Konvergencia vagy divergencia - ez a nagy kérdése Magyarország új konvergenciaprogramjának a nyugdíjak kapcsán. A nyugdíjreform már a nyakunkon van, ha a helyreállítási alapban vállaltakból indulunk ki. De mégis hogyan lesz fenntartható és korszerű a magyar nyugdíjrendszer uniós mércével? (1. rész)
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik a globális energiaáraknak és -ellátásnak. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (2. rész)
A magyar kül- és gazdaságpolitika az oroszok Ukrajna elleni támadásával megkérdőjeleződött, miközben a NATO keleti szárnyára mostantól egészen más biztonság- és védelempolitikai kihívások várnak. Úgy látszik, hogy a térségben egyelőre Magyarország az egyetlen, amelyik nem igyekszik változtatni a függőségi viszonyokon, ráadásul az energiaigényes iparpolitikájával még inkább kiszolgáltatottá válik. Cikkemben bemutatom Magyarország sérülékenységének pontjait, amelyekre választ kellene találni a következő időszakban. (1. rész)
Az elmúlt évek egymást követő válsághelyzetei nagyon érzékeny ponton kapták el az autóipart. Az elektromos hajtásra való átállással gyökeresen megváltozik a szektor helyzete, és a komoly kihívást jelentő technológiai váltás mellé jött még a Covid-válság az ellátási láncok akadozásával és a chiphiánnyal, majd később a háború és az energiaválság, a globálisan elszálló inflációról és az egyéb makrogazdasági problémákról már nem is beszélve. Az említett tényezők miatt az elmúlt években nagyon nehéz volt előre jelezni az autóipar helyzetének alakulását, mostanra viszont kezd kitisztulni a kép - bár sajnos nem sok jóval kecsegtet. Ezt mutatja a Top Tier Consultants legfrissebb előrejelzése, amely a járvány előtti utolsó prognózishoz képest 2030-ig 50 millióval kevesebb eladott autóval számol az európai piacon.
Novák Katalin köztársasági elnök – Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter előterjesztésére – Böröndi Gábor altábornagyot nevezte ki a Honvéd Vezérkar főnökévé május 4-én. Az új vezérkari főnök bemutatkozását követően számos kritikát kapott. De mennyire jogosak a bírálatok?
Május 13-án a kezdeményezésünkre összegyűlnek Stockholmban az indiai–csendes-óceáni térség, illetve az Európai Unió és partnereinek miniszterei. A találkozó egyrészt cselekvésre hív fel, másrészt demonstrálja, hogy az EU változatlanul elkötelezett az indiai–csendes-óceáni térség mellett.
Bizonyára egyetlen ma működő vállalat sem gondolkodik abban, hogy a következő egy-két évben, évtizedben eltűnik a gazdasági színtérről. Terveket szőnek, stratégiákat állítanak fel, mindezt azért, hogy a jövő, ami ugyebár biztosan eljön, ne nélkülük köszöntsön be. És bár igaz, hogy a jövő nem jósolható meg, és a cégvezetők nem is jósok, hogy ilyesmivel foglalkozzanak, de alakítható, a jelen trendjeiből egyes alkotóelemei valószínűsíthetők, és bölcs, körültekintő vállalatvezetéssel kialakítható olyan szintű rugalmasság, amely jó eséllyel lehetővé teszi, hogy adott cég a jövendőben is aktív részese maradjon a piaci folyamatoknak. Cikkünkben a jövőállóság öt pillérét vesszük górcső alá, amelyek, ha nem is garantálják, de nagyban segítik, hogy a cégek talpon tudjanak maradni, bármint alakul is a jövő.
A piaci hangulat az összes kockázat ellenére pozitív, amit mi sem mutat jobban, mint a főbb amerikai indexek idei hozamai: az S&P 500 7 százalékkal, míg a Nasdaq kompozit index több mint 15 százalékkal értékelődött fel idén e cikk megszületésének napjáig. Számomra valójában már hetek óta érthetetlen, hogy mi tornázza feljebb a kurzust, miközben bankok mentek csődbe, illetve a gazdasági adatok is lassulást, sőt akár egy kisebb recessziót vetítenek előre. Egyre több jel utal arra, hogy a jelenlegi optimizmus és részvénypiaci emelkedés bedőlhet – a jövőre nézve az értékeltségek mellett a Fed kamatpályája és a gazdasági adatokkal kapcsolatos kérdések is irányt mutathatnak.
Pár hisztérikusabb reakciót hallva az gondolhatnánk, az EU holmi jelentéktelen belső civakodás miatt felelőtlenül késlelteti az ígért lőszerszállítmányt, melyre Ukrajnának égető szüksége volna. Nos, ebből mindössze az utolsó megállapítás igaz: Kijev valóban fogytán a muníciónak. De egyrészt nem az uniós huzavona okoz késést a mostani szállításokban, másrészt minden, csak nem jelentéktelen a vita, harmadrészt felelőtlenség pont a dolog annyiban hagyása volna. Amikor ugyanis a hírbeszámolók szerint hetek óta csupán „néhány részlet kisimítása maradt csak hátra”, az nem másra utal, mint egy jó pár évtizede függőben tartott politikai-stratégiai dilemmára.
