Elemzés

MOL: sokkal jobb lett

A várakozásoknál sokkal erősebb első negyedéves teljesítményt tudhat maga mögött a MOL, amit a downstream szegmens által okozott kellemes meglepetésnek köszönhetünk. A finomítói környezet javulása és az olaj árfolyamának emelkedése képes volt felülírni az upstream szegmensben kieső termelési volumenek negatív hatásait.

A gyorsjelentés jótékony árfolyamhatásait a mai kereskedésben a borongós nemzetközi befektetői hangulat ellensúlyozhatja, miközben rövidtávon továbbra sem látszanak azok a katalizátorok, amik a részvény vonzalmát erősíthetnék. Az olaj árfolyama ugyanis csökkenő trendben mozog, a szíriai kitermelés visszatérése időben messzebb lehet, és bár a finomítói környezet az utóbbi negyedévekben javult, a downstream és vegyipar szegmens kilátásai továbbra is gyengék, tartós pozitív fordulat egyelőre nem mutatkozik. Bár a MOL a downstream szegmensben igen jelentős hatékonyságnövelést tűzött zászlajára, ennek hatásai is várhatóan csak később jelentkeznek majd. Az árazási szintek mindeközben még nincsenek annyira nyomott szinteken, hogy a negatív faktorokat ellensúlyozni tudják.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- a tisztított negyedéves EBITDA eddig csak kétszer volt magasabb a mostaninál;
- az upstream szegmenst a kitermelés esése húzta le;
- a downstreamben segített a finomítói környezet javulása, de újrabeszerzési árakkal számolva még így is veszteség született;
- a petrolkémia üzletágban a nyomott marginok miatt nagy veszteség;
- hatékonyságnövelő programot hirdetett a MOL a downstream szegmensben, 2014-ig 500-550 millió dollárral növelnék az EBITDA-t;
- a gázszegmenst Horvátország húzta le, az FGSZ jól teljesített;
- kismértékben nőttek az eladósodottsági mutatók.

TVK: jön a fordulat?

A tovább gyengülő külső iparági környezet érhető tetten a TVK első negyedéves gyorsjelentésében, a vegyipari társaság EBITDA szinten azonban a korábbi negyedévinél alacsonyabb veszteséget produkált. Az iparági folyamatok pedig a második negyedévben fordulatot mutatnak.

A gyorsjelentés legfontosabb pontjai az alábbiak:

- 1 mrd Ft-os negatív EBITDA, ami 12 havi gördülő alapon mélypontnak számít...
- ... a második negyedévben azonban fordulat mutatkozik az iparágban;
- ciklikus leállások lesznek a második negyedévben...
- ... ami hatalmas negatív cash flow-t eredményezett az első negyedévben;
- a MOL downstream megújító programjából a TVK is kiveszi a részét, 60 m dolláros megtakarítást célozva meg;
- ezen kívül 2014 végére egy 130 ezer tonna éves kapacitású butadién kinyerő üzemet épít a TVK, ami 30 mrd Ft-ba kerül majd és 8-15 mrd Ft többleteredményt produkálhat éves szinten;
- az új beruházás miatt duplázódó nettó hitelállomány.

Nem tartjuk kizártnak, hogy a gyorsjelentés következtében a mai kereskedés során árfolyam emelkedés legyen tapasztalható a papírok kereskedésében annak ellenére, hogy a nemzetközi környezet nem túlzottan szupportív és a kisebb papírok sem éppen a befektetők kedvencei mostanában. Fundamentális oldalról azonban jelentős pozitívumnak számít, hogy a tovább romló külső környezet ellenére csak szerény mínusz mutatkozott az első negyedévben EBITDA szinten, ráadásul az iparági folyamatok a második negyedévben fordulatot mutatnak. Egyetlen kérdés van erről az oldalról: meddig tart ez a javulás. További pozitívum azonban a 60 m dolláros megtakarítási terv, valamint az új beruházás, ami középtávon víziót adhat a részvényesek számára a profit növekedésre vonatkozóan. Egyetlen probléma mutatkozik csak: a borzasztóan alacsony likviditás.

Nem ettől fog elszállni az OTP

A vártnál alacsonyabb céltartalékolásnak köszönhetően az OTP az elemzői becsléseknél közel 20 százalékkal magasabb adózott eredményt ért el az idei első negyedévben. A befektetők öröme azonban nem lehet felhőtlen, hiszen a konszolidált hitelportfólió romlása gyorsuló ütemet mutatott az év első három hónapjában, a fontosabb operációkban mindenütt nőtt a 90 napon túl késedelmes hitelek aránya. Tovább folytatódott a mérlegalkalmazkodás, az előző negyedévhez képest Oroszország kivételével minden leánybanknál csökkent az OTP bruttó hitelállománya. Örömteli viszont, hogy a leánybankok egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a csoport eredményéhez, a konszolidált adózás előtti profitnak már közel felét a külföldi bankok adták a negyedévben.

A gyorsjelentés összességében a vártnak megfelelő, vagy afeletti eredménysorokkal örvendeztette meg a befektetőket, a portfólióromlás gyorsulása azonban rontja az összképet. Ha óvatosan akarunk fogalmazni, akkor nem ez az a gyorsjelentés, amitől hirtelen felfelé kellene ugrania az OTP részvényárfolyamának.

A gyorsjelentés fontosabb pontjai a következők:

- várakozásoknál magasabb adózott eredmény, az eltérés főként a vártnál alacsonyabb céltartalékolásnak köszönhető
- a vártnál magasabban alakult az összes bevétel, de a megugró működési költségeknek köszönhetően a működési eredmény a vártnak megfelelően alakult
- a hitelportfólió romlása ismét gyorsul, a fontosabb leánybankoknál mindenütt nőtt a nem teljesítő hitelek aránya, emiatt a menedzsment növekvő kockázatokat lát az éves konszolidált kockázati költségek 2012-re várt csökkenésével kapcsolatban
- a konszolidált hitelállomány tovább zsugorodik, a hitel/betét mutató 101 százalékra csökkent
- az orosz és a bolgár leánybank jól teljesít, a külföldi leánybankok adják a csoport adózás előtti eredményének közel felét
- a bank tőkehelyzete erős, tőkemegfelelési mutatója nemzetközi összevetésben is kiemelkedő

Szárnyal a szójabab - érdemes még felpattanni a vonatra?

A szójabab az idei év egyik legjobban teljesítő nyersanyaga, év eleje óta már több mint 15 százalékot drágult, egyes szakértők szerint ráadásul jó esély van rá, hogy új csúcsra emelkedik. A rendkívül gazdag fehérjetartalma miatt az állattenyésztők által igen keresett mezőgazdasági termék drágulása elsősorban annak köszönhető, hogy a dél-amerikai szárazság miatt a helyi termés a becslések szerint 15 százalékkal csökkent, a növekvő kínai kereslet pedig évtizedek óta nem látott szintre apasztotta a készleteket. Ha az amerikai szójabab szeptemberi betakarítása jól sikerül, a szójabab ára ismét csökkenhet, mint ahogy azt már jelenleg is árazzák a határidős piacokon. Ellenkező esetben viszont további feszültségek várhatók, ahogy szeptemberig is további nyomást jelenthet az árakra a készletek csökkenése. Ennek megjátszására a korrekció akár kedvező beszállási lehetőséget teremthet.

Csak idő kérdése az újabb magyar sikertörténet

A vállalati szektorban tavaly év végén az egyik legnagyobb esemény az volt, amikor a Szilícium-völgyi kockázati tőke befektető, az Accel Partners befektetett a Prezibe. A befektetés kapcsán első magyarországi látogatásakor Andrew Bracciával beszélgettünk, aki az Accel partnere és a Prezi menedzsmentjének is a tagja. Mint elmondta, a magyar céget úgy fedezték fel, hogy több portfólió-vállalatuk is használta az ő prezentációs eszközüket. Az ismerkedés egy évig tartott, a tárgyalások sikerességéhez hozzájárult, hogy kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkeznek az iparágban. Közel 30 éves fennállásuk alatt 300 cégbe fektettek be, évente előfordul, hogy 1000 külső megkeresést is kapnak, ami azt jelenti, hogy nagyon jó rálátásuk van a piacra. A Yahoo-nál is dolgozó szakember szerint nagyon sok jó példa van az országban, a Prezin kívül a LogMeIn és a Ustream is magyar alapítókkal rendelkezik, ami a fiatal tehetségeket ösztönözheti.

Nem lesz új 30%-os társasági adókulcs

Ismét adózűrzavarba került az energetika szakma a héten, adókulcsok jöttek, mentek, miközben nem szabad elfelejteni, hogy egy olyan stratégiailag fontos, évtizedes távlatokban tervező iparágról van szó, amelynek működéséhez elengedhetetlen lenne a kiszámítható szabályozási környezet. A Portfolio.hu felkereste a Nemzetgazdasági Minisztériumot, hogy tisztázza a héten felmerült kérdéseket:

- A gyakorlatban nincs szó 30%-os társasági adókulcs bevezetéséről. Marad a jelenlegi társasági adózás az energetikai és közműszolgáltatóknál (10 és 19%).

- A Széll Kálmán Terv 2.0-ban bemutatott új, 16%-os Robin Hood-adókulccsal szemben csak 11%-os várható.

- Sérülhet a kormány Széll Kálmán Terv 2.0-ban Robin Hood-adóból előirányzott 55 milliárd forintos bevételi célszáma.

- A Robin Hood-adót jelenlegi befizetők mellett a 11%-os kulccsal meg kell fizetniük az egyetemes szolgáltatóknak, elosztói engedélyeseknek, a víz-, és csatornaszolgáltatóknak, valamint a települési hulladékkezelési közszolgáltatóknak.

Egyszerűen nem igaz, hogy nincs hitel (Interjú)

A CIB Bank már két éve megtette azokat a lépéseket a vállalati hitelportfóliójában, amelyet a konkurencia csak most kezdett el megtenni - nyilatkozta a Portfolio.hu-nak Csont Dávid, a társaság nagyvállalati üzletágát irányító ügyvezető igazgatója. A szakember nem osztja azokat a véleményeket, amelyek szerint a bankok hitelezési hajlandósága vagy képessége drámaian csökkent volna, azonban olyan mértékű bizalomvesztést tapasztal a cégek körében, hogy a válság előttihez hasonló volumenben egyszerűen nem jelentkezik kielégíthető hiteligény.

Mi vár a Facebookra? - Ezt üzeni a múlt

Már csak napok kérdése és megindul a kereskedés a tőzsdén a Facebook részvényeivel, ha minden a tervek szerint halad. A Facebook tőzsdére lépése lesz az év részvénykibocsátása, a papírokat hatalmas érdeklődés övezi és különleges abból a szempontból is, hogy ez lehet minden idők legnagyobb IPO-ja az internetes cégek között. Az utóbbi egy évben felpörögtek az elsődleges részvénykibocsátások az internetes szektorban, sorra léptek tőzsdére a fiatal, gyakran még nyereséget sem termelő cégek. A különböző közösségépítő cégek látványosan siettek a tőzsdére az elmúlt hónapokban, egyrészt azért, hogy kivegyék a részüket a Facebook kapcsán felfokozott befektetői érdeklődésből, másrészt hogy megelőzzék a nagy szektortársat, mivel így a figyelem középpontjába kerülhettek. Volt olyan cég, amelynek árfolyama azóta több mint a duplájára emelkedett, de találunk példát az árfolyam letizedelődésére is.

Új pályára állítják az MKB Bankot (Interjú)

A szelektíven hitelező bankok táborához szeretne csatlakozni az MKB Bank - mondja a Portfolio.hu-nak adott interjújában Simák Pál, aki a társaságnál március óta tölti be az elnök-vezérigazgatói pozíciót. A bank jelentős átalakítást hajt végre szervezetében és hitelportfóliójában egyaránt, és célja, hogy az elmúlt két év több mint kétszázmilliárd forintos vesztesége után növekedési pályára álljon. A bankvezér reméli, hogy a kormány hajlandó lesz egyeztetni a bankokkal a tranzakciós adó bevezetése előtt.

Simák Pál a Portfolio.hu jövő csütörtökön megrendezésre kerülő Hitelezés Magyarországon 2012 című konferenciáján is részt vesz panelbeszélgetőként. Regisztráljon Ön is az eseményre!

Richter: profitrobbanás két mérföldkő miatt

A várakozásoknál sokkal magasabb profit számokat tett közzé ma hajnali gyorsjelentésében a Richter, melynek üzemi eredménye 25, nettó profitja pedig 65%kal haladta meg a Portfolio.hu által összeállított konszenzusban szereplő értékeket. A felülteljesítésben azonban két egyszeri tételnek jelentős szerepe volt.

A gyorsjelentés legfontosabb pontjai az alábbiak:

- mind a Watsontól, mind a Foresttől kapott mérföldkő fizetést a társaság, ezek mértéke azonban nem ismert;
- a hazai piacon 8%-kal csökkent a bevétel;
- az orosz és az ukrán piac pazarul teljesített, amiben azonban előszállítások is szerepet játszottak;
- a lengyel piacon a szabályozó változások miatti készlet feltöltések generálták a növekedést;
- az USA forgalom tovább csökkent;
- a 12 havi gördülő üzemi- és nettó profit tovább emelkedett;
- a cash és értékpapír állomány részvényenként 5000 Ft-ra, az árfolyam 23%-ára nőtt.

A gyorsjelentés következtében a mai kereskedés során véleményünk szerint árfolyam emelkedés lesz tapasztalható, bár az egyszeri tételek nélkül számított profit számok nem láthatóak, s a menedzsment kilátások is változtathatnak az összképen. A Richter papírok jelenlegi árazása azonban alacsonynak tűnik az originális fejlesztések tükrében, a fő kockázatot azonban a hazai szabályozói változások (Széll Kálmán terv 2.0 gyógyszerkassza megszorításra vonatkozó kérdéses pontjai), illetve az április elején életbe lépett újabb árcsökkentések jelentik.

2008 eleje óta nem történt ilyen a Magyar Telekomnál

A Magyar Telekom árbevétel és EBITDA soron a vártnál jobb, üzemi és nettó profit soron azonban a konszenzustól elmaradó számokat tett közzé mai gyorsjelentésében. A negyedév során folytatódott a hangalapú szolgáltatásokból származó bevételek csökkenése, az energia kiskereskedelem, a TV, a mobil internet és rendszer Integrációs/IT bevételek azonban emelkedtek, így a cégcsoport árbevétele már második negyedéve növekedést mutat, utoljára 2008 elején volt erre példa. Ha csak az operációt néznénk, befektetői szempontból akár még vonzónak is tűnhetne a Magyar Telekom, a vállalat azonban a távközlési különadó után újabb terhet, a telefonadót is a nyakába kapja, a negyedik, állami mobilszolgáltató megjelenése pedig az árazás és a piaci részesedések tekintetében is kiszámíthatatlan helyzetet teremt. A társaság részvényei osztalékhozam alapján nem drágák, EV/EBITDA alapon pedig kifejezetten vonzók, kérdés, hogy az alacsony árazás kárpótolja-e a befektetőket a jelentős kockázatokért.

A gyorsjelentés főbb pontjai a következők:

• a vezetékes ügyfelek lemorzsolódása folytatódott, a mobil ügyfelek száma stagnál, a mobil szélessávú előfizetések száma dinamikusan nő
• csoportszinten második negyedéve emelkedő árbevétel, utoljára 2008 elején volt ilyen
• a hangalapú szolgáltatásokból származó bevételek tovább csökkennek, az energia kiskereskedelem, a TV, a mobil internet és rendszer Integrációs/IT bevételek azonban emelkedtek
• a montenegrói leányvállalat jól teljesít, a macedón leány gyenge eredményt ért el
• a beruházások szintje a duplájára nőtt, ez a 900MHz-es frekvenciasávért kifizetett 10,9 milliárd forintos licenszdíjnak tudható be
• tovább csökkent az alkalmazotti létszám és a személyi jellegű ráfordítások szintje
• a nettó adósság a célsávban maradt
• a menedzsment szinten maradó, vagy maximum 2 százalékkal visszaeső árbevételt, 4-6 százalék között csökkenő EBITDA-t és szinten maradó beruházási költéseket vár 2012-re

Ma eldőlhet, ki fizeti a telefonadót

Megszakadtak a Nemzetgazdasági Minisztérium és a távközlési szolgáltatók közötti egyeztetések a telefonadóról, amelyről a kormány akár már ma döntést hozhat. A szolgáltatók úgy vélik, a kormány által preferált percalapú adóztatás bevezetése esetén az informatikai rendszerek átalakítása legalább fél évet vesz igénybe, így alternatív javaslattal álltak elő. Úgy tudjuk, részletes, konszenzusos koncepciót alakított ki a Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone, az általuk preferált ügyfélalapú adó biztosíthatná a kormány által elvárt adóbevételeket, és kisebb kárt okozna mind az előfizetőknek, mind pedig a szolgáltatóknak. A telekom cégek szívesen visszaülnének a tárgyalóasztalhoz, erre azonban a mai kormánydöntés után valószínűleg már nem lesz lehetőségük, és az is előfordulhat, hogy idén dupla terhelést kapnak, a távközlési különadón felül a telefonadót is nekik kell kifizetniük, amennyiben az adót nem tudják továbbhárítani ügyfeleikre.

Jót jelentett az OMV

A várakozásokat érdemben meghaladó első negyedéves profitszámokat közölt az OMV. Az upstream és a gáz szegmensek pozitív, míg a downstream negatív meglepetéssel szolgált az elemzői várakozásokhoz képest. A papír továbbra is olcsó (ami hosszabb távra tekintve vonzóvá teszi azokat), azonban rövidtávon számos tényező szabhat gátat a papírok áremelkedésének.

A gyorsjelentés főbb pontjai:

- a 12 havi gördülő EBITDA a 2008-as csúcsszintek közelében;
- a kitermelés összességében csökkent a bázisról, azonban a líbiai kitermelés már 85%-os szinten;
- az olajár emelkedése ellensúlyozta a kedvezőtlen volumenhatásokat, így az upstream szegmens szépen növekedett;
- a gázszegmensben kedvező volumenhatások érvényesültek és a marzsok is segítettek;
- gyenge finomítói és vegyipari környezet, de a kereskedelem is szenvedi a magas üzemanyagárak negatív hatásait;
- az eladósodottsági mutatók szépen csökkennek.

Mi lesz a bedőlt hitelekkel?

A nagy kereskedelmi bankoknál lévő lakossági bedőlt fedezetlen hitelek a jövőben is "természetes" alapot jelenthetnek a további növekedésre a követelésvásárlók számára. Az igazi kitörési pontot azonban a jelzáloghitelek megvásárlása jelentené számukra, ezt azonban egyelőre több tényező is hátráltatja - véli Kiss Ádám, a Díjbeszedő Faktorház vezérigazgatója, aki részt vesz a Portfolio.hu jövő heti Hitelezés Magyarországon c. konferenciájának egyik panelbeszélgetésében is.

Hatalmas a félelem az arany piacán - Itt a jó alkalom?

Hároméves mélypont körül mozog az utóbbi hetekben az arany piacán a spekulatív szereplők körében a nettó vételi kontraktusok száma és eközben ténylegesen három éve a leginkább negatív a rövid távú aranypiaci befektetők között a nemesfém teljesítményével kapcsolatos várakozás; mindemellett pedig most pénteken már sorozatban ötödik hete zárt az 50 hetes mozgóátlag alatt az árfolyam. Ezek a technikai tényezők egyértelműen mutatják, hogy a tavaly nyáron elért történelmi csúcs óta jelentősen veszített vonzerejéből az arany és igen nagy a félelem a befektetők körében arra, hogy a 12. éve tartó trendszerű emelkedés megtörhet. Vannak azonban olyan szakértők, akik éppen ezen, ritkán látható erősségű félelmek miatt számítanak arra, hogy intenzíven emelkedni fog az arany árfolyama. Ezt egyébként számos fundamentális tényező is alátámaszthatja.

Cégértékesítés: egy újabb szűk esztendő vár ránk

A globális M&A piac az átmeneti fellángolás után újra ereszkedő pályára állt, Európa meglepő módon még tartja magát, viszont a tartós fordulathoz az is kellene, hogy a közepes méretű tranzakciók is beinduljanak, ezt viszont hátráltatja a recessziós környezet. A közép-kelet-európai régió és Magyarország is erősen kötődik az eurózónához, a Portfolio.hu M&A felmérését éppen azért készítettük el most, hogy a piac általános tendenciáiról, kilátásairól képet kaphassunk. Az áprilisi felmérés alapján stagnáló piacra van kilátás ebben az évben, a magyar piacon a leginkább népszerű szektor a TMT, az ipar és az energia lehet. A tranzakciók mozgatórugója a szektoron belüli konszolidáció, valamint a kedvező értékeltség lesz, nagyobb volument viszont csak a kisebb tranzakcióknál láthatunk, azt is a kockázati tőkealapok térnyerésének köszönhetően. A befektetői érdeklődés a tanácsadók szerint a BRIC országok felől egyértelműen emelkedik az ország iránt, ami beleillik a globális tendenciába.

Orbán mondatai fenyegetik az OTP-t és a bankokat

Hiába felezi meg jövőre a kormány a bankok által fizetett különadót, a miniszterelnök szavai alapján egy ennél még nagyobb terhet kaphatnak a nyakukba. Bár a Széll Kálmán Terv 2.0 még nem erről beszélt, most mégis úgy tűnik, hogy velük fizettetnék meg a banki tranzakciós adót. Ugyan az elképzelések még képlékenyek, kiszámítottuk: ha így lenne, az az OTP eredményét akár harmadával is rontaná jövőre az elemzők által várthoz képest, a külföldi tulajdonú bankok jó részének pedig akár ismét anyabanki tőkeemelésért kellene folyamodnia. Kérdés, utóbbiak türelme mindezek után ehhez megmaradna-e.

Tőzsdén a Facebook: venni vagy nem venni?

Tegnap este nyilvánosságra kerültek az utolsó információk is a Facebook várva várt tőzsdére lépésével kapcsolatban, a társaság ugyanis közölte azt a sávot, amelyen belül a kibocsátási árat szeretné meghatározni. A Facebook részvényeivel május 18-án indulhat meg a kereskedés a Nasdaq-on, ha minden a terv szerint halad, ettől kezdve pedig bárki kiveheti a részét a Facebook-sztoriból. A cég rövid idő alatt a világ legnagyobb közösségépítő vállalatává nőtte ki magát és dinamikusan emelkednek bevételei, miközben évek óta nyereségesen működik. A részvények magas árazása azonban aggodalommal töltheti el a befektetőket és a legutóbbi negyedéves eredmények sem hordoztak maradéktalanul pozitív üzenetet.

Mi lehetünk Európa szegényháza

Alaposan megbolygatta az európai uniós országok közötti fejlettségi sorrendet a válság. A PIIGS országok lassan a 2004-től csatlakozott kelet-közép-európai országok szintjére csúsznak vissza. Ezt a folyamatot az is segíti, hogy a térség konvergenciája összességében nem torpant meg. A fájdalmas kivételt Magyarország jelenti: az Európai Unióban már csak három olyan ország van, amelyik egy főre jutó GDP-ben elmarad tőlünk.

Szeretik a profik az OTP-t

Áprilisban a nemzetközi piacokhoz hasonlóan a BUX index is lefelé vette az irányt, a hazai részvénypiaci kilátásokat illetően azonban továbbra is optimisták a magyar alapkezelők, sőt, a derűlátás az egy hónappal ezelőtti felméréshez képest javult, rövid és hosszú távon egyaránt. A növekvő optimizmus a részvények saját benchmarkhoz képest súlyozásában is megmutatkozik, az eszközosztály esetében a felülsúlyozók aránya nőtt, az alulsúlyozóké pedig csökkent a megelőző hónaphoz viszonyítva. A blue chipek között továbbra is az OTP a kedvenc.