Miután idén lezárult a nyugdíjkorhatár hosszú évekig tartó emelése Magyarországon, érdemes végiggondolni, hogy mennyire fenntarthatók a jelenlegi rendszerek. Cikkem első részében bemutatom, hogy miért recseg-ropog a több mint 100 éves múltra visszatekintő rendszer.
Szeptemberben és októberben is 20 százalék fölött volt infláció és a következő hónapokban még szinte biztosan tovább emelkedik. Nagyon valószínű, hogy az előttünk álló fél évben 20 százalék fölött marad az infláció Magyarországon. De mi lesz azután? Beragad magas szinten vagy gyorsan csökkenni kezd? Előbbire már több példa is volt korábban, az utóbbi pedig a hivatalos (kormányzati és jegybanki) narratíva. Ahhoz, hogy választ kapjunk erre a kérdésre, érdemes megvizsgálni a jelenlegi infláció természetét, választ keresni arra, hogy milyen szerepet játszanak benne a külső és a belső tényezők, ezekkel kapcsolatban milyen várakozásaink lehetnek, és hogy mit mond a magas inflációs időszakok természetéről a fenti összefüggésekben a tudomány? A rossz hír az, hogy a hatékony inflációcsökkentés nem jár áldozatok nélkül, annak az útja a gazdasági növekedés és az életszínvonal visszaesésén visz keresztül. De ki bólintana rá önként erre? Ahogyan Oliver Hazard Perry amerikai tengerésztiszt mondta az 1813-as Erie-tavi csata során: találkoztunk az ellenséggel, és mi magunk vagyok azok…
A háborút követő újjáépítések sikerességének legfőbb előfeltétele, hogy ne csak megszűnjenek a harcok, hanem igazságos és tartós béke szülessen. Ettől ma még messze van Ukrajna. Mégsem korai már most készülni arra az időszakra, amikor az agresszió-sújtotta ország szilárd határok között, biztonságban kezdhet új szakaszt: megindulhat a gazdasági károk felszámolása és egyben egy új fejlődési pályára való ráállás. Az idő drága: milliók várnak türelmetlenül arra, hogy hazájukba, lakóhelyükre visszatérhessenek, ott tisztes megélhetéshez jussanak. Ezért úgy kell az újjáépítés tervezési folyamatát megkonstruálni, hogy bár még folyik a háború, kérdőjelek övezik a remélt béke kritikusan fontos vonatkozásait, mégis folyjon előkészítő munka a háború utáni viszonyok prognosztizálására, a későbbi lehetőségek felbecslésére. Már megindult a károk, veszteségek felmérése és elemzése, több szinten dolgoznak a helyreállítási tervek keretein; mégsem felesleges végiggondolni a korábban szerzett tapasztalatokat.
Gigantikus présben a helyhatóságok. Százmilliárdos tehertől szabadulnának a városok. Mentőöv a fuldokló településeknek. Ismerősen csenghetnek ezek és ehhez kapcsolódó híradások az elmúlt időszakból: a jelenlegi rezsiválság jelentősen megnövelheti az energiával kapcsolatos kiadásokat, pedig a koronavírus járvány már a bevételi oldalról (is) érzékenyen érintette helyi költségvetéseket. A fenti szalagcímek azonban nem most, hanem több mint tíz éve jelentek meg a sajtóban, amikor az önkormányzatoknak az adósságszolgálati terhek okoztak fejfájást. Ugyan a két jelenség eltérő eredetű, az önkormányzati gazdálkodásra gyakorolt hatása ugyanaz: valahogy meg kell teremteni a növekvő kiadások fedezetét. Erre azonban tíz éve végül nem volt szükség, mivel a központi kormányzat átvállalta az önkormányzatok adósságait és az azzal járó kötelezettségeket. Kérdés, hogy ezt a lépést a rezsiválság során mikor és milyen mértékben hajlandó ugyanezt megtenni.
Egész évben a medvéé volt a főszerep, viszont az elmúlt egy hónapban beindulhatott egy fordulat a részvénypiacokon. Ugyan még mindig kemény kétszámjegyű csökkenés figyelhető meg az indexek idei évi teljesítményében, a Dow Jones ipari index, ami főleg a value részvényeket foglalja magába, már csak 10 százalékra van attól, hogy új csúcsot döntsön. A jelenlegi adatok lassulást mutatnak az amerikai gazdasági motorban, viszont még mindig elég erős az amerikai gazdaság, ahhoz, hogy elkerülje vagy csak kissebb mértékű recesszióba essen. Ezekért, illetve a cikkben bemutatott okok miatt, úgy gondolom, hogy a jelenlegi részvénypiaci rali nem csak egy szokásos medve piaci emelkedés, hanem akár a medve piaci esésnek a végét jelentheti.
