On the other hand

Vihar előtti csend a cégeknél: hatalmas a tét a devizapiacon, luxus lett hibázni

Vihar előtti csend a cégeknél: hatalmas a tét a devizapiacon, luxus lett hibázni

A devizapiacon az árfolyamok jönnek-mennek, mint a villamos. A devizapiacok nem hatékony piacok, itt a fegyverek békeidőben sem pihennek. A jövő az árfolyamkockázatok növekedését hozza majd el, a változások iránya pedig egyértelműen egy többféle devizát használó globalizált világ lesz. A devizás cégeknek fel kell nőniük az árfolyamkockázat-kezeléssel kapcsolatos feladatok megoldásához, és rohamtempóban kéne fejleszteni a területet, mert az eurót nálunk belátható időn belül nem vezetik be. A devizapiacon nincs szabott ár, alkudni kell, mint a zsibpiacon, mert az alku az érett vételi kedv jele. Tapasztalat, hogy már az átvilágítást követően jelentős pénzügyi eredményjavulásra lehet számítani, mert egy-egy téves beidegződés könnyedén korrigálhatóvá válik.

Válságban a turizmus - Létezik túlélési stratégia?

Válságban a turizmus - Létezik túlélési stratégia?

A szakértők és a szolgáltatók közül azon senki sem vitatkozik, hogy baj lesz, legfeljebb azon, hogy mekkora. A helyzet kritikus és a következő hónapok nagyobb kihívás elé állíthatják a turisztikai szereplőket, mint 2020-ban a világjárvány. Ugyanakkor ez nem azt jelenti, hogy be kell, vagy hogy mindenki be fog zárni.

A félvezetőké a jövő?

A félvezetőké a jövő?

A modern élet elengedhetetlen tartozékaivá váltak a félvezetők, azaz semiconductorok az elmúlt évtizedekben. Ez a függőség pedig csak erősödni fog a következő években, ahogy a technológia egyre inkább átszövi az életünk minden szegmensét. Vajon befektetőként hogyan viszonyuljunk az iparágban tevékenykedő cégekhez? Részvény befektetőként érdemes a portfólió egy részét félvezetőket gyártó és forgalmazó cégekbe allokálni?

Az EU halovány katonai magamutogatása az ukrajnai háborúban

Az EU halovány katonai magamutogatása az ukrajnai háborúban

Csaknem húsz évvel ezelőtt, az EU történetének első, méretben-ambícióban csekélyke, ámde úton-útfélen uniós jelképekkel teletűzdelt katonai műveletét nézve a BBC tudósítója kajánul megjegyezte: a misszió láthatóan jóval fontosabb az Európai Uniónak, mint Macedóniának, melynek segíteni igyekezne. Az azóta eltelt két évtized során folyton bebizonyosodott az uniós védelempolitika alapvetően öncélú jellege. Az operettkatonáskodások és az egymás hegyén-hátán burjánzó fegyverkezési „mechanizmusok” legalább annyira az EU politikai létezésének fitogtatását célozzák, mint bármi lényegi – stratégiai értelemben előremutató – változást. Ugyanez a helyzet most „az Ukrajnának nyújtott EU-támogatás” című listán szereplő két katonai természetű lépéssel: a közösen finanszírozott fegyverszállításokkal, illetve a tengernyi huzavona után immár hivatalosan is „készülőben levő” katonai kiképző misszió tervével.

Tökéletes vihar csapott le az autópiacra

Tökéletes vihar csapott le az autópiacra

Az utóbbi időben számos kihívással szembesült a járműipar: a technológiaváltás és a COVID-járvány következtében akadozó ellátási láncok egyaránt nehezítették a terepet, a legutóbbi csapás pedig a benzin és gázolaj árának jelentős növekedése volt. Hogyan hat mindez az autószektorra és a lakossági gépjárműhasználati szokásokra?

Mi van, ha a Fednek nagyon is érdekében áll a magas infláció?

Mi van, ha a Fednek nagyon is érdekében áll a magas infláció?

Paul Volcker neve – főleg a Fed döntéshozói részéről - egyre gyakrabban kerül említésre manapság. Ám míg az 1979 és 1987 között regnáló Fed-elnök extramagas kamatlábakkal felülről harapott rá az alacsonyabb szinten lévő inflációra, addig napjainkban a fent lévő inflációt „ugatja” alulról a Fed jelentős időbeli csúszással emelt kamatszintjeivel.

Elszabadult infláció mellett lehet-e méltányos a nyugdíjemelés?

Elszabadult infláció mellett lehet-e méltányos a nyugdíjemelés?

Az elszabaduló infláció miatt a havi nyugdíjemelésre történő átállás a veszélyhelyzet tartamára megoldhatná a késleltetett kiegészítések miatt az egész nyugdíjas társadalmat érintő méltánytalanságot, de emellett a nyugdíjmegállapítás éve szerinti valorizációs korrekciót és a nyugdíj összegétől függő sávos korrekciót is mielőbb célszerű beépíteni az emelés új eljárásrendjébe.

Lázadás lesz a vége annak, hogy emberek fáznak és éheznek

Lázadás lesz a vége annak, hogy emberek fáznak és éheznek

A globális elit világa és a való világ realitása közötti szakadék egyre nagyobb. A legtöbb ember megszenvedi a koronavírus-járványt, az élelmiszer- és energiaárak növekedését, az általános inflációt, és aggódik a recesszió miatt. Mégis, az elit tagjai Davosban vagy Aspenben tartott konferenciákon azt hangoztatják, hogy a legnagyobb, közvetlen veszélyt a klímaváltozás, a környezeti katasztrófák és a biodiverzitás csökkenése jelenti. Ez semmibe veszi a minket leginkább fenyegető kihívásokat. Idén közel egymilliárd embert fenyeget az éhezés, amit a fosszilis energiaforrások használata mellett gyártott műtrágyák – klímavédelmi alapon történő – ellenzése csak súlyosbít.

Mit tanulhatunk az energiaválságból?

Mit tanulhatunk az energiaválságból?

A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.

Nyakunkon a recesszió: fáziskéséssel, de a munkaerőpiacot is eléri a fordulat

Nyakunkon a recesszió: fáziskéséssel, de a munkaerőpiacot is eléri a fordulat

A munkaerőpiac a gazdaság egyik tankerhajója, amely ha lendületben van, sokáig tart, mire lefékeződik vagy képes irányt váltani. Az elmúlt évek keresleti vagy jelöltorientált munkaerőpiaca jelenleg még teljes lendülettel dübörög, miközben már javában gazdasági recesszió felé robog a piac. Mindez számos új kihívás elé állítja a munkáltatókat és a munkavállalókat is.

Szép új tanév

Szép új tanév

Ma megkezdődik a régi rutin: arcukon a lelkesedés különböző fokát jelző grimaszokkal több, mint egymillió kiskorú árasztja el azokat a nagy házakat, ahol a pedagógusok tanítanak. Ott több, mint százezer pedagógus várja őket, akik már túlvannak a majdnem kéthetes beszoktatáson, ezért ők is a lelkesedés különböző fokának megfelelő érzelmi állapotban kezdik a tanévet. Lássuk, mivel örvendezteti meg őket a kormányzat a következő tanév első felében!

Ez most a tőzsdék legnagyobb problémája - Meddig tarthat az illúzió?

Ez most a tőzsdék legnagyobb problémája - Meddig tarthat az illúzió?

A globális gazdasági körülmények jelenleg is tartó romlása valamikor szűk másfél évvel ezelőtt kezdődött az 5 százalék fölé emelkedő inflációs adatok megjelenésével. Azóta él a részvénypiac az átmenetiség illúziójában. Az inflációtól kezdve, a háborús helyzeten és a várható recesszión át a feszített munkaerőpiacig és a Fed szigorodásáig bezárólag oly sokszor és oly könnyen mondja rá a piac a romló folyamatokra az átmeneti jelzőt, hogy az ijesztő.

Milyen befektetések működhetnek, ha valóban stagflációba fordul a világ?

Milyen befektetések működhetnek, ha valóban stagflációba fordul a világ?

