A júniusi görög választásokig a piaci volatilitás emelkedésére lehet számítani, a kedvező részvénypiaci árazással szemben ugyanis egy esetleges görög csőd, és az eurózóna elhagyásának beláthatatlan következményei állnak. Az elmúlt hónap részvény- és árupiaci zuhanása után a hazai alapkezelők összességében a részvények enyhe felülsúlyozását ajánlották, ám a helyzet és a kockázatok megítélése erősen megosztotta a szakembereket. Viszonylagos egyetértés mutatkozott viszont az alapkezelők között abban, hogy a hazai eszközök (részvények, kötvények) vonzóbbá váltak, miközben az alternatív befektetések (nyersanyagok, abszolút hozamú eszközök) kilátásai romlottak.
Méretéhez képest jelentős szélenergetikai akvizíciót jelentett be a mai napon az Alteo energetikai csoport, amely nemrég a működési nehézségekkel bíró kapcsolt, gázmotoros erőműtársaságok számára is a működés fenntartásának lehetőségét biztosító szolgáltatást indított. A társaság ugyancsak jó lehetőséget lát a bankokon maradt termelői eszközök hasznosításában is - mondta el a Portfolio.hu-nak ifj. Chikán Attila, a társaság vezérigazgatója.
A múlt héten lezajlott az év részvénykibocsátása: bár nem zökkenőmentesen, de pénteken megkezdődött a kereskedés a Facebook papírjaival. A következő két napon hatalmas esést mutatott az árfolyam, ezzel pedig bőven a kibocsátási ár alá kerültek a részvények. Viszont a Facebook-sztorinak köszönhetően sokan milliomosok, sőt milliárdosok lettek, a részvénykibocsátással jól járhattak az IPO-t levezénylő bankok és a Nasdaq is, de még Kalifornia államot is megsegítheti adómilliárdokkal a Facebook tőzsdére lépése.
Az elmúlt évtized leggyengébb első negyedéves eredményét érte el idén a magyar bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek adózott nyeresége mindössze 31,3 milliárd forint lett annak ellenére, hogy a végtörlesztés negatív hatásainak döntő részét már tavaly elszámolták a bankok. A szektor szintű nyereség eloszlása nagyon egyenlőtlen: a szereplők 40%-a veszteséges, a nyereséges bankok nyereségének négyötöde pedig két banknál képződött. A nem teljesítő hitelek aránya az egy évvel korábbi 8,7%-ról 12,4%-ra emelkedett, a háztartási hitelállomány egy év alatt 8,2%-kal csökkent, a betétállomány viszont 3,2%-kal bővült.
A válság kirobbanása óta nem sok jó hírt tudtak közölni a régiós távközlési cégek a részvényeseikkel, hiszen a társaságok főként a vezetékes szegmensben rengeteg ügyfelet veszítettek, az árbevétel csökkenésével párhuzamosan a telekom cégek profitabilitása is visszaesett. Mindeközben a szabályozói környezet is szigorodott, Magyarországon pedig ágazati különadó is sújtotta a cégeket. Az idei első negyedéves számok alapján azonban több pozitív folyamat is kirajzolódik, és a társaságok menedzsmentjei sem annyira pesszimisták, mint néhány negyedévvel ezelőtt.
Példátlan eset következhet be a júniusi görög parlamenti választások után. Annak ellenére, hogy mind jogi, mind technikai értelemben erős korlátai vannak, ráadásul hivatalosan egyetlen párt sem támogatja az ötletet, előfordulhat, hogy Görögország elhagyja az eurózónát. Számos részlet igen bizonytalan, ahogy az is, hogy végzik-e már erre Görögországban az előkészületeket, de az bizonyos, hogy ha a pénzcsere bekövetkezik, akkor az nagyon hirtelen fog megtörténni. A tegnapi kocsmai példánkban alkalmazott új fizetőeszköz kibocsátás számos igen komoly kérdést vet fel, de mielőtt cikksorozatunkban ezekkel foglalkoznánk, érdemes végiggondolni a pénzcsere technikai megvalósításának lehetőségeit, a görög hatóságok előtt álló lépések irányait.
Főbb pontok, érdekességek:
- a június 17-i választások után néhány hétre elegendő pénzük van a görögöknek - ha "kilépnek", akkor az nagyon hirtelen következik be a káros folyamatok (pl. betétkivonás) mérséklése miatt - ha jogilag kilépnek, akkor sem biztos, hogy ez a gyakorlatban is megtörténik (és fordítva), duális pénzrendszer jöhet - a drachmára annyira gyorsan szükség lehet, hogy nem lesz idő létrehozni - szükségmegoldások és jogi-pénzügyi zavarok elé néz az ország - a drachma (ha az jön) akár 80-90%-kal is leértékelődhet kezdetben - ez hatalmas vagyonvesztést okozna a betéteseknek és egyúttal nagy könnyebbséget a hiteladósoknak - a fentiek közül majdnem minden azok múlik, hogy milyen tartalmú törvény születik a "kilépésről", és a drachma fizetési rendszerbeli szerepéről.
Mindig bajban vagyunk, amikor az euróövezetből való kilépés lehetséges előnyeit, vagy akár csak (köz)gazdasági jelentőségét akarjuk leírni. Az alábbiakban egy egyszerű példával próbáljuk megvilágítani az önálló pénz (mondjuk drachma) értelmét, aztán kitérünk arra is, hogy példánk miért értelmezhető csak korlátozottan. Helyszínünk a kocsma. Pontosabban több kocsma.
Az inflációtól elmaradó mértékben, 2,2%-kal nőtt 2012 első negyedévében a magyar biztosítási piac díjbevétele - derül ki a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) kedden közzétett adataiból. Az életbiztosítások 4,2%-kal, a nem-életbiztosítások 0,3%-kal nőttek. Az új értékesítések szempontjából azonban rosszabbul indult az év, mint tavaly: az életbiztosítási új értékesítések állománydíja 15%-kal, a nem-életbiztosításoké 14%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. A piacot jövőre az új biztosítási adó rendezheti át. A MABISZ az éves díjfizetésű termékek terjedésére mutat rá - emiatt az első negyedév adatai pozitív irányba torzíthatják a biztosítási piacról alkotott képünket.
Ma már közhely, de tény, hogy a végtörlesztés nem a rászorulókon segített. A végtörleszteni nem tudó több mint 75%-nyi devizahiteles törlesztőrészlete viszont emelkedett a végtörlesztés bejelentését követő forintgyengülés miatt. Korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is megvizsgáljuk, vajon forintban, frankban, euróban vagy jenben volt-e érdemes eladósodni, és az elmúlt hónapok fejleményei hatására miként alakult az egyes lakáshitel konstrukciók átlagos törlesztőrészlete. Cikkünk ezzel választ ad arra is, nagyjából mekkora havi teher mellett várja ma a devizahitelesek nagy része az új árfolyamrögzítés által lehetővé tett alacsonyabb törlesztőrészletet.
Az elemzői várakozástól elmaradó első negyedéves gyorsjelentést tett közzé hétfő reggel a CIG Pannónia Életbiztosító.
A gyorsjelentés fő pontjai: - A magyar számviteli szabályok (MSZSZ) szerinti díjbevétel (5,191 milliárd forint) a várakozástól 20%-kal, az egy évvel korábbitól 36%-kal maradt el - Értékét tekintve 72%-kal kevesebb új értékesítés, mint egy évvel korábban. - A fenti miatt csökkenő szerzési költségek, és ehhez társuló szigorú költségkontroll. Más megközelítésben: a költségcsökkentő stratégiának az új értékesítések és díjbevételek is áldozatául estek. - A vártnál mintegy harmadával nagyobb, 956 millió forintos mérleg szerinti veszteség MSZSZ, 1,192 milliárd forintos adózott veszteség nemzetközi számviteli szabályok (IFRS) szerint.
Egy évvel ezelőtt azt a címet adtuk az elemzésünknek, hogy "A bankrendszer takaréklángon, de elég ez a gazdasági növekedéshez?". Azóta bebizonyosodott, hogy nem elég, sőt azóta sikerült a helyzeten rontani is. A végtörlesztéssel úgy szenvedett el a bankrendszer 360 Mrd Ft veszteséget, hogy a fizetési problémákkal küszködő ügyfelek helyzete nem javult, sőt az árfolyamok következtében még romlott is. A tulajdonosok tőkeemeléssel finanszírozták ezt a veszteséget, amit így egy fordított konszolidációnak is tekinthetünk. A helyzetből adódóan a plusz tőke azonnal el is veszett, vagyis nem szolgálhatta az aktivitás bővülését. Mindeközben a stagnálás a portfólió további romlásával is párosult, különösen a vállalati szektorban. A korábbi években egységes teljesítményt felmutató bankrendszer kettészakadt, maradt néhány viszonylag jó eredményt - sokszor egyedi okokra is visszavezethető - felmutatni tudó bank, míg a többség csak számottevő veszteséggel tudta átvészelni a tavalyi évet.
Miután a héten kedden 3,5 éves mélypontra zuhant a spekulatív szereplők birtokában lévő nettó arany kontraktusok száma, az extrém helyzet meghozta a szokásosnak mondható fordulatot a nemesfém piacán: nagy szárnyalást láthattunk a hét második felében. Ehhez persze a piaci pozícionáltságon, mint technikai tényezők kívül az is kellett, hogy az eurózóna esetleges szétesésével kapcsolatos félelmek is a nemesfémek felé terelték a befektetők egy részét, illetve az is, hogy a meglepően gyenge amerikai makroadatok láttán a piac ismét elkezdett jobban hinni az amerikai jegybank újabb alternatív monetáris élénkítő programjának közeli elindításában.
A szokásosnál bő három hónappal korábban elkészül a költségvetési törvényjavaslat, legalábbis annak váza, miután a kormány június 15-én a Parlament elé terjeszti a tervezetet. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke a Portfolio.hu-nak nyilatkozva fontosnak nevezte a költségvetés tervezésének korai elindítását. Több elemzőt is meggyőzött a látszólag előnyös kormányzati sietség, a következő fél év azonban még alaposan átírhatja a terveket, főleg az ismét tomboló európai adósságválság és az előbb-utóbb elinduló IMF-tárgyalások.
A magyar előfizetőknek jelenleg európai uniós összehasonlításban kiugróan magas telefonszolgáltatási díjakat kell megfizetniük, érvelt nemrégiben a Nemzetgazdasági Minisztérium, amikor arról volt szó, a nemsokára bevezetésre kerülő telefonadót miért a jobb teherviselési képességű szolgáltatók fizetik majd az előfizetők helyett. A kormány nem titkolt célja, hogy tovább erősítse a versenyt a szektorban, ami idővel az árak esését hozhatja. De tényleg magasak a hazai távközlési szolgáltatások árai?
Az alábbiakban az OECD által készített tanulmányt ismertetjük, amelyben a szervezet 34 ország mobil- és vezetékes tarifáit hasonlította össze. Magyarország több kategóriában is megszerezte a kétes dicsőségnek számító világbajnoki címet, vagyis bizonyos kritériumok alapján a vizsgált országok közül nálunk a legdrágább a mobiltelefonálás. Egy dolgot azonban szeretnénk aláhúzni: az általunk megkérdezett szakértők szerint a tanulmány mögött álló módszertan miatt az anyag megállapításait érdemes fenntartásokkal kezelni.
A várakozásoknak gyakorlatilag megfelelő számokat tett közzé a tegnapi piaczárást követő első negyedéves gyorsjelentésében az Állami Nyomda, mely egyben további költségcsökkentéseket és portfóliótisztítást is bejelentett.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai az alábbiak:
- az első negyedéves profit számok a vártnak megfelelőek lettek; - az eredményesség tovább zuhant; - a készpénz állomány jelentősen növekedett; - a Pásztói Gyárat a társaság bezárja és a gyártás Budapestre csoportosítja át; - a gyárbezárás idén 80 m Ft pluszköltséget jelent, jövőre azonban 150 m Ft megtakarítás érhető el; - a lépésre a csökkenő kereslet és a mobilfejlesztés irányába való fordulás miatt kerül sor.
A gyorsjelentés következtében a mai kereskedés során akár pozitív árfolyam elmozdulás sem tartanánk elképzelhetőnek a költségcsökkentő terveknek és az alacsony árazásnak köszönhetően, a nemzetközi hangulat és a kisebb, illikvid papírok iránti megcsappant befektetői érdeklődés azonban ezt a hatást akár teljes egészében mérsékelheti is.
Jelentős hatékonyságnövelést tervez a MOL a downstream szegmensben, a következő három évben összesen 500-550 millió dollárt szeretnének megtakarítani az EBITDA szintjén. A vállalat nem kisebb tervet tűzött ki maga elé, mint hogy a jelenleg a kedvezőtlen környezeti hatásokkal küzdő szegmens eredményét a tavalyi szintekről 86%-kal növelje, megközelítve ezzel a 2006-2007-es csúcsévekben elért eredményeket. Bár a program pontos időzítésével és egyéb részleteivel kapcsolatban számos dolog még tisztázatlan, amennyiben az elemzők beépítenék várakozásaikba a menedzsment által jelzett hatékonyságjavulást, úgy a MOL-ra vonatkozó idei és jövő évi EBITDA várakozásuk akár 5-7%-kal is emelkedhetne. A jelenlegi árazási szintek alapján ez a MOL árfolyamára vetítve 7-9%-os emelkedési potenciált jelenthet, amit egyelőre a rossz nemzetközi hangulat és az upstream gyengélkedése miatt még lefele csúszó profitvárakozások ellensúlyoznak.
