• Megjelenítés

Elemzés

Bankunió, spanyolok, Soltvadkert: új korszak kezdődik?

Látszólag nincs köze egymáshoz a gyengélkedő spanyol bankok ügyének és a másfél hete bajba jutott Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet esetének. Az elmúlt hetekben azonban egy olyan fordulat történt Európában, amelynek mindkét ügy sajátos színezetet ad. Szomorú tény: a válság kezdete óta 4500 milliárd eurónyi állami támogatást kellett adni Európa bajba került bankjainak. A bankmentések megingatták a gyengébb államok költségvetését, megrendítve egyúttal a piac bizalmát. Csakhogy az állam iránti bizalom eltűnése megrengette az állampapírokba fektető bankokat is, sok esetben épp azokat, akiket állami forrásból mentettek ki. Az államok a bankjaik, a bankok az államok pénzügyi helyzete miatt kezdtek el aggódni. Ördögi kör alakult ki tehát, amely az EU vezetőit arra a felismerésre vezette, hogy a monetáris unió nehezen maradhat fenn bankunió nélkül. Ha az EU bankunióról szóló friss tervei eredményre vezetnek, az új korszakot nyithat az európai bankválságok kezelésében. Ebben már nem az államok állnák a bankmentések költségeit, hanem maguk a bankok, illetve a piaci befektetők. Legalábbis elvileg.

Röpködnek a gázpiaci bejelentések - Miként alakul a hazai ellátás?

Az elmúlt hetekben megszületett a beruházási döntés a magyar-szlovák gázhálózatokat összekötő vezeték kiépítéséről, miközben a horvát kormány jelezte, hogy nem hajlandó tovább várni a Krk-sziget északi részére LNG-terminál megépítését tervező nemzetközi konzorciumra, ezért további lépéseket tesz egy saját projekt elindítása érdekében. Mindkét kezdeményezés érdemben befolyásolhatja a 2015-ben lejáró hazai hosszútávú gázellátási szerződés újratárgyalását Oroszországgal. Miként alakul Magyarország gázellátási helyzete?

Szenvedés és összeomlás - a görög drachma mindenkit kinyírna?

Esélyeket kínál a görög gazdaság számára az euróövezetből való kilépés, ám egyben súlyos anomáliák forrása is lehet az önálló valuta visszaállítása. Egyes szektorokban jól látható károkat, illetve a gazdasági szereplők magatartásának változását eredményezné a drachma újjáélesztése, de ahol ilyen veszteségek nem azonosíthatók egyértelműen, ott is óriási a bizonytalanság a hatásokat illetően.

Odacsaphat a gyógyszerszektornak a görög kilépés

A globális gyógyszerszektor eddig sem volt könnyű helyzetben, a profitkilátások romlása következtében az ágazatban jelentős strukturális átalakulások zajlanak. A gyártók helyzetét ráadásul most az európai adósságválság is nehezíti, a költségvetési prblémákkal küzdő dél-európai országok fokozatosan fogják vissza az egészségügyi kiadásokat, az állami intézmények részéről pedig a fizetési fegyelem erőteljesen romlik. A gyógyszercégeknek emellett komoly veszélyforrást jelenthet egyes országok euróövezetből való kilépése, ennek esélye most Görögországban a legnagyobb. Ha az ország esetlegesen elhagyná az eurózónát, az az új fizetőeszköz (nevezzük drachmának) masszív leértékelődését és a gyógyszerárak jelentős csökkenését vonná maga után. Miután pedig Görögország is részét képezi annak a kosárnak, mely alapján az egyes országokban a kormányok döntenek a gyógyszerárakról, ez a többi európai országban is lefelé nyomná az átlagárakat. Az érvényben lévő nemzetközi referenciaárazás következtében pedig a hatás globálisan is érinti a gyógyszerszektort.

Összeomlik-e Görögország energiaellátása a drachma miatt?

Egyre több vészforgatókönyv lát napvilágot a Görögország eurózónából történő kiválása kapcsán, és habár még korántsem biztos, hogy a dél-európai ország a valutaunió elhagyása mellett dönt, érdemes megvizsgálni, hogy egy jelentős leértékelt drachma milyen hatással lenne az ország energiaellátásra. Előjáróban annyit, hogy Görögország külső energiafüggőség kb. 70%-os.

Nem reális a magyar csőd - Féljünk a spanyoloktól?

Lehetetlen, hogy egy esetleges spanyol államcsőd magával rántaná Magyarországot, és önmagában a magyar fizetésképtelenség sem reális, mert fenntartható az adósságpálya - többek között ezt hangsúlyozta a Portfolio.hu olvasóinak szervezett tegnapi online interjú keretében Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgató-helyettese jelezte, ha netán bekövetkezne egy (részleges) magyar államcsőd, akkor jogilag nem lehet különbséget tenni a befektetői rétegek között, azaz ugyanúgy veszteség érheti a külföldi befektetőt, mint a hazai lakossági réteget.

Mivel a külföldi piaci rezdülésekre nagyon érzékeny a magyar állampapírpiac, arra nem mert "mérget venni" Borbély, hogy egy EU/IMF-megállapodás után biztosan csökkennek majd a magyar állampapír hozamok. Alap esetben természetesen segítene leszorítani a hozamokat, így annak minél előbbi megkötését hasznosnak nevezte. Az adósságkezelési szakember több kérdezőnek is útmutatást adott az állampapír vásárlás témakörében és egy-két érdekességet is megosztott velük. Olvasóink így megtudhatták például, hogy miért nem lehet kamatadó-mentesen állampapírt vásárolni és azt is, hogy számíthat-e vagyonosodási vizsgálatra az, aki lakossági állampapírt vásárol.

Sorra dőlnek a lakossági hitelek - Itt a vége?

Miközben a frank árfolyama "csak" 20%-kal nőtt, a magyar bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek állománya 35%-kal emelkedett egy év alatt - mutatják a Magyar Nemzeti Bank március végi állapotot tükröző statisztikái. A végtörlesztés miatt eltűnő hitelek automatikusan növelték a probléma viszonylagos nagyságát: a bankok nem teljesítő lakossági hiteleinek aránya az egy évvel korábbi 10,5%-ról 15,0%-ra emelkedett. A már 90 napon túli fizetési késedelemben lévő hitelek kezelésében egyelőre kevés eredménnyel jártak az állami közreműködéssel elindult programok, az új árfolyamgát viszont segíthet a problémahalmaz további növekedésének megállításában.

Gyászos hónapon van túl a forint - Merre tovább?

Meglehetősen gyenge teljesítményt mutatott a forint az elmúlt egy hónap során, a kilátásokat illetően azonban a hazai alapkezelők némileg optimistábbá váltak, ez elsősorban a hosszú távú várakozások esetében figyelhető meg, itt tavaly december óta nem volt ilyen mértékű derűlátás. A kötvényekhez is jobban vonzódnak a profik, mint egy hónappal korábban, ez pedig az eszközosztály saját benchmarkhoz képesti súlyozásában is megmutatkozik, jelenleg 10%-os nettó felülsúlyozás figyelhető meg.

Kinek lesz jó a pályakezdő minimálbér?

Az alacsonyabb minimálbér javíthat a pályakezdők elhelyezkedési esélyein, és azt sem lehet mondani, hogy zéróösszegű játszma lenne a vége, vagyis, hogy a munkáltatók az olcsóbb munkaerő reményében egyszerűen lecserélnék régebbi dolgozóikat - mondta Váradi Balázs, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet vezető kutatója, akit a pályakezdő minimálbér várható hatásairól kérdeztünk.

Meneküljön, ki merre lát!

A görög adósságválság újabb felvonása, az esetleges spanyol államcsőd, a kínai lassulástól való félelmek felerősödése, de még a besült Facebook részvénykibocsátás is lefelé húzta májusban a tőkepiacokat. Az amerikai, a nyugat-európai és a kínai makroadatok többsége a vártnál rosszabban alakult, tényleg kevés jó hír látott napvilágot az elmúlt egy hónapban. Nem csak a részvények, de a nyersanyagok is lejtőre kerültek májusban, a befektetők kockázatkerülését jól mutatja, hogy több fejlett ország állampapírjainak hozama a nullához konvergál, a német kötvényhozam pedig már negatív. Utólag visszanézve jól működött a régi tőzsdei igazság: Sell in may, and go away!

Még mindig nagy kedvenc az OTP

Az elmúlt egy hónapban a kedvezőtlen nemzetközi hangulat közepette több mint 10%-ot esett a BUX index, rövid távon pedig a hazai alapkezelők többsége nem vár jelentős, 5%-nál nagyobb elmozdulást a május végi szintekhez képest. Hosszabb távon viszont nőtt az optimizmus a profik körében, itt 2009 augusztusa óta nem látott szintű derűlátás tükröződik. A részvények, mint eszközosztály saját benchmarkhoz képest súlyozásában azonban növekvő óvatosság tükröződik, a megkérdezettek mindössze 8%-a súlyozza felül a részvényeket. Az egyes papírok közül az OTP, a Richer és az Egis a leginkább kedvelt.

Miért tart a piac a magyar csődtől, ha "dúskálunk" a pénzben?

Utoljára idén január közepén érzékelte akkorának a piac a magyar állam esetleges csődjének kockázatát, mint pénteken. Ez annak ellenére alakult így, hogy az állam rendkívül nagy likvid pénzügyi tartalékokon "ül", ráadásul emiatt egyelőre nem sürgős a kormánynak az EU/IMF-megállapodás sem. Ha a következő bő egy évben továbbra is pénzhez jut az állam, akkor akár az is lehetővé válna, hogy a 2014 tavaszi választásokig az EU/IMF-megállapodás nélkül is finanszírozható az államadósság. Az elméleti lehetőségtől azonban a valóság akár nagyban is különbözhet. Ha netán beüt a krach, akkor a rendkívül magas pénzügyi tartalékok is elfogynak néhány hónap alatt.

Ezért nem jutunk egyről a kettőre az IMF-ügyben

Fél év eltelte után még mindig nagyon távolinak tűnik az IMF-megállapodás. A kormány jelenleg is arról tárgyal (már november óta), hogy tárgyalhasson a megállapodásról, mert még mindig nem teljesítette a legfontosabb előfeltételt, az idén életbe lépett jegybanktörvény módosítását a Magyar Nemzeti Bank függetlenségének helyreállítása érdekében. Ebből a szempontból kiemelten fontos lesz a hétfői nap, amikor a parlamenti képviselők szavazni fognak az eddig ismert módosításokról, ám ez várhatóan nem fogja elnyerni a nemzetközi szervezetek tetszését. Miért van ekkora jelentősége az MNB-törvénynek és mi várható ezek után? Alábbi cikkünkben erre kerestük a választ.

Tönkrement egy takarékszövetkezet - Hogy állnak a többiek?

A Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet 17 ezer betétese mellett takarékszövetkezeti ügyfelek százezrei kaphatták fel a fejüket a pénteki hírre, miszerint a PSZÁF visszavonta a takarékszövetkezet tevékenységi engedélyét, és elrendelte az intézmény végelszámolását. Az esemény elszigeteltnek tekinthető, de felveti a kérdést: mennyire erős a magyar takarékszövetkezeti szektor, és előfordulhat-e hasonló eset más takarékokkal is?

Fő megállapításaink az alábbiak:

- A takarékszövetkezeti szektor szerepe és mérete eltörpül Magyarországon a bankszektoré mellett, és a szereplők egymásra utaltsága is alacsonyabb.
- A takarékszövetkezeti szektor egésze egészséges pénzügyi mutatókkal rendelkezik, de heterogén a szektor, és van néhány gyengébb szereplő.
- Hiányzik a takarékoknál egy tőkepótlást végző intézmény, amilyen a kereskedelmi bankok többségénél az anyabank. Mindez rávilágít a jelenleginél erősebb intézményvédelmi rendszer szükségességére.
- A Soltvadkert és Vidéke a legagresszívabb hitelező volt, szélsőséges esetről van szó.

Két hét alatt "elfelejtették" az Orbán-Barroso találkozót

A külföldi befektetők körében több százmilliárd forintot kitevő forintpiaci pozíciót mozgatott meg az az április végi pozitív brüsszeli fordulat, amikor bejelentették, hogy megkezdődhetnek a hivatalos EU/IMF-hiteltárgyalások Magyarországgal. A Magyar Nemzeti Bank által a napokban közzétett friss ábrakészletből azonban nemcsak ez az érdekes információ derül ki, hanem az is, hogy a forintárfolyamot jelentősen befolyásoló külföldi befektetők nagyjából két hét múlva már "el is felejtették" a kedvező hírt és újra a forint ellen kezdtek "fogadni", azaz annak a gyengülésére számító pozíciókat vettek fel. Amint azt menetközben jól láthattuk, ez oda vezetett, hogy május második felére újra a 300 közeli "kiinduló" szintre gyengült vissza a forint az euróval szemben.

Tizenegy éves mélyponton a lakáshitelek

A lakáshiteleknél 11 éve, a fogyasztási hitelek esetében pedig 8 éve nem látott mélypontra esett idén áprilisban (nominálisan!) a hazai bankszektor lakossági hitel-kihelyezése. A lakáshitelek tovább drágultak: áprilisban 12,4% volt az átlagos hitelköltségük. A lakosság betétállománya enyhén csökkent, de így is 3%-kal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. A lakossági hitelezést illetően bizakodásra adhat okot az állami kamattámogatás várható gyakorlati elindulása és egy mai hír, miszerint a bankok a hitelkereslet növekedésére és a kondíciók enyhülésére számítanak.

Nem válhatnak tartósan veszteségessé a biztosítók (Interjú)

Az ügyfelek lehetnek az új biztosítási adó legnagyobb vesztesei Magyarországon - figyelmeztet Ladislav Bartonicek, a Generali PPF Holding vezérigazgatója, aki bízik azonban a kormánnyal kötendő kompromisszumban. A Portfolio.hu-nak adott exkluzív interjújából kiderül: a legnagyobb lehetőségeket ma ők is az orosz és a lengyel piacon látják. A biztosítási díjak emelkedése sok területen elkerülhetetlen, az adósságválság pedig nagy probléma, de ennél még nagyobb baj származhat a társadalmi elégedetlenségből - véli a biztosítóvezér.

Fél lábunkkal már lelógunk az uniós szégyenpadról

Az Európai Bizottság ma megjelent döntésével Magyarország karnyújtásnyira került ahhoz, hogy nyolc év után végre lekerüljön az Európai Unió szégyenpadjáról, vagyis megszűnjön a 2004 óta folyó túlzott deficit eljárás. Az ugyanis borítékolható, hogy a friss bizottsági ajánlás tükrében az Ecofin a június 22-i ülésén eltörli a márciusban elfogadott példátlan uniós szankciót, vagyis hatályon kívül helyezi a kohéziós források átmeneti befagyasztásáról szóló márciusi döntést. Alapesetben jövő tavasszal szűnhet meg végleg az EDP-eljárás (erre utalt Olli Rehn is szerdán), jogilag azonban arra is lenne lehetőség, hogy már júniusban vagy novemberben végleg pont kerüljön az ügy végére. Ezt a korai megszüntetést azonban ezúttal nem javasolta az Európai Bizottság, mert jelentősek a kockázatok és a múltbeli tapasztalatok sem indokolják a túlzott derűlátást (hazánk hét éven keresztül nem tudta teljesíteni az EU elvárásait). Emellett Brüsszel keményen kritizálja a magyar gazdaságpolitika néhány alapvető elemét, és egy másik friss jelentésében a gazdaság makrokockázataira mutat rá, 12 kockázatos uniós ország közé sorolva minket.

Hemzsegnek a problémáktól az új építésű lakóparkok

Azt már sokan tudják, hogy Finta Sándor, az új budapesti főépítész egy fiatal, progresszív, a szakmában évek óta elismert építész, aki amellett, hogy cégével két 4-es metró megállót is tervezett, a Duna-part városszerkezetbe való integrálását tekinti az egyik legfontosabb városépítészeti feladatnak. De azt talán már kevesebben tudják, hogy mit is gondol a 39 éves főépítész a belváros középébe épített plázákról, a 2000-es évek új építésű lakásairól, a Zeppelin projektről, a Városháza köztérré varázsolásáról, vagy akár arról, hogy melyik a kedvenc irodaháza és bevásárlóközpontja. Finta Sándorral, Budapest frissen kinevezett főépítészével beszélgettünk, aki bár meglepő lehet, de tudomása szerint nem áll rokonságban a szintén híres Finta József Kossuth-díjas építésszel.

Ugye akarja Ön, hogy minden jobb legyen?

Az új nemzeti konzultáció szinte mindenkinek ígér valami szépet, csak éppen a versenyképességükért aggódó, a hitelezés helyreállásában reménykedő vállalkozások ráncolhatják a homlokukat. Erős, elosztó állam, támogatások az adóváltozások veszteseinek, luxusáfa-fixáció - megnéztük, mit mutat a kérdőív.

2012.05.30 09:06 Az új nemzeti konzultáció 16 pontja

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Egész életében minimálbérre volt bejelentve? Akkor ennyi nyugdíjra számíthat
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility