Miközben egyre több szálloda kerül a csőd szélére, még most is komoly mértékű étel-, víz- és energiapazarlás jellemzi a szektort. A hatékonyság javítása sok hotelt menthetne meg, miközben az iparág környezeti lábnyoma is kisebbé válhatna.
Minden válság új lehetőséget teremt azoknak, akik figyelnek. A 2022-es válság is valami egészen új, párját ritkító hozamalternatívát alakított ki: a hitelkamatok (egészen pontosan a szabadfelhasználású jelzáloghitel kamatok) lényegesen alacsonyabbak a lakossági állampapírral elérhető kamatoknál. Minden 10 millió Ft hitelfelvétellel 1,4 millió Ft tiszta nyereséget érhetünk el 2 év és 4 hónap alatt. Mindehhez nincs másra szükségünk, mint egy tehermentes ingatlanra és igazolt jövedelemre.
Az elmúlt bő egy évben rendkívüli események sorának lehetünk szemtanúi. Ilyen a dollár drasztikus erősödése, a globálisan szigorodó monetáris politika és a turbulens nyersanyagpiaci helyzet. Habár az elmúlt hetek némi enyhülést hoztak az utóbbi téren, a makrogazdasági kilátásokat ez aligha javítja érdemben. Ennek elsődleges oka, hogy főleg a kínálati oldalon továbbra is számos akna rejtőzik.
Ha visszatekintünk egészen 1928-ig, az S&P 500 index átlagos októberi hozama 0,5 százalék körül alakult, valamint 60 százalékban pozitív hozamot produkált. Viszont, ha úgy kezdtük az októbert, hogy előtte a kilenc hónapos hozam mínusz 15 százalék vagy több volt, akkor az októberi hozamok átlagosan 3 százalékos pluszt mutattak, illetve a pozitív teljesítés aránya 80 százalék fölé emelkedett. Ha csak az idei hónap eddigi részét nézzük, akkor is azt látjuk, hogy az S&P 500 hozama pozitív annak ellenére, hogy egyre több cég közöl profit warningot, illetve a termelői árindex és a kiskereskedelmi adatok is rosszabbak lettek, mint azt az elemzők várták. Tehát felvetődik a kérdés, hogy egy racionális befektető hogyan pozícionálja magát a jelenlegi környezetben?
Ha úgy gondolod, hogy a céged digitalizálása nem úgy halad ahogy szeretnéd, esetleg nem vagy benne biztos, hogy jó úton haladtok, úgy érzed, hogy valami gond van, de nem tudod mi az, akkor érdemes lehet elolvasnod ezt a cikket. Valószínűleg paradigmaváltásra van szükséged, és meg kellene nézned a céged más irányból is, mások szemüvegén keresztül is. Biztos használtok valamilyen informatikai rendszert, ERP-t, CRM-t, PM modult, de ha évek óta ugyanazt bütykölgetitek, mint 20 éve, akkor lehet, érdemes lenne váltani már.
A világgazdaság növekedési üteme lassul, ami hatással lesz Magyarországra is. A GDP átmenetileg visszaesést mutathat, amelyhez az elmúlt évek gyors gazdasági növekedésével együttjáró pénzügyi egyensúlytalanságok kiigazításának a kényszere is hozzájárul. Ezzel párhuzamosan az infláció várhatóan még magasabb szintre emelkedik, mint ahol most áll.
Jelenleg hihetetlenül nagyok a gazdasági teherbíró képességekben megmutatkozó különbségek az Egyesült Államok és a világ többi része között. Miközben az USA úgy viseli az egy év alatt a nulláról 4,5 százalékra emelkedő kétéves amerikai államkötvényhozamot, hogy közben 53 éves mélyponton van a munkanélküliség, addig a világ többi részén egyre komolyabb problémákat okoz a dollárszűke és az elszálló hozamszintek. A Fed még nem akar engedni szigorítási elképzeléseiből, ám könnyen lehet, hogy valamilyen rendszerszintű kockázat hamarabb üti fel a fejét a világban, minthogy az amerikai jegybank inflációellenes harca sikeres lenne. Egy ilyen helyzetben jöhet el a Fed „Legyen meg a ti akaratotok!” pillanata.
Az elmúlt időszakban a gazdasági hírek arról szóltak, hogy rekordmagasságban vannak Európában az élelmiszerárak, az üzemanyagárak, az építőanyagárak, energiahordozó-árak stb. Ez igaz mind, vagy csak úgy érezzük? Gondolkozzunk Béláim!
A nyugdíjasokat idén már nem először kell kompenzálni a súlyos infláció miatt, ráadásul a társadalmi igazságosság sem érvényesül. A nyugdíjemelési rendszer jelenleg csakis az állam érdekeit szolgálja, és cseppet sem az időskorúakét, ezért ezen mindenképpen változtatni kell.
A tőkepiaci teljesítmények csalódást okoztak, amelynek következtében hatalmas vagyonok égtek el idén. Az S&P 500 index kétszámjegyű csökkenést produkált az év eleje óta a piacon jelenlévő kockázatok miatt.
Az energiaválságokról élő elképzeléseinket nagyjából az 1970-es évek nyugati olajválsága határozza meg. Ennek is része volt egy rövid ideig valós, majd ezt követően a pánikreakciókból fakadó hiány, többszörös, 1970 és 1980 között nominálisan negyvenszeres áremelkedés és az ezt követő makrogazdasági problémák és strukturális változások. Speciel Magyarország, a szovjet tábor részeként csak mérsékelt mértékben és ütemben szembesült ezekkel a hatásokkal, így az energiaválság a mostani drasztikus formában számunkra új „élmény”. Ugyanakkor semmi bizonyosság nincs, hogy a mostani gázválság is az 1970-es évek dramaturgiája mentén zajlana, fontos érzékelni a hasonlóságokat, de a különbségeket is.
Az elmúlt években kialakult egy hármasfogat a legnagyobb streaming szolgáltató közül: a Disney, HBO és Netflix hármasa. Kívülről mindhárom cég nagyon hasonlónak tűnhet, és a befektetők, akik a streaming szolgáltatások térnyeréséből szeretnének részesedni, akár mindhárom cég részvényét közvetlenül megvásárolhatják. Mégis a három cég között óriási különbségek vannak és minden jel arra mutat, hogy a több, mint egy évtizede tartó Netflix hegemóniának lassan vége szakad és új streaming királyt kell avatni.
Oroszország Ukrajna ellen indított háborúja, a Covid19-világjárvány és a kritikus infrastruktúrák elleni fizikai és kibertámadások nyilvánvalóvá tették, hogy a globális gazdaság sérülékeny. Polgáraink biztonsága és jóléte érdekében a nem fenntartható függőségeket kiegyensúlyozott partneri kapcsolatokkal kell felváltanunk. Olyan partnerekkel kell együttműködnünk, akikben megbízhatunk, és akik nem fordítják fegyverként ellenünk a beléjük vetett bizalmat. Emellett demokratikus országokként egységesen és határozottan fel kell lépnünk az önkényuralom ellen, hogy kiálljunk értékeink mellett, és meghatározzuk a globális gazdaság jövőjét.
Az Emmanuel Macron által májusban elindított Európai Politikai Közösség gondolata kezd formát ölteni. Macron „a politikai koordináció platformját” szeretné létrehozni az Európai Unió tagállamai és szomszédországai között. A francia elnök szerint ez lehet a „megfelelő válasz” arra, hogy „stabilizáljuk szomszédságunkat” az Oroszország által elindított háború, valamint az ennek következtében Ukrajnának és Moldovának biztosított EU-tagjelölti státusz fényében. A cél az lenne, hogy az EU-hoz csatlakozni szándékozó országok már a hivatalos EU-belépés előtt érezzék az európai klubhoz való tartozást.
Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptember végi közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy „2023-ra nehéz lesz növekedést tervezni”. Úgy tűnik, az MNB-nek mégis sikerült, amikor friss inflációs jelentésében 2023-ra 0,5-1,5%-os GDP-növekedést jelzett előre. A különböző banki és kutatói elemzések jellemzően recessziót valószínűsítenek a következő negyedévekre (az előző negyedévhez képest legalább két egymást követő alkalommal csökken a GDP), éves átlagban pedig általában stagnálást várnak. Sokkal valószínűbbnek látszik azonban, hogy az idei 4,5% körüli növekedést jövőre akár 3,5%-os GDP-csökkenés követheti. Ez utóbbit a látványosan romló egyensúly, az ennek csökkentése érdekében már meghozott, folyamatban levő és várható megszorítások, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, a romló külső konjunktúra indokolja. Az EU-transzferekhez való, legalább részleges hozzáférés feltételezése is csak fékezni tudja a visszaesést, a remélt megállapodás elhúzódása és valószínű feltételessége, valamint az utófinanszírozás miatt.
Az S&P 500 index a szeptember 30-i pénteken 22 hónapos mélypontra esett, benézve a 200 hetes mozgóátlaga alá. Az évtizedek óta nem látott geopolitikai feszültségek, a még mindig erős inflációs nyomás és a vele együtt szigorodó monetáris kondíciók mellett egyre nagyobb a globális recesszió és az azt kisérő vállalati eredményromlások veszélye. Az Apple és a Nike múlt heti vállalati hírei is erre utalnak. Így lépünk be a rettegett októberi hónapba, ahol egy negatív híráramlás esetén kísérthet 1929, 1987 és 2008 brutális októberi összeomlásának az árnyéka.
A forintárfolyam újabb hirtelen esésének a hírére az is felkapta a fejét, akit a napi gazdasági ügyek nem foglalkoztatnak. Nehéz úgy társalgásba elegyedni, hogy ne jöjjön elő a kérdés: miért ilyen gyenge, és még meddig gyengülhet a forint. Ez utóbbit egyébként a szakmabeliek is kérdezgetik egymástól, növekvő aggodalommal.
Eljutottunk oda, hogy politikai okból öt pedagógust kirúgtak egy budapesti gimnáziumból. Aki a polgári engedetlenség eszközével él, az természetesen tudatosan jogszabályt sért, s vállalja ennek következményeit. Az azonban, ami erre késztetetett igen sok pedagógust alapvetően politikai probléma, mint ahogy a büntetés aránytalan súlyossága is politikai célokat szolgál.
A „háború köde” kifejezés eredetileg a pontos kiigazodás nehézségére utal a csata hevében, amikor az általános bizonytalanság közepette szinte csak vakon tapogatózni lehet. Ami most Ukrajnában történik, az első ránézésre ennek pont ellenkezője. Nem csupán a mobiltelefon-operatőrök és helyi bloggerek osztanak meg minden apró részletet, de egyes nyugati hírszerző ügynökségek is előzékenyen teszik közkinccsé legfrissebb értékeléseiket. A homály azonban nem eloszlott, hanem csak a jelen hírmorzsáiról a múltbeli mozgatórugókra és a jövőbeni forgatókönyvekre szállt át. Természetesen nem spontán. Az elemző keret politikai célzatú elfedése viszont nem veszélytelen. A döntéshozók – immár Nyugaton is – mindinkább a saját maguk által teremtett köd foglyai lehetnek. A tétek pedig közben egyre emelkednek.
Bár félő volt, hogy a háború és a makrogazdasági nehézségek mellett háttérbe szorul a környezeti fenntarthatóság a hitelintézetek között, immár a globális bankrendszer közel 40 százaléka vállalta nyilvánosan, hogy portfólióját fokozatosan klímasemlegessé teszi. Az európai anyavállalattal rendelkező hazai bankok egy része csoportszinten érintett a nagy változásokban, a hazai székhelyű intézetek még nem léptek – eddig.
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Ahogy egyre több az olimpiai sport, úgy lesznek egyre nehezebbek és magasabbak az olimpikonok. Különösen a férfi sportolóknál... 
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó...
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
