Ádám a Portfolio-nál a pénzügy divízió tagjaként a pénzügyi informatika/fintech területért felelős elemzőként dolgozik, kiemelten foglalkozik a bankszektor digitalizációjával, az elektronikus fizetések jövőjével, a nemzetközi fintech trendekkel. 2016-ban Junior Prima díjat kapott. Az újságírás mellett a konferenciaszervezés tartalmi részében is aktívan részt vesz, valamint 4 évig címlapszerkesztőként hangolta össze a szerkesztőség munkáját. Előbb a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán szociológia BA, majd a Közgazdaságtudományi Karán pénzügy mesterszakon szerzett diplomát.
Donald Trump amerikai elnök valóságos gazdasági világháborút indított, és most Európa is fegyverkezik régi szövetségese ellen. Az uniós döntéshozók ott támadhatnak vissza, ahol Amerikának az egyik legjobban fáj: az amerikai technológiai óriásokat vegzálhatják gigabírságokkal. Bár bírságokat nem vámok elleni büntetésnek találták ki, hanem a tisztességes piaci feltételek elérésére, könnyen a globális politikai nyomásgyakorlás egyik fontos eszközévé válhatnak.
"Az AI-ba fektetett forintok hatása sokkal nagyobb, mint amit más területen ugyanannyi pénz elköltésével lehet elérni. Én nagyon bízom benne, hogy erre fogunk pénzt találni, ezen a területen korábban még miniszterként hatékonyan tudtam eljárni" - mondja Palkovics László kormánybiztos, aki kinevezésével dedikált felelőse lett a mesterséges intelligencia témakörnek a magyar kormányban. Magyarország az MI használat terjedésével legalább 15%-os növekedést szeretne elérni a 2030-as GDP-előrejelzéshez képest, vagyis a régiós és a globális szintet meghaladó növekedést céloztunk meg. A technológia jelentőségéről, az AI-stratégia sarokpontjairól, a munkaerőpiaci helyzetről, a hazai szuperszámítógép kapacitás növeléséről és az AI-szabályozásról is kérdeztük Palkovics Lászlót.
"Az OTP Bank innovációs területén egyrészt a bankoláson túli, beyond banking megoldások kapnak nagy fókuszt, másrészt az automatizációs, az AI, a low code no code illetve a robotizációs megoldások" – árulta el lapunknak Fischer András, az OTP Bank innovációs vezetője. A szakember a Portfolio AI in Business konferenciáján adott videóinterjúban arról is beszélt, a mesterséges intelligencia olyan átütő technológia, amely a banki működésnek szinte valamennyi területén alkalmazható. Az OTP-nél a modellfejlesztésekről átkerült a hangsúly az alkalmazásrétegbe való integrációra.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kedden előre vetítette, az éjjel pedig meg is jelent a kormányhatározat: minden településen lesz legalább egy bankautomata. Ehhez több mint 2000 új ATM-re lesz szükség, amely minimum 12 milliárd forintos beruházás lesz a bankszektornak. A kormány terve, hogy a boltokban ingyenesen tudjanak az ügyfelek készpénzt felvenni, - egyelőre - füstbe ment. Valószínűleg ezért is - és a készpénz alaptörvénybe foglalása miatt - döntöttek úgy, hogy a bankoknak kell megoldani, hogy vidéken is kényelmes közelségben lehessen készpénzt felvenni. Az MNB-nek már volt az ATM-ek elosztására egy már megvalósítás alatt lévő, a bankokkal is egyeztetett koncepciója, ám a kormánynak ez nem volt elég. Most fájhat a fejük, hogy közösen egy olyan stratégiát dolgozzanak ki, amivel a lehető legkisebb extra költség mellett hozzák létre az új hálózatot. Bár a pontos részleteket még nem ismerjük, a változások szinte biztosan a bankok számára drágább és nagyobb ATM-hálózatot eredményeznek, ez a befektetés pedig össztársadalmi szinten erősen kétséges, hogy megtérül.
A kétes reményű 5%-os kamatplafon után újabb szorongató témával találta meg a bankokat a nemzetgazdasági miniszter: a magas árak elleni küzdelmet a folyószámlaköltségeknél vívná tovább Nagy Márton. A drágaságot javarészt maga a kormány generálta, hiszen a megemelt tranzakciós illetéket csak januárban kezdték áthárítani a bankok a lakosságra, amire január 1-től kaptak lehetőséget, csakhogy a miniszer szerint az illetékemelés mértékén is jócskán túltesz a drágulás. Hogy valóban így van-e, arról mutatunk most néhány ábrát; ezek arról is árulkodnak, hogy az utóbbi időben a bankok pénzforgalmi díjbevétele nem tudott lépést tartani az illetékkel, ezt a lemaradást kezdték most behozni a lakosságnak felszámított díjak.
