Megjöttek a friss adatok
Nyilvánosságra hozta az NNGYK a heti jelentését a járványügyi helyzetről, amely részletes adatokat közül bizonyos fertőzésekről a július 8. és 14. közötti időszakról. Ezek szerint 21 pertussis-gyanús esetet azonosítottak, ami új heti rekordnak felel meg, eddig a 20. hét volt a szomorú csúcstartó 20 gyanús esettel.
Ezzel az új heti adattal az éves összesített gyanús esetszám július közepéig 153 főre emelkedett.
Még mielőtt sokan legyintenének a fenti számokra (21 fő és 153 fő), és első reakciójuk az lenne, hogy ezek a megbetegedés-számok nem is magasak, felhívnánk a figyelmet arra, hogy nem mindegy, hogy mihez viszonyítjuk ezeket az esetszámokat. A korábbi években ugyanis szinte egyáltalán nem fordult elő ez a betegség (0 és 23 esetszám között szóródott az éves előfordulás), hiszen a rendkívül magas hazai átoltottságnak köszönhetően ez a fertőzés nem tudott terjedni a hazai lakosság körében. Mindezek fényében az is elmondható, hogy a valós esetszám ennek a sokszorosa lehet, mivel sem a betegek, sem a szakemberek sokszor nincsenek tisztában azzal, hogy ezzel a fertőzéssel állnak szemben. A járványügy pedig láthatóan nem az esetek felderítésére helyezi a hangsúlyt.
A szamárköhögés gyanú bejelentések a fővárosból és 7 vármegyéből érkeztek (Bács-Kiskun, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Pest, Vas és Zala) - ismertette az NNGYK.
A szamárköhögés-helyzet romlása ellenére a hivatalos járványügy ritkán szólal meg, kérdéseinkre nem válaszol. Június végén egy közleményt adott ki az NNGYK, hogy "bár az utóbbi hetekben hazánkban is megemelkedett a jelentett esetek száma, még mindig van olyan vármegye, ahonnan nem jelentettek beteget, így országos járványról nem beszélhetünk".
Azt nem tudni, hogy júniusban miért mondta azt az NNGYK, hogy az a szempont a járvány hivatalos kihirdetésekor, hogy minden megyében jelen van-e a fertőzés. Az a valószínű forgatókönyv ugyanis, hogy a járványügy még nem talált esetet az adott megyében.
Friss gyűjtésünkből kiderül:
mostanra a fővárosban és a 19-ből 18 vármegyében kimutatták a szamárköhögést, vagyis az NNGYK definíciója szerint is már az országos járvány határán vagyunk.
Ha viszont a fenti grafikonokat és esetszám-alakulásokat tekintjük, akkor már egy ideje járványügyi helyzetről beszélhetünk. Adatbázisunkból kiolvasható: már csak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az a terület, ahol még nem azonosították ezt a fertőzést. Szerintük a hangsúly itt a MÉG-en van, ugyanis - a korábbi járványügyi tapasztalatok fényében - könnyen lehet, hogy a járványügy nem tudja felderíteni ezt a régi-új fertőzést, mivel nem ugyanolyanok az egészségügyi kapacitások és infrastruktúra, mint az ország többi részében. Nem véletlen, hogy a járványügyi hatóság a legújabb, hétfő este kiadott közleményében már elhagyta az országos járványra vonatkozó "minden megye" kritériumot, és most azt hangoztatja az NNGYK, hogy
a magyar védőoltási rendszernek köszönhetően nincs szamárköhögés járvány, a betegség szórványosan fordul elő.
Kutatások bizonyítják, hogy nem egyenlő eséllyel indulnak az emberek az egészségükért vívott küzdelemben az ország különböző pontjain. A hazai járványügyi felügyelet valószínűleg nem képes ország teljes területén ugyanakkora eredményességgel azonosítani a megbetegedéseket.
