On the other hand

Oroszország kapott néhány jól irányzott ütést, de az EU nem akarta lábon lőni magát

Oroszország kapott néhány jól irányzott ütést, de az EU nem akarta lábon lőni magát

Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.

Radó Péter: A közoktatás funkcionális leépülése és a pedagógus jogállási törvény

Radó Péter: A közoktatás funkcionális leépülése és a pedagógus jogállási törvény

A jogállási törvény tervezetében szereplő több mint ötven munkajogi változtatás és az ahhoz kapcsolódó „teljesítményértékelés” bevezetése a végsőkig feszítette a feszültséget a közoktatási rendszerben. A törvénytervezet által kiváltott teljesen jogos felháborodás a pedagógusok büntethetőségének és kontrollálhatóságának csak rendőrállamokra jellemző mértékén alapszik. Viszonylag kevés szó esik azonban a történet egy másik leágazásáról: hogyan akarja a kormányzat „kezelni” a közoktatás egyre gyorsabb funkcionális leépülését?

Kettétépte a tőzsdét a mesterséges intelligencia, már kezdenek látszani a nagy nyertesek

Kettétépte a tőzsdét a mesterséges intelligencia, már kezdenek látszani a nagy nyertesek

Az amerikai részvénypiacon az idei év első négy hónapját egyes behemót technológiai részvények szárnyalása mellett hatalmas divergencia is jellemezte. Miközben a Nasdaq-100 index 20+ százalékos emelkedésben van, addig a kiskapitalizációjú részvényeket tömörítő Russell-2000 index ugyanott van, mint az év elején. Könnyen lehet, hogy már a mesterséges intelligencia korszakát árazza a piac, ahol a kicsi egyáltalán nem szép, szemben Ernst Friedrich Schumacher 1973-as művével.

Magyarországnak már sosem lesz hivatalosan eurója?

Magyarországnak már sosem lesz hivatalosan eurója?

Könnyen támadhat az az érzésünk, hogy Magyarország vezetői nem szeretnék bevezetni az eurót, miközben a közös valuta számos előnnyel rendelkezik. Az elmúlt időszak hazai eseményei alapján pedig már az is nyilvánvaló, hogy milyen hátrányok érhetnek bennünket a kimaradással.

Egyre borúsabb az összkép: mi vár Magyarországra?

Egyre borúsabb az összkép: mi vár Magyarországra?

A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.

Egyre rosszabb helyzetben az irodapiac - Újabb repedések jelentek meg a stabilitást jelentő falon

Egyre rosszabb helyzetben az irodapiac - Újabb repedések jelentek meg a stabilitást jelentő falon

A globális ingatlanszektorral kapcsolatos félelmek egyre többször láthatók a címlapokon és ez nem véletlen. Ugyan eddig főleg Amerikában hallhattunk problémákról, egyre inkább találkozunk hasonló esetekkel Európában is. Érdemes megvizsgálni, hogy melyek a fő mozgatórugói az irodapiacot sújtó problémáknak, hogy teljesen megértsük, mi várható a szektorban.

Ezek még nem az emberiség végnapjai, de azonnal fel kell ébrednünk

Ezek még nem az emberiség végnapjai, de azonnal fel kell ébrednünk

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb összefoglalója újra ugyanazt az egybites üzenetet közvetíti, amit az elmúlt években már sokszor hallhattunk. Ugyanakkor a jelentés számos tudományos tényt figyelmen kívül hagy. Nagy kérdés, hogy az emberiség mikor ébred fel, és a zöld lufik eregetése helyett szembenéz-e a valósággal. El kell gondolkodnunk ugyanis azon, hogy az emberi élet feltételeit – ha a mainál lényegesen szerényebb anyagi körülmények között is – miként tudjuk biztosítani a jövőben.

A magyarok neteznek és telefonálnak a legdrágábban a régióban, és nem is lesz itt gyilkos árverseny

A magyarok neteznek és telefonálnak a legdrágábban a régióban, és nem is lesz itt gyilkos árverseny

Erős hazai vállalati szektor nélkül nehéz túllépni a régiós összeszerelő üzem szerepén, érthető is, hogy a kormány ösztönözni szeretné, hogy a magyar gazdaság minél több területén megjelenjen a hazai tulajdon. De míg a régió más országaiban versenypiaci körülmények között erősödtek meg és emelkedtek fel a hasonló cégek, addig nálunk az állam bábáskodása és az adófizetői pénzek felhasználása mellett történik ez a folyamat. Ez pedig nemcsak rendkívül drága, de számos egyéb kérdést is felvet.

Példátlan bírságot osztottak ki Magyarországon egy kamerás megfigyelés miatt

Példátlan bírságot osztottak ki Magyarországon egy kamerás megfigyelés miatt

30 milliós bírságot szabott ki egy budapesti szépségszalonra a NAIH, ugyanis számos ponton sértették meg a GDPR szabályait. A szalon összesen 32 kamerát üzemeltetett, melyekkel nem csupán megfigyelte munkavállalóit és vendégeit, hanem hangrögzítésre is sor került. Az eset egyik fontos tanulsága, hogy a minket körülvevő világban a digitalizáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével az adatvédelem újabb és újabb dimenziókat nyit meg, és kihívásokat jelent, amelyekhez minden piaci szereplőnek alkalmazkodnia kell.

Elkerülhetetlen a budapesti agglomerációba költözés korlátozása

Elkerülhetetlen a budapesti agglomerációba költözés korlátozása

A Budapest körüli funkcionális várostérség népességrobbanása és az abból eredő számos probléma miatt többé-kevésbé elengedhetetlen a kiköltözés léptékének, illetve jellegének korlátozása, irányítottabb mederbe terelése. Emellett más szabályozási eszközök terelhetik a népességnövekedést fenntarthatóbb, könnyebben kiszolgálható irányba. Egy harmadik megoldási irány az lehet, ha erős központi – akár állami, akár fővárosi – irányítás mellett nagy számban jelennének meg az átalakuló rozsdaövezeteken változatos igényeket lefedni képes, vonzó környezetben elhelyezkedő lakások; hatékonyan csökkentve az agglomerációs településekre háruló nyomást, kezelhető mederben tartva így az ott gyakran csak komoly nehézségek árán teljesíthető közszolgáltatás-fejlesztések iránti igényt.

A technológiai szuverenitás felvilágosult koncepciója

A technológiai szuverenitás felvilágosult koncepciója

A globális gazdaságok korában a nemzeti és nemzetközi vitákban újra felmerült a rég meghaladottnak hitt technológiai szuverenitás kérdése. Leggyakrabban a digitális szuverenitás igénye hangzik el, olyan áttörő technológiával kapcsolatban, mint az 5G. Újabban más technológiákhoz is kapcsolódik a szuverenitás kérdése, így Európában például az e-mobilitás érdekében történő akkumulátorgyártáshoz és /-fejlesztéshez, a mesterséges intelligenciához.

Mi történik Magyarországon? Az eltűnő makrogazdasági stabilitás nyomában

Mi történik Magyarországon? Az eltűnő makrogazdasági stabilitás nyomában

Idén az év elején a reálbérek közel tíz százalékos visszaesést mutatnak, miközben egy évvel korábban közel hasonló mértékben nőttek. A jelzáloghitelezés másfél éve történelmi csúcson volt, mára gyakorlatilag eltűnt a hitelkereslet. Az infláció idén az egész első negyedévben 25% fölötti volt – miközben a hasonló fejlettségű Szlovákiában és Romániában 15% körüli. Ez csak néhány példa a hazai gazdasági környezet változékonyságára, de ezekből is kiolvasható, hogy a makrogazdasági változók szélsőséges kilengései az átlagosnál jellemzőbbek a magyar gazdaságra. Pedig a makrogazdasági stabilitás hasznos dolog. A gazdasági tevékenység nagymértékű ingadozása, a magas infláció, az ingadozó árfolyam veszélyezteti a fenntartható fejlődést. Fontos lenne tehát törekedni a makrogazdasági stabilitásra. Mégis, milyen okai vannak, hogy Magyarország nem szerepel ebben jól, és hogyan lehetne ezt korrigálni – erről szól a cikk.

