• Megjelenítés

On the other hand

Hőhullámok miatti halálozás: sokkal többen halnak meg a hideg, mint a meleg miatt

Hőhullámok miatti halálozás: sokkal többen halnak meg a hideg, mint a meleg miatt

Szalagcímek szerte a világban arról számolnak be, hogy több százan haltak meg a Kanadában és az USA északnyugati felén az utóbbi időben tomboló hőhullámok miatt. Ezek a cikkek egytől egyig a klímaváltozást teszik felelőssé a halálesetekért, és sürgős lépésekre szólítanak fel a klímavédelem terén. Ezek az írások azonban a legtöbb esetben arra adnak példát, hogy a klímaváltozásról szóló egyoldalú, riasztó beszámolók mennyire nem adnak teljes képet a kérdésről.

Surányi György az áfacsökkentésről: nemes, de téves ez az út

Surányi György az áfacsökkentésről: nemes, de téves ez az út

Egyre erősebbek azok a hangok, amelyek a 27%-os áfa csökkentését kívánják elérni. Nem vonva kétségbe a szándék nemességét – a szegények nyomorának parancsoló enyhítését, a középosztály erősítését – téves, hibás lépésnek tartanám az áfa mérséklését. Ha van olyan adópolitikai döntése a kormánynak, ami összességében helyes, akkor ez éppen az áfa emelése volt, illetve még inkább az általános csökkentés merev elutasítása.

Bod Péter Ákos: Ez itt nem Amerika

Bod Péter Ákos: Ez itt nem Amerika

A foglalkoztatás javult, de nagyon megemelkedtek az árak. Az emberek a mindennapi cikkekért sokkal többet kénytelenek fizetni, közben a vállalati nyereséghányad tovább növekedik. Ez így nem mehet tovább, a kormány intézkedéseket jelent be. Figyelem, ez nem hazai szöveg, noha lehetne az. Az idézett megállapításokkal Joe Biden elnöki rendelete kezdődik, amelyet július 9-én tettek közzé.

Koronavírus: a harmadik oltásról dönt épp a kormány, de vannak még sürgős tennivalók

Koronavírus: a harmadik oltásról dönt épp a kormány, de vannak még sürgős tennivalók

Mindenekelőtt a tisztánlátás érdekében le kell szögezni, hogy valójában két kérdésről van szó, amikor valaki a harmadik védőoltásról beszél koronavírus kapcsán: 1) olyan beoltottaknál kell-e a harmadik oltás, ahol nem vagy hiányosan alakult ki az immunválasz?; 2) olyan beoltottaknál kell-e a harmadik oltás, ahol megfelelő az immunválasz, és esetleg csak később, bizonyos idő elteltével csökken az ellenanyag szint, illetve a sejtes immunválasz? Magyarországon hosszas várakozás után eldőlni látszik a kérdés, jöhetnek a harmadik oltások. De milyen sürgős teendők vannak járványügyben ezen kívül annak érdekében, hogy a negyedik hullám ne legyen rendkívül súlyos?

Megállíthatatlan az Ipar 4.0 előretörése - A sikeres alkalmazásban az ember is kulcsszerepet játszik

Megállíthatatlan az Ipar 4.0 előretörése - A sikeres alkalmazásban az ember is kulcsszerepet játszik

Az elmúlt években számos cikk, tanulmány jelent meg az ipar 4.0 (Industry 4.0) térnyeréséről. Sokan nevezik a negyedik ipari forradalomnak, jellegét tekintve valóban forradalmi változások előtt áll a gyártóipar. A témával kapcsolatos, eddig megjelent írások túlnyomó többsége a folyamat technológiai részleteivel foglalkozik: mesterséges intelligencia által vezérelt gépek, teljes vagy részleges öndiagnosztikai képességgel, hálózatba kapcsolva, folyamatos tanulás révén olyan hatékonysággal fognak gyártani a jövőben, amire történelmünk során még nem volt példa. Egy ilyen, teljesen automatizált, digitalizált, mért és ellenőrzött smart factory elméletben minimális emberi beavatkozást igényel, és a termelési hatékonyságon túl tökéletesen energiahatékony is.

A Merkel-korszak véget ért, a hidegháború elkezdődött

A Merkel-korszak véget ért, a hidegháború elkezdődött

Az elkövetkező szűk egy év magában hordozza annak lehetőségét, hogy az Európai Unió politikai működésmódjában alapvető változások induljanak el. Az okok egy része a globális hatalmi játék aktuális fejleményeire vezethető vissza, a változások lehetősége mögött több, speciálisan nyugat-európai technikai tényező is van, a következmények viszont ezzel együtt döntő hatást gyakorolhatnak a keleti tagállamok mozgásterének alakulására.

Az űripar ma már versenyképességi tényezővé vált

Az űripar ma már versenyképességi tényezővé vált

A második világháborút követő dinamikus technológiai verseny több ezer űripari fejlesztést indított, amelyek jelentősége a technológia fölény megszerzésén – mint korábbi meghatározó célon - túlmutatóan az emberiség számára felbecsülhetetlen értékkel bír. Az űrtechnológiai fejlesztések egyre elterjedtebbek a mindennapi „földi” életben történő alkalmazásban, legyen szó magán-, vállalati-, állami-, vagy akár nemzetbiztonsági használatról. Mégis számtalan kérdésünk lehet: Mi értelme van az űrkutatásnak? Megtalálható Magyarország a világ űrkutatásának térképén? Vannak kompetenciáink az űrtevékenység területén? Segíthet az űripar a klímaváltozással járó kihívások kezelésében? A mezőgazdaság számára milyen előnnyel járhat az űrszektor fejlesztése? További kérdések feltevése helyett inkább vizsgáljuk meg dióhéjban a nemzetközi és a hazai helyzetképet!

A kritika kritikája – avagy még egyszer a humán tőke alapú nyugdíjrendszerről

A kritika kritikája – avagy még egyszer a humán tőke alapú nyugdíjrendszerről

2021. május 26-án, Kovács Erzsébet professzor asszonnyal közösen online előadást tartottunk a Magyar Közgazdasági Társaság Demográfiai Szakosztálya szervezésében a gyermekvállalás és a nyugdíj kapcsolatáról. Az előadásról – meglepetésünkre – nagyon sok sajtótudósítás született, eleinte, bő egy hétig alapvetően semleges-pozitív, visszafogott, konstruktív stílusban. A meglepetést az okozta, hogy bár e témáról sok egyetemi előadást tartottam, és több diákom is ezt választotta szakdolgozata témájának és nagyon sok angol és magyar nyelvű tudományos tanulmányt és népszerűsítő cikkeket is írtam – mindez eddig érezhető visszhang nélkül maradt. Most azonban több rádió, hetilap és online magazin is megkeresett, hogy röviden fejtsem ki a téma egy-egy vetületét. Azonban a javaslatom nem aratott osztatlan sikert. Ebben a cikkemben megpróbálok részletesen válaszolni Farkas András két Portfolio-cikkében (1., 2.) felvázolt felvetéseire.

Elszálltak az üzemanyagárak, az USA-ban már kezdenek besokallni az emberek

Elszálltak az üzemanyagárak, az USA-ban már kezdenek besokallni az emberek

Ha az olajpiac kerül szóba, a két leggyakoribb téma, amivel találkozunk a médiában az az OPEC+ tagállamok ténykedése, valamint az olajkeresletet övező optimizmus. És valóban, ha az elmúlt bő egy évet nézzük, szinte teljesen erről szólt a piac: az OPEC+ a nagyobb kitermeléscsökkentésen keresztül jelentősen visszafogta a kínálati oldalt, míg a kereslet az egyre növekvő átoltottság és a gazdaságok újra nyitása következtében a járvány okozta mélypontról gyors emelkedésbe kezdett. A mesterségesen előidézett kínálatszűkülés és a felpörgő kereslet pedig brutális áremelkedést eredményezett nemcsak az olajnál, hanem a többi finomított termékeknél is. Kis túlzással nap, mint nap tapasztalhatjuk, hogy a benzinkutaknál egyre többe kerül a tankolás. A kérdés csak az, hogy hol van az a pont, ahol az elszálló üzemanyagárak már elkezdenek negatívan hatni a keresletre.

A közoktatás hozzájárulása a magyar felsőoktatás lefulladásához

A közoktatás hozzájárulása a magyar felsőoktatás lefulladásához

Az EU egészében a felsőoktatás expanziója töretlenül és stabilan haladt előre az elmúlt évtizedben, a diplomás arány a 30-34 éves korcsoportban 2012 és 2020 között átlagosan 35 százalékról 41-re nőtt. Magyarországon azonban közel sem ilyen kedvező a helyzet. Cikkemben megvizsgálom, hogyan alakult a felsőoktatás merítési bázisát biztosító közoktatás teljesítménye, és amellett érvelek, hogy mielőbbi beavatkozás szükséges az egyre romló helyzet megfordítása érdekében.

Sikertörténet vagy leszakadás: miként teljesített Magyarország és a régió az EU-csatlakozás óta?

Sikertörténet vagy leszakadás: miként teljesített Magyarország és a régió az EU-csatlakozás óta?