Az elmúlt hetek esését követően a Magyar Telekom részvényárfolyama korábban soha nem látott mélypontra zuhant, így a vállalat részvényei osztalékalapon egyre vonzóbb befektetésnek tűnnek. Az összképhez azonban hozzátartozik, hogy a vállalat működési környezete és kilátásai részben makrogazdasági folyamatoknak, részben kormányzati beavatkozásoknak köszönhetően jelentősen romlottak, ez alapján pedig az osztalék jelenlegi szintjének fenntarthatósága is megkérdőjelezhető.
A várakozásoknál összességében kedvezőbb első negyedéves gyorsjelentést tett közzé a tegnapi piaczárást követően az Egis, mely az üzemi és a nettó eredmény szintjén is 15%-kal magasabb profitot ért el, mint ami a konszenzusban szerepelt. A negyedév jól alakult, a forint kulcsfontosságú devizákkal szembeni gyengülése jótékony hatással volt az exportra, eközben pedig a költségeket is sikerült kordában tartani.
A gyorsjelentés legfontosabb pontjai:
- csökkenő bevételek a hazai piacon; - növekvő export, az orosz piac a kirívóan erős bázis ellenére is jól teljesített; - a költségeket sikerült kontroll alatt tartani, így üzemi szinten 9%-os növekedés; - a kedvező árfolyam változásoknak köszönhetően a pénzügyi sor is felfelé húzta az eredményeket; - a nettó készpénzállomány ismét nőtt, ennek mértéke részvényenként a piaci érték 29%-ára rúg.
A gyorsjelentés fényében véleményünk szerint pozitív árfolyam reakció várható a mai kereskedésben, hiszen a főbb profitsorokon jelentős volt a várakozásokhoz képesti felülteljesítés. Az emelkedést segítheti továbbá az igen attraktív értékeltség is, a papírok mind P/E, mind pedig EV/EBITDA alapon kiugróan alacsony árazás mellett forognak. Fontos azonban kiemelni, hogy a nemzetközi befektetői hangulat ma reggelre érezhetően megromlott, ez pedig a fent említett pozitív hatásokat erősen limitálhatja.
Két ok miatt sikerült megfordítani az utóbbi években a magyar állampapírpiacon a lakosság részarányának 2004 óta látott csökkenését, innentől pedig a markeing segítségével az a közép távú cél, hogy a mostani részarányt két-háromszorozására emeljük - mondta el a Portfolio.hu kérdésére Töröcskei István. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgatója nem rejtette véka alá, hogy ennek érdekében célba veszik a lakosság még mindig "párnacihában" tartott magas, készpénz jellegű megtakarításait és adott esetben a banki betéti ajánlatokkal is készek versenyre kelni.
Miközben nemzetközi összevetésben most sincs szégyenkezni valója az ÁKK-nak a lakossági állampapír részarányt tekintve, aközben ennek növelése az állam szempontjából jól indokolható. Látni kell azonban azt is, hogy a célba vett több százmilliárd forint érdemben nem tenné biztonságosabbá az adósság finanszírozását, a nemzetgazdaság nettó külső adósságát sem csökkentené, viszont mérete miatt jelentős átrendezést okozhat a lakossági megtakarítási piacon és a banki hitelezés szempontjából is káros hatásokkal járhat. Az alábbiakban a magyar lakosság megtakarítási szokásait, benne az állampapírokhoz való viszonyulását tekintjük át annak apropóján, hogy az adósságkezelő tovább fokozza állampapír népszerűsítő kampányát.
Idősebbek mesélték gyerekkoromban, hogy a "keleti blokk" országai előszeretettel hamisították meg kissé a térképeket, hogy a gaz imperialisták nehogy könnyen eligazodjanak a Bakonyban, vagy éppen a rakéták nehogy pontosan csapódjanak be Moszkvában. Hasonlóan zseniális megtévesztő manőverbe kezdett két éve a kormány, amikor úgy döntött, hogy a fizetendő közterhek nevei és hivatalos leírásai még véletlenül se takarják azok valós tartalmát. Így aztán ha egy külföldi hazánkba érkezve a gazdasági ügyeink iránt érdeklődik, furcsa magyarázkodásokba bonyolódhatunk "Európa legegyszerűbb és legversenyképesebb adórendszerével" kapcsolatban.
