Nem kérdés, hogy a hibrid- és távmunka sok cégnél az új normális. Kulcskérdés, hogy hogyan lehet úgy vezetni és úgy csapatot építeni, hogy a fizikai távolságot is áthidaló együttműködési rendszer, kommunikáció és elkötelezettség késztesse hatékony munkára a résztvevőket. Milyen vezetési „mindset” és eszközök segíthetnek?
Tizenkét olyan globális trendet és kockázatot azonosított a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodája, amik jelentősen befolyásolhatják a világgazdaság növekedését 2021-ben, illetve az elkövetkező években. A kockázatok mindegyike globális jelenség, ugyanakkor közvetetten vagy akár közvetlenül is hathatnak Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére az elkövetkező időszakban.
A digitális térben az amerikaiak üzletelnek, a kínaiak másolnak, az európaiak pedig szabályoznak – tartja a mostanra jócskán elavult mondás. Ahogy ugyanis Kína mindinkább az USA vetélytársaként pozicionálja magát, a technológiai verseny ma már mindkettőnél stratégiai prioritás. Az új helyzetben viszont félő, hogy „vége a gyereknapnak”: európai oldalról a szabályozó szerep sem tartható soká. Míg Washington és Peking dollár százmilliárdokat és teljes politikai-diplomáciai arzenálját mozgósítja a tech szektorért, addig az EU-tagállamok jórésze nem lát tovább az orra hegyénél, s a „nyitott piac” dogmáját szajkózva szabotál minden önálló európai kezdeményezést. Márpedig – az Ericsson cég igazgatójának hasonlatával élve – nem az írja a KRESZ-szabályokat, akinek sem nagy autógyártói nincsenek, sem profi úthálózata. Az áttörést hozó digitális technológiák és infrastruktúrák saját jogon való birtoklása nélkül Európa előbb-utóbb kénytelen lesz másoktól importálni minden kulcselemet, beleértve a szabályokat.
A média túlzott figyelmet szentel a repülőgép-szerencsétlenségekre. Az ezekről szóló beszámolók azonban nem adnak megfelelő betekintést a légi közlekedés biztonságára vonatkozóan. Statisztikai adatokra van szükség ahhoz, hogy felismerjük: a repülőgépek jóval biztonságosabbak az autóknál.
A koronavírus-járvány új helyzetet teremtett a vállalatok számára azzal, hogy a munkatársak otthoni munkavégzésre kényszerültek. A távolság, a személyes kontaktus hiánya, korlátozottsága ráirányította a figyelmet a bizalom kérdésére, amely békeidőben sem lényegtelen, de válság idején – fogalmazzunk úgy: extrém körülmények között – még jobban kidomborodik a jelentősége. Hogyan lehet válsághelyzetben megőrizni a bizalom szintjét a vállalat vezetői és beosztottjai között annak érdekében, hogy a cég versenyképessége ne romoljon, jövőálló maradjon?
Az S&P 500 index duplázott a tavalyi mélypontok óta, vagyis a részvénypiac nincs a normális kerékvágásban. Az ilyen időszakokban könnyen előfordulhatnak szélsőséges árfolyammozgások, az elkövetkező 6-12 hónapban is elképzelhetőek. De hogy a határ most is a csillagos ég, ahogyan azt 1995-ös és 1999-es évben láttuk hasonló előzmények után, vagy irány a pince, ahogyan az 1929-es és az 1987-es évben, egyelőre aligha mondható meg.
Egyre több cég és vezető ismeri el, hogy nem a jelenléten múlik az elvégzett munka minősége és mennyisége, sok munkavállaló pedig olyannyira ragaszkodik a home office lehetőségéhez, hogy akár munkahelyet is váltana. A megoldást a jól működő hibrid rendszer jelenti, ám ehhez alaposan kidolgozott keretekre van szükség, ami hosszú távon is segíti a munkavállaló és a munkáltató közötti partneri viszony erősödését.
A betegút-menedzsment szinte teljes hiánya talán még a (remélhetőleg megszűnőben lévő) hálapénznél is több kárt okoz a hazai egészségügyben. Ráadásul a kettő nem teljesen független egymástól.
Ugyanaznap, amikor a magyar pedofiltörvényt vitatták, az Európai Parlament egy európai szintű jogszabályt is útjára bocsájtott a gyermekek internetes zaklatása ellen. Ennek adatvédelmi vonatkozásait is vitatják, ráadásul most egy német bíróság is keresztbetett egy – rasszista – megnyilvánulás törlésének. Ez rámutat egy ellentmondásra: miközben a szociális hálók és más nagy portálok és internetes platformok túlhatalmát próbáljuk korlátozni, egyben felelőssé is tesszük őket, hogy – akár felhasználóik ellenében is – rendet tartsanak a házuk táján. Az alábbiakban Szabó S. László írását közöljük.
Az ezredforduló óta az EU közös oktatáspolitikai céljai lassan megújultak, azok az indikátorok azonban, melyek az egyes országok közoktatási rendszereinek sikerességét mérik meglepően stabilak. E mérőszámok között van két úgynevezett kulcsindikátor (headline indicator), melyekhez 2020-ig elérendő közös célértékek kapcsolódtak. Az egyik a diplomás 30-34 évesek aránya, mellyel kapcsolatban a közös cél az országonként és átlagosan 40 százalék elérése volt, a másik pedig a korai iskolaelhagyók, az oktatásból teljes értékű középfokú végzettséggel kilépő 18-24 évesek arányának átlagosan 10 százalék alá csökkentése volt.