Oroszi Beatrix epidemiológus a néhány héttel ezelőtt megjelent interjújában mutatott rá arra, hogy meg kell tanulnunk, hogy attól, hogy egy betegséget, vagy egy fertőzést nem keresünk, nem kutatunk fel, attól még ne gondoljuk azt, hogy nincs jelen és nem terjedhet el. Ha nem derítjük fel a fertőzéseket, az csak annyit jelent, hogy vakon repülünk: nem tudjuk pontosan hogyan, hol terjed, és hogy változik-e, melynek következtében egyre könnyebben fertőzi meg az embereket. Így lépéselőnybe kerül velünk szemben - tette hozzá a szakember.
Lépett az NNGYK, de sok a nyitott kérdés
A helyzet romlása, a témában sorozatban megjelent cikkeink és több - válaszolatlanul maradt - megkeresésünk többek között oda vezetett, hogy végre a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ is reagált a helyzetre, több formában is, a korábbiaknál komolyabb szinten.
Múlt héten jelent meg az NNGYK oldalán a szamárköhögés terjedése témájában Müller Cecília országos tisztifőorvos TV2 Mokkának adott nyilatkozatáról szóló hír. Müller Cecília itt elmondta: a felnőtteknél és oltottak körében jellemzően enyhén zajlik a szamárköhögés. Mivel ezt a fertőzést baktérium okozza, antibiotikummal jól kezelhető. Felhívta a figyelmet ugyanakkor arra, hogy a magas kockázatú csoportok, így például az újszülöttek, csecsemők esetében a fertőzés lefolyása nagyon súlyos, olykor a légzéskimaradás miatt halálos is lehet. Az ő védelmükben a jelenlegi járványügyi helyzetben azt javasolja az NNGYK, hogy a várandósság utolsó harmadában a nők kérjék a pertussis komponenst is tartalmazó védőoltás beadását, amellyel saját magukat és majdani újszülöttjüket is védik. A csecsemőt látogató családtagok, rokonok számára is javasolt az újraoltás - közölte az országos tisztifőorvos. Arról ugyanakkor nincs információ, hogy a védőoltás ilyen típusú felvételét hogyan ösztönzi a járványügy, illetve a háziorvosi rendszer.
Majd ezt követően adott ki friss közleményt július 22-én este a járványügyi hatóság, amiben több fontos állítást tesz a fertőzéssel kapcsolatban, ráadásul
gyakorlatilag járványügyi lépéseket is megtett, mert új hivatalos - nem kötelező érvényű, de rendkívül fontos és hasznos - ajánlásokat tett.
Megállapítja az NNGYK, hogy "hazánkban a legtöbb eset szórványosan fordul elő, néhány esetben családon belüli halmozódást tapasztaltak, országos járványról nem beszélhetünk. Mivel a szamárköhögést baktérium okozza, a betegség antibiotikummal jól kezelhető." Érdekes, hogy ezen a ponton a megyei járványfeltételt már nem hozza fel a hatóság.
"A felnőtteknél és az oltottak körében jellemzően enyhén zajlik a betegség, azonban az újszülöttek és csecsemők védelme a legfontosabb, mivel náluk a betegség lefolyása nagyon súlyos, olykor a légzéskimaradás miatt halálos is lehet. Hazánkban két otthonából kórházba szállított, védőoltásban még nem részesült csecsemő esetében igazolódott, hogy a halál oka a szamárköhögés és annak következtében kialakult szövődmények voltak. Az oltatlan újszülöttekre a legnagyobb kockázatot a vele találkozó és az ellátásában résztvevő családtagok jelentik, akik saját maguk is hordozhatják a baktériumot" - ismerte el az NNGYK most először hivatalosan korábbi értesülésünket, hogy halálozással is járt idén már a fertőzés.
A helyzet komolyságát jelzi, hogy július 22-én kiadott közleményében a hatóság gyakorlatilag több, nem kötelező érvényű járványügyi lépés megtételét jelentette be:
- Az NNGYK hangsúlyozottan kéri, hogy a szülést követő első 6-8 hétben ne menjenek vendégségbe az újszülöttel, kerüljék a zsúfolt helyeket, korlátozzák az újszülöttet látogatók fogadását. Az újszülött immunrendszere még részben védtelen a környezeti hatásokkal és fertőzésekkel szemben.
- A várandós kismamáknak javasolt az emlékeztető oltás, mert az az újszülöttet is védi.
- Az NNGYK felhívja a lakosság figyelmét, hogy a csecsemővel egy háztartásban élő családtagok és a csecsemő gondozásában résztvevők számára is javasolt a védőoltás. Jelenleg a szamárköhögés elleni újraoltáshoz szükséges oltóanyag országos lefedettséggel hozzáférhető a patikák számára, és a vakcina elérhetőségét a hatóság folyamatosan monitorozza.
Közben nagyon sok kérdés megválaszolatlan, pedig egy ilyen járványügyi helyzetben és a fertőzés ilyen sebességű terjedése mellett nagy szükség lenne a hiteles tájékoztatás, a lakosság számára is. Múlt kedden a hatóságnak ezeket a kérdéseket küldtük el az NNGYK-nak, a július 22-én kiadott közlemény után is több a még megválaszolatlan kérdés.
1) Meg tudják-e erősíteni, hogy történt haláleset a fertőzéssel összefüggésben? Hány halálesetről tudnak beszámolni hivatalosan, hány esetet erősítettek meg a vizsgálatok? Ezek a halálesetek milyen életkorú betegeknél történtek és mely megyékben élt a beteg?
2) Miért nincs járványhelyzet az Önök értékelése szerint? Az Önök értékelése szerint mi az objektív feltétele annak, hogy járványhelyzetet hirdessenek? Ezt az esetszámok alakulása befolyásolja? Ha igen, akkor hol lenne ennek az objektív szintje, mércéje?
3) Miért az a feltétele a járványnak, hogy minden megyében hivatalosan is kimutassák? Nem elegendő az, hogy most már csak 3 megyében nem mutatták ki hivatalosan a fertőzést? (azóta ez már csak 1 megyére változott - a szerk.)
4) Nem-e lehet az a helyzet, hogy a hátrányosabb helyzetű járásokban, térségekben nincs meg a megfelelő infrastruktúra, szakember, és kapacitás ahhoz, hogy kimutatható legyen ez a fertőzés?
5) Jelenleg mi a menete egy fertőzés gyanús eset hivatalos kivizsgálásának? Milyen feladata van ebben a háziorvosnak? Ha megerősíti az esetet a laborvizsgálat, akkor vannak-e járványügyi intézkedések az adott beteg környezetére vonatkozóan (közösség, család stb?)
6) Van-e kialakított protokoll, hogy hová lehet küldeni a mintákat, hány labor fogadja ezeket és hogyan oldották meg ennek az infrastruktúráját? A mintavétel után hány napon belül történik az eredmények kiértékelése és kommunikálása a betegek, háziorvosok felé?
7) Az elmúlt időszakban a szamárköhögés-gyanús esetek jobb megtalálása és azonosítása érdekében milyen intézkedéseket tett az NNGYK, mint járványügyi hatóság? Változott-e ezen a téren az elmúlt évek gyakorlatához képest a mostani gyakorlat? Kommunikáció a háziorvosok irányába, laborvizsgálatok lehetővé tétele több helyszínen, stb?
8) Változott-e abban a tekintetben a gyakorlat, hogy járványügyi hatóságként felkutatják a gyanús eseteket? Ha igen, akkor ezt a tevékenységüket hogyan végzik?
9) Mi a helyzet a védőoltások rendelkezésre állásával? Az alapesetben adható, felnőtteknek szóló vakcina továbbra is országos hiánycikk, helyettesítő termék viszont elérhető a hivatalos gyógyszerkereső-adatbázis szerint. Ez valóban kapható a patikákban? Mit tapasztalnak, mekkora eziránt a kereslet? A rendelkezésre álló mennyiségek képesek kielégíteni a jelenlegi igényeket?
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
