On the other hand

Elkerülhetetlen a budapesti agglomerációba költözés korlátozása

Elkerülhetetlen a budapesti agglomerációba költözés korlátozása

A Budapest körüli funkcionális várostérség népességrobbanása és az abból eredő számos probléma miatt többé-kevésbé elengedhetetlen a kiköltözés léptékének, illetve jellegének korlátozása, irányítottabb mederbe terelése. Emellett más szabályozási eszközök terelhetik a népességnövekedést fenntarthatóbb, könnyebben kiszolgálható irányba. Egy harmadik megoldási irány az lehet, ha erős központi – akár állami, akár fővárosi – irányítás mellett nagy számban jelennének meg az átalakuló rozsdaövezeteken változatos igényeket lefedni képes, vonzó környezetben elhelyezkedő lakások; hatékonyan csökkentve az agglomerációs településekre háruló nyomást, kezelhető mederben tartva így az ott gyakran csak komoly nehézségek árán teljesíthető közszolgáltatás-fejlesztések iránti igényt.

A technológiai szuverenitás felvilágosult koncepciója

A technológiai szuverenitás felvilágosult koncepciója

A globális gazdaságok korában a nemzeti és nemzetközi vitákban újra felmerült a rég meghaladottnak hitt technológiai szuverenitás kérdése. Leggyakrabban a digitális szuverenitás igénye hangzik el, olyan áttörő technológiával kapcsolatban, mint az 5G. Újabban más technológiákhoz is kapcsolódik a szuverenitás kérdése, így Európában például az e-mobilitás érdekében történő akkumulátorgyártáshoz és /-fejlesztéshez, a mesterséges intelligenciához.

Mi történik Magyarországon? Az eltűnő makrogazdasági stabilitás nyomában

Mi történik Magyarországon? Az eltűnő makrogazdasági stabilitás nyomában

Idén az év elején a reálbérek közel tíz százalékos visszaesést mutatnak, miközben egy évvel korábban közel hasonló mértékben nőttek. A jelzáloghitelezés másfél éve történelmi csúcson volt, mára gyakorlatilag eltűnt a hitelkereslet. Az infláció idén az egész első negyedévben 25% fölötti volt – miközben a hasonló fejlettségű Szlovákiában és Romániában 15% körüli. Ez csak néhány példa a hazai gazdasági környezet változékonyságára, de ezekből is kiolvasható, hogy a makrogazdasági változók szélsőséges kilengései az átlagosnál jellemzőbbek a magyar gazdaságra. Pedig a makrogazdasági stabilitás hasznos dolog. A gazdasági tevékenység nagymértékű ingadozása, a magas infláció, az ingadozó árfolyam veszélyezteti a fenntartható fejlődést. Fontos lenne tehát törekedni a makrogazdasági stabilitásra. Mégis, milyen okai vannak, hogy Magyarország nem szerepel ebben jól, és hogyan lehetne ezt korrigálni – erről szól a cikk.

Hogyan számolják a magyar nyugdíjakat? Itt vannak a legmegdöbbentőbb tények

Hogyan számolják a magyar nyugdíjakat? Itt vannak a legmegdöbbentőbb tények

A francia nyugdíjreformról írt cikkemben bemutattam a francia nyugdíjszámítás főbb lépéseit, ennek kapcsán többen jelezték, hogy a közismerten bonyolult magyar nyugdíjszámítás bemutatása is komoly érdeklődésre tarthat számot. A magyar nyugdíj induló összegének számítási képlete megtévesztően egyszerű: az elismert szolgálati idő egész években mért tartamától függő százalékos mértékű nyugdíjszorzóval meg kell szorozni a számított havi nettó "életpálya" átlagkereset összegét. A nyugdíjmegállapítást elsősorban ennek a nettó életpálya átlagkeresetnek a kiszámítása teszi bonyolulttá.

Bankválság után bankrészvénybe fektetni: őrültség?

Bankválság után bankrészvénybe fektetni: őrültség?