Azzal, hogy itthon a fiskális politika árstopokat vezet be, illetve egyre több hagyományosan monetáris politikai területre lép be, félreárazások, arbitrázs lehetőségek keletkeznek. Magyarországon ennek a korát éljük, amit az élelmesek egyre jobban ki tudnak használni a többség kárára. Az Egyensúly Intézet vezető közgazdásza ezekre az alapvetően piaci logikát sértő pontokra hívja fel a figyelmet, amelyek ha hosszabb távon fennmaradnak, kiszámíthatatlanná és igazságtalanabbá teszik Magyarországot.
Rég nem kísérte akkora figyelem az amerikai elnök négyéves hivatali idejének felénél tartott kongresszusi választásokat, mint ezt a mostanit. Belpolitikai téren a demokraták szemében a „demokrácia jövője” forog kockán, a republikánusok szerint a „józan ész” létjogosultsága vagy száműzése a tét. A világ többi részét – leginkább Európát – azonban nem ez érdekli. Hanem hogy Ukrajna kétpárti támogatása – s ezáltal a háború egész dinamikája – mennyiben változna, ha a törvényhozásban többségbe kerülne a Republikánus Párt, azon belül pedig hangsúlyossá válna az eddigi „bármennyiért, bármeddig” háborús politikát kritizáló trumpista szárny. Valójában a választások nyomán számottevő elmozdulás e téren nem fenyeget, általában viszont ennél is nagyobb a „baj”: Amerika Ukrajna-politikája hamarosan változni fog, bármilyen arányban ül is a két párt a Kongresszusban. Legalábbis minden jel és logika efelé mutat.
Október 7-én Joe Biden aláírt egy új elnöki rendeletet az elektronikus kommunikáció nemzetbiztonsági célú megfigyelésének szabályairól, amellyel létrehozta többek között a Data Protection Review Court (DPRC), vagyis az Adatvédelmi Felülvizsgálati Bíróság nevű intézményt. Egy új felügyeleti szerv, a Polgáriszabadság-védelmi tisztviselő (Civil Liberties Protection Officer, CLPO) fogja először megvizsgálni a panaszokat, átvéve ezt a feladatot a jelenleg szinte hatalom nélküli ombudsman-tól. A cél, hogy ezzel elháruljon az akadály az európai személyes adatok USÁ-ba történő továbbítása elől, amelynek oka, hogy az amerikai és külföldi állampolgároknak nincsenek azonos jogai az amerikai nemzetbiztonsági célú megfigyeléssel szemben. Annak ellenére, hogy az Unió részéről fennáll a politikai akarat, hogy ezt a rendeletet elfogadják, mint amely megfelelő védelmet nyújt az európaiaknak, az adatvédelmi szakma szkeptikus.
Az amerikai harmadik negyedéves jelentési szezon a vége felé jár, miután eddig közel négyszáz cég tette közzé a negyedéves teljesítményét. Az eddigi jelentések alapján látható a lassulás a vállalatok teljesítményében, illetve egyre több cég számolt be nehézségekről. A legfontosabb jelentések már a hátunk mögött lehetnek, ami közül kiemelném a FAANG papírok jelentéseit. Az angol rövidítés a Meta, Apple, Amazon, Netflix és Alphabet cégeket vegyíti egybe, amelyek az elmúlt évtized bikapiaci ralijához nagymértékben hozzájárultak. A legnagyobb befektetési guruk szerint minden nagyobb bikapiaci rali után új vezetők tűnnek fel, amik a medve piac vége felé megmutatkoznak. Mivel most már közeledhetünk a piaci esés vége felé, úgy gondolom, hogy érdemes lehet eljátszani a gondolattal, hogy milyen szektorok lehetnek a következő emelkedő időszak sztárjai.
A nagy rendszerek megkerülésére, az egyéni megoldások keresésére vagyunk szocializálva. Lesz-e így valaha kiút a közoktatás csapdahelyzetéből?
A Kijevnek küldött dollármilliárdos fegyvercsomagok mögött késhegyre menő kereskedelmi-üzleti-ipari harc folyik a nyugati szövetségen belül. A tét óriási. Gazdaságilag messze meghaladja a mostanság repkedő pénzhegyeket, geopolitikai értelemben pedig jócskán túlmutat az Ukrajnában zajló eseményeken. Minden ellenkező híreszteléssel szemben ugyanis Európa stratégiai léte vagy nemléte Brüsszelben, a NATO- és EU-alkudozások során dől el, s nem az oroszok és ukránok között a Donyec-medencében. Utóbbi történések viszont katalizátorként hatnak a gyakran parttalannak tűnő transzatlanti és uniós egyeztetésekre. Ezekben a hónapokban kiderül, merre billen a mérleg a háttérben évtizedek óta a legtöbb feszültséget gerjesztő – politikailag legfajsúlyosabb – hadiipari területen.
Nemcsak Magyarországon, hanem az egész világon évtizedek óta nem látott infláció tapasztalható. Nálunk azonban kétszer olyan gyorsan nőnek az árak, mint az uniós átlag. Vagyis jól látható, hogy az árstopok nem tudják lefékezni az áremelkedést. Akkor mégis miért vezet be újabb hatósági árakat a kormány?
Az autó az egyik legdrágább fogyasztási cikk egy átlagos háztartás életében, így jól meg kell fontolni, hogy milyen járműre is költjük a pénzünket. Mindenkinek megvannak a személyes preferenciái és tapasztalatai az autókról, azonban egy áprilisi adatalapú empirikus kutatás rávilágít, hogy igazából mire érdemes figyelni.
A válasz természetesen: nem. Ennek azonban nem a tiltakozó mozgalmat kiváltó okok jellege vagy a tiltakozók törekvései mögött álló szándékok az okai, hanem a kialakult politikai és kormányzati rendszer természete.
A Snap, mint közösségi-médiavállalat eddig soha nem termelt nyereséget, és a tőzsdei pályafutása nagy részében komoly küzdelmet folytatott azért, hogy monetizálni tudja felhasználóit. Ez persze a pénzbőségben fürdőző tavalyi világrendben nem akadályozta meg a befektetői társadalmat abban, hogy 130 milliárd dollárig tornázza fel a cég piaci kapitalizációját. Aztán jött a Fed úthengere és az Apple-TikTok harapófogó…
"Az öregségi teljes nyugdíj legkisebb összege" kacifántos névre hallgató nyugdíjminimum összege 15 éve változatlanul 28 500 forint, ami szégyenletesen alacsony összeggé vált e másfél évtized folyamán, és a jelenlegi elszabadult infláció miatt teljesen elértéktelenedett. Ezzel az a lényegi probléma, hogy számtalan szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és hasonló ellátás feltételrendszerében és összegmeghatározásában szerepel a nyugdíjminimum, amelynek valójában nem lehetne semmilyen köze a nyugdíjrendszeren kívüli ellátásokhoz.
Miközben egyre több szálloda kerül a csőd szélére, még most is komoly mértékű étel-, víz- és energiapazarlás jellemzi a szektort. A hatékonyság javítása sok hotelt menthetne meg, miközben az iparág környezeti lábnyoma is kisebbé válhatna.
Minden válság új lehetőséget teremt azoknak, akik figyelnek. A 2022-es válság is valami egészen új, párját ritkító hozamalternatívát alakított ki: a hitelkamatok (egészen pontosan a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamatok) lényegesen alacsonyabbak a lakossági állampapírral elérhető kamatoknál. Minden 10 millió Ft hitelfelvétellel 1,4 millió Ft tiszta nyereséget érhetünk el 2 év és 4 hónap alatt. Mindehhez nincs másra szükségünk, mint egy tehermentes ingatlanra és igazolt jövedelemre.
Az elmúlt bő egy évben rendkívüli események sorának lehetünk szemtanúi. Ilyen a dollár drasztikus erősödése, a globálisan szigorodó monetáris politika és a turbulens nyersanyagpiaci helyzet. Habár az elmúlt hetek némi enyhülést hoztak az utóbbi téren, a makrogazdasági kilátásokat ez aligha javítja érdemben. Ennek elsődleges oka, hogy főleg a kínálati oldalon továbbra is számos akna rejtőzik.
Ha visszatekintünk egészen 1928-ig, az S&P 500 index átlagos októberi hozama 0,5 százalék körül alakult, valamint 60 százalékban pozitív hozamot produkált. Viszont, ha úgy kezdtük az októbert, hogy előtte a kilenc hónapos hozam mínusz 15 százalék vagy több volt, akkor az októberi hozamok átlagosan 3 százalékos pluszt mutattak, illetve a pozitív teljesítés aránya 80 százalék fölé emelkedett. Ha csak az idei hónap eddigi részét nézzük, akkor is azt látjuk, hogy az S&P 500 hozama pozitív annak ellenére, hogy egyre több cég közöl profit warningot, illetve a termelői árindex és a kiskereskedelmi adatok is rosszabbak lettek, mint azt az elemzők várták. Tehát felvetődik a kérdés, hogy egy racionális befektető hogyan pozícionálja magát a jelenlegi környezetben?
Most publikált nemzetközi tudományos cikkünkben a világon elsőként vizsgáljuk meg, mi a közvélekedés a zöld jegybanki...
Az élettársi életközösség megszűnésekor is felmerül az igény az élettársi kapcsolat "jogi" lezárására,... 
Az év vége közeledtével egyre többeket foglalkoztathat az a gondolat, hogy mihez kezdjenek az önkéntes nyugdíjpénztári... 
Tegnap eladtam az összes T. Rowe Price részvényemet 122,075 dolláron, egy hónap alatt ment 7,18%-ot. Ha várok...
Kormányzati tényezők és a szellemi hátterük köreiben rendszeressé vált a magyar gazdaság nehézségei legfőbb...
A közelmúltban kihirdetésre került az új termékfelelősségi irányelv (2024/2853 irányelv), amely megújítja,...
Együtt sír, együtt nevet a kereskedő és a lakosság.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
