Mennyire kell félnie a világnak az árvizektől?
Bár rendszeresen hallunk nagy károkat okozó árvizekről, az ingatlanok és az emberéletek terén bekövetkező veszteségek mértéke csökken.
Bár rendszeresen hallunk nagy károkat okozó árvizekről, az ingatlanok és az emberéletek terén bekövetkező veszteségek mértéke csökken.
Dánia szeptember 10-én feloldotta a járványügyi korlátozásokat. Az 50 év felettiek körében az átoltottság 96 százalékos és a vakcinák elfogadottsága is rekordmagas. De vajon mi a recept az effajta győzelemhez? Szerencsére a járvány kezdete óta tudományos igényességgel követik és elemzik a helyzet társadalmi vetületét és ehhez mérten hoztak döntéseket – így sok tanulság vonható le más országok számára is.
Az elmúlt időszak egyik legizgalmasabb sztorija volt az AutoWallis a magyar tőzsdén. A társaság a járványhelyzet ideje alatt számos akvizíciót jelentett be, és az organikus növekedés mellett ezek hatására folyamatosan javult a társaság eredménytermelő képessége és a jövedelmezősége. Ami viszont érdekesség, hogy a részvényárfolyam - némiképp érthetetlen módon - nagyon sokáig nem követte le ezeket a folyamatokat. Az viszont mostanra egyértelműen látszik, hogy amint a vezetőség tervei szerint alakulnak a főbb bevételi és eredményszámok, ahogy javul a transzparencia, és egyre hihetőbbé válnak a társaság középtávú ambiciózus célkitűzései, a tőkepiac valamennyi résztvevőjének érdeklődése fokozódik a társaság kötvényei és részvényei iránt egyaránt.
Az elmúlt másfél év központi témáját tagadhatatlanul a koronavírus, annak hatásai és kezelési lehetőségei jelentették. Láthattuk az azonnali gazdasági beszakadást, a globális ellátási láncok összeomlását, az infláció világszintű meglódulását, vagy a szinte soha nem látott gazdasági visszaesést, majd egy jelentős visszapattanást. Most azonban a központi kérdés már sokkal inkább a körül forog, hogy mi lesz a jövőben. Véget ért-e a válság? Hogyan tovább? Visszaáll-e a válság előtti stabil helyzet, vagy egy teljesen új világ kapujában állunk?
Folyamatosan ki vagyunk téve a klímaváltozással kapcsolatos vészjósló hírek áradatának, óránként jelennek meg hurrikánokról és természeti katasztrófákról szóló felvételek. Ennek nagy részét azonban egyszerűen csak a CNN-hatás magyarázza – ma már sokkal több kamera veszi fel a természeti katasztrófákat, és azokat folyamatosan visszajátsszák. Ha e téren megfelelő intézkedéseket kívánunk hozni, ahhoz hosszú távú adatokat kell figyelembe venni.
Köszönhetően a rekordszintű lakossági aktivitásnak az S&P 500 index töretlenül emelkedik 2021-ben. Ennek egyik jele az 50 napos mozgóátlag alatti zárások totális hiánya, a másik pedig az idei 54 alkalom, amikor élete csúcsára emelkedett a vezető amerikai index. Mindkét paraméter nagyon hasonlít 1995-re. Van azonban az idén egy veszélye is a folyamatnak, ami nem más, mint a hatalmasra nőtt öt vezető technológiai vállalat kiemelt indexsúlya.
Habár a 200 ezer forintos bruttó minimálbér került a fókuszba, ne felejtsük el, hogy az idei, további minimálbéremelésről is tárgyalni kellene a januári megállapodás értelmében. Az infláció ugyanis már meghaladja a minimálbér 2021-es emelésének a mértékét.
Az idei év egyik nagy meglepetése a korábban vártnál gyorsabb helyreállás a világgazdaság nagy centrumaiban, a másik pedig az előrejelzéseket jócskán meghaladó infláció - a kettő között erős kapcsolat van. De vajon mit hozhat 2022? Valóban csak átmeneti jelenség az árak meglódulása, vagy tartósan magas marad az infláció? Ezt a kérdést sokan teszik fel maguknak Amerikában és Európában egyaránt, és közülük egyre többen gondolják úgy, hogy a gyors áremelkedés velünk marad. Ha igen, akkor miért történhet így, és ez milyen következményekkel járhat? Van-e reális esélye a stagflációnak, annak, hogy a növekedés leáll, de a magas infláció megmarad?
A várva-várt gazdasági újraindulás és a járványban elgyötört magyar társadalom felrázásának lendülete idén magával ragadta a bértárgyalások megszokott rendszerét is. A legkisebb kötelező bér konkrét mértékéről már a nyár folyamán széles körű társadalmi egyeztetés folyt és ennek - a nemzeti konzultációnak - az eredményei a napokban váltak ismertté: a válaszadók elsöprő többségének véleménye alapján Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni, konkrétan 200 ezer forintra kell azt emelni!
Az átoltottság növekedésével és a járvány lecsengésével párhuzamosan megindult a gazdaságok válságból való kilábalása. Ugyanakkor ennek vannak mellékhatásai is. A gyors újraindulás eredménye, hogy átmenetileg több piacon is hirtelen túlkereslet jelent meg, amelyre a kínálat nem tudott azonnal reagálni, ami így az árak emelkedését eredményezte. Ez, kiegészítve az energiaáraknak az alacsony bázisból következő, jelentős emelkedésével, az infláció felpörgéséhez vezetett világszerte. Erre a helyzetre a jegybankoknak a monetáris kondíciók szigorításával kellene reagálniuk, mégis azt láthatjuk, hogy a régiós jegybankok lépéseiket tekintve két részre szakadtak.
Nincs minden országban törvényesen megállapított alsó bértarifa, de ahol van, ott az infláció és az üzleti konjunktúra alakulása alapján, a szociális partnerek szempontjait figyelembe véve évente indexálják az értékét. Ez elvileg rutindöntés; nálunk az ilyen is rendre átpolitizálódik, különösen választási év előtt.
Hat és fél éve tart az extrém áremelkedés a hazai ingatlanpiacon, melyet mára rekord szintre emelkedő hitelezés és európai szinten kiugróan magas, családok számára elérhető állami támogatások kísérnek. Jogosan merülnek fel a kritikus kérdések. Érdemes most ingatlant vásárolni? Újra kritikus szintet ért el a hitelezés és közel az összeomlás? Van-e érdemi különbség a nagy 2008-as válság és napjaink piaci mutatói között? Ha fordulat lesz az ingatlanpiacon, milyen mértékű áresés következhet be? A moratórium vége bedönti-e az ingatlanárakat?
A szeptemberi iskolakezdéssel egy időben több nagyvállalatnál elindult a szabályozott hibrid működés. 2020. március közepétől mostanáig 18 hónap telt el, és ezalatt sok minden változott. Az járvány első szakaszában, a hirtelen átállás meglepően jól ment, mert nem volt más választásunk. Tavaly nyáron és ősszel megengedő módban dolgozhattunk, azaz, aki akart, bement, aki teljes időben otthonról akart dolgozni, az akár másfél éve be sem tette a lábát az irodába. Most jön, vagy már itt is van egy új működési mód: a munkáltató által szabályozva egyensúlyt kell találni az irodában és home office-ban töltött napok között.
A bruttó 200 ezer forintos minimálbér ötlete után érdemes számot vetni, hogy hol tart ma a magyar gazdaság. Megvan-e a fedezete ennek a béremelésnek? Hogyan érintheti a KKV-kat a 20%-os bérnövekedés? Mit kellene tenni ahhoz, hogy a bérek felzárkózzanak? Cikkemben ezekre a kérdésekre keresem a választ.
Bár a Nasdaq Composite index megállíthatatlanul szárnyal 2021-ben, az emelkedésben egyre kevesebb részvény vesz részt, a többség a saját 200 napos mozgóátlaga alatt van. Kell-e aggódnunk az egyre kevésbé széles emelkedés miatt?
Magyarország Alaptörvénye (a Kínai Népköztársaság Alkotmányából átvéve) elrendelte, hogy a nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüleikről gondoskodni. Az alkotmányos előírást végrehajtható rendelkezésekre fordítja a Polgári Törvénykönyv, amely részletesen szabályozza a rokontartási kötelezettségeket, nem is beszélve a szociális törvényről, amely konkrét és súlyos kötelezettségeket ró rászoruló szüleikkel kapcsolatban a nagykorú gyermekekre. A Ptk. rokontartási szabályai szerint a tartási kötelezettség elsősorban a nagykorú gyermeket terheli a rászoruló szülőjével szemben. Nem csupán a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermek köteles az eltartásra, hanem a mostoha- és nevelt gyermek is, ha őt a mostoha- vagy a nevelőszülő hosszabb ideig, ellenszolgáltatás nélkül nevelte. A családi kapcsolatok bonyolult szövevényében így nagyon sok gyermeket (és unokát) terhel olyan kötelezettség, amelynek a létezéséről nem is tudnak. Emiatt nem is készülnek föl arra, hogy a jövőben bármikor rájuk terhelhető ez a súlyos és hosszantartó eltartási kötelezettség.
A Covid első két hulláma alatt rengetegen veszítették el az állásukat, de a munkaerőpiaci hiány szerencsére felszívta őket. Az utóbbi hetekben pedig már őrület alakult ki a munkaerőpiacon. Mindenki embert keres, az álláshirdetések száma pont kétszerese most, mint januárban volt. Mi lehet a megoldás a kialakult helyzetre?
A magyar társadalmat és gazdaságot 2020 márciusában (számos európai országot néhány héttel korábban, másokat valamivel később) érte el a járvány. Rendkívüli hatásait a második negyedév statisztikái tükrözték: kétszámjegyű gazdasági visszaesés, növekvő munkanélküliség. Másfél évre rá az aggregált statisztikai adatok szerint a gazdasági teljesítményünk – hasonlóan a legtöbb európai országéhoz – visszajutott a válság előtti szintre. Mondhatni, mostanra jutottunk ki a mély gödörből, amelybe a gazdaságot belelökték a termelési folyamatok átmeneti megszakításai, az egymást követő járványhullámokra reagáló hatósági korlátozások, a keresleti hatások. Egészségügyi viszonyainkat tekintve és életekben mérve is súlyos volt az időszak. 2020-ban ezer lakosra 14,5 halál jutott, a természetes fogyás 5,0 volt, ami békeidőben példátlan; félő, hogy 2021 is szomorú adatokkal kerül be a demográfiai évkönyvekbe.
A 2021-es esztendő sok más mellett a mémrészvények éveként fog bevonulni a tőzsdei történelembe. Az AMC például képes volt idén júniusban minden más részvénynél nagyobb havi dollárösszegű forgalmat produkálni. A mémrészvények pörgésének egy piaci szegmens biztosan örül. Ez pedig nem más, mint a payment for order flow (PFOF) szereplői.
A Magyar Nemzeti Bank augusztus 24-i ülésén a vártnak megfelelő mértékben, 30 bázisponttal emelkedett az alapkamat, azonban az elemzőket meglepetésként érte, hogy az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének megindítását is bejelentették. Az alábbiakban a döntés lehetséges mozgatórugóit (ezekről keveset tudtunk meg a közleményből, illetve az ülést követő sajtótájékoztatón elhangzottakból), valamint a pénzügyi piacokra gyakorolt hatását igyekeztünk összefoglalni.
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Ne keressünk ott mintázatot, ahol nincs! Alakokat látunk a felhőkben, jelentést a csillagokban, emberi arcokat a Mars... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Írtam a Curve-ről egy update cikket nemrég. Akkor vettem észre, hogy a Curve lehetőséget ad a bankkártyán és mobiltelefonon...
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