Az elmúlt másfél hónap turbulensre sikeredett a bankszektorban. Az Egyesült Államokban a 16. és a 29. legnagyobb bank ment csődbe, az SVB Financial Group és a Signature Bank, Európában a Credit Suisse háza táján voltak komolyabb gondok, ami miatt svájci nemzeti banki segítséggel felvásárolta a legnagyobb svájci bank, a UBS. Vajon ebben a kiélezett helyzetben a befektetőknek érdemes bankrészvényekben gondolkodniuk? Elképesztő kockázatot vagy óriási profitpotenciált vállalnak azzal, ha most bankrészvényekbe fektetnek?

Miért magasabb Magyarországon az infláció még a szomszéd országokhoz képest is?

Miért magasabb Magyarországon az infláció még a szomszéd országokhoz képest is?

A világjárvány nehézségeiből alig felszusszanva, újabb kihívásokkal találták szembe magukat a jegybanki döntéshozók. A járvány alatti gazdaságélénkítő monetáris és fiskális intézkedések megnövelték a pénzbőséget, keresletet, az elmúlt periódusban pedig globális szinten beindult az áremelkedés. Bár globálisan, illetve regionálisan is hasonló okok mozgatják az inflációt, régiónkat tekintve számos különbség fedezhető fel az infláció lefutásában. A visegrádi országok, valamint Románia inflációs folyamatának lefutását összehasonlítva számos olyan szempont kiemelhető, mely ezen különbségeket eredményezte. Ebben a cikkben ezeket gyűjtöttük össze a folyamat jobb átláthatósága érdekében.

Pánik a bankok körül: mi történt valójában Amerikában és Svájcban?

Pánik a bankok körül: mi történt valójában Amerikában és Svájcban?

Jelen elemzésem célja, hogy megvilágítsam három bank, a Silicon Valley Bank (SVB), a Signature Bank és a Credit Suisse márciusi bedőlésének hátterét. Kiindulópontom egy elméleti jellegű bankszakmai bevezető. A makropénzügyi környezet rövid bemutatását követően a bankszakmai áttekintés tanulságait alkalmazom előbb az amerikai SVB-re, majd a svájci Credit Suisse-re.  Elemzésemet következtetésekkel zárom a monetáris politika és a bankszabályozás további alakulását illetően.

A fától az erdőt: a nemzetközi rend a feje tetejére áll az ukrán háború paravánja mögött

A fától az erdőt: a nemzetközi rend a feje tetejére áll az ukrán háború paravánja mögött

Putyin elnök sok mindenben elszámolta magát Ukrajna megtámadása során. Saját hadserege képességeitől többet, az ukrán harci elszántságtól kevesebbet várt, Európától látványosabb teszetoszaságot, a NATO-tól és EU-tól gyors széttöredezést, bomlást. A hosszú távon legfontosabb téren – a nemzetközi rendszer egészének tekintetében – azonban minden tűpontosan a számításai szerint alakul, sőt, talán még felül is múlja várakozását.

Megfordult a világ: páriából kedvenc lett a forint

Megfordult a világ: páriából kedvenc lett a forint

A tavalyi év nem a forint éve volt: egyre másra döntötte a negatív árfolyamrekordokat az orosz-ukrán háború kitörése után, és csak egy rendkívüli, 500 bázispontos kamatemelés tudta októberben megállítani a teljes lefagyást. Idén viszont az egyik legjobban teljesítő deviza a világon, és a befektetők kedvencévé vált. Mi történt? Vajon meddig folytatódhat ez a jó teljesítmény?

Százezrek kerülnek utcára – Egy korszak zárul le a kijózanodással?

Százezrek kerülnek utcára – Egy korszak zárul le a kijózanodással?

Míg az elmúlt 10 évben az volt a jellemző, hogy az informatikai szakemberekért sorban állnak a legnagyobb cégek, akik egymásra licitálnak a fizetésekkel, jobbnál jobb munkahelyi körülményeket kínálva, addig az elmúlt pár hónapban a tömeges leépítésektől volt hangos a sajtó. A közelmúltban csak a legnagyobb vállalatok közel 100 ezer embert bocsátottak el a nemzetközi trendeket meghatározó USA-ban, és a Silicon Valley Bank bedőlése további hullámokat indíthat a tech munkaerőpiacon. Vajon átmeneti visszaesés, vagy egy tartós trendforduló kezdete zajlik a szemünk előtt?

