Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel.
Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában.
A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Azért bocsátottak el a Paks II. projektnél több száz embert a közelmúltban, mert véget értek a két leendő blokk nukleáris szigete alatti talajszilárdítási munkálatok, és kevesebb dolgozóra van most szükség – ezt jelezte a Paks II. projekttársaság sajtóosztálya a Portfolio megkeresésére. Megkerestük a fővállalkozó Roszatom sajtóosztályát is, időközben az ő válaszuk is befutott, amellyel frissítettük alább a cikket.
Három rendkívül érdekes árampiaci jelenség is megütötte a magyar közvélemény ingerküszöbét idén, amelyek akár még évekig is velünk maradhatnak, sőt akár durvulhatnak is, egyúttal pedig a megfizethetőség és a versenyképes ipari termelés kérdéseit folyamatosan az előtérben tarthatják. Mindez amellett is igaz, hogy a naperőművek terjedése idén is nagyon gyors volt idehaza, ami egyrészt örvendetes a zöld energia egyre nagyobb súlya miatt, de részben éppen ebből adódnak a rendszerszintű kihívások is. Az biztos, hogy a 2025-ös év is rendkívül izgalmas lesz árampiaci fronton, amelynek néhány vetülete már előre látszik.
Jövő március közepéig előáll az új uniós energetikai biztos egy olyan átfogó tervvel, ami tartalommal tölti fel azt az informális célt, hogy 2027-ig teljesen leváljon az orosz gázról, olajról és nukleáris energiáról az Európai Unió – erősítette meg a Magyarországnak is kiemelt jelentőségű üzenetet Dan Jörgensen a Politico-nak adott első interjúban.
"Az infláció, az ellátási láncok sérülése, megszakadása, az építőanyag-költségek emelkedése, a migráció szabályozásával kapcsolatos nehézségek és még sok más tényező befolyásolhatja az árat", és azért, hogy a Paks II. projekt ne jusson zsákutcába, "a jelen szerződés egyes rendelkezéseit módosítanunk kell" – jelentette ki a Portfolio-nak adott exkluzív nagyinterjúban Alekszandr Merten. Az orosz fővállalkozó Roszatom Atomsztrojekszport leányvállalata szenior alelnökének jelzése alapján nemcsak a 12,5 milliárd eurós kulcsrakész kivitelezési ár emelkedhet, hanem "változhatnak az elvégzendő munka részfeladatai, határidői és terjedelme is, változhatnak a szerződés szerinti kötelezettségek" is. Új információként elárulta: ha a német Siemens Energy nem szállítja le az automatizált vezérlőrendszert az erőműhöz, akkor a kínaiak helyett az oroszok társulhatnak a franciákkal a rendszer leszállítására. Ki is mondta: "a magyarországi megrendelőnkkel egyetértésben olyan rendszert szállítunk, amely tökéletesen működik, és amely mind Oroszországban, mind a külföldi piacokon referenciával rendelkezik." Azt is rögzítette, hogy az új paksi blokkok "a 2030-as évek elején" már áramot fognak termelni.
Törökország számára ellehetetlenül az orosz gáz kifizetésének lehetősége, ha a Gazprombankot ért amerikai szankció így marad, és éppen ezért tárgyalásokat kezdeményeztünk Washingtonnal, hogy kapjunk valamilyen felmentést a friss amerikai lépés alól – jelezte a török energiaügyi miniszter. Alparslan Bayraktar nyilatkozata egyrészt azért fontos, mert ő világosan kimondta, hogy a Gazprombankot ért amerikai szankció miatt nem tudják kifizetni a nekik leszállított orosz gázt, és ez irányadó lehet a még megmaradt magyar és szlovák gázvásárlókra is. Másrészt azért is fontos jelzés, mert tárgyalni akarnak róla, hogy kapjanak valamilyen felmentést. Ez egybevág a Portfolio piaci információival, miszerint elképzelhető, hogy egy közbeiktatott török, vagy azerbajdzsáni bank lehet a megoldás arra, hogy a régióban még megmaradt orosz gázvásárlók továbbra is ki tudják fizetni a leszállított gáz ellenértékét.
A Paks II. beruházás "meghiúsulása nagyobb kárt okozna, mint annak esetlegesen módosult feltételekkel történő befejezése", ezért megteremti a kormány annak a lehetőségét, hogy a kivitelezési szerződésben rögzített "kulcsrakész" 12,5 milliárd eurós árat meg lehessen emelni, és az egyéb felmerült műszaki szempontok miatt is módosítani lehessen a kivitelezési szerződést – ez derült ki a kedd éjjel a parlament oldalára feltöltött törvénymódosítási javaslatból.
Beléphetnek a kedvezményes árat kínáló egyetemes szolgáltatásba a mikrovállalkozások az áramvásárlási szerződésük lejárta után, és az olcsóbb áramárral akár több százezer mikrocég versenyképessége erősödhet – jelentette be a kormánydöntést egy Facebook-videóban Lantos Csaba energiaügyi miniszter.
Hétfőn délután 4-5 óra közötti idősávra 800 eurós, azaz újra rendkívül magas áramár alakult ki Magyarországon a nagykereskedelmi villamosenergia piacon, ami messze magasabb az összes európai ország ezen órás áránál. Az egész napi átlagár 243 euró lett, aminél minimálisan csak a román és a bolgár átlagár magasabb az egész kontinensen.
Nagyot esett a hitelesített energiamegtakarítások ára a csütörtökön megtartott EKR-aukción, így erősen megkérdőjeleződött, hogy a közelmúltban elindult ingyenes padlásszigetelési hullám folytatódik-e Magyarországon.
Nem emelkedhetnek a lakossági fogyasztók által fizetendő rendszerhasználati díjak a 2025-ös év során – ezt a fontos paramétert rögzítette a kormány egyik új rendelete, amely a tegnap éjjeli Magyar Közlönyben jelent meg.
A kedd délután 5-6 óra közötti idősávra rendkívül magas, 895 eurós áramár alakult ki a magyar áramtőzsdén, és ez, illetve az egész nap átlagára kialakult 306 eurós áramár is Európa legmagasabbjának számít. Sőt, a holnap délután 3-4 óra közötti idősávra is Európa legmagasabb órás nagykereskedelmi áramára (714 euró/megawattóra) alakult ki a magyar magyar tőzsdén, és a 355 eurós napos átlagár is a legmagasabb. Ezzel folytatódott az a sorozat, amelyre a Portfolio múlt héten már több cikkben felhívta a figyelmet, és a fő oka az, hogy a hidegebb időben magasabb áramkereslet hazai és külföldi tényezők miatt korlátozott áramkínálattal találkozik, ami az égbe tolja az árakat.
Az a cél, hogy minél hamarabb teljes mértékben megszűntessük az orosz olaj- és gázimportot az Európai Unióban, és a hivatalba lépésem után 100 napon belül közzéteszünk majd ennek érdekében egy cselekvési tervet – többek között ezeket, a Magyarország számára is fontos üzeneteket mondta az Európai Parlamentben a leendő energiaügyi biztos a napokban. Frissítés! Cikkünk megjelenése után néhány perccel Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök azt jelezte a budapesti EU-csúcs végén, hogy amerikai LNG-re cserélheti az Európai Unió az oroszt, éppen ahogy az alábbi cikkünkben felvetettük.
Legalább tízéves mélypontra zuhant tegnap Németországban a szélerőművek áramtermelése. A kontinens nagy részén az elmúlt napokban szélcsendes, borongós idő volt, és emiatt lőttek ki az esti órákra az áramárak.
A szeles és naperőműves termelés visszaesése/kiesése miatt újra extrém áramárak alakultak ki Európa nagy részén az esti csúcsfogyasztási órákra, ami például Magyarországon azt jelenti, hogy holnap este 5 és 6 óra közöttre 775 eurós, extrém magas nagykereskedelmi áramár született.
Az elmúlt hetekben jelentős összegű kártérítési összeghez jutott a német Uniper az orosz Gazprom Exporttal szembeni követeléséből, és így szeptember végéig 530 millió eurót be is fizetett a német államkasszába a korábbi német állami mentőcsomag részbeni visszafizetése érdekében – derült ki az Uniper ma közzétett harmadik negyedéves jelentéséből. Egyelőre nem világos, hogy pontosan ki fizette ki a kártérítést az Unipernek, ez nem derül ki egyértelműen az anyagból. Akár az is lehetséges, hogy a Gazprom Export valamely megmaradt európai gázvásárlója felől tudott bevételhez jutni a német cég, amely minden követ megmozgat, hogy pénzhez jusson.
A várnál sokkal gyengébb harmadik negyedéves magyar GDP-adat óta úgy tűnik, hogy a forint esése kezd kilógni a régiós devizák leértékelődési trendjéből. Megnéztük, hogy mit áraznak most a határidős kamatpiacok, és mi a helyzet a magyar kötvénypiacokon. Látványos ábrákat mutatunk.
Módosítani tervezi az energiahatékonyságról szóló törvényt a kormány, amely egyrészt többszörösére emeli az áram- és gázkereskedők, valamint az üzemanyag-forgalmazók EKR-kötelezettségét, másrészt egy önálló fejezetet is beemel az adatközpontokról, és a bejelentési kötelezettségükhöz jelentős pénzügyi bírságot is rendel. Az alábbi cikkben utóbbi témát foglaljuk össze, és felidézzük azt is, hogy milyen fontos üzeneteket mondott a Portfolio minapi konferenciáján Hajós Balázs, a Schneider Electric értékesítési vezetője az adatközpontok magyarországi jelentőségével, várható elterjedésével kapcsolatban.
Jócskán szigorodhat az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszer (EKR) a következő években egy friss törvénymódosító javaslat alapján. Ez azt jelenti, hogy az érintettek körében duplázódhat, illetve sokszorozódhat a kötelezően előírt éves energiamegtakarítás mértéke, ahogy azt a Portfolio a padlásszigetelési hullámról szóló cikkben előre vetítette.
Az eddigi 1700 megawattról 2100 megawattra emelik 2024. december 1-től a szomszédos uniós tagállamok az Ukrajnába és Moldovába irányuló villamosenergia exportkapacitás határértékét a súlyos téli ukrajnai áramhiány enyhítése érdekében – jelentette be a fontos döntést kedden az európai átvitelirendszer-üzemeltetők együttműködési szervezete (ENTSO-E). A hírt az Európai Bizottság üdvözölte, miután a Bizottság elnöke és a Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője szeptemberben hathatós lépéseket ígért az orosz támadások miatt súlyosan meggyengült ukrajnai áramellátási helyzet segítése érdekében. A hír azt jelenti, hogy Magyarországról is több villamosenergia áramolhat Ukrajna felé, ha szükség lesz rá a téli kritikus időszakban.
Az elmúlt hetekben jelentősen emelkedtek a magyar határidős kamatláb-megállapodások, de a forint mégis tovább esett, az euróval szemben 22 hónapos mélypontról beszélhetünk. A jelek szerint három főbb mozgatórugó lehet a furcsa mozgás mögött: egyrészt az amerikai Fed kamatcsökkentési mozgástere beszűkült, másrészt a befektetők elkezdték beárazni az amerikai elnökválasztás utáni potenciális költségvetési költekezés és vámháború következményeit, harmadrészt a dinamikus magyar béremelési tervek potenciális inflációs és költségvetési következményeit is elkezdték árazni.