Mohos Kristóf 2020 óta dolgozik részvényelemzőként a Portfoliónál, közgazdász mesterdiplomáját nemzetközi képzés keretein belül 2022-ben szerezte (summa cum laude). Munkája során elsősorban a legaktuálisabb részvénypiaci trendekkel és energetikai témákkal foglalkozik, illetve a fontosabb árupiaci termékekkel (például arany, urán, réz) és a kínai részvénypiaccal kapcsolatban publikál elemzéseket.
Ismét a kormány célkeresztjébe került az üzemanyagárak témája: Nagy Márton az ATV Híradónak ma elmondta, hogy az árak ismét a szomszédos országok átlaga felett vannak, ezért szerdán a kormány napirendre tűzi a kérdést. A miniszter elmondása szerint még mindig érvényben van a korábbi elvárás, amely alapján a hazai benzinkutaknak az áraikat a szomszédos országok szintjén kell tartani. Adódik a kérdés: miért drágultak az üzemanyagok az elmúlt hetekben es valóban indokolt-e az állami beavatkozás?
Ma hirtelen elromlott a hangulat a kriptodevizák piacán, a bitcoin vezetésével nagyot zuhantak a legfontosabb eszközök. A bitcoin ráadásul kritikus szint közelébe került - ezért megnéztük, hogy melyik kulcsszintekre kell figyelni, ha folytatódik az esés.
Nem igazán tudtak hozzászokni az autósok az 5-össel kezdődő árhoz a hazai benzinkutak totemoszlopain, mindössze pár hétig tartott ez az átmeneti időszak. Mától kezdve ismét a lélektani határ fölé került az üzemanyag ára, ráadásul a dízel a benzinnél is nagyobb mértékben drágult az elmúlt hetekben. Elemzésünkben utánajárunk, hogy mi áll a látványos drágulás és az érdekes dinamika hátterében, illetve ami talán a legfontosabb: vajon jelenleg tényleg drágának mondható a magyar benzin?
Emmanuel Macron a katasztrofálisan sikerült európai parlamenti választások után előrehozott választásokat jelentett be Franciaországban, az elnök váratlan döntése komoly politikai zűrzavart eredményezett, az előrehozott választás jelentős gazdasági hatással járhat Franciaországban, a pénzügyminiszter máris adósságválságra figyelmeztet. Ebben a környezetben nem meglepő, hogy gyakorlatilag mélyrepülést láthattunk a múlt héten a francia tőzsdén, elsősorban a kamatkörnyezetre legérzékenyebb bankszektor részvényei szakadtak be, ráadásul nagyon úgy fest, hogy ez a tőkepiaci bizonytalanság még hetekig megmaradhat. Adódik a kérdés: a hanyatt-homlok menekülés az egyetlen megoldás ebben a helyzetben, vagy izgalmas befektetési lehetőséget is teremt?
A befektetőlegenda Warren Buffett által alapított konglomerátum, a Berkshire Hathaway egy tőzsdei bejelentés szerint mintegy 2,95 millió részvényt vásárolt a guru immár kedvencnek mondható energetikai vállalatában a hétfővel záródott három munkanap során, ezzel az Omahai Orákulum 29 százalékra növelte a részesedését az amerikai olaj- és gáztermelő cégben. De mit gondolnak az elemzők, szerintük is jó lehet Buffett megérzése?
Berobbant a mesterséges intelligencia, elszálltak a tech-óriások árfolyamai, új történelmi csúcson a vezető tőzsdék - ebben a környezetben egyáltalán nem meglepő, hogy a legnagyobb behemótok brutális fizetéssel csalogatják magukhoz a legjobb munkaerőt. De azért nem minden arany, ami fénylik: széleskörű kirúgási hullám indult meg tavaly a technológiai szektorban, ami ezeket a gigászokat is jócskán érinti.
Jelentős mennyiségű olajat talált a Mol a 2022-ben felfedezett vecsési kőolajmezőn, a Vecsés-1 elnevezésű kút eredetileg napi 1300 hordó próbatermeléssel indult. A sikeres találatokra alapozva egy harmadik kút fúrását is megkezdik a szakemberek, nekünk pedig lehetőségünk volt arra, hogy megtekintsük a munkaterületet, sőt, magára a fúrótoronyra is feljutottunk. Ezen felül fontos információkat tudtunk meg a rövidesen termelésbe álló kútról és az újabb fúrásról is, többek között a Vecsés-1 várható kitermelési mennyiségéről és a kitermelés korlátairól beszéltek a szakemberek, az itt talált olaj minőségéről és hasznosíthatóságáról is szó volt, de az is kiderült, hogy mikor kezdhetik el a próbafúrásokat a harmadik vecsési olajkútnál.
Mi lehet a következő évtized legizgalmasabb befektetése? Bitcoin? Mesterséges intelligencia? Elektromos autók? Vélhetően ezek a lehetőségek ugranak először az ember eszébe, de egyre „szexibb" témává növi ki magát a zöld átállás, és az ezzel kapcsolatos befektetési lehetőségek is. Ennek köszönhetően komoly ralit láthattunk már az ezüstnél, a réznél és az uránnál is, de a kritikus nyersanyagoknak (szerencsére) több olyan apró szegmense is van, ahol az árfolyamokra nézve még nem az lehet a befektetők első gondolata, hogy „hát, erről már lecsúsztam". Több nagyon fontos terület felett a legtöbben eddig átsiklottak, pedig a kritikus nyersanyagoknál is jelentős strukturális hiányra van kilátás a jövőben, ráadásul komoly rizikófaktort jelent, hogy néhány, bizonyos esetekben rendkívül ingatag helyzetű országtól függ mindössze a teljes globális ellátás. Elemzésünkben egy ilyen kritikus nyersanyagot nézünk meg közelről, utánajárunk, hogy miért lehet ebből a következő évek egyik legizgalmasabb tőzsdei sztorija.
Vasárnap összeültek az olajhatalmak, hogy megvitassák a következő hónapok kitermelési politikáját. A találkozók a vártnál eseménydúsabban alakultak, a döntéseket meredek olajár-zuhanás követte, ilyen mértékű esést már több, mint fél éve nem tapasztaltunk. De vajon jól értelmezi a piac az OPEC döntését, vagy esetleg túlreagálás lehet az ilyen mértékű olajár-esés? Miért nem olyan kedvező a helyzet, mint ahogy elsőre látszik? Ami talán a legfontosabb: mit jelent mindez a hazai üzemanyagokra nézve, ismét egekbe szökhet a benzin ára Magyarországon?
Aki az arany történelmi csúcsról csúra járó grafikonjára ránézve úgy érzi, hogy lemaradt erről a vonatról, annak van egy jó hírünk: akad egy másik nyersanyag, ami nem elég, hogy hasonlóan reagál a makrogazdasági körülményekre és fenyegetésekre, mint az arany, de széleskörűbb ipari felhasználhatóságának és a zöld átállásban várható kulcsszerepe miatt talán még jobban van pozicionálva egy komoly ralira. Bár az emelkedés már elindult, de az arannyal ellentétben itt még nagyon messze van a történelmi csúcs, ráadásul olyan szintre került most az árfolyam, ahol érdemes résen lenniük a szemfüles befektetőknek.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a bitcoin, esetleg az Nvidia és a mesterséges intelligencia, vagy a Tesla és az elektromosautó-gyártók, de a zöld átálláshoz szükséges nyersanyagok felé is egyre nagyobb figyelem fordul. Ennek köszönhetően komoly ralit láthattunk már az ezüstnél, a réznél és az uránnál is, de van a kritikus nyersanyagoknak egy olyan apró szegmense, ami felett a legtöbben eddig átsiklottak. Pedig ennél a nyersanyagnál is jelentős strukturális hiány alakulhat ki a jövőben, ráadásul komoly geopolitikai rizikófaktort jelent, hogy szinte a teljes piac Kína kezében van. Alapvetően egy felfedezetlen területről van szó, de egyre optimistábbak az elemzők azzal kapcsolatban, hogy az árfolyam is meglódulhat hamarosan, ezzel pedig a kitermelők és az élelmes befektetők is jól járhatnak.
A fokozódó geopolitikai kockázatok és az elhúzódó kamatcsökkentések ellenére sorra döntik az új csúcsokat a világ tőzsdéi, a magas árazások mellett egyre nehezebb megtalálni az értéket a piacon - ebben a miliőben talán még inkább felértékelődik a már évtizedek óta a szakmában lévő, számos kisebb-nagyobb válságot és eufóriát átélt befektetési legendák iránymutatása. Ennek apropóján megnéztük, hogy hogyan gondolkodott a tőzsdei befektetésekről az idei első negyed évben a Soros György által alapított Soros Management Fund.
Egyre súlyosabb geopolitikai feszültségek vesznek minket körül, ráadásul az infláció is a vártnál alacsonyabb tempóban csökken: egy ilyen környezetben nem csoda, hogy előtérbe kerültek a menekülőeszközök a befektetéseknél, az arany azonban új történelmi csúcson van már. A csúcsról csúcsra járó nemesfém grafikonjára ránézve könnyen úgy érezheti a puskaport eddig szárazon tartó befektető, hogy erről a vonatról most lemaradt. Van azonban egy jó hírünk: akad itt egy másik menekülőeszköz, amire ugyanúgy (ha nem még jobban) hatnak a geopolitikai és a makrogazdasági tényezők, mint az aranyra, ráadásul a történelmi csúcs is nagyon messze van még.
