A zöld szempontok egyre hangsúlyosabbá válnak az állam, a vállalatok és a háztartások körében is. Ma már nemcsak trendi előtérbe helyezni a klímavédelmet, de eurómilliárdok is múlhatnak ezen. Akinek ez nem lenne elég, hogy elmozduljon a klímavédelem irányába, annak marad a szabályozói nyomás, amely pillanatok alatt képes lesújtani az egyes iparágakra.
Az elmúlt években a Magyar Telekom a valós készpénztermelő képességéhez képest jóval szerényebb osztalék-kifizetést valósított meg. Akár 1, 3, 5 vagy 10 éves távon nézzük, a nagy papírok közül a BUX leggyengébben teljesítő papírja a Telekom. Az alulteljesítésnek azonban nincs köze a vállalat gazdasági teljesítményéhez, a Magyar Telekom menedzsmentje egészen kiváló munkát végzett az elmúlt években, így a cég fundamentumai évről évre javultak. Egyetlen dolog nem javul, és ez a részvény árfolyama. Ennek oka pedig a fájóan hiányzó transzparens osztalékpolitika, egy olyan osztalékpolitika, amely biztosítja az optimális tőkeszerkezet fenntartását.
Guy Ritchie ikonikus filmjében, a Blöffben van egy kiváló jelenet, amikor egy vérbeli alvilági figura magyarázza el három botcsinálta gengszternek, hogy mi a különbség a fegyvereik között. Teljesen hasonló a helyzet a tőkepiacon is egy felfokozott hangulatú időszak végső stádiumában. Az eredeti sikereket rengetegen másolják ilyenkor le. És a kínálati oldal friss reprezentánsaira ritkán írják fel a Sivatagi Sas .50 feliratot.
A múlt héten az USA-ban a szenátus és a kongresszus is jóváhagyta a demokraták 2021-es költségvetési törvénytervezetét. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy megvalósul az 1900 milliárd dolláros, Joe Biden nevéhez fűződő élénkítőcsomag, ahhoz még további bizottsági egyeztetések szükségesek. Ettől függetlenül rendkívül érdekes vita bontakozott ki vezető közgazdászok között a csomag várható hatásait illetően. Ez a vita azért volt különösen izgalmas, mert a résztvevők jellemzően egy szellemi táborhoz tartoznak, tehát nem arról volt szó, hogy a hagyományosan konzervatívabb, a fiskális élénkítést ellenző közgazdászok vitatkoztak az ausztériát ellenző, nagyobb költségvetési beavatkozást pártoló szakértőkkel.
A 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében eddig tett, sok szenvedést okozó, mégis elkerülhetetlenül szükséges erőfeszítések eredményeit.
2020 januárjában terjedt el a hír, hogy a kínai Vuhanban egy új vírus okoz növekvő számú megbetegedéseket. A koronavírus-járvány (COVID-19-pandémia) az azóta eltelt bő egy évben igazoltan több mint 2 millió ember halálában játszott szerepet, valamint több mint 100 millióan betegedtek meg igazoltan (a valós számok ennél jóval magasabbak lehetnek). A járvány terjedése hazánkat és tágabb térségét, Közép-Európát sem kímélte: az igazolt esetek száma már az 5 milliót közelíti, valamint több mint 100 ezren elhunytak a járványhoz kapcsolódóan. A Hétfa Kutatóintézet elemzőinek cikke azt mutatja be, hogy milyen regionális és időbeli eltérései voltak a járvány terjedésének a térségben – egy térképes animáció segítségével.
