A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legutóbbi kiskereskedelmi adatközlésénél visszamenőleg több évre módosított a számokon. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a statisztikusok gyakran élnek becsléssel és ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre, úgy javítják a korábban közzétett adatokat. Ez a mostani kiigazítás azonban trendmódosító volt.
A magyar gazdaságpolitika az ország versenyképességének növelését a következő években az ipar és az államilag vezérelt fizikai beruházások óriási felfuttatására alapozná. Cikkünkben amellett érvelünk, hogy ez egy elhibázott stratégia, ami a jelenlegi fejlettségi szintünkön nem hoz érdemi előrelépést, és közben más területekre kellene koncentrálni.
A jegybank lassabb kamatcsökkentésekre vált, de az év közepére így is elérjük a régiós reálkamatok szintjét - mondja Kuti Zsolt. A Magyar Nemzeti Bank vezető közgazdásza a Portfolio-nak adott interjújában elmondta, hogy a pénzügyi piacaink stabilitása egy ideje több figyelmet kap a jegybanknál, ezen belül az árfolyam szerepe pedig több okból jelentősen felértékelődött. A magasnyomású gazdasághoz szükséges feltételek jelenleg jóval kevésbé vannak meg, mint 2020 előtt, ezért fennáll a veszély, hogy a magyar gazdaság visszakerül a stop-go ciklusok fogságába.
A külkereskedelmi mérlegünk egyetlen év alatt történelmi mélypontról történelmi csúcsra javult. Az óriási változás legfontosabb tényezőjének az energiaárak visszaesését szokták tekinteni. Vizsgálódásunk alapján azonban ez nem igaz: az egyensúlyjavulás ennél is fontosabb oka a recesszió.
Rosszul méri az inflációt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), a valóságban jóval magasabb a drágulás mértéke - ezt a véleményt fogalmazta meg a napokban több közgazdász, ami aztán nemzetközi visszhangot is kiváltott. De tényleg hibás a KSH számítása? Miért támadják ennyire a hivatalt? A válaszainkkal valószínűleg egyik fél sem lesz maradéktalanul elégedett.
A koronavírus- és az energiaválság végével újra aktuálissá vált a kérdés, hogy milyen növekedési pálya vár Magyarországra. A gazdasági fejlődés 2020 előtt már látszódó korlátai most is jelen vannak, ezért különösen fontos, hogy mitől remélünk további felzárkózást. A kormányzati törekvésekből kirajzolódó növekedési modell alapvetően régi, de kényszerűségből új elemeket is tartalmaz: az extenzív, mennyiségi szemléletű bővülés és a magas nyomású gazdaság elegye. Ez a „majdnem mindent bele” növekedési modell.
A harmadik negyedévben 0,9%-kal nőtt az előző negyedévhez képest a magyar GDP, ezzel véget ért a gazdaság recessziója. Az egy évvel korábbihoz képest 0,3%-kal kisebb volt a teljesítmény. A gazdasági elemzők előzetesen arra számítottak, hogy negyedéves alapon 1,1%-os lesz a növekedés, éves alapon 0,1%-os a visszaesés, vagyis a várakozásokhoz képest egy kicsit gyengébb adattal rukkolt elő a KSH.
A hazai turisztika teljesítményét hosszú ideje kommunikációs zűrzavar övezi. A híradások egy része visszafogott teljesítményről számol be, eközben más tudósítások mennybe repítik az ágazatot. Az ellentmondásokhoz hozzájárul az idegenforgalmi adatok egyenetlensége. Ugyanakkor a kavarodás fő oka, hogy a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) ezt kihasználva olyan adatokra hivatkozik, amelyek nem is nyilvánosak, a nyilvánosaknak viszont látványosan ellentmondanak. Ez pedig azért különösen pikáns, mert az MTÜ nem csak egy kormányügynökség, hanem adatgazda is.
A magyar beruházások nem azért vannak olyan magas szinten európai összevetésben, mert kimagasló a fejlesztési aktivitás, hanem azért, mert nagyon drágák – ez derül ki a GDP-arányos beruházási ráta vizsgálatából. Ráadásul az árváltozást kiszűrve a mutató nem csak az utóbbi néhány negyedévben, hanem 2020 óta lejtmenetben van, ami egyedülálló a régióban.
Érthető, hogy így összeomlottak a költségvetés áfabevételei Magyarországon, hiszen a lakosság pénze elinflálódott, mindenki rosszabbul él, tehát alig tudnak az emberek vásárolni - hangzik el sokszor a gazdasági értékelés. A válasz azonban túl kényelmes: valójában az áfabevétel látványosan elmarad attól, ami a gazdasági folyamatokból következne. Sőt, ma valójában ahány adatra ránézünk, annyifélét mondhatunk a háztartások vásárlásairól. A magyar gazdasági folyamatok egyik legnagyobb rejtélye, hogy sehogyan nem áll össze, mi történik a lakosság fogyasztásával.
A növekedési és a stabilitási célok közötti harmónia megteremtése a kormány célja - mondta Nagy Márton a Portfolio-nak adott interjújában. A gazdaságfejlesztési miniszter a közgazdász vándorgyűlésen tartott előadása előtt elmondta, hogy a lakossági kamatstop két lépcsőben kerülhet kivezetésre, az ütemezése pedig a fogyasztás helyreállásától függ. Különadó-bevezetés és -emelés nem lesz, az állami cégeknél keletkező profit viszont elvonásra kerülhet.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3 százalékkal elmaradt az előző negyedévitől, illetve (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3 százalékkal volt kisebb az egy évvel korábbinál. A GDP reálértéken a negyedik egymást követő negyedévben zsugorodik, vagyis egy éve van recesszióban a gazdaság. A ma megjelent részletes adatokból az is kiderül, hogy az egyes részterületek hogyan teljesítettek.
A második negyedévben a magyarországi beruházási teljesítmény 4,1%-kal múlta alul az előző negyedévi szintet és 13,5%-kal volt kisebb az egy évvel korábbinál.
A tegnap megjelent, a várakozásoknál jóval gyengébb második negyedéves GDP-adatok után több piaci elemző felvetette, hogy veszélybe került a kormány minimumcélja, hogy 2023 egészében legyen gazdasági növekedés. Illusztratív számítások keretében megnéztük, milyen második fél évre van szükség a magyar gazdaságtól, hogy a gazdaságpolitika céljai megvalósuljanak. Kifejezetten erősre.
A második negyedévben a magyar gazdaság teljesítménye 0,3%-kal elmaradt az előző negyedévitől. Ezzel negyedik negyedéve zsugorodik a gazdaság, vagyis egy éve van technikai recesszióban Magyarország. Az éves változást kifejező mutató szerint a GDP (szezonálisan és naptárhatással igazítva) 2,3%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az elmúlt két évben sikerült nemzetköziesíteni a Corvinus Egyetem működését - mondja Takáts Előd, aki elismeri, hogy a minőségi változások a globális egyetemi rangsorokban még nem tükröződnek vissza. A Budapesti Corvinus Egyetem távozó rektora interjújában beszélt arról is, hogy az alapítványi működési modell tapasztalatai még nem egyértelműek, a vizsgabotrány kapcsán pedig több mindent is érdemes átgondolnia az egyetemnek. Takáts visszatér Svájcba a BIS-hez, kutatási területei, az infláció és a jegybanki politikák épp slágertámák a világban.
A takaréklángon pislákoló magyar gazdaság idei fő kérdése, hogy tud-e növekedést felmutatni, vagy recessziós év lesz 2023. Mivel a GDP-változás igen közel lesz a nullához, a kis súlyú mezőgazdaság viszont igen szélsőséges teljesítményingadozást mutat, könnyen lehet, hogy újra előáll az a ritka helyzet, hogy a növekedési mutatót az agrárszektor teljesítménye tolja át a pozitív tartományba.
A kormány az elmúlt időszakban egyre többször nyilvánult meg úgy, hogy az uniós források helyett a külföldi működőtőke beáramlásával érdemes biztosítani a magyar gazdaság tőkeigényét. A EU-támogatások és a külföldi működőtőke teljesen csereszabatosak, hiszen mindkettő külföldi devizában van és mindkettő vissza nem térítendő forrás - állítja. Ennél azonban a kép jóval árnyaltabb, és úgy tűnik, a kormány által hangoztatott álláspont inkább az uniós támogatásokról szóló tárgyalások kudarcát próbálja kisebb veszteségnek beállítani.
Már meghallgatható és kivételesen meg is nézhető a Portfolio Checklist pénteki adása. A mai műsor rendhagyó, mivel azt a Portfolio Hitelezés 2023 konferencián rögzítettük, és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter volt a vendégünk. A politikus egyebek mellett beszélt a magyar gazdaság növekedési kilátásairól, az infláció elleni küzdelemről, a kormány és az MNB közötti nézetkülönbségekről, valamint abba is adott betekintést, hogy milyen szempontokat értékelt a kormány, amikor kilépett az amerikai szankciók által sújtott Nemzetközi Beruházási Bankból.
A jegybank ma jelzés értékkel csökkentette az egyik, nem igazán jelentős kamatát, de ennél sokkal fontosabb, hogy az óvatosság hangsúlyozása mellett tulajdonképen megjelölt egy lehetséges kamatcsökkentési pályát. Vagyis hamarosan beköszönthet a kamatcsökkentések kora Magyarországon.
Politikai és gazdasági feszültségek érzékelhetőek Európa számos pontján. A régió továbbra is versenyképességi...
A mesterséges intelligenciára vonatkozó rendelet legahamarabb alkalmazandó szakaszai a tiltott MI-gyakorlatokra vonatkozó...
Abban az esetben, ha egy társaság árbevétele visszaesik, gondot okozhat a korábbi évek eredménye alapján meghatározott... 
Tech-papírok nélkül, évtizedek munkájával már rég felért a csúcsra, és azóta ott is maradt Európa leggazdagabb... 
Július 1-jével elindult az otthonfelújítási program, aminek segítségével mintegy 20 ezer magyarországi családi...
Gyors befektetés 100%-os tőkevédelemmel! Bemutatjuk az új Fast Trigger certifikátot, amelynek a legnagyobb előnye...
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
