Mivel az infláció végre csökkenésnek indult Magyarországon és év végéig 10 százalék alá eshet, a jegybank 2023 végére jelentős mértékben csökkentheti az irányadó kamatot. Ugyanakkor a várható lazítást a forint jelentősebb megrázkódtatások nélkül csak akkor tudja megúszni, ha az energiaárak nem emelkednek vissza jelentősen, a költségvetési hiány betartására figyel a kormány, az EU források érdemi részéhez belátható időn belül Magyarország hozzáférhet az EU Bizottság értékelése szerint is, valamint a piac elhiszi, hogy az MNB képes és hajlandó az inflációt tartósan visszaterelni a 2-4 százalékos célsávba 2025 elejére.
A magyar gazdaság eddigi mindkét növekedési komponensével (tőke, munka) komoly gond van. Az elmúlt évek aggasztó gazdaságszerkezeti irányokat jelölnek ki, ami az ipar energiafogyasztásának drasztikus növekedéséhez vezet. Ami most új irányként jelenik meg a kormányzati diskurzusban, számomra sokban hasonlít arra, ami az eladósodott, tőkehiányos magyar gazdaságban történt az 1990-es évek elejétől 2009-ig.
Március elején sok év után először ismét bankpánikok sora rázta meg a fejlett világot. A válság az amerikai közepes méretű regionális bankok válságával kezdődött, de hamar Európában is pánik tört ki, ami egy nagy múltú svájci óriásbank, a Credit Suisse kényszerű beolvadásához vezetett az UBS bankba. A bankválságok meglehetősen ritkák. Talán 10 évente, ha bekövetkezik egy a fejlett világban. Ha egy országban ennél gyakrabban következik be bankválság, az a pénzügyi szabályzás teljes csődjét mutatja. A jelenlegi válság beleillik abba a képbe, hogy a Fed többnyire addig folytatja a kamatemelési ciklust, amíg valami nagyobb dolog meg nem roppan a gazdaságban. Egy kamatemelési ciklus vége felé nagyobb hitelesemények, vállalati csődök következnek be, amik végül felgyorsítják az utat a kamatemelések és a gazdasági ciklus vége felé. A márciusi pánik óta enyhült a stressz, de a betétkiáramlás folytatódott az amerikai közepes méretű bankokból, és még egy jó hónapja is csődbe ment egy bank. A pénzügyi piacokon sokan jó hírnek látják a rossz híreket, és arra számítanak, hogy a Fed, majd az EKB hamarosan kénytelen lesz kamatot vágni, ami egy új piaci fellendülést indíthat el. Mások egy új, Lehman utáni összeomlásra számítanak. Szerintem a tények a kettő közül egyik véleményt sem támasztják igazán alá. A cikk célja a jelenlegi makrogazdasági/piaci kilátások áttekintése a bankrendszerben bekövetkezett törések fényében.
Miután a magyar kormány szeretné bővíteni a dolgozók számát, érdemes körbe nézni az idős társadalom körében. Cikkem második részében bemutatom, hogy a nyugdíjasokat alapvető diszkriminációk érik a munkaerőpiacon.
Miután a magyar kormány szeretné bővíteni a dolgozók számát, érdemes körbe nézni az idős társadalom körében. Cikkem első részében bemutatom a nyugdíjasok foglalkoztatásának lehetőségeit és korlátozásait.
Tavaly novemberben áttekintettem a Portfolióra írt cikkben a Fővárosi Önkormányzat és intézményeinek, cégeinek az energiaár-robbanás nyomán kialakított energiabeszerzési rendszerét. Ez az ún. Budapest-modell arra épült, hogy nem fogadjuk el, hogy a tavaly nyáron és ősszel látott, elképesztően magas energiaárak mögött alapvetően fundamentális okok lennének. Jelentős mértékében piaci blöffnek éreztük ezt, ezért ehhez is igazítottuk a stratégiánkat.
A jelek szerint elmarad a júniusi, rendkívüli évközi korrekciós nyugdíjemelés, amit a nyugdíjas szervezetek kértek a kormányzattól. Mire kötelezi a kormányt a törvény? És mekkora inflációt éreznek a nyugdíjasok?
