A Magyar Nemzeti Bank hétfőn közzétett előzetes pénzügyi számlák statisztikái szerint a magyar háztartások szeptember végén
bruttó 106,2 ezermilliárd, adósságokkal csökkentve nettó 90,4 ezermilliárd forintnyi pénzügyi vagyonnal rendelkeztek.
Ez azt jelenti, hogy egy év alatt 13%-kal nőtt a vagyon, ezen belül az általunk megtakarításnak tekintett pénzügyi eszközök 16,2%-kal bővültek. Mindkét adat a legalacsonyabb éves növekedési dinamikának számít éven belül, de historikus összevetésben így is jelentős növekedés. Különösen azt figyelembe véve, hogy inflációval korrigálva, vagyis
reálértéken 12,8%-kal gyarapodott egy év alatt a megtakarítási állomány, és ez volt a negyedik egymást követő negyedév, amikor ismét nőtt a háztartási megtakarítások reálértéke.
A legtöbb pénzt állampapírban, befektetési jegyben és folyószámlabetétben tartja a lakosság, ezek közül a befektetési jegyek teljesítettek a legjobban az elmúlt egy évben 32%-os állománynövekedéssel, a másik két dobogós instrumentum állománya 13%-kal gyarapodott.
Ilyen dinamika mellett a befektetési jegyek fél éven belül újra lehagyhatják az állampapírokat, különösen azt figyelembe véve, hogy kifutnak a 15-20%-ot kamatozó PMÁP-sorozatok.
Amiben nincs nagy változás, az az, hogy a négy legnépszerűbb, szélesebb értelemben vett megtakarítási formában (állampapír, befektetési jegy, folyószámlabetét, készpénz) hever a hazai háztartások megtakarításainak a háromnegyede, és
csak 4,5%-a van tőzsdei részvényekben, illetve 4,9-4,9%-a nyugdíjpénztárban vagy életbiztosításban.
Bár az elmúlt két év erős volt a hazai megtakarítások képződése szempontjából, köszönhetően a magas megtakarítási rátának is (lásd alább), az idei harmadik negyedév kifejezetten gyengére sikerült, hiszen az emúlt két év leggyengébb három hónapjáról beszélünk. Ekkor
100 forintnyi új megtakarításból 53 forint állampapírba, 46 befektetési jegybe ment, ezzel e két eszköz szinte le is fedte a teljes piacot.
Egy év után újra csökkent a folyószámlabetétek állománya, ám ennek most feltehetően nem a megtakarítási képesség romlása és az infláció, hanem az értékpapírok felé való folytatódó átrendeződés lehetett az első számú oka. Nem lehet a belföldi fogyasztás beindulására fogni a gyengébb számokat.
Piaci turbulenciákból sem volt hiány a harmadik negyedévben (különösen augusztus első fele volt mozgalmas), ennek eredményeként pedig az átértékelődések szempontjából sem volt kifejezetten erős ez a negyedév, de valamivel nagyobb pozitív hozamot biztosított, mint az előző.
A tranzakciók csaknem 4000 milliárd, az átértékelődések mintegy 1600 milliárd forint értékben járultak hozzá 2024 első három negyedévében a gyarapodáshoz.
Összességében az idei év még mindig erős lesz megtakarítási nézőpontból: az MNB legutóbbi Inflációs jelentése alapján
a rendelkezésre álló jövedelmünk 13,1%-át tehetjük félre, ami az évezred eddigi legmagasabb megtakarítási rátáját jelentené.
Végezetül megnéztük a magasabb kockázatvállalást vagy hosszabb távú elköteleződést jelentő megtakarítási formákat: a harmadik negyedévben az elmúlt másfél év statisztikáinak megfelelően pozitív, ugyanakkor meglehetősen mérsékelt hozamokat értek el a befektetők/megtakarítók…,
…tranzakciós alapon nézve viszont a tőzsdei részvényekből kifejezetten sok, négy éve nem látott összegű tőke áramlott ki,
miközben a életbiztosítások és a nyugdíjpénztárak közepesnek mondható negyedévet produkáltak az előzetes pénzügyi számlák szerint.
Kíváncsian várjuk, a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználhatósága jövőre milyen kiáramlást fog okozni a pénztáraknál:
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ
