Fellner Zita vezető közgazdasági elemző a jelentés fő üzeneteiként az MNB szerdai sajtótájékoztatóján ismertette:
- a hazai bankrendszer továbbra is stabil, több olyan kockázat is mérséklődött, amelyet az előző jelentésen azonosítottak,
- a bankok sajáttőke-arányos megtérülését (ROE) volatilis és egyedi tételek is mozgatták, ezek kiszűrésével a bankszektor jövedelmezősége 2023 végén érhette el a csúcspontját,
- a bankok sokkellenálló-képességet a kiugróan magas jövedelmezőség, a bőséges likviditás, a megfelelő tőkeellátottság és a hitelportfóliók jó minősége is erősíti,
- a globális trendekhez hasonlóan a hazai kereskedelmiingatlan-hitelezéssel kapcsolatos kockázatokra továbbra is kiemelt figyelmet kell azonban fordítani,
- a hitelpiacot kettősség jellemzi: a háztartási hitelezés jelentősen élénkült, a vállalati hiteldinamika a visszafogott hitelkereslet miatt tovább lassult az elmúlt fél évben,
- a bankrendszer hitelezési kapacitásai ugyanakkor bőségesek, hitelkínálati korlátok nincsenek, tehát a vállalati hitelezés dinamikájának a visszaesését keresleti tényezők okozzák,
- az MNB stressztesztje alapján a bankszektor egy súlyos sokk bekövetkezése esetén is teljesítené a likviditási- és a tőkemegfelelésre vonatkozó szabályozói követelményeket.
A bankrendszer kockázataiként négy fontos tényezőt azonosított a jegybank, ezekre az alábbiakban részletesebben is kitérünk:
- Kereskedelmiingatlanfedezetek értékelése,
- Visszafogott beruházási aktivitás és hitelkereslet,
- A volatilis és egyedi tételektől szűrt, „core” jövedelmezőség várható csökkenése,
- A lakáshitelpiacon megfigyelhető alacsony kamatfelár.
Csökkenő kockázatok
Az előző jelentésben megfogalmazott kockázatok közül kiemelték, hogy
- a jelzáloghitelek 2022-ben bevezetett és jelen állás szerint 2024 végéig élő kamatstopjából származó kockázat mérséklődött a csökkenő kamatkörnyezetnek köszönhetően, és a medián törlesztőrészlet-emelkedés az intézkedés kivezetése esetén mindössze havi 5 ezer forint lenne, a sérülékenynek tekinthető hitelállomány pedig a teljes jelzáloghitel-állományon belül mindössze 2 százalék,
- bár a 2019-ben felvett babaváró hitelek 15-25 százaléka esetében nem született gyermek a határidőre, a kormány két évvel kitolta a gyermekvállalás határidejét a 2021 közepe előtt babavárót felvevő házaspárok számára, így ez a kockázat egyelőre nem realizálódik.
Jövedelmezőség
Az idei első félévben kimagasló, 934 milliárd forintos adózott eredményt ért el a bankszektor, ez 26%-os sajáttőke-arányos megtérülést jelent. Az osztalékbevételektől és a különadóktól eltekintve ez 720 milliárd forint volt, ami 22,1%-ot jelent, és kisebb a 2023 véginél. Az MNB-vel szembeni kamateredmény csökkent, az egyéb szektorokkal szembeni viszont nőtt.
Portfólióminőség
A nem teljesítő hitelek aránya (NPL-ráta) a háztartási szegmensben tovább csökkent (2,3%-ra), a vállalatoknál stagnált (3,8%-on) az első félévben. A kereskedelmi ingatlanok piacán azonban 2022 óta tart a leértékelődés, ezek fedezetként kapcsolódnak a bankrendszerhez. 2023-ban még a magyar bankok tipikusan felfelé módosították e fedezetek értékét, vagyis szembementek a piaci folyamatokkal, 2024-ben azonban nem folytatódott ez a felértékelési tendencia. Év közepén a kereskedelmi ingatlan hitelek 3,7%-a volt nem teljesítő, a szállodák esetében a legmagasabb (11%), a kiskereskedelemben a legalacsonyabb (0%) aránnyal. A projekthitelállomány 2008-as válság idején még a bankok szavatoló tőkéjének a 73%-át tette ki, ma már csak 37%-ot, ez alapján moderáltnak nevezhető a bankrendszer kitettsége.
Likviditási helyzet
A bankok likviditási helyzetét az MNB robusztusnak értékelte, az operatív likviditási tartalék (OLT) megközelítette a 21 ezer milliárd forintot, a likviditásfedezeti ráta (LCR) pedig 177%-os értékével bőségesen meghaladja a szabályozói 100%-ot. A bankok jövő évi likviditási folyamatait befolyásolja, hogy a Covid idején a bankok jegybanktól kapott fedezett hiteléből 2025 márciusa és 2026 júliusa között 2600 milliárd forint jár le. Ezen időszak alatt 3000 milliárd forintnyi állampapír-lejáratból és 5800 milliárd forintnyi többlettartalékból tudják kigazdálkodni a visszafizetést a bankok. A szektorszintű LCR-re nem lesz jelentős hatása a lejáró hiteleknek – állapította meg a jegybank.
Tőkehelyzet
A bankszektor tőkehelyzete erős, ezt mutatja az év közepére mérséklődő, de még mindig 19,6%-on álló teljes tőkemegfelelési mutató (TMM), valamint a magas, 1970 milliárd forintos szabad tőkepuffer. 2024 és 2025 folyamán ugyan összességében nő a bankok tőkekövetelménye, de még ezek figyelembevételével is 1500 milliárd forint feletti a bankszektor szabad tőkepuffere.
Stresszteszt
A likviditási stresszteszt alapján a stressz forgatókönyv esetén is 5000 milliárd forintot meghaladó likviditási többlete lenne a bankszektornak, és még a likviditáshiánnyal szembesülő bankoknak is mindössze 10 milliárd forintnyi likviditáshiánya állna elő. A stresszpályákon a tőkemegfelelés is rendben lenne: 20% körül alakulna mindkét figyelembe vett stresszpályán a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója, és az egyik pályán 57, a másikon 2 milliárd forintos pótlólagos tőkeigény keletkezne mindösszesen.
Vállalati hitelezés
Mindössze 3,2%-kal nőtt szeptember végéig egy év alatt a vállalati hitelállomány, ez belesimul a nemzetközi trendbe, és leginkább a nagyvállalatoknak köszönhető, a kkv-knál ugyanis mindössze 0,7% volt az éves növekedés. Mivel kínálati korlát nincs és a monetáris kondíciók kedvezőek, a keresletet érdemes vizsgálni, ami kettősséget mutat immár 2-2,5 éve: a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt növekszik, a forinthitelek és a hosszú lejáratú hitelek iránti viszont csökken. A beruházási hitelek iránti keresletben mindezidáig elmaradt a bankok által várt fordulat, sőt, tovább romolhat irántuk a kereslet. 2024-ben mindössze 3%-kal növekedhet a vállalati hitelállomány, jövőre már erősödhet a dimanika.
Lakossági hitelezés
A hitelkondíciók kedvezőbbé válása, a bérdinamika és a foglalkoztatás javulása a fogyasztósi bizalom mellett a hitelállományra is kedvezően hat. Mind az új ügyfelek száma, mind az átlagos hitelösszeg nő, a lakáshitelezés volumene így 2,5-szeresére emelkedett. A CSOK Plusz a 2024 első felében a teljes lakáshitel-kibocsátás 22%-át tette ki, és egyre kevésbé jellemző, hogy a támogatott hitelt felvevők piaci hitellel egészítik azt ki. 2024 egészére 9%-os lakossági hitelállomány-növekedést vár az MNB, ezt emelheti a nemrég bejelentett munkáshitel is.
CSOK Plusz
2025. januárjától augusztus végéig, vagyis fennállásának első nyolc hónapjában 7400 CSOK Plusz-szerződést kötöttek a háztartások 200 milliárd forint értékben, a szerződések kétharmada gyermektelen igénylőhöz kapcsolódott. A vállalt gyermekek száma 55% esetében egy, 41% esetében kettő, 4% esetében három. Az átlagos jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) a piaci lakáshitelek 32%-ával szemben a CSOK Plusznál 34%, az átlagos hitelfedezeti mutató (HFM) pedig a piaci hitelek 51%-ával szemben 63%, ez nem kockázatos pénzügyi stabilitási szempontból.
Lakáspiaci aktivitás
A második negyedéves statisztikák alapján a lakástranzakciók száma 32%-kal, a lakásvásárlási céllal hitelt felvevőké 84%-kal emelkedett, így a hitelfelvétel segítségével megvalósuló adásvételek aránya 27%-ról 37%-a emelkedett, utóbbi belesimul az előző évek átlagába. A jövőbeni aktivitást az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítások 2025-ös lakáscélú felhasználhatóságának a bevezetése támogathatja, a kormány várakozása szerint 300 milliárd forint áramolhat így a lakáspiacra. A nagyobb lakáspiaci kereslettel rendelkező 41 év alatti fiatalok aránya és megtakarítási állománya azonban viszonylag alacsony. Az eloszlás alapján magas lehet a hitelkiváltások és a felújítások aránya a célok között.
A lakáspiacot támogathatják jövőre az állampapírokból kiáramló források is (összesen mintegy 3000 milliárd forint, ennek a 20-25%-a mehet nagyobb összegű célokra, köztük elsősorban lakáscélokra), ez a lakásárak emelkedése és a lakásvásárlás elérhetőségének a romlása irányába hat.
A 2023 októbere és 2024 júniusa között elérhető THM-plafonról is szó volt a sajtótájékoztatón: az intézkedés növelte a kamatcsökkenés mértékét (átlagosan 1,2 százalékponttal vitte lejjebb a THM értékét a jegybank becslései szerint), magasabb kockázatú ügyfelek nem szorultak ki a piacról, ugyanakkor szűkült a bankok kockázatalapú árazásának a lehetősége.
Címlapkép forrása: Shutterstock
