Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Berobban a tavasz Magyarországon, ami nemcsak abból érződik, hogy fut fel a napközbeni hőmérséklet, hanem abból is, hogy ezen a hétvégén összesen 11 órán keresztül lesz negatív a nagykereskedelmi áramár a 48-ból, akárcsak a múlt hétvégén.
A 2022. nyári rezsiátalakításkor meghatározott átlagfogyasztáshoz képest a földgáz esetén kb. 25%-kal, a villamosenergia esetén csaknem 10%-kal kevesebb mostanában a magyar háztartások átlagfogyasztása, azaz a kormány akár jócskán csökkenthetné azt a két plafon értéket, ameddig rezsivédett áron jár a gáz és az áram. Ezzel költségvetési spórolást tudna elérni a Rezsivédelmi Alapban, hiszen többen többen lógnának a két plafon fölé, másrészt további energiamegtakarításra is ösztönözhetné a háztartásokat. A Portfolio háttérinformációi szerint azonban nem készül a plafon értékek csökkentésére a kormány, és a 2026-os költségvetést is a mostani rezsiplafonok mellett tervezi meg. Mindezzel párhuzamosan viszont készül egy újabb "nagy rezsicsata" Brüsszellel, amely lényeges költségvetési következményekkel is járhat vagy a háztartások, vagy az állami költségvetés szintjén.
Míg a magyar nem-lakossági szereplők nettó gázára jellemzően 6-11%-kal csökkent a tavalyi második félévben az első félévhez képest, addig a nettó áramáruk 7-24%-kal ugrott ugyanezen időszak alatt – vette észre a Portfolio a minap közzétett energiahivatali adatbázisban. A jelenség első ránézésre furcsa, de vannak mögötte logikus magyarázatok, és ezek is szóba kerülnek holnap a Portfolio Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre még nem késő regisztrálni itt.
Holnap, szombaton, délután 2 és 3 óra közöttre mínusz 48,9 eurós áramár alakult ki a magyar áramtőzsdén, ami az idei év messze legmélyebb nagykereskedelmi árszintje, és az elmúlt évek negatív órás árai közül is az egyik legmélyebb. Mindez jól rámutat a naperőművek durva kannibalizációs hatására, igaz ez nemcsak itthon figyelhető meg, hanem Európa-szerte, és erről árulkodnak a nemrég közzétett egész tavalyi éves adatok is. Erről a témáról, a kilátásokról és az energiatárolási megoldásokról is részletesen szó lesz a Portfolio jövő keddi Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyre még nem késő jelentkezni itt.
"Az elmúlt egy év alapján azt látom, hogy Európa óriásit lépett előre a pragmatizmus irányába", hogy a gyors ütemben romló versenyképességét javítsa, de a 90%-os gázimport kitettség miatt a geopolitikai változások során nagyon észnél kell lennie – hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Lakatos Benjamin. A svájci székhelyű MET Csoport elnök-vezérigazgatója úgy látja: három-öt területen kell komoly változásokat tennie az európai vezetésnek, többek között az energetikai szabályrendszert le kell egyszerűsítenie, mert ez a verseny erősítésén keresztül a megfizethető energiafelhasználást is elősegítheti. Az orosz gáz esetleges európai visszatérése kapcsán kijelentette: "a nemzetközi szankciók teljes körű betartása mellett úgy gondoljuk, hogy a kulturális és kereskedelmi kapcsolatok csatornáinak megőrzése hozzájárulhat a hosszútávú stabilitás előmozdításához, és közben csökkentheti az energiaköltségeket is mindenki számára." Lakatos Benjamin hangsúlyosan beszélt arról, hogy most mi az az óriási jelentőségű döntés, amely az új német vezetés előtt áll, és összességében egész Európa versenyképességére kihat. Emellett több más fontos témáról, így a MET akvizícióiról, energiatárolási üzleti kérdésekről, LNG-hajóról is beszéltünk, és azt is elárulta, hogy mitől lehet három év múlva nagyon boldog és mosolygós.
Az amerikai Westinghouse örömmel szállítana a Paksi Atomerőműbe nukleáris fűtőelemeket akár az orosz fűtőelemek kiváltására, és az Egyesült Államok más vállalatai örömmel kötnének most szerződést több magyarországi kis moduláris reaktor leszállítására – hangzott el péntek kora este az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén szervezett háttérbeszélgetésen, amelyre a Portfolio meghívást kapott.
Tegnap 11 óra tájban 3747 megawattnyi villamosenergiát termeltek az ipari méretű naperőművek Magyarországon, amely az aktuális rendszerterhelés 84%-át tette ki, és a háztartási méretű, illetve saját célra termelő erőművekkel együtt a termelés 6178 MW volt, mindkét érték új történelmi csúcsot jelent – emelte ki Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Közben a HUPX magyar áramtőzsdén megint több órán keresztül nulla euró körüli árak alakultak ki. Erről a komplex helyzetről és az általa okozott komoly energetikai kihívásokról mind szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek és a jelentkezés itt érhető el.
A napokban bejelentett 440 milliárd forintos keretösszegű Jedlik Ányos Energetikai Program finanszírozása vegyes hátterű lesz, és lesz benne vissza nem térítendő, illetve visszatérítendő forrás is; a tízfajta vállalati pályázat három főbb tématerület köré épül – jelezte a Portfolio-nak adott gyorsinterjúban Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért felelős államtitkára úgy fogalmazott, hogy a felhívás tervezetek időben eltolva, egymás után jelennek meg a kormány társadalmi egyeztetési felületén a következő időszakban, és elmozdulást jelentenek majd az eddigi naperőművi fókuszról. Az a terv, hogy nyár végéig beérkezzenek a támogatási igények, és "az a cél, hogy ezeket a forrásokat minél hamarabb ki tudjuk helyezni a gazdaságba." A program részleteiről bővebb információkat is mondd Steiner Attila a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciájának nyitó előadásában; további részletek és jelenetkezés itt.
"Az idei év nagyon nehéz lesz a negatív áras időszakokat nézve" a nagykereskedelmi villamosenergia piacon, de az akkumulátor technológiák minél szélesebb körű elterjedése sokat segít az ártüskék kiegyensúlyozásában, és jövőre a már futó, illetve egy új energiatárolási pályázat "támogatási hatásai már elkezdik ellensúlyozni az árak vad kilengéseit" – vázolta a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban Novák Csaba. A Magyar Megújuló Energia Szövetség elnöke összefoglalta, hogy melyek azok a fontos műszaki és egyéb szempontok, amelyekre érdemes lenne koncentrálni az új energiatárolási pályázatnál. Az interjúban körbejártuk azt is, hogy az országos földgáz kiváltási stratégiában fontos biogáz és geotermikus energia támogatási rendszereinek kialakítása kapcsán milyen szempontok a legfontosabbak. Az elnök szavai szerint "egyre kevésbé érezzük azt, hogy a fióknak dolgoznánk, de szeretnénk visszahozni a rendszeres iparági egyeztetések kultúráját", amely a sokszínűbbé váló támogatási rendszerben sok érdekelt szereplő összehangolt munkájának teremt szakmai fórumot. Novák Csaba is részt vesz és az energiatárolási fejleményekről panelbeszélgetést moderál a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
A napsütéses időben kedden 11:45-12:00 között új történelmi áramtermelési csúcsot produkáltak az ipari méretű naperőművek Magyarországon, illetve az azon kívüli háztartási méretű és saját célra termelő erőművek is – hívta fel a figyelmet a hitelesített adatokra az Energiaügyi Minisztérium. Amellett, hogy ez örvendetes, hiszen az aktuális rendszerterhelésnél bőven több zöld áramot termelt Magyarország, súlyos következmény is van: a masszív áramtúltermelést nulla euró körüli áron kénytelen értékesíteni Magyarország a szomszédos országokba, aztán az esti-éjjeli órákban sokszoros áron kénytelen importálni. Erről a témáról is szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, amelyről részletek itt érhetők el.
Pénteken reggel élesedett a havi földgáz és villamosenergia piacmonitoring riportok teljesen átalakult verziója a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) oldalán egy új adatvizualizációs felületen, amelyből rengeteg érdekes, sosem látott adat derült ki. Így például megtudtuk: tavaly szilveszter délután 4 és 5 óra között volt a valaha mért legnagyobb magyarországi lakossági villamosenergia fogyasztás; sőt azt is mutatja a felület, hogy hogyan alakult a profilos és idősoros elszámolású fogyasztók áramfogyasztása. Az az adat sem volt eddig ismert, hogy hogyan alakult havonta az áram- és földgáz versenypiaci kiskereskedelmi átlagár az egyes fogyasztási sávokban, illetve a villamosenergia szabályozási piacon hogyan alakultak a rendelkezésre állási díjak a különböző frekvencia helyreállítási tartalék típusoknál.
Az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka csütörtökön nyilvánosságra hozott indítványában azt javasolja, hogy a Bíróság helyezze hatályon kívül a Törvényszék azon ítéletét, amely helybenhagyta a Paks II.-nek nyújtott állami támogatást jóváhagyó európai bizottsági határozatot. A főtanácsnok ezzel elfogadta a felperes Ausztria érvelését, ami nagy jelentőségű fejlemény, és akár lényeges hatása is lehet a projekt állami támogatási körülményeire, de sok még a kérdőjel.
A szombati napsütéses időben, február 22-én, minden eddiginél magasabbra, 3490 megawattra ugrott az ipari méretű naperőművek termelési csúcsa déltájban egy negyedórában, és a teljes naperőművi parkból az áramhálózatba betáplált villamos energia mennyisége szintén új csúcsot ért el 4497 megawattal – hívta fel a figyelmet a dupla rekordra hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Ezekről a fejleményekről, a naperőművek üzleti kilátásairól és az új energiatároló pályázatról is részletesen szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
Alapvető változtatásra van szükség az európai villamosenergia piac működési kereteiben, létre kell hoznia a tagállamoknak egy ún. E-eszközt, amely méltányos árazást kínálva belép az áramtermelők és az elosztók közé, hogy megfelelő anyagi ösztönzőket kínáljon, különben sérülhet az ellátásbiztonság, és a fogyasztókra is túl nagy terhek hárulhatnak – ezt szorgalmazza az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) friss anyaga, amely lényeges építőkocka lesz az Európai Bizottság jövő héten megjelenő Tiszta Ipari Megállapodásához, és a megfizethető energiaárakról szóló cselekvési tervéhez. A Brüsszelben készülő jelentős árampiaci változásokat a Portfolio kiemelt figyelemmel követi, ezért egyrészt bemutatjuk az EGSZB javaslatának lényegét, másrészt meghívtuk az Európai Bizottság egyik magasrangú illetékesét az április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciánkra, aki az energiaárak leszorításával kapcsolatos új stratégiáról beszél. Az eseményre itt lehet regisztrálni.
Jelentősen, 30-46%-kal tovább estek a tegnapi EKR-aukción a hitelesített energiamegtakarítások (HEM) árai a novemberi, szintén komoly áresést hozó aukcióhoz képest, így az ingyenes padlásszigetelési program már abszolút nem éri meg a kivitelezőknek, de a Portfolio piaci információi szerint rövidesen jöhet a "feltámadás". Információink szerint ugyanis az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben (EKR) érdemi szigorítás várható, így a HEM-ek iránti kereslet felpöröghet, ami a tőzsdei értékesítési árak újbóli emelkedéséhez is hozzájárulhat, és így újraindulhat az ingyenes padlásszigetelési program.
"Egy új világrendet takar" az, amit Magyarországon is látunk, miszerint a globális ellátási láncok újragondolása miatt "beindult egy nagyon energiaintenzív iparosodás, legfőképp az akkumulátorgyáraknak köszönhetően" – vázolta a globális megatrendeket körbejáró exkluzív Portfolio-interjúban Hajós Balázs. A Schneider Electric értékesítési igazgatója úgy látja, hogy a nagy külföldi működőtőke befektetésekkel járó folyamat "mindenképpen lehetőséget jelent Magyarországnak", de az egyedi, hogy ezen beruházások túlnyomó része Kínából érkezik, és "ezek a kínai gyárak a várakozásokkal ellentétben egyelőre szinte mindent Kínából hoznak", így "egyelőre nem látszik", hogy ezekbe hogyan tud bekapcsolódni akár egy globális gyártócég, akár egy magyar kkv. Ezzel együtt Hajós Balázs azt látja, hogy az elektrifikáció és a digitalizáció, amelyek elvezetnek a fenntarthatósághoz, rengeteg üzleti lehetőséget is kínálnak a Schneider Electric számára olyan megatrendekben, mint például a városi elektromos autótöltési hálózat fejlesztése, a városiasodással járó elektrifikációs és hálózatfejlesztési igény, továbbá a zöldenergia termelésének és tárolásának okos menedzsmentje. Arra a Magyarországon várható trendre is felhívta a figyelmet, hogy a mesterséges intelligencia aktív felhasználásával párhuzamosan az adatközpontok közel fele a végpontokon fog elhelyezkedni, így ez az energiafelhasználási folyamatokban jelentős változásokat fog okozni.
