• Megjelenítés

Pásztor Roxána

Cikkeinek a száma: 140
Nem működnek a riasztó klímajóslatok - Új megközelítés hódít

Nem működnek a riasztó klímajóslatok - Új megközelítés hódít

A pozitív példáknak és a pénzügyi rendszernek kritikus szerepe van abban, hogy valódi változásokat érjünk el a fenntarthatósági célokban. "A fenntarthatóság nemcsak a jövőnk záloga, hanem egy olyan lehetőség, amely a gazdaság számára is új távlatokat nyit. Az elmúlt évtizedekben az átállás pozitív aspektusa kisebb hangsúlyt kapott a fenntarthatósághoz kötődő kommunikációban, pedig mára bebizonyosodott, hogy a pozitív jövőkép felvázolásával nagyobb tömegek nyerhetők meg, mint a negatívval." - véli Barta Zsombor, a Greenbors Consulting alapító partnere, akit egy interjú keretében kérdeztünk a hazai szereplők fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, az ösztönzőkről, valamint az ESG vállalaton belüli stratégiai integrációjáról.

Nem viccel az EU a zöld átállásban: a piacok is megérzik a szigorításokat

Nem viccel az EU a zöld átállásban: a piacok is megérzik a szigorításokat

Felgyorsultak az események: egy-egy EU-s jogszabályi változás vagy új rendelkezés, országok és iparágak piacait forgathatja fel és terelheti új irányok felé, különösen akkor, ha ezek az új szabályok a zöld átmenet érdekében lépnek hatályba. Már a 2024-es év sem volt eseménymentes, de 2025 is tartogathat még meglepetéseket. Milyen összefüggés van az EU emissziókereskedelmi rendszere és a tengeri szállítmányozási költségek várható növekedése között? Veszélybe kerültek a klímacélok az energiaárak mérséklődésével? Mennyi pénzt kaphat csak Magyarország az EU Modernizációs Alapjából a megújuló energiára való átállásra? Mi fogja vissza az ígéretes zöld technológiákat, és melyek azok, amikre érdemes 2025-ben odafigyelnünk? Az EU-s jogszabályi háttér, az energiapiac, a kibocsátáskereskedelmi piac, a technológiai fejlődés és a forrásszerzés összefüggéseiről kérdeztük Papp Bernadettet, a Pact Capital szenior piaci elemzőjét.

Így alakul át a repülési szektor: komoly lépésekre szánta el magát a Wizz Air

Így alakul át a repülési szektor: komoly lépésekre szánta el magát a Wizz Air

Az összes többi gazdasági szektorhoz hasonlóan a légi közlekedés is keresztúthoz érkezett a szén-dioxid-mentesítésre való áttérés során: az EU célja, hogy 2050-re a stratégiai jelentőségű légi közlekedési ipar is elérje a nettó zéró kibocsátást. A zöld átállás megvalósítása érdekében a szabályozó éppen 2025-től lépett fel határozottabban, és írta elő a fenntartható repülőgép-üzemanyagok minimális használatát a kerozinba keverve. De vajon mit szól az iparág az intézkedéshez? Mit gondol a Wizz Air a zöld átállás megvalósíthatóságáról, milyen technológia mellett kötelezte el magát a légitársaság és milyen lépésekre készülnek? Valóban a most még 4-5-szörös költségű repülőgép-üzemanyag a leggyorsabb módja a zöld átállásnak? Ezekről kérdeztük Yvonne Moynihant, a Wizz Air vállalati és ESG vezetőjét egy exkluzív interjú keretében.

Új szereplő a magyar tőzsdén: nagy tervek a környezettechnológiában és a gyártásban

Új szereplő a magyar tőzsdén: nagy tervek a környezettechnológiában és a gyártásban

Tevékenységével a hulladékgazdálkodás teljes vertikumát – a hulladékgyűjtést, szállítást, feldolgozást, a hulladékkezelési végpontok és lerakók üzemeltetését – valósítja meg a VERTIKAL Group Nyrt., amely jelentős műanyagipari és gyártó piaci szereplő is egyben. A cégcsoport számára igen sűrűnek bizonyult az elmúlt egy-másfél év: amellett, hogy a megelőző évben jelentős mértékben kapcsolódott be a MOHU új hulladékgazdálkdási rendszerébe, tavaly elindult a részvényeik kereskedése a BÉT Xtenden, nem is olyan rég pedig átadtak egy 2,5 milliárd forintos üzem- és technológiai fejlesztést. A modern üzem lehetőséget teremt arra, hogy az ipari szegmensebe is betörjenek, valamint, hogy a saját műanyagtermék-gyártásuk alapanyagainak előállítását is elvégezzék. A tőzsdére lépésről, a növekedési eredményekről és további célokról, az új üzem jelentőségéről, valamint az ellátási lánc rövidülésével járó lehetőségekről kérdeztük egy interjú keretében Ferencz Kornélt, a VERTIKAL Group meghatározó tulajdonosát.

Több tízmilliárd eurót ad az EU zöld átállásra - Miért nem használja ki ezt Magyarország?

Több tízmilliárd eurót ad az EU zöld átállásra - Miért nem használja ki ezt Magyarország?

A zöld átállás megvalósítása nemcsak országos, vagy uniós cél, hanem minden versenyképes, a jövőben is működni vágyó nagyvállalat, kkv, szervezet, intézmény saját érdeke. Egy ilyen komplex és nagy volumenű változás, az innovációk átvétele, az új technológiák, technikák alkalmazása, az új zöld szabályok betartása azonban komoly költségteher a gazdaság szereplőinek, éppen emiatt érdemes minden szembejövő lehetőséget megragadni, támogatást kihasználni. Az Európai Unió jelentős összegeket csoportosít a European Green Deal céljait támogató alapokba, melyek összértéke több tízmilliárd euróra rúg. Magyarország ezen lehetőségeket eddig még kevéssé használta ki, noha a forrásszerzésre nyíló lehetőség folyamatosan adott a magyar szervezetek számára. Az itthon már jól ismert operatív programokon túl is van lehetősége a magyar gazdasági szereplőknek: a közvetlen uniós források elnyeréséhez kemény munkára lesz szükség, de ha egy vállalat egyszer bekerül a nemzetközi vérkeringésbe, akkor az európai piacon is elismert projektjei, fejlesztései, stratégiái kapnak pénzügyi támogatottságot. Zsámba Judittal, a Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) projektmenedzserével beszélgettünk az uniós forrásokra való pályázási lehetőségekről, és a LIFE Program áprilisban megjelent 2024-es felhívásairól.

Az ESG-törvény legfontosabb rendelkezései: erre készülhetnek a magyar vállalkozások

Az ESG-törvény legfontosabb rendelkezései: erre készülhetnek a magyar vállalkozások

Az ESG-törvény követelményrendszeréről és a kapcsolódó EU szabályozásról szervezett webináriumot a CMS nemzetközi ügyvédi iroda. Tisztázták a "kötelező fenntarthatósági átvilágítási kötelezettségek" egyes vonatkozásait, a kötelezettek körét, az ESG-beszámoló tartalmát, valamint a „fenntarthatósági jelentéstétel” részleteiről is beszélt dr. Kovács Veronika (Szenior tanácsadó, CMS) és dr. Jókay László (Szenior ügyvéd, CMS). Az ESG-törvénnyel, valamint az ingatlanpiaci vonatkozásokkal május 30-án a Property X konferencián foglalkozunk, ahol többek között előadást tart Túri Anikó államtitkár.

Magyarország energiapiacának a feltérképezése - Milyen a tökéletes magyar energiamix?

Magyarország energiapiacának a feltérképezése - Milyen a tökéletes magyar energiamix?

A Magyarország számára legjobbnak ítélt energiamix összetételét másként látják az egyes energiapiaci szakértők, van, akinek az atomenergia, míg másnak a nap-, vagy a szélenergia magasabb aránya jelenti a végleges, karbonsemleges és biztonságos megoldást. Abban viszont többségében egyetértés van, hogy a magyarok energiatudatosságán van még mit javítani, csakúgy, mint a motiváción, ami sokszor nem mutat túl a költségmegtakarítási tényezőkön. A Green Policy Center szakmai beszélgetést szervezett a magyar energiahelyzetről Aszódi Attilával, Holoda Attilával, Kaderják Péterrel, valamint Koczóh Leventével, a GPC szenior klímapolitikai szakértőjével. Április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferenciáján Holoda Attilával a geotermia hazai lehetőségeiről, Koczóh Leventével pedig az épületállomány dekarbonizációjáról beszélgetünk. Részletek a linken. 

A nyugati világ felkészült a globális átalakulásra: innováció, technológia és adatok

A nyugati világ felkészült a globális átalakulásra: innováció, technológia és adatok

A dekarboniázció, az energiaátmenet és a zöld átállás minden lehetséges technológiai aspektusáról szólt az április 3-4. között megrendezett Schneider Electric Innovation Summit Párizsban. A kétnapos konferencián a green tech megoldások mellett igazán nagy hangsúly volt a partnerségeken, a közös gondolkodáson, amelyek nélkül aligha lehetne a kitűzött célokat időben teljesíteni. A Portfolio tudósít a helyszínről - megmutatjuk, hogy mivel foglalkozik jelenleg Nyugat-Európa, miben látják a legnagyobb kockázatokat, vagy éppen a megoldást jelentő kiutat a szakértők, és hogy mit üzen a Schneider Electric vezérigazgatója, Peter Herweck, a fenntarthatóság iránt elkötelezett vállalatoknak, vállalatvezetőknek, döntéshozóknak. Helyszíni beszámoló következik.

Mi legyek, ha nagy leszek? - A szakértő válaszol a Z generáció nagy dilemmájára

Mi legyek, ha nagy leszek? - A szakértő válaszol a Z generáció nagy dilemmájára

A napokban számoltunk be róla, hogy Sonja van Lieshout, a World Employment Confederation – Europe elnöke a BCSDH üzleti reggelijén tartott előadásában 3 alapvető tendenciát azonosított, ami most átformálja, és egyben meghatározza a jövő munkaerőpiacát, illetve a legkeresettebb szakmákat is bemutatta. Ennek kapcsán a Portfolio arról is megkérdezte az elnököt egy interjú során, hogy a zöld átállásból eredő átképzésekkel kapcsolatban mit lát a legnagyobb kihívásnak, mit javasol, milyen területekre fókuszáljon a legfiatalabb generáció, vagyis azok a fiatalok, akik még ezután fognak a munkaerőpiacra lépni, vagy most kezdik el a karrierjüket. A zöld átállás különböző aspektusaival, a finanszírozással, a technológiaválasztással, a működési kihívásokkal, és a munkaerőpiaci kérdésekkel is foglalkozunk április 24-én a Sustainable Tech konferencián. Részletes program a linken.

Már nincs kibúvó - EU-s kötelezettség a legrosszabb állapotban lévő családi házak és lakások felújítása

Már nincs kibúvó - EU-s kötelezettség a legrosszabb állapotban lévő családi házak és lakások felújítása

Eddig csak az egyéni igények diktálták a rosszabb állapotban lévő házak, lakások felújítását, a klímacélok miatt azonban most már uniós szintű szabályozások rendelkeznek arról, hogy a tagállamok, beleértve Magyarországot is, milyen ütemben és eredménnyel csökkentsék az épületszektor energiafelhasználását 2030-ig. Egyre fokozódik tehát a nyomás, egyre nagyobb szükség van egy megalapozott és komplex támogatási, hitelezési rendszerre, ami felgyorsítja nem csak a "felszínes", hanem kifejezetten a mélyfelújításokat is, vagyis azokat a beavatkozásokat, amelyekkel tényleges energiamegtakarítás lenne elérhető a hazai épületállománynál. Mekkora ÜHG-kibocsátás csökkenés érhető el a legrosszabb állapotban lévő épületek felújításával egy hagyományos felújításhoz képest? Számokban kifejezve miért éri meg a legrosszabb épületekkel is foglalkozni? - Ezekre a kérdésekre ad választ a Green Policy Center legújabb tanulmánya. Az épületállomány energiahatékonyabbá tételéről, valamint az építőipar dekarbonizációs lehetőségeiről április 24-én a Portfolio Sustainable Tech konferencián is beszélgetünk.

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Vállveregetés helyett már minimum kritériumot kapnak a vállalatok - A magyarországi ESG-törvény hatásai

Az elmúlt hetekben számoltunk be róla, hogy életbe lépett a magyarországi ESG-törvény, elsőként a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatokon a sor, hogy ebben az évben már az ESG-szempontoknak megfelelően gondolják át a mindennapi tevékenységüket, a kockázatokat és ezekről egy év múlva nyilvánosan is számot adjanak. Három tanácsadót - a KPMG-t, a PwC-t és a Dandelion Group-ot kérdeztünk meg arról, hogy miként látják a szereplők felkészültségét és milyen következményekre számítanak a piacon a törvényi kényszerítés hatására. Amire eddig dicséretet kaptak a vállalatok, az mostantól minimum kritériummá vált.