Novemberben szinte biztosan várható nyugdíjemelési korrekció, de a mértéke csak szeptember elején válhat ismertté. Vajon képes-e a nyugdíjemelés jelenlegi rendszere a nyugdíjasokat érintő méltánytalanságok orvoslására?
Az edzők mindig is tudták, hogy különleges sportteljesítmény eléréséhez különleges adottságok is szükségesek, ma már azt is tudjuk, hogy ez a genetikának köszönhető. Egyes kutatások szerint akár 80%-ban is meghatározhatja a sportsikereket a genetika. Jelenleg legalább 200 génvariánsról tudjuk, hogy hatásuk van a sportteljesítmény különböző aspektusaira és ez a szám a jövőben nagymértékben emelkedni fog. Az izomrostjaink genetika által meghatározott típusa determinálja például, hogy inkább gyors, nagymértékű erőfeszítésre, sprintszámokban való versenyzésre vagy lassabb, de tartósabb erőkifejtésre, maraton típusú versenyekre vagyunk alkalmasak.
Tavaly szeptember elején markáns változás következett be az Amazon és az Apple részvények viselkedésében. Az előtte a piacot évekig nagyon erős mértékben vezető két részvény lemaradóvá vált és a folytatódó piaci emelkedéssel szemben oldalazik. Az S&P 500 indexnek együttesen tizedét adó Apple és Amazon egyszerre nem volt ilyen relatív gyenge 2008 óta. A mai írás ennek a helyzetnek a lehetséges piaci kihatásait vizsgálja.
Az idei első negyedévi GDP-adatok – a vártnál kisebb év/év alapú visszaesés – valósággal szárnyakat adtak a magyar gazdaság rövid távú kilátásaira vonatkozó szakértői várakozásoknak. Így például a Consensus Economics felmérésében résztvevő elemzői körben a 2021. évi növekedési előrejelzések átlaga a májusi 4,7%-ról júliusra 6,3%-ra emelkedett, miközben az előrejelzők több mint egynegyede legalább 7%-os növekedést vár.
Az Apple-ből, a Google-ből, a Microsoftból, az Amazonból és a Facebookból álló ötösfogat piaci kapitalizációja jelenleg az amerikai GDP 44 százalékával egyenértékű. Nem egészen öt éve az akkori öt legértékesebb amerikai vállalat tőkeértéke még csak az akkori GDP 13 százalékára rúgott. Kiemelt fontosságú napok előtt állunk, ugyanis az öt technológiai óriás 49 órán belül jelent. Néhány érdekesebb számot hoztunk most ez elé a piaci eseménysor elé.
A következő írás nem William Shakespeare klasszikus művét elemzi, hanem a jegybankok kamatemeléssel kapcsolatos dilemmáját, amely az inflációs cél és a gazdaságpolitika növekedési pályára való minél gyorsabb visszatérése közötti ellentétre irányul. Maga az ellentét ténye talán meglepő lehet első látásra, főleg azután, hogy az elmúlt évek a monetáris és fiskális politika szorosabb együttműködéséről szóltak, már a koronavírus-járvány előtt is, de járvány során a gazdasági mentő- és ösztönzőcsomagokat a jegybankok és kormányzatok karöltve hajtották végre.
Az Ormuz-öböl térségében repkedő hipermodern amerikai F-35-ös felett az ellenség a távolból átveszi az irányítást és földre kényszeríti a gépet; Washingtonban az elnök tanácsadóját kínai tárgyalópartnere figyelmezteti az édesanyjától érkezett sms-re – s azt is megmondja, mi áll benne; a kormányzat teljes kommunikációs rendszere lehal, beleértve a hivatali telefonokat, hitelkártyákat, e-maileket; a Dél-kínai-tengeren felvonuló amerikai flotta pedig megsüketül, elnémul, megvakul egy kínai kibertámadás következtében – a hadihajók végül egymás közt zászlókkal jeleznek. A „2034 – a következő világháború” című, nemrég megjelent könyvben James Stavridis tengernagy, korábbi NATO-főparancsnok, és szerzőtársa vetítik előre ezeket a jeleneteket. Tökéletes időzítéssel. Mostanság ugyanis, amikor a Huawei, ZTE, Google, Facebook és techóriás társaik kapcsán egyre sokasodó, egyre nagyobb port kavaró döntések születnek, a politikusok gondolatmenetének végén éppen ilyen rémforgatókönyvek lebegnek.
A világpiaci folyamatoknak részben valóban áldozatai a hazai építőipari cégek, a készletezéssel ugyanakkor maguk is hozzájárultak az árak felveréséhez. Az állami beavatkozás a lehető legjobbkor jött, már önmagában az erélyes kormányzati kommunikáció megfékezheti a szerencselovagokat. A munkaerőhiányt, a Covid-válságot és az árrobbanást már nem tudta kezelni a szektor. A helyzet nagyjából őszre stabilizálódhat, de a kompromisszumok velünk maradhatnak – ha valaki azt szeretné, hogy felépüljön a háza.
Egyáltalán nem elhanyagolható kérdés a negyedik hullám érkezését várva, hogy az őszi és téli időjárás, azaz a légúti megbetegedéseknek általában kedvező idő beköszöntével mi vár ránk.
A kritikai gondolkodás dicséretes. Kérdőjelezzünk meg mindent, főleg egy olyan világban, ahol igaz és hamis információk tömkelegével szembesülünk nap, mint nap. Bár a sajtónak feladata segíteni ezt a kritikai gondolkodást, olykor mintha kibillennénk már az egyensúlyból: annak van hírértéke, ha valami rossz, nem működik, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Pedig érdemes – már csak a lelki egészségünk kedvéért is – jóindulattal szemlélni egy-egy kezdeményezést, még ha tökéletlen is.
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