Az Országos Atomenergia Hivatal a csütörtök este kiadott határozatában felszólította a Paks II. Zrt.-t, hogy "az 5. blokk munkagödre déli falának beomlással érintett szakasza, valamint a munkagödör ezen kockázattal érintett valamennyi területe tekintetében haladéktalanul állítsa le a munkavégzést, és tegye meg a szükséges óvintézkedéseket" – vette észre a Portfolio. Megbízható forrásból úgy tudjuk, hogy a gödör többi részén zavartalanul folytatódhatnak a kivitelezési munkálatok; az OAH szigorú határozata azért született, mert a munkagödrön belül egy olyan félsziget pozitív sarkai omlottak be, ahol korábban már elvégezték a talajszilárdítást. Mivel nem zárható ki a külső mechanikai hatás sem, ezért kell részletesen megvizsgálni az esetet, és benyújtani róla a szükséges dokumentációt. Fontos, hogy a mostani esetnek semmi köze a karácsony előtt történtekhez, amelyről szintén megtudtunk fontos információkat. Emellett az is lényeges - ahogy a Paks II. Zrt. a mostani esetről kiadott Facebook-posztban is hangsúlyozza -, hogy a nukleáris biztonságot nem érintik a most felfüggesztett kivitelezési részfeladatok.
Az elmúlt két évben sokkal nagyobb mértékben emelkedett a kötelező átvételi ár a KÁT-os termelőknek, mint a megelőző időszakban, így extraprofitjuk keletkezett, és az átvételi ár inflációkövetésének 5 évre szóló felfüggesztésével "csak visszahúzzuk a megtérülést az eredeti pályára" – mutatott rá a Portfolio-nak adott nyilatkozatában Steiner Attila. Az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára keddi piaci körképünk nyomán hangsúlyozta: nem tervezik, hogy a negatív áramáras időszakokra felfüggesszék a KÁT-támogatások kifizetését. Az átalakítások kapcsán hangsúlyozta: a befektetők továbbra is "a pénzüknél lesznek", több új lehetőséget is kinyitnak nekik, miközben az ipari energiafogyasztók terheit mérséklik. Az összetett témával, a naperőművek megtérülési kérdéseivel, további telepítési pályájával, az energiatárolási megoldásokkal részletesen foglalkozunk a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyről további részletek és a tervezett program itt érhetők el.
A csehországi ügyfeleinket már "nyugatról látjuk el, nem orosz gázzal", és az ukrajnai tranzit leállása miatt kiesett évi 1 milliárd köbméter orosz gázt "a déli útvonalra tereltük át" – jelentette be a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Mátrai Károly. Az MVM Csoport vezérigazgatója bemutatta, hogy milyen lépéseket tettek az orosz gáz diverzifikációja terén, és az E.ON romániai leánycégének felvásárlásánál látott félelmek kapcsán azt hangsúlyozta: "nem lenne célszerű a tengerbe vizet hordani". Ezzel arra utalt, hogy mindig a helyi földgázforrások a legolcsóbbak, így "az orosz gáz Romániába szállítása irdatlan szállítási költségeket róna ránk", ezért nem is tervezik. Arra számít, hogy "optimális esetben" nyáron le tudják zárni a tranzakciót; a nyár egyébként nagyon sűrűnek ígérkezik, mivel várhatóan akkortól kezdődik meg a Mátrai Erőmű területén az új rugalmas gázerőmű, illetve az MVM második székházának építése is. A cégcsoport 2035-ig szóló stratégiájának előrehaladása és a külső forrásbevonási tervek is szóba kerültek, és azt is elárulta Mátrai Károly, hogy "a 2024-es év a második legsikeresebb éve volt az MVM Csoportnak 2023 után". A befektetőknek azt üzente: "további régiós akvizíciókra mindenképpen számíthatnak", és a naperőművek mellett akár szélerőművek vásárlása, építése is jöhet. Rögzítette: itthon az a legfontosabb cél a következő években, hogy "egy egységes ügyfélkiszolgálási rendszert hozzunk létre".
Széleskörű szakmai egyeztetés nélkül hozott döntést múlt pénteken a kormány a kötelező átvételi tarifa inflációs indexálásának akár 5 évre felfüggesztésével, amely jelentős kedvezőtlen pénzügyi hatásokat is okozhat az ipari méretű naperőmű-tulajdonosoknak – jelezték iparági szakértők a Portfolio gyors körképében. Azt többen megjegyezték, hogy a most kiosztott pofon rövid távon még elviselhető, bár rossz az optikája a befektetők felé, és közben nem is kapnak érdemi segítséget az ipari energiafogyasztók a régiós versenyhelyzetük javításához. Többen kiemelték: a pontosabb kép érdekében az az igazán fontos kérdés, hogy jön-e még valódi kormányzati "gyomros" is, vagy csak az Energiaügyi Minisztérium által most felvázolt irányok, a KÁT-ból való kilépés feltételeinek "kibontására" lehet már csak számítani. Az összetett témával, a naperőművek megtérülési kérdéseivel, további telepítési pályájával, az energiatárolási megoldásokkal részletesen foglalkozunk a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján is, amelyről további részletek és a tervezett program itt érhetők el.