte az államadósság-rátákat világszerte. A magas adósság csapdájából ki lehet törni, ezt mutatják a történelmi tapasztalatok. A Commerzbank elemzője összegyűjtötte, mit tanulhatnak a mai kormányok a múlt tapasztalataiból. Az elemzés nem sok jót ígér: a siker múltban fennálló feltételei közül most egyik sem tűnik reálisnak.
A Dél-kínai-tenger térségében az Európai Unió egy sokrétű stratégiai hálóba gabalyodott, miközben Kína és az Egyesült Államok közötti rivalizálás egyre fokozódik. Mégis nevető harmadikként jöhet ki a helyzetből: a délkelet-ázsiai országokkal való kapcsolatépítése segíthet abban, hogy az unió ellátási láncait diverzifikálja és távolodjon Kínától. Mivel a térség konfliktusaiban nagyjából semleges szereplőként tud viselkedni, kiütheti az Egyesült Államokat is, ha ügyesen építi kapcsolatait a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségével. Ez pedig nagy gazdasági győzelmet hozhat.
Tajvanon 2024. január 13-án tartanak elnökválasztást, a tét pedig nem kicsi: az a kérdés, hogy mely nagyhatalom felé húzzon a sziget a jövőben. A döntés sorsfordító lehet, hiszen a következő tajpeji kormány külpolitikai irányáról is döntsenek. Két lehetséges út rajzolódik ki a lakosság előtt: folytatják a szövetségi viszonyt a demokratikus Egyesült Államokkal, vagy pedig azzal a Kínával fűzik szorosabbra a viszonyt, amelyik a saját részének tekinti a szigetet, és nyílt szándéka, hogy magába olvassza a de facto független területet.
Nagy változást hozott a november a nemzetközi piacokon: az amerikai állampapírhozamok elindultak lefelé, az infláció több helyen a várakozásoknál nagyobb mértékben csökkent, ami sok helyen a jegybanki lazítást idézte elő. E fejleményeknek köszönhetően biztonságosabbá vált az alapkezelők számára a részvénypiacokon való nagyobb jelenlét, amit ki is használtak: január óta nem látott szintre emelték a részvények modellportfólióban lévő arányát.
Első blikkre talán meglepő, valójában viszont mégsem annyira váratlan döntést jelentett be múlt hét szerdán az ÁKK: az előző éves inflációra 0,25 százalékpontos kamatprémiumot adó Prémium Magyar Állampapír forgalmazását megszüntetik, e héttől kezdve pedig már csak az új sorozat vásárolható, amely az első másfél évben fixen, inflációtól függetlenül évi 9,9%-os hozamot fizet, ezzel spórolva az idei várhatóan 17,9%-os infláción. E sorozat 2025 áprilisától visszahozza a szokásos, előző évi infláció és kamatprémiumos felosztást, az első másfél évben viszont szinte feleannyi hozamot ígér. A hozamcsökkenés apropóján megnéztük, mennyire tudja felvenni a versenyt az új PMÁP a befektetési alapokkal. Észben kell tartanunk azonban, hogy az itt bemutatott múltbeli hozamok semmifajta garanciát nem jelentenek a jövőre nézve.
Csak egy olyan ország van az Európai Unióban, ahol idén kevesebb új autót adtak el, mint tavaly, és ez Magyarország. A legfrissebb statisztikákból kiderült, hogy a Suzuki, a Volkswagen, a Kia és a Ford eladásainak visszaesése húzza le a piacot, a volumenmodellek közül a közepes SUV-k piacán volt nagy a visszaesés.
Egyiptom a széles szakmai közmegegyezés szerint árfolyamválságban van, pedig a januári leértékelődés óta hosszú ideje stabil a fizetőeszköz árfolyama. A sérülékeny, több sokktól szenvedő gazdaság szemszögéből nézve azonban elkerülhetetlennek látszik a további leértékelődés, és mivel ezzel sokat késlekedett a gazdaságpolitika, egyre kétségesebb, hogy meg tudja-e tenni mindezt úgy, hogy a pénzügyi rendszere stabil maradjon. Az izraeli konfliktus és a halogatott reformok csak tovább rontják a kilátásokat.
Miután decembertől 15 százalékkal emelkedett a minimálbér és 10 százalékkal a garantált bérminimum, egy hónapig bizonyosan bértorlódás várható a legalacsonyabb fizetések és az alacsony vagy közepes jövedelmű dolgozók bérei között. Ráadásul úgy tűnik, hogy a legtöbb dolgozónak kisebb emeléssel kell beérnie, mint amennyivel a minimálbér nő.
Tájékoztatót tartott a harmadik negyedéves gyorsjelentést követően a 4iG Csoport vezérigazgatója, Fekete Péter, aki a lezárt időszak eredményei mellett beszélt a közelmúlt legfontosabb fejleményeiről is, például a nemrég elindult átfogó transzformációs programról.
A piaci szereplők mindig nagyon közelről figyelik, hogy hogyan rendezik át időről időre portfólióikat a már évtizedek óta a szakmában lévő, számos kisebb-nagyobb válságot átélt befektetési legendák. A jelenlegi, egyre több nemzetközi konfliktussal, magas kamatkörnyezettel és infációs nyomással, illetve energiapiaci bizonytalanságokkal terhelt miliőben talán még inkább felértékelődik a "nagy öregek" iránymutatása, ennek apropóján most összegyűjtöttük a főbb üzeneteket, amiket Warren Buffett, Soros György, Ray Dalio és Michael Burry közvetített a harmadik negyedévben a részvényvásárlásokon és eladásokon keresztül.
