A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 2024. október 1-jén hatályba lépett rendelkezése szerint zöldterület övezetből, mezőgazdasági vagy erdő területből új beépítésre szánt terület vagy különleges beépítésre nem szánt terület kijelölésére csak akkor van lehetőség, ha legalább az új kijelöléssel azonos mértékű és azzal megegyező biológiai aktivitás értékű zöldterület, mezőgazdasági vagy erdőterület kerül csereterületként kijelölésre, egyfajta kompenzálásként az eredetitől eltérő hasznosítási cél miatt.
Mivel a naperőművek általában különleges beépítésre nem szánt területen valósulnak meg, így az ezek fejlesztéséül szolgáló területek kijelölésére is vonatkozik a csereterület biztosítási kötelezettség, így
a változtatás várhatóan komoly következményekkel jár majd a hazai naperőmű- és egyéb megújulós fejlesztésekre
- mondta el lapunk érdeklődésére dr. Várszeghi Balázs partner, illetve dr. Máté Kinga szenior ügyvéd, az Erdős Partners ügyvédi iroda szakértői.
Jókora pluszköltséget okozhat a fejlesztőknek
Ugyan a csereterületet a beépítésre szánt vagy különleges beépítésre nem szánt terület kijelölésekor az önkormányzat határozza meg, azonban annak tényleges kialakításának költségét annak a fejlesztőnek kell majd biztosítania, akinek érdekében a kijelölés történt. Ez településrendezési szerződéssel vagy a településrendezési eszközben az újonnan kijelölt terület beépítéséhez kapcsolódó kötelezettségként érhető el. Ez esetenként további jelentős költséggel jár a fejlesztő számára, hiszen a csereterületet akár rekultiválni is kellhet a cserefunkció megfelelő biztosításához.
Másrészt, az a követelmény, hogy a csereterület ugyanazon település közigazgatási területén feküdjön, azt jelenti, hogy a fejlesztés csak akkor valósítható meg egy adott településen, ha ugyanekkora csereterület rendelkezésre áll és erre a célra biztosítható a település közigazgatási határain belül. Ez szinte lehetetlen, főként kisebb településeken.
Ökölszabály szerint 1 megawatt (MW) kapacitás telepítéséhez 1 hektár földterület szükséges. A magas csatlakozási díjak és a gazdaságos üzemeltethetőség miatt pedig inkább a nagyobb projektek (20-50 MW) a népszerűek, amelyek helyigénye is nagyobb.
A csereterület kijelölési kötelezettség a szakértők véleménye szerint ellehetetleníti a nagyobb megújuló energiaforrás és naperőmű beruházásokat.
További korlátozó szabály, hogy amennyiben a tervezett új beépítésre szánt terület 5 kilométeres környezetében, az adott település közigazgatási területén belül az adott fejlesztés megvalósítására alkalmassá tehető barnamezős terület van, akkor új beépítésre szánt terület csak kiemelt közérdek esetében jelölhető ki.
A változások valószínűleg számos tervezett (és kapacitás jogot nyert) projektet hátrányosan érintenek. Azon projektek, ahol nem sikerült a helyi építési szabályzat (HÉSZ) megfelelő módosítását elindítani még október 1-je előtt, és csereterületet sem tudnak biztosítani, ellehetetlenülhetnek,
ezzel a fejlesztők sok éves fejlesztői munkája, sok esetben milliárdos összegű megfizetett kapacitás biztosítékai is elveszhetnek.
Sok projekt meghiúsulhat, sokat újra kell gondolni és sok cserélhet gazdát
Az értintettek a jogalkotói szándék nyilvánossá válását követően elkezdek ugyan felkészülni, de nem hagyható figyelmen kívül, hogy termőföld átminősítése, illetve a településrendezési eszközök még a korábbi jogszabályok szerinti módosítása sem tud egy-két hónap alatt megtörténni. Ezek mind hosszadalmasabb és egymásra épülő folyamatok. Azok, akik ez alatt a felkészülési időszak alatt a projekt tervezésével nem voltak egy bizonyos, előrehaladottabb státuszban, nem tudták a HÉSZ módosítását még a korábbi, kedvezőbb szabályok szerint megindítani, amelyhez az érintett önkormányzat támogatásának megszerzése is elengedhetetlen, azok bajba kerülhetnek.
A szakértők tapasztalatai szerint nagy az elkeseredés a magyarországi naperőmű-fejlesztők körében.
Álláspontjuk szerint számos olyan projekt lesz, amely a jogszabályváltozás miatt meghiúsul vagy ellehetetlenül, miközben a fejlesztők már jelentős összegeket költöttek a hálózati csatlakozási jogaik megszerzésére és fenntartására, ami elvész, ha nem tudják folytatni a projektet. Ilyen értelemben számos projektet kell majd újragondolni. Nehéz helyzetbe kerülnek azon beruházók is, akik korábbi, már megépült – akár KÁT-os vagy METÁR-os – erőművüket kívánták volna a nemrégiben bevezetett technológiaváltás keretében (például akkumulátoros energiatárolóval) bővíteni.
A fejlesztők egy része esetleg próbálkozhat azzal, hogy úgynevezett technológiaváltás keretében a nagy területigényű naperőmű helyett kisebb helyigényű technológiát (például energiatároló) létesít, és így csak kisebb csereterületet kell biztosítania, de sokaknak ez sem lesz megoldás, és ez is a teljes projekt újratervezésével és újbóli engedélyeztetésével jár, amely költség- és időigényes feladat.
Más részük próbálkozhat a projektek (beleértve a kapacitásjogot és az esetleg már megszerzett engedélyeket) értékesítésével olyanoknak, akik esetleg tudnak csereterületet vagy kapcsolataik révén kiemelt beruházási státuszt biztosítani a projektnek. A kapacitásjog önmagában egyébként nem átruházható, de nincs akadálya a jogosult társaság átruházásának. Bár arra vonatkozóan nem áll rendelkezésre pontos információ, hogy a tervezett fejlesztések mekkora részét érintheti lényegesen hátrányosan a hatályba lépett új szabályozás, a jogi szakértők várakozásai szerint sok projekt kifejezetten emiatt cserlélhet gazdát a következő időszakban.
Szubjektív szempontok is szerepet kaphatnak
Az új jogszabályi változások nem érintik - és ezzel relative preferálják - például az ipari létesítmények tetején megvalósuló, vagy a már eredetileg is barna mezősként tervezett napelemes fejlesztéseket, és jelentős előnyre tehetnek szert azok a fejlesztők, akik már a tervezési, előszerződési fázisban is a barnamezős, illetve a kivett területeket részesítették előnyben a beruházásukhoz. Maga a szempontrendszer ismerős lehet azoknak a hazai naperőmű-fejlesztésben régebb óta jártas fejlesztőknek, akik korábban METÁR pályázaton is részt vettek, hiszen a barnamezős területek kiválasztása már ott előnyt jelentett.
Viszont ugyanúgy, mint 2024. október 1. előtt, most is lesz lehetőség egyedi eltérés vagy felmentés kezdeményezésére. A törvény maga is lehetőséget ad bizonyos feltételek esetén a beruházás kiemeltté nyilvánítására, ami módot ad a törvény, illetve a helyi építési szabály rendelkezései alkalmazásának mellőzésére. Ez azonban lehetőséget ad arra, hogy a kiválasztás ne a jogszabályokban lefektetett objektív, hanem az eltérés, illetve az engedély megadására jogosult szervek szubjektív szempontrendszerén alapuljon.
A jogi szakértők szerint érthető a zöldterületek megvédésére és a barnamezők újbóli hasznosítására irányuló törvényalkotói szándék, de ez jelentős költségnövekedést eredményezhet a projekteknél, amely finanszírozhatatlanná teheti azokat.
Az így kialakult helyzet nyertesei ismét azok lehetnek, akik kiemelt beruzázási státuszt tudnak kijárni a projektjeiknek,
ami ezután már nemcsak könnyebb kivonást, engedélyeztetést tesz majd lehetővé, hanem konkrétan forintosítható előnyökkel is fog járni, kvázi anyagi támogatást fog jelenteni.
A teljes építésjog átalakult
A magyar építészetről szóló törvénnyel együtt a teljes építésjog átalakításra került, és ennek keretében az építésjogi törvény(ek) végrehajtására vonatkozó kormányrendeletek és egyéb ágazati rendeletek is módosításra, illetve újrakodifikálása kerültek. Ezek közül a legjelentősebb az, hogy az OTÉK (Országos Településrendezési és Építési Követelmények) helyett belép a TÉKA (településrendezési és építési követelmények alapszabályzata), egy új terültrendezési és építési keretrendszer. Ez számos olyan új rendelkezést tartalmaz, ami a helyi építési szabályzatokban kötelezően megjelenítendő, illetve függetlenül attól, hogy a településrendezési eszközökbe beemelésre került, alkalmazandó.
