Az orosz-ukrán háború uniós és tagállami szinten is felerősítette az energiafüggetlenedési törekvéseket, amelynek a biogáz is kulcsszereplője lehet. Hatékonyabb kihasználásához, a termelési kapacitások hazai növeléséhez ugyanakkor a befektetőknek és a piacnak egy stabil, egységes és kiszámítható jogszabályi környezetre, valamint a származási garancia uniós jogszabályokban már előírt kiterjesztésére lenne szükség.
Március eleje óta reneszánszát éli a stagfláció témaköre. Mindenki azt találgatja, hogy vajon látunk-e recessziót magas inflációval kombinálva. Eközben azonban némi gazdaságtörténeti kutatás alapján több szempont is jelzi, hogy nem feltétlenül az 1970-es évekkel kellene párhuzamot vonnunk. A mai gazdasági körülmények sokkal inkább hasonlítanak az 1940-es években látottakra. Némi szerencsével pedig most elkerülhető lehet az akkor látott fellendülés-visszaesés hullámvasútja.
A megváltozott kötvénypiaci környezetben, az inflációs nyomás és háború közepette érdekes folyamatok zajlanak a részvénypiacon. Nem sok szektorban van jelen a bika, és ahol ott is van, ott is elég erős a medveszag.
Egyre több tőkeerős, technológiailag fejlett kis- és középvállalkozást tud felmutatni a magyar ipar, ha ez a kör benyelné a megnövekedett terheket, éppen azt a versenyképességi előnyt élné fel pár hónap alatt, amiért hosszú éveken át dolgozott meg hatékony működéssel, saját termékkel, exporttal. Ágazati szintű közös gondolkodásra van szükség az energiaválság és a nyersanyaghiány korszakában, különben egymást érik a bedőlések.
Szokásos módon a nagybankok negyedéves riportjaival indul el a héten a jelentési szezon az Egyesült Államokban, azonban úgy tűnik, túl sok pozitívumra nem számíthatnak a piaci szereplők. Az S&P 500 index esetén az elemzők jelentős lassulásra, jóval a nominális GDP-bővülés alatti profitnövekedésre, azaz szűkülő marginokra számítanak, ez alól érthető módon az energiaszektor lehet kivétel.
Oroszország Ukrajna elleni átfogó inváziójának megindítása óta eltelt hónapban az EU-tagországok több mint 22 milliárd eurót fizettek a Putyin-rezsimnek fosszilis energiahordozókért. A nyugati hatalmak szankciókat vetettek ki az orosz központi bankra, és befagyasztották a tartalékait. Putyin pedig most azt követeli, hogy a gázért rubelben fizessenek, amit a nyugati fogyasztóknak devizáért kell megvásárolniuk. A Kreml nyíltan megpróbálja a Gazpromot a központi bank helyére tenni, miközben nyíltan zsarolja az EU-t, és megmutatja, hogy Vlagyimir Putyin rezsimjének túlélése mennyire függ a fosszilis energiahordozók exportjától.
A magyar munkaerőpiac immár évek óta folytat reménytelennek látszó küzdelmet a munkaerőhiánnyal. Sok munkaadó már fel is adta azt a törekvést, hogy ezen a piacon megfelelő jelölteket találjon, miközben továbbra is százezrek vannak, akik hosszú ideje a szándékaik ellenére sem találnak megfelelő munkahelyet maguknak. Talán egy kis szemléletformálás sokat segítene, mert - ahogy mondani szokás – gyakran nem látjuk a fától az erdőt.
Az Ukrajna ellen indított brutális orosz invázió miatt bevezetett szankciók közvetlen folyományaként rég nem látott szintre esett vissza a Nyugat és Oroszország közötti külkereskedelem. Bár a szankciók az energiahordozókat nem érintik, az ellátási bizonytalanságok miatt jelentős áremelkedés ment végbe a világpiacokon az egyébként sem alacsony év végi árakhoz képest is. Milyen ágazatokat érinthet itthon a külkereskedelmi kapcsolatok megtörése? Mit okozhat az energiaárak robbanása a magyar gazdaságban? Elemzésünkben ezen kérdéseknek járunk utána.
Akár bevallják azt, akár nem, a pedagógusok ellenállásának 2021-ben elindult második hullámát nem csupán a befagyott és elértéktelenedett bérek és a soha nem látott magaslatokba emelkedett munkaterhelés fűtötte, de az a remény is, hogy egy esetleges politikai fordulat oktatáspolitikai fordulatot is maga után hozhat. A Fidesz kiütéses választási győzelme után a második ok elenyészett, az első viszont velünk maradt. Érdemes átgondolni, hogy az új helyzetben mekkora mozgástere van a kormánynak és a pedagógus tiltakozó mozgalom szereplőinek.
Az infláció minden nap megjelenik a hírekben, és a válság szó is egyre gyakrabban tűnik fel. De miképp kezeli a bankrendszer a válságot? Tovább mélyíti, mint 2008-ban, vagy abból okulva más eszközökhöz nyúl? A kérdésekre még nem látjuk az összes választ, de az biztos, hogy nem kis tennivaló vár a bankrendszerre.
A politikai főhatalomról szóló országgyűlési választással új kormány alakul. Ezzel új szakasz nyílik, nyílhat a társadalompolitikai és gazdaságpolitikai döntéshozatalban. E sorok írásakor még nem tudtam, hogy a választások nyomán milyen lesz a parlamenti mandátumok megoszlása. Ami a kormánypolitikát illeti, urnazárás előtt még lehetett ízlelgetni a különféle változatokat, ezúttal egyet kivéve: „folytatjuk”. A gazdaság-, társadalom- és külpolitika ugyanis nem folytatható, 2022 tavaszán helyzet van.
A márciusi részvénypiaci száguldás az egyedi részvények világában is megtette a hatását. A Tesla opciók újra virágoznak, ami nagyon sok lakossági szereplőnek biztosított kiváló profitokat az elmúlt napokban. Ez pedig egyfajta finanszírozó effektusként újra beindította a héten a mémrészvényvonatot.
Alaposan aláásta a korábbi vezetői gyakorlatot, a „mi így szoktuk” hozzáállást a Covid: az online, illetve a hibrid környezetben sok korábbi vezető elvérzett. Ami hatékony volt a közvetlen érintkezések konszolidált, kiszámítható világában, erejét és hatását vesztette az online és hibrid univerzumban, a Covid óta jóval kiszámíthatatlanabb működési környezetben, amikor ráadásul egy éppen zajló háború még nagyobb bizonytalanságot visz a rendszerbe. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy az új, gyorsan változó körülmények között, mely vezetői kompetenciák veszíttették el a jelentőségüket, az erejüket, és melyek lettek fontosak, időszerűek, hatásosak. Mitől jó ma egy vezető, és lehet-e egy, a korábbi viszonyok között szocializálódott vezetőből az új helyzetben is irányító ember?
Oroszország Ukrajna elleni pusztító inváziója a világ érdeklődésének a középpontjába került. Miközben a közvélemény jogosan az emberi veszteségekre és szenvedésre fókuszál, a válság rávilágított arra, hogy véget kell vetni az orosz olajtól és földgáztól való függésnek. Ennek eléréséhez pragmatikusnak kell lennünk, és ésszerű alternatívákba kell fektetnünk, nem pedig vágyálmokat kergetnünk a megújuló energiáról.
Az orosz-ukrán háború kitörése – csak úgy, mint két éve a koronavírus-járvány kitörése és globális elterjedése – alapjaiban írhatja át az eddigi forgatókönyveket. Még indokoltnak tűnik a feltételes mód használata, hiszen meglehetősen keveset lehet tudni a fegyveres konfliktus pontosabb időbeli elnyúlásáról, a hétről-hétre bővülő szankciók köréről, valamint az esetlegesen fennmaradó kereskedelmi korlátokról és ezekkel együtt a gazdasági kihatásokról. Nagyjából napról-napra változnak az előrejelzések, egyelőre a sivatagban számolgatjuk a homokszemeket. Hazánk adottságai, a földrajzi közelség és a gazdasági relációk révén közvetlen és közvetett módon érintenek minket a kihatások, melyek közül az inflatorikus és a reálgazdasági csatornákat veszem górcső alá.
