Karsai Gábor

vezérigazgató-helyettes , GKI Gazdaságkutató Zrt.

Cikkeinek a száma: 5
Karsai Gábor: Tervgazdasági időket idéz a kormány új startégiája

Karsai Gábor: Tervgazdasági időket idéz a kormány új startégiája

Különböző felmérések szerint az elmúlt években folyamatosan romlott Magyarország versenyképessége, így hazánk mára az EU hatodik-hetedik legkevésbé versenyképes országáva vált. Nem csoda, hogy a kormány márciusban új versenyképességi stratégiát hirdetett meg, azonban a dokumentum címével ellentétben nem a versenyképességről, hanem a növekedésről, ezen belül is döntően az ipari növekedésről szól. A tervgazdasági időket idéző stratégiában valójában a versenyképesség kapcsán szó sem esik magáról a versenyről, még a szó is hiányzik a szövegből, és a felvázolt koncepció középpontjába az újraiparosítás került, miközben az ipar GDP-termelésen belüli részaránya az utóbbi években – a kormányzati törekvések ellenére – szinte folyamatosan csökkent.

A jövő feléléséhez vezet a kormány gazdaságpolitikája

A jövő feléléséhez vezet a kormány gazdaságpolitikája

A magyar gazdaság tavaly túljutott a 2022-es választások előtti osztogatás okozta belgazdasági, illetve az Ukrajna elleni orosz agresszió által előidézett világgazdasági következmények miatt kialakult válság legnehezebb szakaszán. A kormány elgondolásai azonban aligha állítják fenntartható növekedési pályára a gazdaságot, ehhez a szilárd eredmények és a jó gazdaságpolitika is hiányzik.

Visszaeső gazdaság, elcsúszó költségvetés, újabb kiigazítások - Mi vár Magyarországra?

Visszaeső gazdaság, elcsúszó költségvetés, újabb kiigazítások - Mi vár Magyarországra?

Továbbra is a viszonylag pesszimista gazdasági elemzők közé tartozom. Bár a magyar gazdasággal kapcsolatos növekedési várakozások az elmúlt hónapokban kissé romlottak, rajtam kívül továbbra sem sokan várnak idén 0,5%-os visszaesést. A korábbiaktól eltérően viszont immár lehetségesnek tartom, hogy az év végére az infláció egyszámjegyűre csökkenjen, bár ehhez továbbra is számos kedvező feltétel fennmaradását tartom szükségesnek. Végül, de nem utolsó sorban az új EU-transzferekhez való hozzáférést is inkább csak jövőre és részlegesen tartom valószínűnek. Ebben az aggodalmamban, miszerint a magyar kormányzat valós megállapodási készsége is kétségessé vált, azonban már sokan osztoznak.

Gazdasági válság vár Magyarországra

Gazdasági válság vár Magyarországra

Varga Mihály pénzügyminiszter a szeptember végi közgazdász-vándorgyűlésen arról beszélt, hogy „2023-ra nehéz lesz növekedést tervezni”. Úgy tűnik, az MNB-nek mégis sikerült, amikor friss inflációs jelentésében 2023-ra 0,5-1,5%-os GDP-növekedést jelzett előre. A különböző banki és kutatói elemzések jellemzően recessziót valószínűsítenek a következő negyedévekre (az előző negyedévhez képest legalább két egymást követő alkalommal csökken a GDP), éves átlagban pedig általában stagnálást várnak. Sokkal valószínűbbnek látszik azonban, hogy az idei 4,5% körüli növekedést jövőre akár 3,5%-os GDP-csökkenés követheti. Ez utóbbit a látványosan romló egyensúly, az ennek csökkentése érdekében már meghozott, folyamatban levő és várható megszorítások, valamint az egyre veszélyesebb világpolitikai és világgazdasági helyzet, a romló külső konjunktúra indokolja. Az EU-transzferekhez való, legalább részleges hozzáférés feltételezése is csak fékezni tudja a visszaesést, a remélt megállapodás elhúzódása és valószínű feltételessége, valamint az utófinanszírozás miatt.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.