Bod Péter Ákos: Hogyan ért utol minket Románia?

Bod Péter Ákos: Hogyan ért utol minket Románia?

Évtizedeken keresztül evidencia volt, hogy Magyarország fejlettsége meghaladja Romániáét. Az Európai Unió statisztikai hivatala szerint azonban szomszédunk egy főre jutó GDP-je utolérte a miénket. De hogyan történhetett mindez? És mit tanulhatunk a románoktól?

Komoly esély van rá, hogy meglepetést okoz az infláció

Komoly esély van rá, hogy meglepetést okoz az infláció

Meglepetést okozhat az USA inflációja az előttünk álló négy hónapban. A mostani 6 százalékos év/év infláció ugyanis nagyon könnyen akár 4 százalék alá is eshet júniusban. Ez pedig erős gazdasági-politikai-társadalmi nyomás alá helyezheti Jerome Powell csapatát.

Nagy változás Magyarországon: új finanszírozási lehetőségeket kaptak a cégek

Nagy változás Magyarországon: új finanszírozási lehetőségeket kaptak a cégek

A jelenlegihez hasonló, magas kamatkörnyezet, infláció, növekvő költségek, csökkenő üzemi marzsok, csökkenő kockázatvállalási kedv által jellemzett környezetekben tapasztalataink szerint felértékelődnek a belső finanszírozási és a csoporton belüli finanszírozási megoldások a vállalatok körében. Az elmúlt években mindettől függetlenül is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a centralizált treasury funkciók, úgy mint a „cash-pooling”, „in-house banking”, és egyéb központi likviditásmenedzsment rendszerek és megoldások.

A kihagyott energiaziccer Magyarország számára: a geotermia

A kihagyott energiaziccer Magyarország számára: a geotermia

Magyarország földrajzi és geológiai adottságainak köszönhetően termálvizekben gazdag ország. Hazánkban mintegy 800 termálvízkút működik, amelyek jelentős részét balneológiai célra használjuk, a fürdőkultúra alapját képezik. A termálvíz-hasznosításban ugyanakkor energetikai szempontból jelentős kiaknázatlan potenciál rejlik, az Egyensúly Intézet napokban megjelent javaslata szerint az évtized végére megháromszorozható az ebből kinyert energia. És mikor máskor vizsgáljuk meg alaposabban az energetikai szempontokat, ha nem egy energiaválság kellős közepén?

Varga Mihály: Valóban újra kell szabni a magyar gazdaság szerkezetét?

Varga Mihály: Valóban újra kell szabni a magyar gazdaság szerkezetét?

Az utóbbi évtized során a magyar gazdaság pozitív rekordok egész sorát állította fel. A pandémia kitöréséig jelentősen javítottuk az egyensúlyi- és makromutatókat, és most, a járvány lecsengése után, a veszélyes nemzetközi környezetben is folytatjuk ezt a munkát. Előreléptünk a versenyképességi rangsorokban, évről évre több befektetés érkezik, a beruházási ráta 30 éves csúcsokat dönt. Ugyanakkor érzékeljük gazdaságunk méretéből adódó akadályokat, a nemzetközi piacoktól való függést, a szankciók hatásait. Ezzel összefüggésben gyakran hangzik el az a vád, hogy a magyar gazdaság szerkezete nem megfelelő, és Magyarország ma nem egyéb, mint egy nagy összeszerelő üzem. A tények nem ezt mutatják: a nemzetközi felmérések a világ tíz legösszetettebb gazdasága közé sorolják a magyar gazdaságot.

Bizalmi válság alakult ki a bankrendszerben, a monetáris szigorítás szülte

Bizalmi válság alakult ki a bankrendszerben, a monetáris szigorítás szülte

Eluralkodott a pánik a bankpiacon, így egyre többen sürgetik a pénzintézetek kötelező likviditási tartalékaival kapcsolatos szabályok szigorítását. A kérdés nemcsak az amerikai bankok esetében kerül elő, hanem a már most sokkal szigorúbb szabályozási környezetben működő európai bankoknál is. Hiába van azonban szándék a pénzügyi szektor rövidebb pórázon tartására, kétséges, hogy mindennek milyen hatása lenne, és valóban megvalósul-e.

Forrong Franciaország a nyugdíjreform miatt, de miért?

Forrong Franciaország a nyugdíjreform miatt, de miért?

A francia nyugdíjrendszer reformjára a rendszer hosszútávú fenntarthatósága és egyszerűsítése miatt van szükség, mert a korábbi módosítások ellenére a kiadások 2022-ben elérték a francia GDP 14,5%-át (2021-ben még "csak" 13,9%-át), miközben az EU átlaga 10-11% körül ingadozik, Magyarországon pedig 8,4% ez az arány. A francia nyugdíjkassza kiadása idén meghaladja a 330 milliárd eurót (132 ezer milliárd forintot), ami a magyar nyugdíjköltségvetés közel 22-szerese. Az idei deficitet 1,8 milliárd euróra várják, ami a reform hiányában 2025-re már 10,7 milliárd, 2030-ra 13,5 milliárd és 2035-re 21,2 milliárd euróra nőne. A francia nyugdíjrendszer nem csak drága, hanem elképesztően komplikált is. Az állami alapnyugdíj is hat versenyszférában és négy közszférában működő alpillérből áll, a kötelező kiegészítő pillért pedig 42 ágazati és vállalati nyugdíjintézmény alkotja, köztük olyan történelmi ékkövek, mint a Párizsi Opera 1698 óta működő, vagy a Comedie francaise színház szintén több száz éves nyugdíjintézménye, és olyan óriások, mint a versenyszférában nem mezőgazdasági munkakörben alkalmazottak kiegészítő nyugdíját biztosító Agirc-Arrco foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató. A nyugdíjreform e körülmények miatt teljes mértékben indokoltnak tűnik, a franciák azonban a jelek szerint ezt egyáltalán nem fogadják el, mert szerzett jogaik sérelmét látják a módosító intézkedésekben.

Lehet még egy váratlan hatása a Credit Suisse csődjének

Lehet még egy váratlan hatása a Credit Suisse csődjének

Az elmúlt hetek banki csődeseményei jó alkalmat adtak arra, hogy mindenki jártassá váljon a bankok szabályozási kérdéseiben, és most ex-post tanácstalanul állhasson a történtek előtt: mégis hogyan történhetett ez meg? Mi is alaposan körbejártuk a kérdést a Concordeblogon, indulva a Szilícum-völgyből, majd a múlt héten megérkezve az európai kontinensre, köszönhetően az elmúlt években hírhedté váló Credit Suisse-nek.

Bankválság: megvolt a gamechanger esemény, most minden azon múlik, hogy sikerül-e a pénzügyi karantén

Bankválság: megvolt a gamechanger esemény, most minden azon múlik, hogy sikerül-e a pénzügyi karantén

A bankpánik-Fed-pivot birkózógép egy érdekes részvénypiaci jelenség, amelynek első hatásait az elmúlt bő két hétben már meg is figyelhettük. Utoljára 2007-ben és 2008-ban láthattunk hasonlót. Az egész helyzetben az a nagyon érdekes, hogy ha sikerül karanténba zárni a pénzügyi fertőzés potenciális okozóját, akkor sokszor jó időszaka jön a következő hónapokban a részvénypiacnak, mert tud a lazább monetáris pályára koncentrálni. Persze 2008 szeptemberében láttuk azt is, amikor nem sikerült felállítani a pénzügyi karantént.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új ajándék érkezik az Orbán-kormánytól - Mennyi pénzt kapnak a családok?
Ricardo

Könyvet Orbánnak

Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.