Warren Buffett és az átalakuló részvénypiacok
Valóban átárazza a részvénypiacot a kamat? Számít-e a recesszió? Lényeges kérdés-e a soft landing? Erről szól az alábbi gondolatmenet.
Valóban átárazza a részvénypiacot a kamat? Számít-e a recesszió? Lényeges kérdés-e a soft landing? Erről szól az alábbi gondolatmenet.
2019-ben vált igazán látványossá, hogy az Amazon talált egy minden eddiginél hatékonyabb hirdetési rendszert, amelynek éves árbevételét elemzők az év közepén már évi 10 milliárd dollár fölé várták. (Végül 13 lett.) Az elképesztő hirdetésbevételek mögött az állt, hogy az Amazon egyszerre tudta és tudja azt, amit a Meta (Facebook) és a Google csak külön-külön: rengeteg információja van a felhasználókról, kifejezetten a vásárlási szokásaikat ismeri, és kifejezetten vásárlási célú keresésekhez kapcsolódóan tud hirdetéseket megjeleníteni.
Tavaly év végén érkezett a bejelentés, hogy vélhetően az adatkezelési botrányaira is reagálva és mintegy "előre menekülve" Meta Platformsra változtatja a nevét a Facebook, mindezzel kapcsolatban az elsődleges kérdés a következő: vajon Zuckerberg másodszor is képes lesz létrehozni valami olyat, ami a saját területén meghatározza az internet fejlődési irányát és teljesen új üzleti ökoszisztémát teremt? Bár a vállalat óriási felhasználóbázisának és magasszintű hirdetési hatékonyságának köszönhetően biztatónak tűnik a futurisztikus "meta biznisz", a részvénypiac azonban az aktuális kihívásokra fókuszál - abból pedig akad bőven, lehet itt gondolni a felhasználószám csökkenő növekedésére, a TikTok hirdetési piacra való agresszív betörésére és az Apple adatkezelési szabályainak szigorítására például. Mindezek után néhány fontos kérdés maradt: hogyan és milyen hatékonyan reagált és reagál a Meta a legújabb kihívásokra? Mi a helyzet a szabályozási környezettel? A körülmények tükrében jó befektetés lehet a Meta?
Isabel Schnabel, az Európai Központi Bank igazgatósági tagja szombati beszéde szerint amennyiben a zöld átállás inflációt hoz, az EKB-nak monetáris szigorítással kell majd rá reagálnia. Bár a kamatok ésszerű szintre feltornászása már régóta indokolt lenne, a zöld átállás költségnövekedését inflációnak nevezni egyértelműen félreértés, a rá adott monetáris politikai válasz hibás döntés.
A Tesla mindig híres volt arról, hogy mennyire megosztja a tőzsdei elemzőket - bár ezidáig nagyon úgy tűnik, hogy az optimistáknak volt igaza. Annyi biztos, hogy nagyon durva forgatókönyv van árazva a részvénybe, miután sokan a mobiltelefonok átalakulásához hasonlítják az autóiparban az elektromos járművek felé való eltolódást. A Tesla mostani árazása pedig az feltételezi, hogy a cég lesz a közlekedési-szállítási piacon az a szereplő, mint a mobilpiacon az Apple. Persze ez a meccs még egyáltalán nem lejátszott.
Az elmúlt 10-20 évben a globalizáció, az innováció és az adócsökkentések is erőteljes árleszorító hatással bírtak, és közrejátszottak abban, hogy az amerikai fogyasztói árindex alacsonyan, a Fed által megcélzott szint alatt maradt, a Fed pedig deflációtól félve tartósan rendkívül laza monetáris politikát folytatott. Viszont az infláció és a defláció felületes értelmezése következtében a jegybanki inflációs célkövetési rendszer fals jelzésekre támaszkodik, és a Fed ezen fals jelzések alapján próbál meg helyes döntéseket hozni. Bár korábban volt példa indokolatlanul durva kamatemelésekre is, az elmúlt 10 évben ezek a fals jelzések elsősorban fölös pénz teremtését, azaz pénznyomtatást eredményeztek. A pénznyomtatás következtében nagyon egészségtelen pénzügyi ösztönzőrendszer alakult ki extrém olcsó hitelekkel és negatív kötvényhozamokkal, az eszközárinfláció - valamint a fel nem ismert fogyasztói infláció - következtében pedig súlyosbodott a társadalom vagyoni és életszínvonalbeli kettészakadása.
Az első részben arról volt szó, mennyi a fölös pénz a gazdaságban, és az hol és mekkora inflációt okozhat. Szó volt arról, hogy minden tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye, a pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. A második részben arról lesz szó, hogy a jelen helyzetben milyen lépéseket várhatunk a jegybanktól, és a tőzsdei befektetőkre nézve ezeknek milyen következményei lehetnek.
Minden figyelő tekintet a fogyasztási cikkek piacára ragadt, csak a pénznek nem szólt még senki, hogy neki is ott lenne a helye. A pénz viszont már évekkel ezelőtt úgy döntött, inkább máshol csinál inflációt: a befektetési eszközök piacán. Az infláció nem játék, de az inflációnál nagyobb veszélyt jelenthet a gazdaságra nézve egy esetleges elhibázott jegybanki reakció. Amikor monetáris politikáról beszélgetünk, azt szoktam mondani, nem az a fő kérdés, hogy emeli vagy csökkenti-e a kamatot a jegybank, hanem az, hogy helyes döntést hoz vagy pedig hülyeséget csinál. Én elsősorban amerikai tőzsdei vállalatokkal foglalkozom, ezért a Fedre fókuszálva próbáltam meg átgondolni, hogy 2020 és 2021 extrém gazdasági-társadalmi helyzeteire mi lenne a helyes jegybanki lépés, a jelekből olvasva szerintem mit fog lépni a Fed, és a tőzsdei befektetőkre nézve ennek milyen következményei lehetnek. A járvány és a válság rengeteg társadalmi és gazdaságpolitikai kérdést és feladatot is felvetett, de jelen írásban csak a jegybanki politikára fókuszálok.
2018-ban 10 000 dollárra becsültem a bitcoin egyensúlyi árfolyamát, most 25 000-35 000 dollár közé becsülöm. Jelenleg nem tartok bitcoint a portfóliómban, de ha tovább emelkedik az árfolyam, előbb-utóbb bekerülhet. Az alábbiakban megindokolom, miért.
Nem álltak le a tech óriások akvizíciói és befektetései a járvány alatt sem. Stabil pénzügyi helyzetükre és magas részvényárfolyamaikra építve rekordösszegeket fektettek be az elmúlt hat hónapban. Gajdics Attila az Accorde Alapkezelő portfóliómenedzserének írását közöljük.
Az Eurozóna inflációja lassú növekedésbe fordult át az elmúlt időszak egyértelmű csökkenő tendenciáját követően....
Kezdetben a közösségi média csupán izgalmas újdonságnak tűnt, amiről senki sem gondolta volna, hogy néhány év... 
A közelmúltban hatályba lépett és több lépcsőben alkalmazandóvá váló MI Rendelet mellett az Európai Bizottság...
Az emberi erőforrásokkal összefüggő kérdések és kockázatok megértése egy tranzakciós folyamat során általában... 
Nemrég nagyot ment, hogy egy lista szerint Budapest a világ legjobb városa a digitális nomádoknak. De a lista módszertana...
A Német Autóipari Szövetség (VDA) által november első napjaiban nyilvánosságra hozott előzetes adatok szerint októberben...
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