Közel 600 fő részvételével zajlott a Portfolio üzleti világnak szóló AI in Business c. rendezvénye, ahol a közönség élőben szavazott: a résztvevők 82 százaléka rendelkezik már most AI-ra szánt költségvetéssel, vagy már tervezi ezt. Az innovációs és a hatékonysági verseny éleződésére, új üzleti lehetőségekre sokan számítanak, de vannak, akik szerint az AI teljesen felforgatja az üzleti viszonyokat. Csupán elenyésző kissebség látja úgy, hogy ráér kivárni, amíg "polcról levehető" AI-megoldások érkeznek.
Egy hónapon belül a kormány elé kerül Magyarország átdolgozott mesterséges intelligencia stratégiája, amelyet a várakozások szerint a kormány el is fog fogadni. „2020-ban ez egy hónap alatt megtörtént, bízom benne, hogy ez most is sikerülni fog” - jelentette ki Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos a Portfolio AI in Business c rendezvényen tartott nyitóbeszédében. Szavai szerint a következő 8-10 hónapban Magyarország jelentős lépést szeretne tenni a mesterséges intelligencia területén. „2025 az áttörés éve lesz, az nem mindegy, hogy mi ebből hogyan fogunk profitálni” – mondta Palkovics László.
A programozók nagy része már használ valamilyen AI-eszközt a munkája során, melyek jelentősen képesek javítani a kódolási sebességet, a kód minőségét, segítik egy új programozási nyelv elsajátítását vagy egy meglévő kódbázis megértését. Az AI lejjebb viszi a belépési korlátot is, azaz a jövőben "könnyebb" lesz kódolni. Már most látszódnak olyan részterületek, ahol az AI tényleg rövid távon is veszélyzteti az IT-szektorban dolgozók munkáját, ugyanakkor az is biztos, hogy ez nem egy "halott szakma". Nagy szükség van már most olyan programozókra, akik értik is, mit csinál az AI, és képesek jól használni a kódoló eszközöket. Erről is szó lesz március 5-ei AI in Business rendezvényünkön, regisztráció és részletek itt!
"Pozitív választ adunk arra a képviselői indítványra, amely alkotmányban garantálná a készpénzhez való jogot. A készpénz szabadságkérdés" - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelőjében. Ha nem is alkotmányba foglalt jogként, de számos országban garantálják a készpénzhasználatot Európában is. A lépésnek valós jelentős hatása valószínűleg nem lesz a pénzforgalmi trendekre, amely egyértelműen az elektronikus fizetések irányába mutat. Megnéztük azt is, mennyire készpénzmentes a magyar gazdaság nemzetközi összehasonlításban. Alkotmányos jog ide vagy oda, a pénztáraknál a kényelem az úr. Ugyanakkor azok, akik a készpénz eltűnésétől félnek, megnyugodhatnak, hogy ez egyhamar nem fog bekövetkezni.
Óriási verseny zajlik a nagy nyelvi modellek között, a szédületesen fejlődő AI-képességek között egyre nehezebb eligazodni. Különösen igaz ez, amikor vállalati mesterséges intelligencia megoldást keresünk. Miben jobb egyik vagy másik nagy nyelvi modell? Hogyan érdemes tesztelni az LLM-eket, mi alapján érdemes választani az AI-modellek közül? Nemesi Pétert, az OTP Alapkezelő kvantitatív stratégiai elemzőjét kérdeztük minderről, aki március 5-ei AI in Business konferenciánk előadója lesz. Érdemes regisztrálni a rendezvényre!
A következő technológiai és társadalmi forradalmat az AI-ügynökök (agentic AI) hozhatják el – vélik a Citi GPS elemzői. Míg a Generatív AI modellek a felhasználó utasításaira támaszkodva cselekednek, például így állítanak elő szövegeket, képeket vagy végeznek el elemzéseket, addig a mesterséges intelligencia ügynökök képesek önállóan cselekedni, terveket készíteni és döntéseket hozni, konkrét feladatokat végrehajtani. Ezáltal megváltozik ahogy fogyasztunk, ahogy dolgozunk, felborulnak a piaci viszonyok és az internet is teljesen átalakul.
"Az állam rengeteg online szolgáltatást nyújt, a Magyarorszag.hu-n több mint 4500 ügy érhető el asztali gépről, csak ezeket sajnos nem minden esetben egyszerű megtalálni. Ezért indultunk el a szolgáltatások újratervezése felé, illetve a mobilos irányba is" - mondja lapunknak Both András, a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) vezérigazgatója. Azoknak, akik attól tartanak, az állam "lehallgatja" őket a DÁP appal, azt üzeni, "egész egyszerűen lehetetlen, hogy a DÁP appot megfigyelésre használjuk". Az idén várható DÁP-os újdonságokról, a hamarosan már mindenkinek elérhető e-aláírásról, a távoli azonosításról, az Ügyfélkapu és az AVDH kivezetéséről és az életesemény-alapú mobilos ügyintézésről is kérdeztük a DMÜ vezérét.
Idén jön az egykattintátsos online kártyás fizetés Magyarországon, a click to pay, ami az év legfontosabb projektje lesz - árulta el lapunknak Sármay Bence. A Visa Magyarországért felelős területi vezetője az azonnali átutalási rendszerre épülő qvik fizetésekről úgy tartja, az online térben van nagyobb létjogosultsága a megoldásnak, ám a fizikai, bolti fizetési helyzetekben egyelőre a kártya helye megkérdőjelezhetetlen. A Visa vezetőjét többek között a fizetési piaci versenyről, a kártyaelfogadási díjakról, a csalási trendekről és az AI-boomról is kérdeztük.
Fél év alatt 5 ezer ügyfelet szerzett a tavaly nyáron elindult új magyar neobank, a Binx, amely a vállalkozásokra szabott átlátható árazású, digitális számlát kínál. Az e-pénz kibocsátói engedéllyel rendelkező társaság csak speciális esetben fizet tranzakciós illetéket, felhő alapú technológiára építi szolgáltatását, így vonzó díjakat kínál. Ambíciózus célokat tűztek ki 2025-re az ügyfélszámot és az új szolgáltatásokat tekintve, és később külföldön is terjeszkednének. Mutatjuk, mit tud a Binx, amely hamar felkerült a hazai bankpiac radarjára a nála nyíló bankszámlák miatt.
Élesedik az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete, a jogszabály első kulcsfontosságú rendelkezései február 2-án léptek hatályba. Az EU akár 35 millió eurós, vagy az adott szolgáltató éves globális árbevételének 7 százalékára rúgó bírságot is kiszabhat súlyos szabályszegés esetén. A rendelet minden EU tagállamban, így Magyarországon is teljes egészében és közvetlenül alkalmazandó. A témáról március 5-ei AI in Business rendezvényünkön is szó lesz, érdemes eljönni!
Már idén elidul az egykattintásos "click to pay" fizetés Magyarországon az e-kereskedelemben, vagyis elfelejthetjük a kártyaszámunk "bepötyögését" a netes fizetéskor - közölte a Mastercard. A közeljövőt meghatározó trendek egyike lesz, hogy a SZÉP-kártyákat, a flottakártyákat, az egészségkártyákat mind digitalizálják, jönnek a közvetlenül a kártyára kérhető fizetések, és a kibertérben megjelenő deep fake csalásokra is találnak ellenszert.
A CBA kilenc Príma üzletében indult el az Azonnali Átutalási Rendszerre épülő qvik fizetés, az önkiszolgáló kasszáknál fizethetünk a QR-kódos megoldással - jelentette be az üzletlánc.
Csütörtöktől megszűnik az Ügyfélkapu azonosítási mód, az eddig megszokott Ügyfélkapu belépés helyett biztonságosabb azonosítás válik kötelezővé. Az Ügyfélkapu változás lényege, hogy az Ügyfélkapu Pluszt (Ügyfélkapu +) és a Digitális Állampolgárság appot (DÁP) használhatjuk ezentúl a belépésre az állami felületeken, vagyis például az Ügyfélkapu tárhelyre, a Magyarorszag.hu-ra vagy éppen az eSZJA felületre már csak DÁP vagy Ügyfélkapu+ azonosítással léphetünk be.
Január 16-án az egyszerű Ügyfélkapu azonosítást az Ügyfélkapu Plusz és a digitális Állampolgár alkalmazásban lévő azonosítás váltja le. A regisztrációk alapján az aktív felhasználók túlnyomó többsége elvégezte a regisztrációt legalább az egyik biztonságosabb kétfaktoros azonosításra. A Digitális Állampolgár app számos új funkcióval bővül 2025-ben: hamarosan jön a szelfis azonosítás és egy hónapon belül mindenkinek élesedik az elektronikus aláírás is.
Január 31-ig minden banki ügyfél tételes kimutatást kap arról, miért és mennyit fizetett bankszámlához kapcsolódó szolgálatatásokért az elmúlt évben. Ez kitűnő alkalom arra, hogy számot vessünk: a szokásainkhoz illő csomagot használunk, a számunkra legjobb banknál vagyunk-e? Érdemes akár kalkulátor, akár banki ügyintéző segítségével az aktuális ajánlatok között a saját szokásainknak megfelelő számalcsomagot keresni, és ha szükséges, átszerződni. A kalkulátorok közül mi a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk ehhez.
