Gyökeresen átalakítja a vezetőkkel szembeni elvárásokat a pandémia. A felettes-beosztott viszonyban kulcsfontosságúvá válik a munkatársak gondjai, egymás közötti kapcsolatai iránti érdeklődés. A gondoskodó vezetők érzékenyek a személyes problémákra, és akár azok megoldásában is segítenek. A tegnap jó vezetői közül könnyen a sor végén találhatja magát az, aki nem tud ehhez alkalmazkodni.
A telemedicina kifejezésről a COVID-járvány előtt sokaknak valamiféle televíziós gyógyítás juthatott eszébe, és nem rakta helyre a fogalmat az általam is kedvelt távgyógyítás megnevezés sem: ezoterikus tévéműsorok, csaló csodadoktorok képe sejlett fel azokban, akik számára ismeretlen volt a szó egészségügyben használatos értelme. Aztán a fertőzésveszély csökkentését szolgáló korlátozó intézkedések, a nem sürgős ellátások 2020. tavaszán történt szinte teljes leállítása és a távolról történő diagnózis-felállítás, sőt terápia-meghatározás jogszabályi lehetőségének megteremtése berobbantotta a köztudatba a telemedicina eszköztárát.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében 2010 után hozott fájdalmas intézkedések eredményeit a 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti, így a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai ismét olyan fenyegetővé erősödhetnek, mint 2009-ben.
A kínai kötvénypiacon látott folyamatok, kombinálva az egyre mélyülő globális energiaválsággal és az infláció elszabadulásával, a főbb jegybankok kötvényvásárlási programjának lassulásával, a dollár erősödésével, a koronavírus delta-variánsának terjedésével, és az ipari és logisztikai kapacitások szűkösségével, együtt egy kifejezetten ártalmas kombinációt jelentenek a fejlődő országok kötvényeire nézve. Hová érdemes ilyenkor fordulni? Maradnak a reáljószágok, és azon belül is elsősorban a részvények, amelyek a pénzügyi megtakarítások és befektetések területén jó eséllyel védelmet nyújthatnak az infláció ellen. Azonban közülük sem mindegyik.
Idő kérdése, hogy mikor vágja zsebre a slusszkulcsát az utolsó Európában eladott új, belső égésű motorral hajtott gépjármű boldog tulajdonosa. Sajnos ez idő alatt még jóval több mint százmillió ilyen autót adnak el Európában. Nem mindegy, hogy az a sok, eladása után még akár 15-20 évig is használt autó mennyivel növeli a légkör széndioxid-tartalmát és mennyire szennyezi a levegőt. Minél jobban sikerül visszafogni a szennyezést, annál kevesebben kapnak tőle valamilyen halálos kórt.
A klímaváltozás terén történő „rendkívüli intézkedések” megtételére vonatkozó, nemrégiben megfogalmazott felhívásukban a világ vezető orvosi folyóiratainak szerkesztői nagyrészt arra a félrevezető állításra támaszkodtak, amely szerint a hőség okozta halálesetek száma gyorsan növekszik.
Az elmúlt 5-6 hétben hatszázalékos eséssel az idei év legnagyobb korrekciója zajlott le az S&P 500 indexben. A nagy kérdés most az, hogy ez valóban csak egy korrekció-e, vagy maga a trendforduló. A mai írásban öt, a mostanihoz hasonló induló sémájú múltbeli esetet vizsgálunk meg.
A gazdasági tevékenységek hatékonyságának növekedésével az utóbbi évtizedekben megerősödött a nemzetközi kapcsolatok és a globális értékláncok szerepe a gazdaságok működését tekintve, azonban például a Covid-19 pandémia által kiváltott korlátozások (üzemek és gyárak átmeneti bezárása, szállítási korlátozások) gazdasági következményei a nemzetköziesedés árnyoldalára is rávilágítottak. A termékek előállításához szükséges inputok beszerzése nehézkesebbé vált, ami a termelés átmeneti leállítását idézhette elő, még az olyan országokban is, ahol a járvány ezt egyébként nem indokolta volna. Legfrissebb kutatásunkban annak jártunk utána, hogy az egyes országok milyen mértékben képesek biztosítani a termeléshez szükséges inputokat belföldről és Magyarország hogyan szerepel a nemzetközi összehasonlításban.
A szeptemberi hónap nem először a tőzsdetörténelemben esést hozott a részvénypiacokra. Ez az esés az amerikai indexekben elsősorban a technológiai behemótok számlájára írható. Vannak azonban meglehetősen erős szegmensei is a piacnak, amely részvényekbe vetett reményt az augusztus vége óta egyharmadával eső globális koronavírus fertőzési esetszámok is támogatnak.
Kipattanhat-e az Evergrande cégcsoport esetleges csődjéből egy újabb Lehman Brothers ügy? A kérdést újságírók, elemzők hada taglalja most a médiában. Ha valaki az Evergrande Group létezéséről eddig nem is hallott, nincs egyedül. Eddig csak szakmai körökben ismerték a kínai üzleti csoportot, amely sok egyéb mellett lakásépítéssel, ingatlanfejlesztéssel foglalkozik, jórészt az ország kevésbé felkapott városaiban. De Vuhanról is roppant kevesen hallottak két évvel ezelőtt…
Az elmúlt 10-20 évben a globalizáció, az innováció és az adócsökkentések is erőteljes árleszorító hatással bírtak, és közrejátszottak abban, hogy az amerikai fogyasztói árindex alacsonyan, a Fed által megcélzott szint alatt maradt, a Fed pedig deflációtól félve tartósan rendkívül laza monetáris politikát folytatott. Viszont az infláció és a defláció felületes értelmezése következtében a jegybanki inflációs célkövetési rendszer fals jelzésekre támaszkodik, és a Fed ezen fals jelzések alapján próbál meg helyes döntéseket hozni. Bár korábban volt példa indokolatlanul durva kamatemelésekre is, az elmúlt 10 évben ezek a fals jelzések elsősorban fölös pénz teremtését, azaz pénznyomtatást eredményeztek. A pénznyomtatás következtében nagyon egészségtelen pénzügyi ösztönzőrendszer alakult ki extrém olcsó hitelekkel és negatív kötvényhozamokkal, az eszközárinfláció - valamint a fel nem ismert fogyasztói infláció - következtében pedig súlyosbodott a társadalom vagyoni és életszínvonalbeli kettészakadása.
Nagy-Britanniában sorban jelentenek csődöt a gázszolgáltatók, miután az irányadó európai gázindexek több mint 300%-ot emelkedtek egy éven belül és képtelenek kigazdálkodni az ebből fakadó veszteséget, és gyakorlatilag leállt a teljes brit vegyipar. Egymásnak feszül az EU és Oroszország az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe állítása és a magas gázárak miatt: míg az EU az oroszokat vádolja azzal, hogy politikai okokból mesterségesen csökkentik a szállításokat Európa irányába, ezzel részben előidézve a rekordmagas árakat, addig Moszkva Brüsszel elhibázott energiapolitikájára mutogat, mint ok-okozatra. Mindeközben pedig Kína elszívja a fellélegzést jelentő cseppfolyósított-gáz (LNG) szállítmányokat Európából, tovább pörgetve az árakat. Ezeken felül az időjárásmodellezők pedig egész Európára történelmi hidegekkel riogatnak 2021-22 telére, miközben a kontinens az egyik legsúlyosabb gázválságát éli át – tetézve a 2020 óta tartó Covid-pandémia negatív hatásait. Érdemes megvizsgálni, milyen piaci és geopolitikai folyamatok idézték elő ezt a válságot, és mit tartogat az eljövendő tél.
Hogyan árazzák a bankok a számlacsomagokat és bankkártyákat, milyen, és mekkora számszerűsített különbségek láthatók ebben bankonként? Több mint egy évvel az azonnali fizetési rendszer sikeres bevezetése után változtak-e a számlacsomagok árazásai és milyen mértékben terjedtek el az innovatív fizetési megoldásokat támogató csomagok? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ alábbi elemzésünkben.
Ahogyan a mindennapi életben, úgy a gazdaság tekintetében is egyre több szó esik a negyedik hullámról. A világgazdaság egészének nem áll túl jól a szénája az alacsony átoltottság miatt és ez egy kis nyitott gazdaságnak nem igazán jó hír. A belső piacra termelő gazdaság viszont immunisabb lehet a Covid újabb hullámával szemben.
A magyar gazdaság az idei első félév végére elérte a válság előtti kibocsátási szintjét, amit a legtöbb elemző későbbre várt. Mivel a gazdasági helyreállás gyorsabban következett be, ebből a szempontból nem meglepő a munkapiaci statisztikák mostani javulása sem. Ahogyan korábban a romlás, az újranyitást követő javulás sem feltétlenül a munkanélküliség ráta változásában, hanem ismét csak az aktivitási ráta elmozdulásaiban mutatkozott meg. A gazdaság magához térésével párhuzamosan számos szektorban pedig ismét megjelent a munkaerőhiány. De mit várhatunk a jövőben?
Az ESG trendek előretörésével – amit a piaci elvárások mellett most már jogszabályi előírások is hajtanak – egyre több hazai cégvezetőben merül fel az egymillió dolláros kérdés: érdemes-e elkezdeni átállni ESG alapú működésre vagy sem?
A miniszterelnök jelöltek vitájának oktatásról szóló részében a résztvevők mondanivalójuk kifejtése során bőségesen hivatkoztak külföldi országok oktatási rendszereire: Finnországra, Lengyelországra és az Egyesült Államokra. A vitában sok minden elhangzott: sok fontos összefüggés oktatásunk helyzetéről, számos oktatáspolitikai cél, melyek érvényességéhez kétség sem fér, de elhangzott néhány bosszantó tévedés és néhány megmosolyogtató állítás is. A vita részletes szakmapolitikai elemzésére nincs itt mód, de egy dologról, a külföldi minták használatának értelméről viszont feltétlenül szót kell ejteni.
Visszatért a hidegháború, ahogy azt a szakértők gondolják? A szabad világ újra növekvő autoritarianizmussal néz szembe? A nagyhatalmi versengés újbóli felerősödése a szövetségépítés külső előmozdítójaként fog működni? Természetesen, ha a múlt héten bejelentett, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Ausztrália részvételével létrehozott, AUKUS-ra keresztelt, indiai-csendes-óceáni védelmi szövetségből indulunk ki, akkor határozott igen a válasz. Ezt a nézetet erősíti a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) új közvélemény-kutatása is, amelyet 12 EU-tagállamban vettek fel. A megkérdezett európaiak közel kétharmada úgy véli, hogy egy új hidegháborúhoz hasonlítható szakadás alakul ki Kína és az Egyesült Államok között. Ebben az új konfrontációban azonban van egy csavar: a legtöbb uniós polgár nem érzi úgy, hogy saját országa részt vesz ebben a háborúban.
A Fed (és az EKB) a jelenlegi, évtizedes rekordon lévő inflációt csak időszakosnak tekinti. Éppen emiatt nem sietnek a kamatemeléssel, de még az eszközvásárlási programjaik csökkentésével és kivezetésével sem. Pedig sok paraméter alapján már teljesen indokolatlan a jelenlegi monetáris lazaság. De vajon mi lesz akkor, ha mégsem időszakos az a fránya infláció?
Augusztusban a világ hitetlenkedve követte a felgyorsult afganisztáni eseményeket: egy húszéves rend omlott össze pillanatok alatt. A tőkepiacon is gyakran fordul elő, hogy az egyik pillanatról a másikra alapjaiban változik meg a világ rendje. Két ilyen tőkepiaci Kabul pillanatot mutat be a mai írás.
Tegnap óta megszűntek a régi lakossági számlacsomagok a Raiffeisennél (kivéve a 26 év alattiak Yello számlacsomagja...
Minden reggel ugyanaz: miután elvittük a gyereket az iskolába, egyesével, a saját autónkban, véget nem érő sorban...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Óceánon innen és túl, podcastünk így is dúl. Jó szórakozást! Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD... 
Nemrég olvastam egy jó könyvet, ami az adózásról, főként annak a történelméről szólt. Egyfelől számomra nagyon...
Termeléscsökkenés, létszámleépítés, vállalati bezárások A Volkswagen nemrégiben bejelentette, hogy az alacsony...
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