Az elmúlt hetekben, jelentős részt egy vártnál kedvezőbb amerikai inflációs adatot követően a részvény piacokon látványos felpattanás következett be. Úgy tűnik, a piac egy igen kedvező gazdasági szcenáriót kezdett árazni, amikor a világgazdaság épp annyira lassul, hogy az infláció már ne aggassza túlságosan a főbb jegybankokat, de a recessziót azért még éppen elkerülje Amerika és a világ.  Ez persze nem egy teljesen elképzelhetetlen szcenárió, de a gazdasági folyamatokból az látszik, hogy továbbra is számottevők a recessziós kockázatok, míg az infláció elleni küzdelem sem ért véget. Ez növeli a turbulens időszakok kockázatát a piacokon az év hátralevő részében. Az alábbi cikknek nem célja, hogy bármiféle befektetési ajánlást fogalmazzon meg. Csupán arra vállalkozunk, hogy áttekintsük, hogy milyen befektetési eszközök voltak kifizetődők a múltbeli gyenge növekedéssel (illetve gazdasági visszaeséssel) és magas inflációval együtt járó időszakokban.

A körzővel és vonalzóval megrajzolt medvepiaci rally vagy egy új bikapiac születése?

A körzővel és vonalzóval megrajzolt medvepiaci rally vagy egy új bikapiac születése?

Amikor múltbeli analógiákat keresünk az elmúlt nyolc-kilenc hónap amerikai részvénypiaci mozgásaira, akkor kiválóan adja magát a 2001-es és az 1970-es év. Csakhogy a folytatásban óriási a két évjárat közötti különbség. Míg 2001-ben egy körzővel és vonalzóval megrajzolt medvepiaci rallyt láttunk, amit további zuhanás követett, addig 1970-ben egy brutálisan gyenge évkezdet után eljött a főnixmadárszerű feltámadás.

Fellángolhat a chiphiány? A Kína-Tajvan konfliktus rossz hír a világnak

Fellángolhat a chiphiány? A Kína-Tajvan konfliktus rossz hír a világnak

Az utóbbi két-három évben a közbeszéd szerves részévé váltak a globális értékláncok megszakadásáról és a kereskedelem akadozásáról szóló diskurzusok. Előbb a járvány okozta lezárások miatt akadozott a nemzetközi kereskedelem, majd az Ever Given hajó Szuezi-csatornában való elakadása, az idei évben pedig az orosz-ukrán konfliktus okozott hasonló ellátási problémákat szinte a világ minden táján. Az utóbbi időben az amerikai házelnök Tajvanba látogatása borzolta fel a kedélyeket, melynek következményeket pattanásig feszült a helyzet Tajvan (Kínai Köztársaság) és a kontinentális Kína (Kínai Népköztársaság) között. Ebben a cikkben azt járom körül, hogy miért van kiemelkedően fontos szerepük a globális értékláncok a gazdaságok működésében, és milyen következményekkel járna, ha a konfliktus következtében korlátozások alá kerülne a Tajvani külkereskedelem.

Bod Péter Ákos: egy új világban került Magyarország a leminősítés küszöbére

Bod Péter Ákos: egy új világban került Magyarország a leminősítés küszöbére

Számít-e a hitelminősítői döntés? A vállalati életben természetesen nagyon is számít. Elismert hitelminősítőktől kapott megfelelő besorolás nélkül ki sem lehet lépni kötvénnyel, részvénykibocsátással a tőkepiacra. A gazdasági szereplőknek pedig sokat segít, ha a Fitch, a Moody’s vagy a Standard & Poor’s elvégzi azt a kockázatelemzést, amelyre a legtöbb potenciális befektetőnek nincs módja. De vajon a szuverén kockázati besorolás számít-e még? Persze, hogy számít: a péntek esti közleményében a Standard & Poor’s megtartotta ugyan a magyar állam BBB besorolását, de a stabil kilátások helyett negatívat adott: a rákövetkező hétfőn a forint az euróval szemben elvesztette értéke kettő százalékát, szinte bizonyosan az országkockázatot érintő bejelentés hatására.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.