A 2008-2009-es és a 2020-as gazdasági válságokra adott monetáris politikai válaszok sok értelmezés szerint kikezdték a jegybankok autonómiáját és hitelességét. Különböző ütemben ugyan, de a monetáris hatóságok az Atlanti-óceán mindkét partján eljutottak oda, ahová a Bank of Japan már az 1990-es években megérkezett: praktikusan korlátlan finanszírozást biztosítanak a kormányoknak, a költségvetéseknek annak érdekében, hogy azok a fiskális expanzió eszközeivel fel tudják venni a harcot a gazdasági aktivitás összeomlásával szemben. A mérlegfőösszeg drasztikus növelésének terhére végzett eszközvásárlási programok a hozamgörbe akár teljes hosszán képesek szabályozni az állampapírok hozamát, elvileg fenntarthatóbbá téve ezzel a korábban megszokottnál sokkal nagyobb GDP-arányos államadósság mellett is az adósságpálya menedzselését. A gyakorlatban azonban ez utóbbi jelentősége csak látszólagos, hiszen teljesen egyértelmű, hogy szükség esetén sor kerülne az államadósságok technikai monetizálására is. A jegybanki függetlenség mibenléte minden válsággal egyre több, és egyre homályosabb magyarázatra szorul.
A járvány előtti „békeévek” abban is elkényeztettek minket a világnak ebben a felében, hogy kielégítő ütemű gazdasági növekedéshez mérsékelt infláció járult, sok ország kiegyensúlyozta a költségvetését, mások pedig az engedélyezett keretek között tartották azt. Most viszont a nagy 2020-as visszaesést mindenhol komoly állami eladósodás kíséri, a jegybankok is minden lehetséges módon zúdítják a pénzt a gazdaságra. Érthető ezért, hogy a közbeszédbe ismét bekerült az infláció újraéledésének kérdése. Szakmai körökben is nagy viták folynak a járvány inflációs következményeiről, de más hangsúlyokkal, és még abban sincs egyetértés, hogy a felfele vagy a lefele ható tényezők lesznek erősebbek.
2020-ban a cégeladások, felvásárlások és összeolvadások piaca (M&A) a világjárvány következtében globálisan visszaesett az előző évhez képest – ahogy sok más szektor is. Az első féléves adatok összeomlást mutattak, ám amint az első sokk után bízni kezdtek a befektetők abban, hogy a világ talán még nem ér véget most, és a szereplők is alkalmazkodtak a következményekhez, megtanultak videocall-on keresztül, az egyébként kulcsfontosságú személyes találkozók nélkül, „online” céget venni, a tranzakciók új erőre kaptak. Idén pedig folytatódhat a növekedés, hiszen a felvásárlásoknak számos hajtóereje lesz 2021-ben.
Bejárta a sajtót a hír, hogy idén is folytatódik a Nők40, vagyis azok a nők, akiknek 40 év jogosultsági idejük van, elmehetnek nyugdíjba a korhatáruk betöltése előtt is.
A hét végén Moszkvába utazom. Uniós főképviselő utoljára négy évvel ezelőtt látogatott Oroszországba. Látogatásom fő célja, hogy megvitassuk azokat a kérdéseket, amelyek Oroszország Európán belüli helyével és szerepével, valamint szélesebb körű nemzetközi szerepvállalásával kapcsolatban aggodalomra adnak okot.
Jogában áll-e több millió fiatalnak az interneten egybekapcsolódva irracionális befektetési döntéseket hoznia? Jogukban áll-e totálisan bekeríteni shortosokat? A közösségi média által uralt világukban, egy „winner takes it all” típusú társadalomban, ahol a FOMO, a pénznyomtatás és a társadalmi egyenlőtlenség ennyire meghatározóak, nem biztos, hogy velük van a legnagyobb probléma. Persze nagy valószínűséggel sok friss robinhoodos-reddites befektető lesz csalódott a történet végén.
Változás készül a megújuló energia hazai piacán: pár év múlva megszűnik a szaldó rendszer, azaz az új telepítésű napelemes rendszerek tulajdonosai már nem tárolhatják majd ingyen a fölös termelésüket a hálózaton. Ennek is betudható, hogy az elmúlt időszakban felpörgött a napelemek telepítése, hiszen a most lépők még kihasználhatják a szaldó rendszer előnyeit. A támogatás elmúltával sötét felhők jönnek a hazai napelempiac egére?