Ezek az új építésjogi előírások a naperőmű beruházásokat is érintik. Igen széleskörűen hatnak a tervezésre és beruházásokra, például a tervtanácsok szerepének a kiszélesítésével, bizonyos minimális illeszkedési, telekméret és elhelyezési, illetve beépítési szabályok előírásával. Ilyen, a naperőmű-fejlesztéseket is érintő új előírás például az is, hogy megújuló energiaforrás új műtárgya erdőterületen, mezőgazdasági területen többé már nem helyezhető el.
Máshogy is teljesülhetnek a stratégiai célszámok
A hazai naperőmű-fejlesztéssel foglalkozó konferenciák döntő többségén az állami vezetők részéről elhangzott, hogy a már megépült, a jelenleg engedélyezés alatt, illetve építés előtt álló naperőmű-projektek összes beépített kapacitása már 2028-ra elérheti a 2030-ra tervezett 11 GW-ot. A 2023-ra már megépült ipari és a háztartási méretű naperőművek beépített kapacitása 5500 MW körül volt, melyhez 2028-ig az első kapacitás tenderen nyertes további 3300 MW csatlakozik majd 2027-ig, illetve további 1588 MW 2028-tól.
Ez a lakossági pályázati támogatással megvalósuló mintegy 1 GW háztartási méretű (HMKE) napelemes rendszerrel együtt 2028-ra közel 11 GW lesz, amihez még hozzáadódnak majd a saját célra termelő (visszwattos) erőművek, illetve a második kapacitás tenderen 2028. utánra csatlakozási jogot kapott és 2030-ig rendszerbe kapcsolt erőművek. Ezen kívül a rendszerbe 2030-ig bekapcsolódó villamosenergia tároló egységek új horizontot nyitnak majd a napenergia megnövekedett mennyiségben történő hálózatra adásában.
Amennyiben a 2028-ig kiadott hálózati kapacitásokhoz tartozó projektek egy része az új építészeti szabályozás miatt nem épülne meg, vagy veszélybe kerülne, úgy
a kormányzatnak a 2030-ig fennmaradó 2 éves időszakban maradna még mozgástere további szabályozási eszközökkel kedvező irányba terelni a naperőmű beruházásokat.
Ez a lehetősége egyébként a 2028-ig terjedő időszakban is folyamatosan fennáll nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánítás formájában.
Figyelembe véve, hogy a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgálata és az új építészeti törvény kidolgozása egymással párhuzamosan zajlott, a szakértők vélelmezik, hogy a jogalkotó számolt a napenergiából származó megújuló energiára vetített célszám eléréséhez szükséges földterület, vagy azt helyettesítő egyéb terület biztosításával. Amennyiben mindezek ellenére nem sikerülne teljesíteni a naperőművekből 12 GW-ot, akkor is megtartható lehet a 2030-ra kitűzött kötelező 29%-os megújuló részarány más típusú megújuló energiaforrások rendszerbe integrálásából.
Jöhetnek az agrárnaperőművek?
Miközben a hagyományos napelempark-fejlesztések nagy részét nehéz helyzetbe hozza a jogszabályváltozás, más forrásból származó értesüléseink szerint hamarosan megnyílhat az út azon naperőművek előtt, amelyek a zöldenergia- mellett mezőgazdasági termelésre is lehetőséget adnak. A számos országban már sikeresen alkalmazott úgynevezett agrifotovoltaikus (vagy agrofotovoltaikus) naperőművek esetében a magasabb tartószerkezetre telepített napelemek alatt, illetve között folytatható növénytermesztés (vagy legeltetés), a napelemek árnyékoló hatásának köszönhetően nem egy növénykultúra esetében a hagyományos művelésnél nagyobb hozammal.
Bár a földterületeken művelési ágat jelenleg is lehet váltani, így például kettős hasznosítású területté minősíthető, de a vonatkozó végrehajtási rendeletek hiánya miatt az agrifotovoltaikus rendszerek engedélyeztetési eljárásai ma még elakadnak a földhivatalnál. A témában a szakma bevonásával indult egyeztetések alapján azonban van rá esély, hogy a szabályozás kedvezően változzon a közeljövőben.
Címlapkép forrása: Shutterstock