A 2011-es oktatási törvényalkotási dömping egyik alapvető oktatáspolitikai referenciája a „gazdaság igényeire” való hivatkozás volt. A munkaalapú társadalom modelljében nehéz volt szétválasztani a politikai propagandát és a gazdaságpolitikai stratégiákat, mert nagyjából ugyanazt a nyelvezet használták. Mindenesetre van némi alapja annak, hogy az lényegében régóta idejétmúlt gazdaságelméletek, korrupciót szolgáló hatalmi törekvések és bizonyos vállalkozói csoportok rövid távú érdekeinek kissé inkoherens keveredéséből áll össze. Erről is írok a napokban a Noran Libro gondozásában megjelenő, Közoktatás és politika. Magyarország 2010-2022 című könyvemben, amelyből most a Portfolio olvasói megismerhetnek néhány, a gazdaságpolitika és az oktatáspolitika összefüggéséről szóló részt.
Az EU/EGT tagállamok nyugdíjrendszereiben bevált automatikus korrekciós és kiegyenlítő megoldások ismerete nélkülözhetetlen bármely lehetséges magyar nyugdíjreformhoz. Amire egyébként a választások eredményétől függetlenül mielőbb szükség lesz, mert a magánnyugdíjpénztárak 2010-es visszaállamosítása - azaz a megreformált nyugdíjrendszer reformmentesítése -, a 2011-es radikális szigorítások, és általában a demográfiai osztalék aranykorának bealkonyulása után megint visszatérhetünk a kiindulópontra, és szembesülhetünk ugyanazokkal a rendszerszintű problémákkal, mint az 1990-es években. Eközben a nyugdíj-kiadások a 13. havi nyugdíj, a Nők40 és egyéb plusz juttatások, a finanszírozási kockázatok pedig a pandémia és az orosz-ukrán háború következtében nagyságrendekkel nőttek. Emiatt elengedhetetlen, hogy megismerjünk minden bevált - vagy legalábbis kipróbált - európai megoldást annak érdekében, hogy a magyar nyugdíjrendszer hosszú távon is fenntartható maradjon és minden érintett számára méltányosabb legyen.
Amikor egy hónappal ezelőtt Oroszország megtámadta Ukrajnát, a cancel culture villámgyorsan söpört végig vállalati szankciók formájában, az eltörléskultúra pedig rárúgta az ajtót a részvénypiacokra is. Az értékpapírok egy részénél egy újfajta kockázat jelent meg: az eltörlés kockázata.
Szerdán több mint három év után először kamatot emelt a Fed, az amerikai jegybank ezzel egyidőben hat további 25 bázispontos szigorítást vetített előre az év végéig. Kérdés, hogy ezzel sikerülhet-e leszorítani az inflációt, vagy olyan mértékben visszavetik a gazdaságot, hogy a recesszió hozza el a deflációt 2023-ban.
Március 7-én jelent meg az a véleményem, hogy az erősen megváltozott gazdasági környezett miatt a hazai lakásárak az év közepétől 3-5%-os csökkenést szenvedhetnek el. A reakció gyors volt: „az ingatlanárak inflációs környezetben definíciószerűen nem tudnak csökkenni…"; „hogyan csökkenhetnének a lakásárak, ha masszívan emelkednek az építőanyag költségek...". 7 év Európa-bajnok áremelkedését követően valóban nehéz elhinni, hogy az árak csökkenni is tudnak. Jelen írásomban a véleményem számszerű alátámasztása következik konkrét, múltbeli statisztikákkal.
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az ügyfeleim gyakran kérdezik tőlem, hogy mi a legjobb befektetés. Ez a kérdés mindig elszomorít, hiszen azt kell...
A rövidesen, egészen pontosan 2024. augusztus 1-én hatályba lépő (és utána több lépcsőben alkalmazandóvá váló)...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