Jelentős változásokon megy keresztül az autóipar, elsősorban az elektromos autók gyártására való átállás miatt, azonban számos egyéb tényező is nehezítette a szektor helyzetét az elmúlt években. Ezeknek a változásoknak a hatása a Top Tier Consultants legfrissebb elemzése szerint a munkaerőpiacon is jelentkezni fog, elsősorban a beszállítókat érintve negatívan. Az átalakuló piaci környezet miatt a kapacitások újratervezése sem maradhat el, ami végső soron az európai gyártási kapacitások leépítését hozhatja el. Szerencsére azonban a hazai üzemek helyzete biztosnak tűnik, inkább Nyugat-Európában várhatók gyárbezárások - a Ford például már lépett is.
A Nasdaq-100 technológiai index 38 éves történetében háromszor fordult elő két negyedév alatt 30 százalék feletti felülteljesítés az NYSE Composite széles hagyományos indexhez képest. Először az ezredforduló részvénypiaci buborékjában, majd a 2020-as karanténok korában, illetve most a 2023-as évben. Az előző két időszak mániákus véget ért. Most az a nagy kérdés, hogy a mesterséges intelligencia mániát látjuk-e már éppen?
A közoktatás funkcionális leépülése egyre jobban felerősíti feszültséget az iskolák és a szülők közötti kapcsolatokban, ami minden eddiginél jobban megnehezíti azt az együttműködést, ami a gyerekek sikeres tanulásának egyik legfontosabb előfeltétele. Ez a kapcsolat a múltban is meglehetősen problematikus volt, mára pedig igen sok helyen kimondottan diszfunkcionálissá vált.
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. A pénzromlás ugyanakkor minden országban megugrott, az egyre népszerűbb vélekedés szerint a "profit vezérelt infláció miatt" is. A vállalatok azonban csak akkorát tudnak emelni az árakon, amekkorát a fogyasztók elviselnek. A dezinflációs folyamat már látszik, de a következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a megugrott infláció visszatér-e az árstabilitást jelentő szintekre. (2. rész)
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
A világ számos kihívással néz szembe, az infláció és a magas kamatok hatásaitól kezdve a koronavírus-járvány elhúzódó következményein át az olyan geopolitikai konfliktusokig, mint Oroszország ukrajnai inváziója. Mindezek közepette idén elérkeztünk a fenntartható fejlődési célok félidejéhez is (a 2030-ra szóló célkitűzéseket ugyanis 2015-ben fogadták el az ENSZ tagállamai – a szerk.). Ezek a célkitűzések igen sok, összesen 169 vállalást tartalmaznak, miután a világ vezetői mindenkinek mindent megígértek.
A megkapóan egyenszabású nyugati háborús narratívában az egyik legzavaróbb elütő hang mindvégig Henry Kissingertől, az amerikai stratégiai gondolkodás nagymesterétől származott. A századik életévét betöltő volt külügyminisztert ezért aztán hol szenilisnek, hol lelketlen cinikusnak bélyegezték a külpolitikát mozgalmárságként felfogó vélemény-komisszárok. Olyan életúttal, mint az övé, persze nem valószínű, hogy ez különösebben szíven ütné. Miként legfrissebb írásaiból is kiderül: világlátása egy összefüggő, észszerű teljesség. Aminek részleteivel, vagy akár egészével vitatkozni nyilván lehet, de jellemzően csak racionális érvekkel. Az üres frázisok, erényfitogtató pózolások, „jólgondolkodó” közhelyek ugyanis elpuffognak mellette.
Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (2. rész)
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.
Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (1. rész)
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik a globális energiaáraknak és -ellátásnak. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (2. rész)
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul az energiaigényes iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (1. rész)
Az elmúlt évek egymást követő válsághelyzetei nagyon érzékeny ponton kapták el az autóipart. Az elektromos hajtásra való átállással gyökeresen megváltozik a szektor helyzete, és a komoly kihívást jelentő technológiai váltás mellé jött még a Covid-válság az ellátási láncok akadozásával és a chiphiánnyal, majd később a háború és az energiaválság, a globálisan elszálló inflációról és az egyéb makrogazdasági problémákról már nem is beszélve. Az említett tényezők miatt az elmúlt években nagyon nehéz volt előre jelezni az autóipar helyzetének alakulását, mostanra viszont kezd kitisztulni a kép - bár sajnos nem sok jóval kecsegtet. Ezt mutatja a Top Tier Consultants legfrissebb előrejelzése, amely a járvány előtti utolsó prognózishoz képest 2030-ig 50 millióval kevesebb eladott autóval számol az európai piacon.
