"A jövőre nézve az határozza meg [a konszolidációt], hogy az EU sikeresen tárgyal-e egy jelentős európai védelmi ipari stratégiáról. Ha ebben jelentős pénzek vannak, az olyan együttműködéseket fog ösztönözni, mint például a közös vállalkozások. Ezt valahogyan ösztönözni kell" - mondta Johansson.
Az európai országok jelentősen megnövelték katonai kiadásaikat azóta, hogy Oroszország 2022-ben háborút indított Ukrajna ellen.
A NATO becslései szerint a védelmi szövetség európai tagjai idén 476 milliárd dollárt költenek, ami 22 százalékkal több, mint 2023-ban.
Az orosz inváziót követő évben az uniós országok nyilvánosan bejelentett védelmi beszerzéseinek csaknem négyötöde a blokkon kívüli vállalatokhoz került, és ennek kétharmadát amerikai cégek kapták meg - derül ki az Iris francia nemzetközi és stratégiai intézet kutatásából.
Ursula von der Leyen bizottsági elnök márciusban bejelentett európai védelmi ipari stratégiája ezt a helyzetet próbálja orvosolni azáltal, hogy az országokat több helyi vállalattal való közös beruházásra ösztönzi. Azonban míg egyes bizottsági tisztviselők eredetileg akár 100 milliárd eurós összeget is kilátásba helyeztek a stratégiára, azt mindössze 1,5 milliárd eurós támogatással indították el.
Johansson "alapvető fontosságúnak" nevezte különböző vállalatok rendszereinek integrációját. A Saab vezérigazgatója azonban hangsúlyozta: Európának "az amerikai kormánytól függetlenül fel kell lépnie", és meg kell értenie a bekövetkezett "paradigmaváltást". Maga a Saab ebben a hónapban hozta nyilvánosságra, hogy második negyedévben majdnem megháromszorozódott megrendeléseinek száma az egy évvel korábbihoz képest vadászrepülőgépekből, megfigyelő repülőgépekből és tengeralattjárókból álló portfóliójában.
Sokéves úton vagyunk a védelmi kapacitás megteremtése felé, különösen Európában. Még több is lesz. Rendkívül nagy az aktivitás
- zárta gondolatait Johansson.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Portfolio
