Amíg az Egyesült Államokban 2025-26-ra vonatkozóan felfele tolódtak, addig az euróövezetben az ősz elejéhez képest agresszívabbá váltak a lazítási várakozások. A jövő év során tehát a dollár és az eurókamat közötti különbség mérsékelten nőhet.
A forint korábban is látványosan érzékeny volt a külső sokkokra, így nem meglepő, hogy az elmúlt hetek fejleményei láttán leértékelődött a magyar deviza. A rövid távú kockázatok között a legjelentősebb az amerikai elnökválasztás, amely a feltörekvő devizák mindegyikét nyomás alá helyezi. Egy esetleges hármas republikánus győzelem további leértékelődést hozhat, a forint számára rövid távon inkább a demokrata jelölt győzelme hozhatna enyhülést. Az MNB a szigorú előretekintő iránymutatással egyelőre megtette, amit megtehetett, ennél keményebb lépésre csak akkor számíthatunk, ha a devizagyengülés kontrollálatlanná válna. Van esély rá, hogy év végére visszatér 400 alá az árfolyam, ám ez csak átmeneti lesz: 2025 ismét forintgyengülést hozhat.
Az elmúlt hónapokban nőtt a munkanélküliségi ráta Magyarországon, ami mostanra olyan magas szintre került, mint amit utoljára a Covid-válságban láttunk. A munkaerőpiac feszessége tehát enyhült, de a számok mögé nézve sokkal árnyaltabb a kép. Mekkora béremelkedés várható Magyarországon? Mennyire erős a dolgozók alkupozíciója? Mennyire kell tartanunk az infláció újbóli emelkedésétől?
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. A pénzromlás ugyanakkor minden országban megugrott, az egyre népszerűbb vélekedés szerint a "profit vezérelt infláció miatt" is. A vállalatok azonban csak akkorát tudnak emelni az árakon, amekkorát a fogyasztók elviselnek. A dezinflációs folyamat már látszik, de a következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a megugrott infláció visszatér-e az árstabilitást jelentő szintekre. (2. rész)
Egyetlen európai országban sem olyan magas az infláció, mint Magyarországon, aminek számos oka van. Ilyen az is, hogy amíg számos ország a háború után vezetett be árleszorító intézkedéseket, addig nálunk a rezsitámogatás már 2013-tól élt. És éppen akkor kellett részlegesen elengedni - miután fenntarthatatlanná vált -, amikor mások ilyen eszközöket vezettek be. Az árstopok (élelmiszer, üzemanyag) illúziója pedig végül nem hozta el az infláció csökkenését. (1. rész)
Ó, ió, ció… A téli szünetet váró diákoknak természetes folytatás a vakációóóó, azonban elemzőként nekem az inflációóóóó ugrik be.
Ősz. Sulikezdés (gyerekeknek), menetrendszerinti migrén (nekem), évadnyitó szülői értekezlet (évek óta először nem online), majd kedvenc kis „szülői” kávézónk. Ahol ellentétben a néhány hónappal ezelőtti állapottal, most könnyen le is tudtunk ülni. Az árakra nézve a sütit gondolkodás nélkül kihagytuk, majd a kávé mellé jött a makroelemzőnek szegezett kérdésözön: mi lesz a gazdasággal, munkahelyemmel, vállalkozásommal, inflációval, rezsivel, kamatokkal, árfolyammal, úgy általában velünk? Tapintható volt a bizonytalanság, ijedtség vagy talán inkább félelem.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nem fog visszatáncolni a júniusi kamatemelési ígéretéből, és már nem opció az sem, hogy jelképesen szigorít a monetáris kondíciókon, amit a magas infláció is indokol. Az infláció nemcsak Magyarországon, hanem Amerikában is emelkedik, azonban a Fed még nem szigorít, de amit a Fed megtehet (tudatosan hagyja túlpörögni a gazdaságot), azt nem feltétlenül teheti meg egy kis, nyitott gazdaság központi bankja. Az MNB kezdődő normalizációs folyamata kapcsán elmondható, hogy a proaktivitás hatására csökken annak a forgatókönyvnek az esélye, hogy a piac kényszerítse ki a kamatemelést, ami mindenképpen kedvező. De vajon erősödhet-e tovább a forint a szigorítás hatására?
Bár sok európai gazdaságban még tombol a vírus harmadik (néhány helyen már negyedik hulláma), a fejlett világban elindult és várhatóan a második negyedévben nagyobb sebességre kapcsol a lakosság immunizálása. Az általános várakozások szerint az év közepére az átoltottság eléri azt a szintet, amely lehetővé teszi a korlátozások fokozatos, óvatos, de tartós feloldását. Ezzel párhuzamosan a piaci figyelem középpontjába a gazdaságok újranyitása, az ezt követő erőteljes kilábalás és ennek makrogazdasági következményei kerültek. A piacokon a Covid-aggodalmak helyét átvették az inflációs félelmek, sokan már a ’70-es évek visszatértét vizionálják. Bár nem osztjuk teljes egészében ezt a félelmet, és nem gondoljuk, hogy egy új, tartósan magas inflációval jellemezhető kor hajnalán állunk, vitathatatlan, hogy emelkednek a felfele mutató inflációs kockázatok, amelyeket a jegybankok sem hagynak/hagyhatnak figyelmen kívül.
Kínában az alternatív hajtástípusok terjedése már az olaj iránti keresleten is érezteti a hatását, ennek pedig...
Szombatonként kiteszek egy-egy régi cikket, amit sokan nem olvastak, pedig a hasznukra lehet. Ez a cikk közel tizenegy...
Az év vége közeledtével a családi összejövetelek nem csak a szeretetről és a közös pillanatokról szólnak, hanem... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! 10 tuti tipp, hogy sikeresen eladd az ingatlanodat! Eladó az otthonod? Akkor...
Végig pörgettem a blogon a Top10-es posztokat, vetettem egy pillantást azokra a részvényekre, amik valamikor fennakadtak...
Az éghajlatváltozásra, a népességnövekedésre és a városiasodásra egyszerre adhat választ a vertikális kertészet...
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
