• Megjelenítés

On the other hand

Észak-Budának is kijár egy új kórház

Észak-Budának is kijár egy új kórház

A mai napig "Pest nehéz" a fővárosi egészségügyi ellátórendszer, kiemelten a fekvőbeteg-szakellátás, ezért az ellátáshoz való földrajzi hozzáférés a budai kerületek és a környező agglomerációban élők számára sokkal rosszabb, mint Pesten és környékén. Indokolt lenne tehát tervbe venni a budai ellátási kapacitások arányának növelését, de az is fontos elvárás, hogy a budai intézményeket ne egymás rovására bővítsék. A térségi fejlesztést két fontos szempont mentén érdemes megtervezni: a népvándorlási folyamatokra és az ellátásszervezési adatokra egyszerre kell tekintettel legyenek a döntéshozók. Írásomban kísérletet teszek annak bemutatására, hogy ezen szempontok figyelembevételével milyen alternatívák jöhetnek szóba, amikor a budai fekvőbeteg-kapacitás gyakorlati fejlesztése kerül terítékre. Több szakmai érv szól például egy Észak-Budán felépítendő új centrum mellett, az M0-hoz közel.

Bébi bumeráng: a gyerekfüggő nyugdíjrendszer hátulütői

Bébi bumeráng: a gyerekfüggő nyugdíjrendszer hátulütői

A gyermekszámfüggő nyugdíjrendszerre vonatkozó javaslat vitája tovább gyűrűzik, ami örvendetes, hiszen a nyugdíjrendszer reformjára, átalakítására vagy finomítására, a finanszírozás kihívásainak megoldására égetően szükség van. A Portfolio oldalán a koncepciót bíráló cikkemre Banyár József, a humántőke-fedezeti nyugdíjrendszer koncepciójának megalkotója válaszolt. Miután e cikkében többször személyesen is megidéz (nem mindig a legkedvezőbb fényben) az általam is nagyra becsült tudós szerző, az ő humántőke-alapú nyugdíjkoncepciójával kapcsolatos ellenvetéseimet is szükségesnek tartom kibontani (a korábbi cikkemben nem az ő elképzelését, hanem általában a nyugdíj mértékének a felnevelt gyermekek számához kötését kritizáltam).

A túl magas minimálbér árát végül a háztartások fizetik

A túl magas minimálbér árát végül a háztartások fizetik

Habár hatalmas hírként járta körbe a magyar sajtót a miniszterelnöki bejelentés a 200 ezer forintos minimálbérről, azért nincsen ebben akkora nagy csoda. Láttunk már hasonló mértékű ugrást a minimálbérben, és nem volt fejreállás. Ugyanakkor a jelen gazdasági környezet még inkább magában hordozza az inflációs veszélyt, így végül a cechet a háztartások állhatják.

6 fa vagy 60 nap áram nélkül?

6 fa vagy 60 nap áram nélkül?

Magyarországon a jelenlegi villamosenergia-felhasználás mellett csak az otthonunkban megszokott energia biztosításához legalább 6 darab fát kellene minden egyes magyar embernek ültetnie évente, hogy pusztán az otthoni villamosenergia fogyasztásunk átlagos szén-dioxid lábnyomát kompenzálhassuk. Emellett nagy szükség lenne a társadalmi szintű edukációra is, és be kell látni, hogy lemondás nélkül, bármennyire is szeretnénk, de nem létezik pozitív végkifejlet. A kulcs az általános fogyasztói szokásaink gyökeres megváltoztatása lehet. Ez minden egyes bolygólakos egyéni felelőssége.

Elszabadultak a bűvészinasok, de már közeledik a varázsló

Elszabadultak a bűvészinasok, de már közeledik a varázsló

Nagyon szeretem Paul Dukas: A bűvészinas című szerzeményét és magát az alaptörténetet, amely sokszor jutott eszembe több mint három évtizednyi tőkepiaci karrierem során. A történet lényege, hogy a varázsló magára hagyja bűvészinasát a varázspálcájával, és az inas megragadja az alkalmat, hogy bebizonyítsa, ő is legalább olyan komoly mágus, mint a „főnök”. Varázspálcát ragad, és vad varázslásba kezd, de mivel még csak kezdő a szakmában, pillanatokon belül óriási káosz keletkezik, amit nem tud rendbe hozni, és amit a közben hazatérő varázsló megdöbbenten konstatál, majd gyorsan rendet tesz, és megbünteti inasát. És hogy hogy jön mindez a gazdaság és a pénzügyi piacok világába? Nos, esetünkben a varázsló a piac, amely Churchill bonmot-jával élve - a demokráciához hasonlóan - lehet, hogy nem a legjobban működő gazdasági konstrukció, de sajnos a többi (például a szocialista tervgazdaság) még rosszabb. Már csak a kis bűvészinast, vagy bűvészinasokat kell megtalálni. Tulajdonképpen ezek azok a piaci szereplők, akik hozzáférnek a „varázspálcához”, megpróbálják átvenni, de legalábbis befolyásolni a piac ármeghatározó szerepét. Ezek a kormányok, jegybankok, szabályozó hatóságok.

A magyar mezőgazdaságnak is el kell indulnia a fejlődés útján

A magyar mezőgazdaságnak is el kell indulnia a fejlődés útján

Az agrárium digitalizálásához szükség van kiáltványokra és hatékony támogatási rendszerre is, de még inkább a fejlesztési utakat kitaposó integrátorokra és integrált rendszerekre. Utóbbiról az Ipar 4.0 óta ismert, hogy a sikeres adatelemzés, feladatmegoldás és automatizálás terjedését teszik lehetővé.

Kezdődik a kamatemelés Magyarországon: mi lesz a forinttal és az inflációval?

Kezdődik a kamatemelés Magyarországon: mi lesz a forinttal és az inflációval?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?

Mire jók az általános feltételek? - Adatátadás Amerikába és más küzdelmek

Mire jók az általános feltételek? - Adatátadás Amerikába és más küzdelmek

Amióta az Európai Bíróság elkaszálta az Adatvédelmi Pajzsot, a legtöbb cég az Európai Bizottság által közzétett Általános Szerződéses Feltételek alapján folytat adatcserét USA-beli partnereivel. A Schrems-ii néven elhíresült ítélet azonban szigorú feltételekhez kötötte ezek alkalmazhatóságát. A nemrég megjelent Általános Szerződéses Feltételek ezt a helyzetet próbálják kezelni. Cikkünk szerint a siker mérsékelt. Kérdés, hogyan hat ez az európai technológiai iparra. Ehhez azt is tudni kell, hogy a nagy, főleg amerikai, techcégek más szempontból is szálka nemcsak sok adatvédelmi aktivista, hanem több politikus és természetesen a potenciális versenytársak szemében is.

Egy nagy döntéssel Magyarország is hozzájárulhat a negatív adóverseny felszámolásához

Egy nagy döntéssel Magyarország is hozzájárulhat a negatív adóverseny felszámolásához

Bár a magyar kormány elutasítja a globális társasági minimumadó témáját, a minapi kétpilléres G7 adómegállapodás fontos lépés volt efelé és a következő erőpróba a július 9–10-i velencei G20 csúcstalálkozó lesz. Ennek apropóján és néhány uniós tagállam elutasító hozzáállása kapcsán exkluzív cikk érkezett a Portfolio szerkesztőségébe Paolo Gentilonitól, az Európai Bizottság gazdaságpolitikáért felelős uniós biztosától, volt olasz miniszterelnöktől. A cikkben amellett érvel, hogy a globális megállapodással véget érne a társasági adózás terén „az országok között folyó negatív verseny, amely túl régóta tart, és amelynek nagyon kevés győztese, ugyanakkor sok milliárd vesztese van”. Az alábbiakban Paolo Gentiloni eredetileg angol nyelvű, az Európai Bizottság által magyarra fordított cikkét közöljük teljes terjedelmében.

A koronavírusnál is nagyobb válság várna ránk? Áldozatok nélkül is elkerülhetjük a sosem látott problémát

A koronavírusnál is nagyobb válság várna ránk? Áldozatok nélkül is elkerülhetjük a sosem látott problémát

Napjaink klímavédelemről folyó diskurzusában két, egymásnak igencsak ellentmondó állítást is megfogalmaznak. Egyfelől szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a beígért klímavédelmi intézkedéseknek súlyos gazdasági káruk lesz. Egy új jelentésben a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) azt állapította meg, hogy a nettó zéró széndioxid-kibocsátás 2050-re történő elérése valószínűleg „az emberiség legnagyobb kihívása lesz, amivel valaha is szembesült”. Ezzel igen magasra tették a lécet felülmúlva a II. világháború, a fekete pestis és a koronavírus jelentette problémákat.

Bod Péter Ákos: éles kanyar következik Magyarországon

Bod Péter Ákos: éles kanyar következik Magyarországon

Fordulatos időket élünk. A járvány olyan fokú bizonytalanságot vitt a társadalmi és gazdasági folyamatokba, amelyet békeidőben nem tapasztalni. A politikai döntéshozók - ha nem is szándékosan, de - maguk is hozzájárulnak a bizonytalanság mértékének a növekedéséhez, mert hol túlságosan is kivárnak óvatosságból vagy ismerethiányból, hol pedig aktivista módon, fontosságuk tudatában és erős társadalmi elvárásoknak eleget téve, idő előtt cselekednek.

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult (2. rész)

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult (2. rész)

Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.

Szaggat vagy hasít: mi vár a magyar gazdaság legfontosabb ágazataira?

Szaggat vagy hasít: mi vár a magyar gazdaság legfontosabb ágazataira?

A több, mint 1 éve tartó Covid-időszakon túl már látszódik a fény az alagút végén. Egyre nagyobb mértéket ölt az átoltottság itthon, a kormányzati bejelentések a nyitási intézkedésekről szólnak és az EU-n belül is zajlik a lakosság oltása. Bár még bizonytalan, hogy lesznek-e további hullámok, illetve megjelennek-e újabb mutánsok, lassan, de biztosan visszarendeződik az életünk és a gazdaság a normális kerékvágásba. Kérdés ugyanakkor az, hogyan hat majd ez a visszarendeződés az egyes ágazatokra, mikor és milyen gyorsan találnak majd vissza a Covid előtti teljesítményükhöz.

„Néha bizony esni kell” – Érik már az újabb tőzsdei összeomlás?

„Néha bizony esni kell” – Érik már az újabb tőzsdei összeomlás?

Mikor jön a korrekció? – teszi fel magának a kérdést ezekben a napokban a világ részvénybefektetőinek többsége. Annak fényében, amit a tőkepiacok számos szegmensében látunk – elég csak például az IPO- és SPAC-őrületre, vagy a közösségi fórumokban felkapott kisrészvények körüli spekulációra gondolnunk –, a kérdésfelvetés teljesen jogosnak is tűnik.

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult

Észre sem vesszük, pedig az infláció már régen elszabadult

Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility