Míg az elmúlt 10 évben az volt a jellemző, hogy az informatikai szakemberekért sorban állnak a legnagyobb cégek, akik egymásra licitálnak a fizetésekkel, jobbnál jobb munkahelyi körülményeket kínálva, addig az elmúlt pár hónapban a tömeges leépítésektől volt hangos a sajtó. A közelmúltban csak a legnagyobb vállalatok közel 100 ezer embert bocsátottak el a nemzetközi trendeket meghatározó USA-ban, és a Silicon Valley Bank bedőlése további hullámokat indíthat a tech munkaerőpiacon. Vajon átmeneti visszaesés, vagy egy tartós trendforduló kezdete zajlik a szemünk előtt?
Évtizedeken keresztül evidencia volt, hogy Magyarország fejlettsége meghaladja Romániáét. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint azonban szomszédunk egy főre jutó GDP-je utolérte a miénket. De hogyan történhetett mindez? És mit tanulhatunk a románoktól?
Meglepetést okozhat az USA inflációja az előttünk álló négy hónapban. A mostani 6 százalékos év/év infláció ugyanis nagyon könnyen akár 4 százalék alá is eshet júniusban. Ez pedig erős gazdasági-politikai-társadalmi nyomás alá helyezheti Jerome Powell csapatát.
A jelenlegihez hasonló, magas kamatkörnyezet, infláció, növekvő költségek, csökkenő üzemi marzsok, csökkenő kockázatvállalási kedv által jellemzett környezetekben tapasztalataink szerint felértékelődnek a belső finanszírozási és a csoporton belüli finanszírozási megoldások a vállalatok körében. Az elmúlt években mindettől függetlenül is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a centralizált treasury funkciók, úgy mint a „cash-pooling”, „in-house banking”, és egyéb központi likviditásmenedzsment rendszerek és megoldások.
Magyarország földrajzi és geológiai adottságainak köszönhetően termálvizekben gazdag ország. Hazánkban mintegy 800 termálvízkút működik, amelyek jelentős részét balneológiai célra használjuk, a fürdőkultúra alapját képezik. A termálvíz-hasznosításban ugyanakkor energetikai szempontból jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, az Egyensúly Intézet napokban megjelent javaslata szerint az évtized végére megháromszorozható az ebből kinyert energia. És mikor máskor vizsgáljuk meg alaposabban az energetikai szempontokat, ha nem egy energiaválság kellős közepén?
Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.
Eluralkodott a pánik a bankpiacon, így egyre többen sürgetik a pénzintézetek kötelező likviditási tartalékaival kapcsolatos szabályok szigorítását. A kérdés nemcsak az amerikai bankok esetében kerül elő, hanem a már most sokkal szigorúbb szabályozási környezetben működő európai bankoknál is. Hiába van azonban szándék a pénzügyi szektor rövidebb pórázon tartására, kétséges, hogy mindennek milyen hatása lenne, és valóban megvalósul-e.
A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.
Az elmúlt hetek banki csődeseményei jó alkalmat adtak arra, hogy mindenki jártassá váljon a bankok szabályozási kérdéseiben, és most ex-post tanácstalanul állhasson a történtek előtt: mégis hogyan történhetett ez meg? Mi is alaposan körbejártuk a kérdést a Concordeblogon, indulva a Szilícum-völgyből, majd a múlt héten megérkezve az európai kontinensre, köszönhetően az elmúlt években hírhedté váló Credit Suisse-nek.
A bankpánik-Fed-pivot birkózógép egy érdekes részvénypiaci jelenség, amelynek első hatásait az elmúlt bő két hétben már meg is figyelhettük. Utoljára 2007-ben és 2008-ban láthattunk hasonlót. Az egész helyzetben az a nagyon érdekes, hogy ha sikerül karanténba zárni a pénzügyi fertőzés potenciális okozóját, akkor sokszor jó időszaka jön a következő hónapokban a részvénypiacnak, mert tud a lazább monetáris pályára koncentrálni. Persze 2008 szeptemberében láttuk azt is, amikor nem sikerült felállítani a pénzügyi karantént.
A nyugdíjcélú megtakarítások elsődleges ösztönzésére jelenleg a személyi jövedelemadó jóváírás szolgál, amelynek vonzereje a 2014-es bevezetés óta, a jóváírás kilenc éve változatlan összeghatára miatt drasztikusan csökkent. Az adójóváírás mellett vagy helyett célszerű megfontolni olyan normatív állami támogatás bevezetését, amely különösen a hosszú távú megtakarítások magyar pénz- és tőkepiaci eszközökben történő elhelyezését támogatná.
Az elmúlt egy év kamatemelési ciklusa most kezdte kimutatni a foga fehérjét. A monetáris transzmisszió, vagyis a kamatemelések gazdaságon kifejtett hatása, körülbelül másfél év alatt bontakozik ki, ami azt jelentheti, hogy a következő pár hónapban drasztikus változások következhetnek be az amerikai gazdaságban. A múlt héten a Silicon Valley Bank csődje ezeknek a folyamatoknak az előfutára lehet. A bank szektort az irodafejlesztők követhetik, hiszen a pandémia jelentősen megváltoztatta a munkavégzés folyamatait, aminek negatív hatása lehet az irodafejlesztőkre. Ezt szemfüles befektetőkként a portfóliónk gyarapítására használhatjuk.