Az elmúlt években a forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan gyengült. Míg a 2018-ban és 2019-ben nagyjából 4, illetve 3%-os gyengülést regisztrálhattunk, a tavalyi évben a folyamat látványosan felgyorsult, s az év végén az euró/forint mintegy 10%-kal állt magasabban az év elején látott szintjénél. A régiós devizák általában gyengültek tavaly az euróval szemben, a leértékelődés mértéke azonban a forintéval összehasonlítva kisebb mértékű volt, sőt a román deviza kifejezetten stabilnak bizonyult. A 2021-es év kezdetével a forint árfolyamának alakulása továbbra is vezető gazdasági téma, s az, hogy mire számíthatunk - folytatódik-e az árfolyam leértékelődésének az elmúlt években látott tendenciája, stagnálunk, vagy pedig van esély az erősebb forintra - örökzöld téma marad.
Ha hisztérikus jelenetekre vagyunk kíváncsiak, mostanában az Egyesült Államok az egyik, ha nem éppen a legjobb ország ebből a szempontból, amelyre érdemes figyelnünk. Elhibázott védekezés a koronavírus kapcsán, a maszkviselés és a szabadságjogok félreértelmezése miatti abszurd jelenetek, fosztogatás és tombolás a faji egyenlőtlenségek okán indult - eleinte békés - tüntetés sorozatból elfajulva, és persze a csúcspont: a veszíteni képtelen korábbi elnök által feltüzelt tömeg részéről a Capitolium megrohamozása. Persze a vírushelyzet miatti bezártság a virtuális térben is képes a tömegpszichológia iránt érdeklődő közönségnek újabb példát mutatni az érzelmek elszabadulásáról. A Gamestop és pár hasonló részvényben zajló ámokfutás elmúlt néhány napban pontosan ilyen.
Izzadnak a tenyerek, hogy mikor, milyen árszinten vegyünk légitársaságokat, de nem árt óvatosnak lenni - véli a Bukta Gábor, a Concorde elemzője. A szektor papírjai a tavalyi év utolsó negyedévében jelentős emelkedést mutattak a vakcinahíreknek köszönhetően és a jelenlegi árazásokat is figyelembe véve a következő hónapok hozhatnak még jó beszállókat egyes légitársaságokban.
Az Egyesült Királyság „elvesztése” feletti hivatalos sopánkodás mögött valójában jó páran inkább lehetőséget látnak a Brexitben, semmint tragédiát: ki ezért, ki azért örül. A föderális Európa hívei úgy érzik, szabad a pálya, a közösködést (az integráció mélyítését) foggal-körömmel akadályozó London immár végleg kikerült a képből. Az önálló – Amerikától egyre függetlenebb – EU szószólói kaján mosollyal figyelik Washington „trójai falovának” távozását, úgy látván, eljött az ő pillanatuk: az Unió politikai-katonai fellépését belülről folyamatosan gáncsoló London nélkül Európa talán végre külön világhatalmi pólussá alakul. Van is az ilyesfajta eszmefuttatásban némi ráció – csak épp a maradék Huszonhetek belső vívódásaival nem számol.
Egy shortos befektetői ajánlás volt az a múlt héten, amit az elmúlt hónapokban megtollasodott és jelenleg végtelen önbizalommal bíró fiatal befektetői réteg kvázi hadüzenetként fogott fel. Válaszlépésként a Gamestop részvényeit négy nap alatt 40 dollárról 380 dollárig kergették fel. De itt nem állt meg a történet, hajtóvadászat indult minden olyan papírban a medvék ellen, ahol túl sok volt a short. Nekem erről egy 1947-es magyar film híres jelenete jutott az eszembe.
És ezt már a rögtön a cikk legelején el is árulom. Keresd a K-ban!
A magyar kormány itthon és nemzetközi fórumokon egyaránt elszánt harcot folytat a hagyományos konzervatív családeszmény védelmében és a „gender-ideológia” ellen. A háborús háttérzajban elvesznek azok a tények, amelyek valóságos problémákról szóló párbeszédet tennének lehetővé. Ennek ellenére szükség van az erről szóló értelmes diskurzusra, különösen a nemek közötti egyenlőtlenségek újratermelődésében komoly szerepet játszó oktatással kapcsolatban.
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Nagyon terjed az Egyesült Államokban az új e-mailes átverések, amik pofonegyszerűek, mégis végtelenül hatásosak....
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