Az elmúlt több mint másfél évtizedben Magyarország mindösszesen 11,5 százalékpontot (63%-ról léptük 74%-ra) dolgozott le hátrányából az EU27 átlagához való közeledés során, így a 13 közép-kelet-európai tagállam (EU13) közül mindösszesen a 10. a konvergencia rangsorban. Hazánk az ötödik volt 2004-ben, jelenleg pedig a 8. legfejlett tagállam a régiós országok közül. A jövő konvergenciafolyamatát illetően hatalmas a kérdőjel.

Elszálltak az élelmiszerárak, a drágulásnak még nincs vége

Elszálltak az élelmiszerárak, a drágulásnak még nincs vége

A sokszor elemzett idei áremelkedési kockázatok közepette a magyar, illetve az amerikai inflációs ráta (a teljes fogyasztói árindex) idei eddigi csúcsa éppen csak meghaladta, illetve elérte az 5 százalékot, az euróövezeti pedig ennek nagyjából a fele. Természetesen a korábbi években látott nullaközeli inflációhoz képest ez nem kicsi ugrás (a második félév kockázatairól nem is beszélve), de mit szóljunk ehhez képest egy jó 40 százalékos dráguláshoz?

A foci és a politika se veled, se nélküled viszonyában újat hoz a mostani Európa-bajnokság

A foci és a politika se veled, se nélküled viszonyában újat hoz a mostani Európa-bajnokság

Egy kvízjátékban az emberek – a Föld bármely szegletében – vajon Cristiano Ronaldo vagy António Costa nevét találnák-e el több eséllyel? Utóbbi Portugália miniszterelnöke immár hat éve, idén januártól ráadásul az EU-tanács soros elnökségének vezetője. A válasz mégsem lehet kétséges. Nem véletlen, hogy a futball a maga elképesztő – határokon, földrészeken átívelő, társadalmi osztályra, bőrszínre, vallásra fittyet hányó – népszerűsége következtében mindig is a politikusok vágyainak tárgya volt. A politikai célú felhasználására irányuló törekvéseknek azonban az utóbbi időben az ereje is nőtt, a tartalma is változott.

Varga Mihály: Surányi György autópálya-koncepciója kockázatos

Varga Mihály: Surányi György autópálya-koncepciója kockázatos

Fontos és megfontolandó állításokat tett Surányi György az autópálya-vitában, amelyre érdemes az államháztartás szempontjából is válaszolni. A szerző egy olyan – az osztrák autópálya üzemeltetéshez hasonló – alternatívát javasol az autópályák fenntartására és működtetésére, amely véleménye szerint egyben az államadósságot is csökkentené mintegy 2000 Mrd forinttal. A javaslat szerint egy 100%-ban állami vállalat részére kellene az autópályák egy részét apportként átadnia az államnak, a fennmaradó részt pedig hitelből vásárolná meg ez a vállalat. Az így befolyó bevételből az állam mintegy 2000 Mrd forint adósságot tudna törleszteni, valamint a mindenkori folyó hiány is 0,5 százalékponttal kisebb lehetne a kamat- és a fenntartási költségek csökkenése miatt. Első pillantásra csábító a lehetőség az államkassza számára, örömmel társulna bármilyen kormány egy ilyen kedvező pénzügyi megoldáshoz. Közelebbről megvizsgálva a felvetéseket sajnos kiderül, a szerző kockázatos alapokra építi a koncepcióját.

Világválogatott – Magyarország: 15-9

Világválogatott – Magyarország: 15-9

Magyarország belesodródni látszik egy nemzetközi konfliktusba a vállalati adóztatás ügyében. Az USA minimálisan 15%-os globális vállalati adó-javaslatát a legfejlettebb gazdaságokat tömörítő G-7-ek támogatják, és nagyon valószínű, hogy világ GDP 90%-át előállító G-20-ak is mögé fognak állni. Alig van olyan ország, ahol ez a tervezet problémát jelenthet, de Magyarország a maga 9%-os adókulcsával ezek közé tartozik. Megéri belemenni a konfliktusba vagy jobb a kompromisszum?

Terjeszkedik az állami egészséggyár - Ki lesz a következő?

Terjeszkedik az állami egészséggyár - Ki lesz a következő?

A háziorvosi ügyeleti rendszer és a mesterséges megtermékenyítést végző központok államosítása – két hír az elmúlt hetek terméséből. Az orvosi vállalkozások állami kórházakból történt kizárását is felvéve a listára úgy tűnik, hogy az állam egészségügyi szerepvállalásának utóbbi évtizedben tapasztalt erősödése folytatódik, vagy akár szintet lép. Mi lehet emögött, és mire számíthatunk betegként a következő években?

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility