Bókay Márton

2022. december 21. 06:12 | Gerlaki Bence, Bókay Márton

GFM: A kiugró élelmiszerinfláció a gyengülő árfolyam és a rendkívüli mértékű aszály eredménye

A 2022 novemberi adatok tanúsága szerint az élelmiszer-infláció Közép-Kelet-Európában 20-30 százalék körül alakul, hazánkban ennél lényegesen magasabb, 40 százalék fölötti. A sok évtizedes csúcsot jelentő áremelkedés okainak vizsgálata azt mutatja, hogy az élelmiszerek árának emelkedését felerészben külső tényezők (energia- és alapanyagárak emelkedése, ellátási láncok zavarai, időjárási tényezők) okozzák, melyek különösen erősek voltak az ukrán-orosz konfliktushoz közeli országokban. Az élelmiszerárak növekedésének másik felét belső, országspecifikus tényezők magyarázhatják, amelyek közül legerősebb tényezőnek az árfolyam alakulását tekinthetjük. Az árfolyamváltozástól szűrt magyar élelmiszerinflációs adat belesimul a környező országok hasonló adataiba. A hazai tényezők közül szintén a magasabb élelmiszerárak irányába hatottak a 2022-ben megváltozott adózási szabályok (népegészségügyi termékadó, kiskereskedelmi adó, jövedéki adó), a dinamikus (minimál-)bér emelkedés, valamint egyéb árazási tényezők is. Azonban téves az a következtetés, mely szerint a kormány által bevezetett élelmiszerár-stop növelné a hazai élelmiszer-inflációt, az élelmiszerár-stop összességében árleszorító hatással bír.

2021. szeptember 10. 07:30 | Bókay Márton, Gerlaki Bence, Kisfaludy Tamás

Ismét a mediterrán régió lehet az EU puskaporos hordója

Írásunkban az Európai Unió tagállamainak a koronavírus okozta gazdasági krízisből való kilábalás eredményességét vizsgáljuk. Megállapítjuk, hogy a helyreállás tekintetében az élmezőnybe tartozó országok jellemzően a kelet-közép-európai (KKE) régióban találhatók, többnyire az ő esetükben beszélhetünk a válságot megelőző bruttó hazai termék szintjének eléréséről. Mindezt feszes munkaerőpiac megtartása mellett hajtották végre, azonban ennek az ára az EU-s országok átlagát, illetve a jegybanki toleranciasávot meghaladó infláció lett. A ranglista végén zömmel mediterrán országok találhatók, ahol jelentős fiskális és monetáris impulzusok ellenére a GDP helyreállásáról még nem beszélhetünk, a munkaerőpiac továbbra is laza, valamint az adósságállomány rendkívüli méreteket ölt. Az EU-s országok helyreállását megvizsgálva kijelenthetjük, hogy Magyarország és a KKE régió az EU átlagos fejlettségéhez való felzárkózását a Covid-19 járvány okozta válság nem törte meg.

2021. augusztus 26. 10:30 | Bókay Márton, Gerlaki Bence, Kisfaludy Tamás

12 veszély, amitől most félhet a világ

Tizenkét olyan globális trendet és kockázatot azonosított a Miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó irodája, amik jelentősen befolyásolhatják a világgazdaság növekedését 2021-ben, illetve az elkövetkező években. A kockázatok mindegyike globális jelenség, ugyanakkor közvetetten vagy akár közvetlenül is hathatnak Magyarország gazdasági és társadalmi helyzetére az elkövetkező időszakban.

2019. november 05. 10:00 | Bókay Márton, Gerlaki Bence

Egy másik járható út a forrásbevonásban: a vállalati kötvény

Amennyiben egy vállalat a tevékenységéhez külső forrást kíván bevonni, a leginkább megfelelő finanszírozási forma kiválasztásához szükséges az alternatív lehetőségek széleskörű feltárása. A bankhitelnek valós alternatívát jelentő, likvid és fejlett kötvénypiac hozzájárulhat a vállalatok forrásainak több pillérre helyezéséhez és ezáltal a kedvezőbb költségű forrásellátottságához. Bár országonként jelentős eltérést mutat, de az angolszász, valamint az Európai Unió fejlett és egyes feltörekvő országaiban egyaránt elterjedt a kötvényen keresztüli forrásbevonás a vállalati szektorban. Jelen cikkben a reálgazdaság szempontjából meghatározóbb nem pénzügyi vállalati szektor kötvényei kerülnek elemzésre.

2017. július 18. 10:45 | Baksay Gergely, Bókay Márton, Palotai Dániel, Szalai Ákos

Mi a baj a feltétel nélküli jövedelemmel?

Időközönként felmerül a feltétel nélküli alapjövedelem koncepciója, így érdemesnek láttuk áttekinteni ennek lehetséges gazdasági és társadalmi hatásait. Az MNB közgazdászainak véleménye szerint a feltétel nélküli alapjövedelem bevezetése rövid és hosszú távon egyaránt kedvezőtlenül hatna egy ország versenyképességére és hosszú távú növekedési kilátásaira. Miközben az alapjövedelem visszaveti a munkaerő kínálatát és minőségileg is erodálhatja azt, addig a ténylegesen fennálló szociális kérdésekre a jelenlegi megoldásoknál rosszabb és pazarlóbb választ ad. Valamennyi fejlett ország költségvetése célzottan, az egyéni élethelyzetre szabott módon támogatja azokat, akik erre jogosultak, ami hatékonyabb megoldás az alapjövedelemhez képest, és nem jár negatív mellékhatásokkal. Nem véletlen, hogy a feltétel nélküli alapjövedelmet még sehol nem vezették be, néhány szűk körű kísérlet kivételével.