Kíméletlen tempót diktál az EU az emisszió csökkentése érdekében - Tudják tartani a lépést a vállalatok?

Kíméletlen tempót diktál az EU az emisszió csökkentése érdekében - Tudják tartani a lépést a vállalatok?

A gazdaság zöldítése már minden ponton jelen van az életünkben, a szelektív hulladékgyűjtés, vagy az újrahasznosítás egyéni fontosságától kezdve, a legnagyobb vállalatok karbonkibocsátásának szabályozásán át, egészen a világ majdhogynem összes országának részvételével zajló klímacsúcsig. Olyan kontinenseket összekötő, kereskedelmi kapcsolatokat befolyásoló, gazdaságokat irányító szabályok, megfelelési kötelezettségek indultak már el a világban, amelyek nélkül hosszú távon kikényszeríthetetlen lenne az emissziócsökkentés, és végső soron a 2050-es klímasemlegesség. Papp Bernadettel, a Pact Capital szenior piaci elemzőjével beszélgettünk a legfontosabb dekarbonizációval kapcsolatos mechanizmusokról, a tavaly év végi klímacsúcs eredményeiről és hiányosságairól, az uniós karbonvám elindulásáról, a rekord magas, majd 2023-ban csökkenő uniós szén-dioxid kvóta árfolyamról, az önkéntes alapú karbonpiac tisztulásáról, az olyan még gyerekcipőben járó technológiákról, mint a szén-dioxid-megkötés és -tárolás, valamint a magyar szén-dioxid kvóta adó hatásai és a 2024-es várakozások is előkerültek.

Már nem dobunk el mindent és mindenkit gondolkodás nélkül - A pazarló társadalom inkább stabilitásra vágyik?

Már nem dobunk el mindent és mindenkit gondolkodás nélkül - A pazarló társadalom inkább stabilitásra vágyik?

Termelünk, fogyasztunk, pazarolunk és szennyezünk. Kialakult egy olyan fogyasztói társadalom, ami gondolkodás nélkül eldob tárgyat, eszközt, de akár emberi kapcsolatokat is, egy újabb, jobb, másabb reményében. Az egyéni döntések és a gazdaság és a társadalom működése folyamatosan kölcsönhatásban van egymással, ha pedig ezek eredőjeként rossz irányba haladunk, akkor az egyenlőtlenséghez, klímaválsághoz, egzisztenciális katasztrófákhoz vezethet. Nem csoda, hogy egyre többen érzik, hogy valami nincs rendben. Egészen komplex folyamatokat idéz elő egy olyan egyszerű szemlélet, minthogy megjavítunk dolgokat, ahelyett, hogy eldobnánk azokat. A „Repair - Hogyan hozhatjuk rendbe az elromlott tárgyakat, kapcsolatainkat és társadalmunkat” (írta: Érdi Péter, Szvetelszky Zsuzsanna) című könyv társszerzőjével, Érdi Péterrel beszélgettünk, aki több, mint húsz éve a michigani Kalamazoo College-ban a komplex rendszerek tanulmányozásának professzora, továbbá a Wigner Fizikai Kutatóközpont, Részecske- és Magfizikai Intézetének Komputációs Tudományok Osztályának emeritus tudományos tanácsadója.

Az energetikai átállásnak azonnal meg kell történnie: 80 gigawatt megújulóenergia-kapacitás van csőben Európában

Az energetikai átállásnak azonnal meg kell történnie: 80 gigawatt megújulóenergia-kapacitás van csőben Európában

Az energiakrízis indította el igazán Európát az energetikai átállás kétségtelenül hosszú útján, most állnak fel az új rendszerek, jönnek létre a szabályok és egyes területeken egészen új technológiák implementálódnak a gyakorlatba. A zöld átmenet egészen máshogy zajlik egy vállalatnál, amely alkalmazza az újdonságokat, és egy olyannál, amely hosszú évek munkájával kutatja és fejleszti azokat az eszközöket, amelyek a jelenlegi legjobb tudásunk szerint segíthetik a jövő és a jelen fenntarthatóbbá tételét. Az energiaátmenetről, az égető kihívásokról, egy Magyarországra hozott új technológia gyártásáról kérdeztük a Schneider Electric új, Európáért felelős alelnökét. Gwenaelle Avice Huet szeptember óta felel a vállalat európai tevékenységének teljes üzleti portfóliójáért, valamint képviseli az unió felé a Schneider Electric zöld és digitális átalakulásban betöltött szerepvállalását.

Kiszáradt az ingatlanpiac, de vannak még oázisok

Kiszáradt az ingatlanpiac, de vannak még oázisok

Abban bízunk, hogy a nehezén talán már túl vagyunk, de azért még nem engedhetjük el a gazdaság és a hazai ingatlanpiac válságos, recessziós állapotáról szóló jelzőket. Az optimistábbak már 2024 második felében a kilábalást látják, de jelenleg továbbra is igaz, hogy limitált a befektetési tranzakciót, az üresedési ráta emelkedik, és olyan „villámcsapásokra” is gyorsan kell reagálnunk az irodapiacon, mint a mesterséges intelligencia hozta esetleges munkaerő-leépítés egyes szektorokban. Egy év telt el és rengeteg piaci mozgás indult el azóta, hogy Mazsaroff Kata visszatért a Colliers Magyarországhoz, mint a cég első magyar és első női vezetője. Mindenről is kérdeztük, ami most az iroda-, vagy a munkaerőpiacon fejtörést okozhat egy vezetőnek, egy tanácsadónak, egy ingatlanfejlesztőnek vagy akármelyik sokat látott ingatlanpiaci szakértőnek.

Éles fordulat az építési piacon - Mi lesz egy hagyományos iparággal, ha meghódítja a mesterséges intelligencia?

Éles fordulat az építési piacon - Mi lesz egy hagyományos iparággal, ha meghódítja a mesterséges intelligencia?

A változástól való félelem nem új emberi jellemző, mégis mindig rá kell jönnünk, hogy mennyi remek újítást, technológiát, eszközt szalasztunk el csak azért, mert eddig még nem volt róla jó tapasztalatunk. Persze, ha ki sem próbáljuk, soha nem is lesz. Ez a hozzáállás iparágakat, gazdasági folyamatokat tud megakasztani, megnehezítve a fejlődés egyébként sem gyors pályáját. Az építőipar is küzd ezzel a jelenséggel, hosszú évek óta beszélünk a digitalizáltság fontosságáról a hagyományos iparágakban, a BIM előnyeiről, amit az építész, mérnöki, kivitelezői és üzemeltetési szakma élvezhet, mégsem használja ki még minden szereplő ezt a segítséget. Henry Ford híres idézetére („Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit szeretnének, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat”) az interjúalanyunk, Huw Roberts, a Graphisoft vezérigazgatója az építőipari digitalizáltsággal összefüggésben úgy reagált: „a lovaglást kellene abbahagyni, és megtanulni autót vezetni”. Mi akasztja meg a digitális tudás elterjedését az építőiparban? Mivel lehetne motiválni a szereplőket? Mit tapasztal egy BIM-re specializálódott szoftvergyártó a globális és a magyar piacon? Mit jelent az építőiparban a legújabb technológiai vihar, amit a mesterséges intelligencia indított el? - ezekről is szó volt a vezérigazgatóval készített interjúban.

Készülhetnek a magyar háztartások: így vihetjük csak vissza az italos üvegeket, palackokat az új visszaváltási rendszerben

Készülhetnek a magyar háztartások: így vihetjük csak vissza az italos üvegeket, palackokat az új visszaváltási rendszerben

2024-től jön a nagy visszagyűjtés: az üvegek (egy része), alumíniumdobozok és PET-palackok januártól már visszaváltási díjas rendszerben fognak működni. A legtöbb palackozott italt 50 forinttal drágábban lehet majd megvenni - ezzel ösztönözve a lakosságot, hogy vegye a fáradságot és vigye vissza a kiürült dobozokat, palackokat a boltokban található automatákba, amelyek a visszaváltást követően levásárlolható, készpénzre váltható kupon formájában, vagy banki utalással visszaadják a palackonkénti 50 forintot. Mivel az ország teljes hulladékgazdálkodását a Mol leányvállalata, a MOHU végzi, a cég szakértőit kérdeztük arról, hogy milyen lesz a visszaváltási procedúra 2024. január 1-jétől.

Súlyos közpénz milliárdokat spórol az állam ezzel a modern és szigorú új törvénnyel

Súlyos közpénz milliárdokat spórol az állam ezzel a modern és szigorú új törvénnyel

Technológiai korszakváltást hozott el az új építési törvény az építőiparban: a szabályozás lefektette azokat a támpontokat, amelyek a BIM hazai alkalmazásának a felgyorsítását teszik lehetővé, ezáltal teret engedve az iparág digitalizációjának. Amint ez a folyamat beérik, egy észszerűbb építőipar, gyorsabb kivitelezői piac, tudatosabb anyagfelhasználás, és összességében egy környezetkímélőbb építési ágazat alakulhat ki Magyarországon is. De vajon mi a következő lépés? Mikor csap le a digitalizációs hullám a fő-, és alvállalkozói szegmensre? Milyen akadályokat kell még leküzdeni a hatékonyabb magyar építőipar megvalósulása érdekében? Mikor lesznek látható eredményei a korszakváltásnak? Mit jelent mindez a munkaerőpiacon, a munkáltatói elvárásokban és a mostantól szükséges új képességeket, tudást illetően? Többek között ezekről kérdeztük Reicher Pétert, a Graphisoft SE ország igazgatóját. Az építőipar és a technológia egymásra találása a gazdaságunk jövőjére is komoly kihatással van, ennek megfelelően egy külön esemény keretében foglalkozunk a témával október 18-án, a Graphisoft - Portfolio Construction Technology & Innovation 2023 konferencián.

Áremelkedésre figyelmeztet a csomagolóanyag-gyártó: az új hulladéktörvény felborítja a piacot

Áremelkedésre figyelmeztet a csomagolóanyag-gyártó: az új hulladéktörvény felborítja a piacot

Nyár közepén, július 1-től elindult az új hulladékgazdálkodási rendszer, az úgynevezett kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszere. Az újdonságokról már korábban több cikkben is beszámoltunk, illetve arról is, hogy az egyes terméktípusoknál milyen díjváltozást jelent az újítás a gyártó cégekre nézve, akiknek pénzügyi felelőssége van a hulladékkezelésben: például korábban a papír és karton kilójáért 19 forintot kellett fizetni (környezetvédelmi termékdíjként), míg az EPR-ben ez 173 forintra emelkedett. Azóta eltelt két hónap, az eddigi tapasztalatokról, illetve arról, hogy ez a költségemelkedés miként jelenik meg a fogyasztói árakban, Dennis Belkovsky, a Dunapack Kft. Klaszter ügyvezető igazgatója számolt be.

A zöld projektek már kedvezményt kaphatnak: a klímavédelem egyre fontosabb szempont a finanszírozásban

A zöld projektek már kedvezményt kaphatnak: a klímavédelem egyre fontosabb szempont a finanszírozásban

Ahogy a legtöbb üzleti döntést, úgy a bankok finanszírozási stratégiáját is a pénzügyi mutatók diktálták eddig. Eljött azonban az idő, amikor a fenntarthatósági számok is szempontként jelennek meg azon döntéshozatalban, hogy kapjon-e finanszírozást egy vállalat, egy projekt. Vannak bankok, amelyek már nem finomkodnak, határozott lépésekkel kizárnak a finanszírozásból bizonyos tevékenységeket, iparágakat, azokat, amelyek sem a világ, sem a banki hosszú távú klímasemlegességi célok közé nem illeszkednek, és változtatásra való törekvést sem mutatnak. Ezzel szemben a fenntarthatóság útjára lépőket, a fejlődésre vágyó vállalatokat, egyéneket tárt karokkal várja a bankszektor, a zöld portfóliók építésén ugyanis most különösen nagy a hangsúly. Suba Leventével, a K&H Csoport fenntarthatósági vezetőjével beszélgettünk a jelenlegi finanszírozási döntések új szemléletéről, a zöld hitelportfóliók kialakításáról, a vállalatok értékeléséről, a biztosítási és befektetési piac zöldüléséről, illetve a lakossági szektor tudatosságnövelésében eddig elért eredményekről, az energetikai ingatlanfelújítások támogatásáról. Suba Levente szeptember 12-én a Sustainable World konferencián is előad, illetve részt vesz a banki finanszírozásról szóló kerekasztal-beszélgetésben.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Hoppá: jönnek az új bónusz állampapírok, ennek sokan nem fognak örülni!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility