Korábbi írásomban jeleztem, hogy a gazdaság szenved a magas kamatszinttől, amely gátolja a gazdasági kilábalás és növekedés beindulását és a leszakadás veszélyét hordozza. Jelen cikkemben azt járom körül, hogy a gazdasági egyensúly szempontjából indokolt lehet-e jelentősebb lazítás, vagyis lehetséges-e a kamatszint ütemesebb csökkentése anélkül, hogy veszélybe sodornánk az infláció csökkenését.
Hónapok óta tart Magyarországon az infláció intenzív, széles körű és tartós csökkenése, a fogyasztói árak növekedése már nem haladja meg a térség átlagos szintjét. Az egy éven át tartó recesszió is már a múlté és külső egyensúlyi mutatóink is javuló tendenciát mutatnak, így megkezdődhet a kilábalás és az egészséges növekedés. Ehhez azonban a hitelpiac mielőbbi normalizálódására is szükség van!
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A kkv-szektor zsugorodósa mellett azonban nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ír a helyzetről.
A magyarországi vállalatok alapvetően nem azért emelték az áraikat, hogy még több haszonra tehessenek szert, hanem azért, hogy az egymást követő válságokban talpon tudjanak maradni. Látni kell azt is, hogy a hazai cégek – a mikro-, kis- és középvállalkozások százezrei és a legtöbb közepes- és nagyvállalat - jövedelmezősége valószínűleg nem nőtt jobban sem a korábbi időszakokhoz képest, sem az európai átlagos értékekkel összehasonlítva, sőt, sok esetben ezek alatt maradhatott. Ami viszont nőtt Magyarországon, az a bruttó működési eredmény, ám ez a statisztikai adat önmagában nagyon keveset árul el a vállalati profitoktól, vagy tulajdonosaik hasznáról. A profitinfláció rémének alaptalan emlegetése és hamis hangulatkeltés helyett a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) az a válasza, hogy érdemes felelősen és szakmai alapon megvizsgálni a vállalkozások helyzetét, hogy helyes döntések születhessenek az infláció kezeléséhez, csökkentéséhez.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége bízik a gazdasági kormányzat intézkedéseiben. Elfogadjuk, hogy össztársadalmi érdek az üzemanyagok árának maximálása és az élelmiszerár-stop bevezetése egyes alapvetőnek ítélt élelmiszerek esetében. Azt is tudomásul tudjuk venni, hogy a három hónapos üzemanyagár-befagyasztás további három hónapra történő meghosszabbítása is a magyar társadalom érdekében történik.
A várva-várt gazdasági újraindulás és a járványban elgyötört magyar társadalom felrázásának lendülete idén magával ragadta a bértárgyalások megszokott rendszerét is. A legkisebb kötelező bér konkrét mértékéről már a nyár folyamán széles körű társadalmi egyeztetés folyt és ennek - a nemzeti konzultációnak - az eredményei a napokban váltak ismertté: a válaszadók elsöprő többségének véleménye alapján Magyarország megerősítését a minimálbér megemelésével kell kezdeni, konkrétan 200 ezer forintra kell azt emelni!