Bebesy Dániel

2023. február 28. 12:45 | Bebesy Dániel

Meddig emel a Fed? Elég lesz az 5% körüli szint?

Az elmúlt egy-két hétben jelentős hozamemelkedés indult a nemzetközi kötvénypiacokon. A tavaly év végi megnyugvást követő újbóli hirtelen megugrás oka, hogy a befektetők az utóbbi hetek erős növekedési és a vártnál magasabb inflációs adatainak tükrében elbizonytalanodtak azzal kapcsolatban, hogy a vezető jegybankoknak milyen szintig kell emelni az irányadó rátájukat az infláció megfékezésére. A jegybankok és a befektetők is kicsit értetlenül szemlélik, hogy az elmúlt évtizedek legszigorúbb kamatemelési ciklusa az eddigi jelek szerint csak mérsékelten fékezi gazdaságot, és így a vártnál lassabban csökkenti az inflációt. 2022-ben a fő kérdés még az volt, hogy a monetáris szigorítások mellett elkerülhető-e a gazdasági növekedés nagyobb visszaesése, a hard landing, vagy esetleg van esély a puha fékeződésre, a soft landingre. 2023 elején megjelent egy új forgatókönyv, a no landing szcenárió, ugyanis a legfrissebb gazdasági adatok egyelőre nem fékeződést, hanem kisebb élénkülést mutatnak.

2022. június 24. 10:00 | Bebesy Dániel

Baljós jelek: a 70-es évek stagflációja vár ránk?

A több évtizedes inflációs csúcsok kapcsán a befektetők már a tavalyi év során is sokszor emlegették a stagflációs félelmeket, ami a magas infláció és gyenge gazdasági növekedés meglehetősen kellemetlen kombinációjára utal. A stagflációs kifejezés az 1970-es évekből származik, amikor az infláció hirtelen megugrott és az 50-60-as évek erőteljes gazdasági növekedése kifulladt. Az elmúlt időszakban nem véletlenül került újra elő a kifejezés, hisz a két korszak között számos hasonlóságot találhatunk. A 70-es évek inflációs sokkját is nyersanyagárrobbanás kísérte, ami akkor is részben háborúkhoz volt köthető. A mostani helyzet eddig egyelőre ezért tűnt szerencsésebbnek, mert a magas infláció mellett a gazdasági növekedés is élénk maradt, a munkanélküliségi ráta a világon mindenhol alacsony szinteken van. Az elmúlt hónapok során azonban negatív változás bontakozott kis, a jegybankok jelentős kamatemelései erőteljes gazdasági fékeződést vetítenek előre. A borúsabb kilátások miatt a nagy befektetési bankok az elmúlt hetekben elemzéseikben egyre nagyobb esélyt adtak egy közelgő gazdasági recessziónak.

2022. február 15. 13:00 | Bebesy Dániel

A Fed csak most kezdi, de a piac már a bukást árazza

Az amerikai jegybank kamatemelésre készül, de az inflációs folyamatok, illetve a piaci várakozásokból kirajzolódó kamatpálya annyira különleges, hogy számos kérdést vet fel. A kötvénypiaci hozamok recessziót jeleznek, miközben felmerül a kérdés, hogy meg lehet-e fogni mélyen negatív reálkamatokkal a meglóduló árszínvonal-emelkedést?

2021. március 18. 12:30 | Bebesy Dániel

Emelkedő hozamok, eddig minden rendben van…

A várakozásoknak megfelelően beindult a hozamemelkedés Amerikában, azonban hiba lenne a mostani helyzetet a korábbi hasonló szituációkhoz hasonlítani. A Fed rugalmas politikájának köszönhetően még évekig maradhatnak az alacsony kamatok, és a hozamok emelkedésére is van még tér anélkül, hogy aggasztó lenne a folyamat.

2021. február 12. 12:50 | Bebesy Dániel

Elhozza az áremelkedést a történelmi élénkítőcsomag?

A múlt héten az USA-ban a szenátus és a kongresszus is jóváhagyta a demokraták 2021-es költségvetési törvénytervezetét. Ez még mindig nem jelenti azt, hogy megvalósul az 1900 milliárd dolláros, Joe Biden nevéhez fűződő élénkítőcsomag, ahhoz még további bizottsági egyeztetések szükségesek. Ettől függetlenül rendkívül érdekes vita bontakozott ki vezető közgazdászok között a csomag várható hatásait illetően. Ez a vita azért volt különösen izgalmas, mert a résztvevők jellemzően egy szellemi táborhoz tartoznak, tehát nem arról volt szó, hogy a hagyományosan konzervatívabb, a fiskális élénkítést ellenző közgazdászok vitatkoztak az ausztériát ellenző, nagyobb költségvetési beavatkozást pártoló szakértőkkel.

2019. július 05. 11:53 | Bebesy Dániel

Soha nem volt még ilyen hosszú a felívelés Amerikában

Az amerikai gazdaság június elmúltával egy újabb hónappal többet bírt ki recesszió nélkül, ami csak azért különleges, mert a mostani ciklus ezzel rekordhosszúságú lett. Az amerikai növekedésre vonatkozóan az 1800-as évek közepe óta vannak adataink, és a statisztika alapján a mostani, 2009 tavasza óta tartó 121 hónapos felívelés a leghosszabb, megelőzve az eddigi rekorder 1991 és 2008 közötti tartó recessziómentes időszakot. Az amerikai statisztika bogarászása elsősorban azért érdekes, mert egyfelől itt találunk hosszú idősorokat, másrészt mivel az amerikai gazdaság a 20. század során a világgazdaság vezető szereplője lett, nem nagyon fordult elő olyan helyzet, hogy az amerikai recessziónak ne lettek volna komolyabb globális hatásai.

2016. január 12. 16:30 | Bebesy Dániel

Mit csinál idén a Fed? Meddig, mikor, hogyan?

Tavaly decemberben még azt gondolhattuk, hogy kilenc év után az első Fed kamatemelés nem is mozgatja meg nagyon a piacokat, ritka az olyan jegybanki döntés, amire ilyen sokat készülhetnek a piaci szereplők. Az idei évkezdés azonban teljesen másképpen alakult, sok feszültség forrás mellett, a Fed jövőbeli kamatpályája is bizonytalansági tényező. 2015-ben a Fed végül az év utolsó hónapjában teljesítette a szigorítás megkezdésével kapcsolatos ígéretét, úgy hogy az év során többször kényszerült halasztásra, és a hosszabb távú kamatkilátások kapcsán tulajdonképpen kapitulált a jóval pesszimistább piaccal szemben. Az idei év nagy kérdése, hogy a kilátások kapcsán, a továbbra is jelentős eltérés a piaci árazás és a Fed előrejelzése között milyen módon zárul majd? Egyszerűen fogalmazva, meddig, mikor és milyen ütemben tud majd kamatot emelni a Fed ebben a szigorítási ciklusban. A Fed-tagok a decemberi döntést ugyan egységesen hozták, azonban az őszi hónapok során még jelentős megosztottság látszódott, és egyértelmű, hogy a jövőt illetően továbbra is nagyok a véleménykülönbségek

2014. december 08. 13:57 | Bebesy Dániel

Tartós stagnálás, avagy az alacsony kamatok kora

Az év legnagyobb meglepetése a kötvénypiacokon a fejlett országok állampapírjaink hozamcsökkenése volt. Tavaly ilyenkor a nagy befektetési házak 2014-re kiadott előrejelzéseiben erős konszenzus mutatkozott abban, hogy a 2013 második felében emelkedésnek induló fejlett piaci hozamok majd tovább kúsznak felfelé, az amerikai tízéves állampapír hozamát négy százalék körül várta a piac az idei év végére. Ezek a várakozások teljesen tévesnek bizonyultak, az elemzések a piac irányát sem találták el. A tízéves amerikai állampapír hozam az év eleji három százalék körüli szint után jelenleg 2,3 százalék körül áll. Az a várakozás tehát, hogy a fejlett piaci hozamok esetében véget ért a 80-as évek óta tartó trendszerű csökkenés, nem nyert egyértelmű megerősítést. A fejlett piaci hozamok alacsony szintje, nem csak a kötvénypiaci szereplők számára érdekes kérdés, az összes többi eszközosztály árazását meghatározza, befolyásolja a részvények értékeltségét, de még a hazai betéti kamatok alakulásra is hatással van - írja Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere.

2014. július 30. 11:08 | Bebesy Dániel

Vajon meddig merik a padlóhoz szögezni a kamatokat?

Fenntartások nélkül nevezhetjük az egyik legforróbb kérdésnek azt, hogy a globális hatással bíró amerikai jegybank, a Federal Reserve mikor kezdi meg végre emelni a kamatokat. Ennek feltárásában pedig egyáltalán nem lesz könnyű dolgunk, hiszen a Fed nem ad számszerű útmutatást róla. Fogódzóink szerencsére vannak: a korábbi kinyilatkozásokra alapozva elképzelhető, hogy a jegybank olyan modell alapján választ kamatpályát, amivel a gazdaságot a válság előtti trendjére téríti vissza (hasonlóan a nominális GDP-célkövetéshez). Ha így van, akkor ideiglenesen még túlfűtött állapotba is terelheti az ország gazdaságát a jegybank, majd pedig onnan meredek kamatemelésekkel korrigálna. Persze még azt sem elég tudnunk, hogy milyen modellben gondolkodik a jegybank, ha nem tudjuk, hogy a jelenlegi makrofolyamatok azon belül milyen fázist képviselnek. A dolog akkor válhat igazán kényessé, ha a vártnál sokkal jobb munkapiaci adatok jövőre meredek kamatemeléseket hoznak, ugyanis a piac egyelőre nem tűnik úgy, hogy készülne ilyen esetre.

2011. április 12. 07:56 | Bebesy Dániel

Válságkezelés vagy időhúzás?

Az eurózóna adósságválságával kapcsolatban meglehetősen ellentmondásos híreket kapunk mostanában. Az elmúlt időszak történései látszólag azt az üzenetet is hordozhatják, hogy a problémák lassan megoldásra találnak, a korábbi katasztrófa forgatókönyvek végül is nem igazolódtak be. Olyan nagy baj nem lehet, mondhatnánk, hisz az euró árfolyama folyamatosan erősödik a dollárral szemben, a forint is erős, míg korábban mindig az euróövezet problémáiból adódó általános kockázatkerülésre hivatkoztak, mint forint gyengítő tényező. Ezzel egy időben persze a múlt hét, és a hétvége magyar vonatkozású híre, hogy Görögország és Írország után végül Portugália is pénzügyi segítséget kap. Ezen országok állampapírjainak kamatai rekord magas szintekre értek, ami azt mutatja, hogy az ilyen papírt vásárló befektetők tulajdonképpen biztosra veszik, hogy a kölcsön adott pénzük egy részét nem fogják viszontlátni, tehát valami továbbra is nagyon nincsen rendben. A helyzet kettős, egyrészről a kezdeti pánik rendeződését látjuk, másrészről viszont egyértelművé válik, hogy a különböző mentőcsomagok ellenére egyes országok sohasem fogják tudni visszafizetni az államadósságukat. A helyzet részleges megoldását jelentheti a European Stability Mechanism (ESM) nevű intézmény, ami 2013-tól fog életbe lépni, és a monetáris unió adósságproblémáinak kezelésre próbál egy állandó, tartós keretrendszert biztosítani.