Egyre több EU-tagállam deklarálja, hogy az állami nyugdíjrendszernek nem feladata az aktív korban elért életszínvonal megőrzésének biztosítása. Ez csak az összes érintett fél - az állam, a foglalkoztató és a nyugdíjjogosultságot gyűjtő személy - együttes részvételével és áldozatával valósítható meg. Ezért lehet kitüntetett szerepe az egyéni nyugdíjbiztosítási megtakarítási és befektetési lehetőségek mellett a foglalkoztatói nyugdíjpillérnek - ami nálunk egyre fájdalmasabban hiányzik. Ezt a hiányt azonnal orvosolni szükséges, hogy enyhüljön a magyar állami nyugdíjrendszert terhelő nyomás. Az első lépés ezen az úton az lehet, ha a cafeteria-rendszerben visszaállítanák a munkáltatók 2017-től érthetetlen módon megszüntetett azon kedvező adóelbírálását, amely a dolgozóik nyugdíjpénztári tagdíjához nyújtott munkáltatói támogatás adókedvezményében öltött testet. Idén célszerű lenne emiatt bevezetni azt a rendelkezést, hogy a munkavállalók önkéntes nyugdíjpénztári tagsági díjához adott munkáltatói támogatás szocho-mentes legyen, vagyis a munkáltatónak 13%-kal jobban megérje a dolgozói hosszútávú anyagi biztonságának támogatása, mintha munkabérként fizetné ki az érintett öszeget. A jelenlegi és bármely jövőbeni magas inflációs közegben ez a szocho-mentesség különösen szolgálhatná az állam érdekeit is, hiszen támogatná a távolabbi jövőre halasztott fogyasztást, így az azonnali kereslet csökkentésével enyhíthetné a gazdaságra nehezedő inflációs nyomást.
A címben feltett kérdés szűk egy hét leforgása alatt teljesen más értelmet nyert. Ezért hát a válasz is a címben. Így lesz a sztárból hullócsillag. És ha van bármi tanulsága az elmúlt napoknak, az az, hogy a forint továbbra is rendkívüli mértékben kitett a globális eseményeknek. Na és persze az, hogy az extrém magas kamat nélkül a forint aligha lett volna képes egy ilyen év eleji ralira.
A világon az elmúlt három évben a szegmensről szegmensre körbekergetett infláció korszakát éltük. Ennek a vártnál makacsabb jelenségnek is köszönhető az elmúlt egy év gyors és komoly monetáris szigorítása. A Fed versenyfutása azért, hogy előbb csináljon reálkamatot, mint hogy egy csontváz kiborul a szekrényből. Ez a bizonyos első csontváz azonban megérkezett a múlt héten a Silicon Valley Bank csődjével. Sajnos a mostani szigorítási ciklusban ezáltal hamarabb jelent meg a pénzügyi rendszer és a gazdasági élet szereplői számára a destruktív fájdalom, mint mielőtt a konstruktív fájdalom eredményre vezetett volna.
2019-ben vált igazán látványossá, hogy az Amazon talált egy minden eddiginél hatékonyabb hirdetési rendszert, amelynek éves árbevételét elemzők az év közepén már évi 10 milliárd dollár fölé várták. (Végül 13 lett.) Az elképesztő hirdetésbevételek mögött az állt, hogy az Amazon egyszerre tudta és tudja azt, amit a Meta (Facebook) és a Google csak külön-külön: rengeteg információja van a felhasználókról, kifejezetten a vásárlási szokásaikat ismeri, és kifejezetten vásárlási célú keresésekhez kapcsolódóan tud hirdetéseket megjeleníteni.
Az EU újra és újra bizonyítja, hogy képes alkalmazkodni az új körülményekhez. Sőt, gyakran a legnehezebb időszakok eredményezik a legjelentősebb fejlődést. Különösen igaz ez a gazdasági és monetáris uniónkra.
Tudjuk-e zöldíteni a nehézipart a gyártókapacitások leépítése nélkül? Magyarország vállalta, hogy 2050-re nettó nullára csökkenti az üvegházgáz-kibocsátásait, vagyis csak annyit bocsát ki, amennyit semlegesíteni is tud, például erdőkkel, vagy mesterséges széndioxid-megkötési technológiákkal. Ahhoz, hogy ez ne csak álom maradjon, és közelítsen kicsit a valósághoz, minden szektornak drasztikusan csökkenteni kell a kibocsátásait, ez alól nem kivétel az ipar, sőt! Ipari megújulás nélkül nincs zöld átállás. De mit lehet tenni azért, hogy a zöld átállás ne zöld bezárás legyen?
Magyarországon 2023 márciusában egyetértés látszik abban, hogy az áremelkedés üteme januárban érte el a csúcsát, s év végére elérhető lesz az egyszámjegyű infláció, 2024-ben pedig folytatódhat az árszínvonal gyors csökkenése. Valóban adottak ennek előfeltételei, kellőképpen eltökélt ehhez a kormányzat?
Az S&P 500 vállalatok átlagos profitmarzsai soha nem látott szintre nőttek 2021 végén és 2022-ben. Mindeközben nemrég az EKB döntéshozói azzal szembesülhettek, hogy az aktuális európai inflációs számok mögött is a korábban gondoltnál nagyobb mértékben van ott okozóként a vállalati profitbővülés. A nagyvállalatoknak jelenleg nagyon komoly profitabilitási tartalékjuk van, ami egy gazdasági lassulás esetén könnyen vezethet elszaporodó árháborúkhoz az előttünk álló negyedévekben.