Nagyon forró befektetési sztori az urán, nem csak a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe nyomán megugró kereslet miatt, de a kínálati aggályok és egy nemrég elfogadott amerikai törvény is is a jövőbeli ellátási hiány irányába mutatnak. Ráadásul van egy tőzsdén kereskedett alap, aminek a grafikonja rendkívül izgalmasan néz ki most - jöhet a kilövés?
Az elmúlt évek fokozatos növekedését és a megújuló energia szerepének előtérbe kerülését figyelembe véve egy ideje már bele lehetett látni az Alteo-sztoriba, hogy ez egy nagy durranás lesz, végre egy cég a magyar tőzsdén, amiben rengeteg fantázia van. Ezt a lehetőséget a legnagyobb hazai energetikai vállalat, a Mol is érzékelte, bő egy éve az olajcégből és még két magántőke alapból álló konzorcium lett az Alteo többségi tulajdonosa. Az „évforduló" és a friss negyedéves számok apropóján interjút készítettünk Chikán Attilával, a vállalat vezérigazgatójával és Kovács Domonkossal, a cég M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettesével, ahol többek között a friss eredményeket értékelték a vezetők és a jövőben várható osztalékpolitikáról is beszéltek, de arról is szó esett, hogy valóban kinyíltak-e a lehetőségek az Alteo számára a Mol megjelenésének köszönhetően. Szóba került még, hogy milyen hatékonyságnövelő és kapacitásbővítő beruházásokra lehet számítani a jövőben és mi lehet a társaság eddigi fennállásának a legnagyobb befektetése, de a nemzetközi terjeszkedési lehetőségekről és a magyar napenergia-rendszer előtt álló kihívásokról, illetve a szélenergia önmagán túlmutató szerepéről is szó esett.
A jelentős energiapiaci árcsökkenés bár meglátszott az Alteo első negyedéves eredményén és az egy évvel ezelőtti rekord profittól messze elmaradó adózott eredményről számolt be a társaság, azonban az energiaválság előtti időkben tapasztalt eredményekhez képest kifejezetten magas számokat közölt a vállalat. Ez összességében abba az irányba mutat, hogy az Alteo eredményessége a 2022-es energiaárrobbanás előtti időkre jellemzőnél magasabb szinten alakult.
Amikor izgalmas nyersanyagpiaci befektetésről van szó, első körben vélhetően az aranyra, a földgázra vagy az olajra asszociál az ember, esetleg az uránra - a réz talán a top 5-ben sincs benne. Pedig nagyon úgy néz ki, hogy a zöld átállásban betöltött kulcsszerepe miatt óriási keresletnövekedés vár a gazdasági egészség fontos mutatójának tartott fémre, amit az akadozó kínálat vélhetően nem fog tudni kielégíteni, ennek köszönhetően jelentős hiány alakulhat ki a réz piacán. Az árak már reagálnak, ma új történelmi csúcsra került a réz árfolyama - de meddig tarthat az emelkedés, és ez milyen lehetőségeket teremt a tőzsdéken?
Átadták a Mol 1,3 milliárd euróból megvalósított tiszaújvárosi poliol komplexumát, amely évente mintegy 200 000 tonna poliolt állít majd elő. Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke, Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója és Ilse Henne, a thyssenkrupp igazgatótanácsának tagja ünnepélyes keretek közt avatta fel a létesítményt. A projekt átadását megelőzően részt vettünk egy háttérbeszélgetésen, ahol a Mol vezetői fontos részleteket árultak el a gigaberuházással kapcsolatban.
Olajat talált a Mol és az O&GD Tura közelében, a napi kb. 1000 hordó kitermelésére alkalmas találat az egyik legjelentősebb hazai olajkút lehet, az innen felszínre hozott olaj a Mol százhalombattai Dunai Finomítójában kerül feldolgozásra. Lehetőségünk volt személyesen is megtekinteni a helyszíni munkálatokat, ahol több fontos kérdésünkre is válaszoltak a társaság vezetői.
Ma hajnalban közzétette idei első negyedéves gyorsjelentését a Mol. Ahogy arra számítani lehetett, a legfrissebb számok messze vannak azoktól az eredményektől, amiket az energiaválság okozta magas olajár-környezetben tudott hozni a társaság, ráadásul az elmúlt hónapokban több tekintetben is kedvezőtlenül alakultak a fundamentumok a Mol körül: negatívan hatott a beeső gázár-környezet és az árbevétel-arányos különadó befizetése, viszont a stabilan alakuló Brent-Ural árkülönbözet és a rendkívül magasan alakuló finomítói feláraknak köszönhetően összességében erős számokat hozott a társaság.