Hogyan számolják a magyar nyugdíjakat? Itt vannak a legmegdöbbentőbb tények

Hogyan számolják a magyar nyugdíjakat? Itt vannak a legmegdöbbentőbb tények

A francia nyugdíjreformról írt cikkemben bemutattam a francia nyugdíjszámítás főbb lépéseit, ennek kapcsán többen jelezték, hogy a közismerten bonyolult magyar nyugdíjszámítás bemutatása is komoly érdeklődésre tarthat számot. A magyar nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű: az elismert szolgálati idő egész években mért tartamától függő százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét. A nyugdíjmegállapítást elsősorban ennek a nettó életpálya átlagkeresetnek a kiszámítása teszi bonyolulttá.

Bankválság után bankrészvénybe fektetni: őrültség?

Bankválság után bankrészvénybe fektetni: őrültség?

Az elmúlt másfél hónap turbulensre sikeredett a bankszektorban. Az Egyesült Államokban a 16. és a 29. legnagyobb bank ment csődbe, az SVB Financial Group és a Signature Bank, Európában a Credit Suisse háza táján voltak komolyabb gondok, ami miatt svájci nemzeti banki segítséggel felvásárolta a legnagyobb svájci bank, a UBS. Vajon ebben a kiélezett helyzetben a befektetőknek érdemes bankrészvényekben gondolkodniuk? Elképesztő kockázatot vagy óriási profitpotenciált vállalnak azzal, ha most bankrészvényekbe fektetnek?

Miért magasabb Magyarországon az infláció még a szomszéd országokhoz képest is?

Miért magasabb Magyarországon az infláció még a szomszéd országokhoz képest is?

A világjárvány nehézségeiből alig felszusszanva, újabb kihívásokkal találták szembe magukat a jegybanki döntéshozók. A járvány alatti gazdaságélénkítő monetáris és fiskális intézkedések megnövelték a pénzbőséget, keresletet, az elmúlt periódusban pedig globális szinten beindult az áremelkedés. Bár globálisan, illetve regionálisan is hasonló okok mozgatják az inflációt, régiónkat tekintve számos különbség fedezhető fel az infláció lefutásában. A visegrádi országok, valamint Románia inflációs folyamatának lefutását összehasonlítva számos olyan szempont kiemelhető, mely ezen különbségeket eredményezte. Ebben a cikkben ezeket gyűjtöttük össze a folyamat jobb átláthatósága érdekében.

Pánik a bankok körül: mi történt valójában Amerikában és Svájcban?

Pánik a bankok körül: mi történt valójában Amerikában és Svájcban?

Jelen elemzésem célja, hogy megvilágítsam három bank, a Silicon Valley Bank (SVB), a Signature Bank és a Credit Suisse márciusi bedőlésének hátterét. Kiindulópontom egy elméleti jellegű bankszakmai bevezető. A makropénzügyi környezet rövid bemutatását követően a bankszakmai áttekintés tanulságait alkalmazom előbb az amerikai SVB-re, majd a svájci Credit Suisse-re.  Elemzésemet következtetésekkel zárom a monetáris politika és a bankszabályozás további alakulását illetően.

A fától az erdőt: a nemzetközi rend a feje tetejére áll az ukrán háború paravánja mögött

A fától az erdőt: a nemzetközi rend a feje tetejére áll az ukrán háború paravánja mögött

Putyin elnök sok mindenben elszámolta magát Ukrajna megtámadása során. Saját hadserege képességeitől többet, az ukrán harci elszántságtól kevesebbet várt, Európától látványosabb teszetoszaságot, a NATO-tól és EU-tól gyors széttöredezést, bomlást. A hosszú távon legfontosabb téren – a nemzetközi rendszer egészének tekintetében – azonban minden tűpontosan a számításai szerint alakul, sőt, talán még felül is múlja várakozását.

Megfordult a világ: páriából kedvenc lett a forint

Megfordult a világ: páriából kedvenc lett a forint

A tavalyi év nem a forint éve volt: egyre másra döntötte a negatív árfolyamrekordokat az orosz-ukrán háború kitörése után, és csak egy rendkívüli, 500 bázispontos kamatemelés tudta októberben megállítani a teljes lefagyást. Idén viszont az egyik legjobban teljesítő deviza a világon, és a befektetők kedvencévé vált. Mi történt? Vajon meddig folytatódhat ez a jó teljesítmény?

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.