Jelentős növekedésről számolt be a 4iG a harmadik negyedévre mind az értékesítési bevétel, mind az EBITDA tekintetében az előző év azonos időszakához képest csütörtökön, zárás után közzétett gyorsjelentésében. A növekedés motorja az év elején felvásárolt Vodafone, valamint a 2022 első félévéig lezárt akvizíciókkal megszerzett vállalatok eredménynövekedése volt.
Lezárult az állami ügyek mobilra költözéséről, a digitális állampolgárságról szóló szabálycsomag társadalmi egyeztetése, majd a tervezetet be is nyújtotta Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter az Országgyűlésnek. Ebből kevés technikai konkrétum derült ki, az igazi újdonságokat a tavaszra ígért részletszabályok rejtik – tudtuk meg piaci forrásokból. Fontos egyeztetések zajlanak és következnek, a program több banánhéjon is elcsúszhat. A 2025. januári indulás a piaci szolgáltatások esetében már most is tarthatatlannak tűnik. A rendszerfejlesztések egyes becslések szerint akár több tízmilliárd forintba fájhatnak a piaci szereplőknek, emellett díjat is fizethetnek majd az államnak egyes szolgáltatásokért.
Hatalmas növekedés előtt áll a generatív mesterséges intelligencia piaca: 2022-ben még csak 40 milliárd dollárt tett ki, a következő évtizedben azonban elérheti az 1300 milliárd dollárt is. E jelentős bővülés a hagyományos marketingstratégiákat is felbolygatta, a szakemberek új, az AI kínálta lehetőségekkel kívánnak kiemelkedni a szektorból. Sokaknál kérdés azonban, hogy miként kezdjenek neki, vagy hogy egyáltalán érdemes-e pénzt fektetni a generatív AI technológiájába. E kérdéseket járjuk körbe a Capgemini tanulmányának segítségével.
Amikor a Tesla alig több mint 100 dolgozója sztrájkot indított, valószínűleg kevesen gondolták volna, hogy egyszer odáig fajul a helyzet, hogy a cég egy egész államot beperel. Pedig ez játszódott le Svédországban, ráadásul relatíve rövid idő alatt. A drasztikus lépést a postai dolgozók szolidaritási sztrájkja váltotta ki, miután megtagadták az újonnan leszállított autókhoz tartozó rendszámok kiszállítását. Azóta a Tesla ugyan kisebb jogi győzelmeket aratott a svéd bíróságokon, de ezzel az ügynek még koránt sincs vége. Elon Musk híresen szakszervezetellenes, a svédek viszont azzal érvelnek, hogy a 20. század közepe óta működő munkaügyi modelljüket alapjaiban rengetné meg, ha a Tesla elkerülheti a megkövetelt kollektív szerződések elfogadását.
Világszerte magas az infláció, idén tovább emelkedtek a világ nagyvárosaiban a megélhetési költségek. Az Economist Intelligence Unit (EIU) globális, megélhetési költségekre vonatkozó felmérése szerint az árak helyi devizában számolva átlagosan 7,4 százalékkal emelkedtek idén, a legdrágább városok rangsorában két város holtversenyben végzett az első helyen.
Azt már korábban lehetett látni, hogy 2023 hatalmas új rekordot hoz a magyarországi naperőmű-kapacitás növekedése tekintetében, önmagához, illetve a korábbi években mutatott teljesítményéhez képest a háztartási méretű (hmke) naperőművek szegmense még a napelemparkokénál is jobban felülteljesít. Az új statisztika is igazolja ezt, és az is kiderül belőle, hogy a napelemes hmke-kapacitás mind a beépített teljesítőképességet, mind a darabszámot illetően Budapesten és a főváros vonzáskörzetében, valamint az Észak-Dunántúlon nőtt legjobban, ahol már eleve a legtöbb és legnagyobb beépített teljesítőképességű állomány működött.
Meglepő is, meg nem is, hogy újra meghosszabbítja a kormány a december 31-én lejáró kamatstopot, a lakosságnak július 1-ig, a kkv-knak április 1-éig. A meghosszabbítás újabb tízmilliárdos nagyságrendű pénzügyi terhet jelent a bankoknak, amelynek pontos mértékét a kamatpálya fogja meghatározni. Az intézkedés jelenleg 300 ezer lakossági és a kormány szerint 30 ezer, az MNB szerint inkább 13 ezer kkv-hitelt érint összesen 1200, illetve 650 milliárd forintos hitelállomány esetében.
Október eleje óta nagy utat tett meg az arany: a piaci fordulatot ugyan az izraeli konfliktus hozta el, az igazi ralit azonban a csökkenő amerikai infláció és a kamatvágással kapcsolatos várakozások hajtják, olyannyira, hogy máris a májusi történelmi csúcs közelébe emelkedett a sárga nemesfém. Bizakodásra lehet is ok, hiszen az elmúlt években rendre a decemberi hónap volt az arany egyik legerősebb hónapja. Megnéztük, hogy hogyan vélekednek az elemzők a nemesfémről, és azt is, hogy meddig száguldhat még az árfolyam.