A hivatalos statisztika is visszaigazolja azt, amit vélhetően a legtöbb, Horvátországban nyaraló ember a saját bőrén érez, vagyis, hogy nem kell magasabb árakkal számolni, mint Magyarországon, sőt. 2019 januári bázison számolva az árak Magyarországon 56 százalékkal, Horvátországban pedig 31 százalékkal emelkedtek az Eurostat adatai szerint.
Azt ugyanakkor fontos tudni, hogy önmagában az a tény, hogy egy magyar számára Magyarország jobban drágult, mint egy horvát számára Horvátország, önmagában nem mondja meg, hogy egy magyar számára Horvátország viszonylagosan drágább lett-e, vagy olcsóbb. Az inflációs különbözeten túl ugyanis fontos, hogy eközben hogyan változott a forint-kuna (2023-tól forint-euró) árfolyam. Ennek részleteit a cikkünk most nem tárgyalja, csak jelezzük, hogy amíg idehaza a forintban szerzett jövedelmünk vásárlóereje a hazai inflációval együtt romlik, addig Horvátországban ugyanennek a jövedelemnek a vásárlóereje horvát inflációval és a forint leértékelődésével együtt csökken. Vagyis a forint leértékelődése az alacsonyabb horvát infláció ellenére akár drágíthatná is Horvátországot számunkra - ám mint látni fogjuk, tapasztalataink szerint Horvátország egyre kevésbé drága a magyaroknak.
Mi a helyzet az üzemanyaggal?
Évekkel ezelőtt mindenképpen érdemes volt Magyarországon tankolni - akár letérve Nagykanizsánál - ma nincs érdemi különbség az üzemanyagárak között, sőt találni olcsóbb kutakat Horvátországban is ha már leértünk az autópályáról. Az alábbi grafikon a benzinárak változását mutatja forintban az adott időszaki árfolyamon.
Jól látható, hogy részben az árstop volt az, amely megzavarta a magyar üzemanyagpiacot és az a jól kalkulálható különbség, amely éveken át jellemezte a két ország üzemanyagpiacát, eltűnt. Ugyanez látható a gázolajnál is. Ugyanakkor az üzemanyagárak esetében sem lehet figyelmen kívül hagyni az árfolyamingadozás hatását. A grafikonon is látható, hogy a gyors forintgyengülés nyitotta az ollót, az utóbbi 2 év erősödése pedig zárta.
Szemléletes az is, ha az árakat 2019 januári bázison nézzük: Magyarországon az árak ennyi idő alatt 71 százalékkal emelkedtek, Horvátországban pedig 34 százalékkal.
Nem csak az üzemanyagok, hanem a vendéglátás árai is közeledtek egymáshoz. Itthon 87 százalékkal, Horvátországban 53 százalékkal emelkedtek az árak az elmúlt bő 5 évben, amely szintén azt eredményezte, hogy nem kell különösen mélyen a zsebünkbe nyúlnunk egy horvát étteremben. Persze a turisztikailag frekventált helyek drágábbak, de ebben az esetben a balatoni árakat kell figyelembe venni.
Krk sziget Vrbnik nevű városában egy közepesen elegáns - tehát a strandéttermek szintje fölött álló étteremben - három ember számlája egy kicsivel haladta csak meg a 80 eurót, főétellel, italokkal, desszertekkel és egy pohárral a ház borával. Ez fejenként alig több, mint 10 ezer forint. A strandokon 8-12 eurót kérnek egy 32-es pizzáért.
A fagylaltok árai egy kicsivel magasabbak a magyarnál 1,5-2,5 euró (585-970) forint, de jellemzően nagyobb gombócokat adnak és sok helyen olyan "kiegészítőket" adnak ingyen amelyért Magyarországon külön pénzt számolnak fel.
Ha az ember betér egy helyi szupermarketbe, akkor is az az érzése támad, hogy olcsóbban kijön, mintha itthon vásárolna. Ezen nincs miért csodálkozni, ha ránézünk az alábbi grafikonra, amely a korábbiakhoz hasonlóan szintén 2019 eleji bázison veti össze az élelmiszerárakat.
Pár jellemző termék
A Barilla tésztákkal kapcsolatban az olaszországi árakra szoktak rácsodálkozni a magyarok, de a horvátoknál is lehet kapni 1 kg-os kiszerelésű fusilli tészát 3,66 euróért, vagyis 1430 forintért. Itthon ezért 1900 forintot kell jelenleg fizetni a nagyobb kereskedőkénél és a fél kilós kiszerelés ára is 1000 forint felett alakul. A penne ennél kicsivel olcsóbb itthon, de az általunk látogatott Plodine áraival így sem tud versenyezni.
Nem mondható drágának a paprika sem, amelyből fél kilót kevesebb mint 350 forintért meg lehet venni, amellyel - a GVH árfigyelője szerint - nem sok hazai termék tud versenyezni. A gyümölcsöknél a nektarin ára volt megdöbbentően alacsony több üzletben is, 450-470 forint között kilónként, amelynél itthon még a lédig gyümölcsök ára is magasabb.
A 2,8 százalékos nem laktózmentes UHT tej - amely itthon éppen kifelé jön az árstop okozta sokkból - szintén nem kerül többe mint itthon a legolcsóbb, sajátmárkás versenyzők, ez 70 centet, vagyis 270 forintot jelent. Az árfigyelő szerint ma ennél kevesebbért nem lehet itthon sem ilyen tejet kapni.
A horvát péksütemények is jóval drágábbak voltak mint a magyar évekkel ezelőtt, most baguettek, cibatták kaphatók 1 euró alatt, amely szintén rendkívül versenyképes a magyar árakkal.
A legolcsóbb edami és gouda sajtok kilónkénti ára a magyar diszkontok árait hozza, ez 4000-4500 forint közötti összeget jelent.
Összességében tehát úgy tűnik, hogy az elmúlt évek ár- és árfolyamváltozásainak eredőjeként ma már egy horvát utazásnál nem kell több mindent magunkkal vinnünk, mint ami magára az útra kell, egészen nyugodtan meg lehet állni bevásárolni egy helyi szupermarketben vagy diszkontban. Az természetesen Horvátországra is igaz, hogy a kisebb üzletek drágábbak, de tudatosan vásárolva sokat lehet spórolni. Például a hiányzó strandkellékeket is érdemes felkutatni egy nagyobb boltban, akciósan ki lehet fogni 9-10 eurós gumimatracokat is. Emellett el lehet felejteni, hogy az utolsó magyar kúthoz szervezzük a tankolást és nem kell tartani attól sem, ha egy magasabb kategóriájú étterembe ülnénk be vacsorázni.
Címlapkép forrása: Portfolio