Május 2-án és 3-án nagyjából 24 órán belül három top100-as amerikai vállalat adott ki figyelmeztetést az elkövetkező negyedév kínai értékesítéseivel kapcsolatban. A Starbucks, az Estée Lauder és a Qualcomm sem látja rózsásnak a helyzetet.
Az Ukrajna és Oroszország között kialakult konfliktus gazdasági hatásait számos elemzésben vizsgálták az utóbbi bő egy évben. Széles körben ismertté vált, hogy Európa, különösen a kelet-közép-európai országok erősen függenek az orosz energiahordozóktól, míg Ukrajna elsősorban a különféle gabonák és vastermékek exportjában meghatározó világpiaci szereplő. A konfliktus következtében Oroszországgal szemben számos szankciót vetettek ki a fejlettebb államok – köztük az Európai Unió –, azonban ez a fajta nyomásgyakorlás korlátozott mértékű az erős energiafüggőség miatt. Ukrajna esetében a háború következtében megsemmisült az infrastruktúra számottevő része, továbbá a fegyveres harcok, a tömeges népvándorlás és a Fekete-tenger útvonalainak korlátozása jelentenek problémát. Mindezek alapján érdemes megvizsgálni, hogyan változtak az európai országok importkapcsolatai a két országgal a konfliktus kirobbanása óta.
A jogállási törvény tervezetében szereplő több mint ötven munkajogi változtatás és az ahhoz kapcsolódó „teljesítményértékelés” bevezetése a végsőkig feszítette a feszültséget a közoktatási rendszerben. A törvénytervezet által kiváltott teljesen jogos felháborodás a pedagógusok büntethetőségének és kontrollálhatóságának csak rendőrállamokra jellemző mértékén alapszik. Viszonylag kevés szó esik azonban a történet egy másik leágazásáról: hogyan akarja a kormányzat „kezelni” a közoktatás egyre gyorsabb funkcionális leépülését?
Az amerikai részvénypiacon az idei év első négy hónapját egyes behemót technológiai részvények szárnyalása mellett hatalmas divergencia is jellemezte. Miközben a Nasdaq-100 index 20+ százalékos emelkedésben van, addig a kiskapitalizációjú részvényeket tömörítő Russell-2000 index ugyanott van, mint az év elején. Könnyen lehet, hogy már a mesterséges intelligencia korszakát árazza a piac, ahol a kicsi egyáltalán nem szép, szemben Ernst Friedrich Schumacher 1973-as művével.
Könnyen támadhat az az érzésünk, hogy Magyarország vezetői nem szeretnék bevezetni az eurót, miközben a közös valuta számos előnnyel rendelkezik. Az elmúlt időszak hazai eseményei alapján pedig már az is nyilvánvaló, hogy milyen hátrányok érhetnek bennünket a kimaradással.
A 2022-es év az ár-bér spirál bűvöletében telt. Manapság ez a téma feledésbe merült, látva a vásárlóerő elporladását. De mi történik majd akkor, ha tényleg elérjük az egyszámjegyű inflációt az év végére és közben a bérnövekedés 10 százalék felett ragad? A jó hír, hogy az ár-bér spirál elkerülhető. Cserébe a rossz hír, hogy a visszatérő pozitív reálbérek aligha támogatják majd a gazdasági növekedést.
A globális ingatlanszektorral kapcsolatos félelmek egyre többször láthatók a címlapokon és ez nem véletlen. Ugyan eddig főleg Amerikában hallhattunk problémákról, egyre inkább találkozunk hasonló esetekkel Európában is. Érdemes megvizsgálni, hogy melyek a fő mozgatórugói az irodapiacot sújtó problémáknak, hogy teljesen megértsük, mi várható a szektorban.
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) legfrissebb összefoglalója újra ugyanazt az egybites üzenetet közvetíti, amit az elmúlt években már sokszor hallhattunk. Ugyanakkor a jelentés számos tudományos tényt figyelmen kívül hagy. Nagy kérdés, hogy az emberiség mikor ébred fel, és a zöld lufik eregetése helyett szembenéz-e a valósággal. El kell gondolkodnunk ugyanis azon, hogy az emberi élet feltételeit – ha a mainál lényegesen szerényebb anyagi körülmények között is – miként tudjuk biztosítani a jövőben.
Erős hazai vállalati szektor nélkül nehéz túllépni a régiós összeszerelő üzem szerepén, érthető is, hogy a kormány ösztönözni szeretné, hogy a magyar gazdaság minél több területén megjelenjen a hazai tulajdon. De míg a régió más országaiban versenypiaci körülmények között erősödtek meg és emelkedtek fel a hasonló cégek, addig nálunk az állam bábáskodása és az adófizetői pénzek felhasználása mellett történik ez a folyamat. Ez pedig nemcsak rendkívül drága, de számos egyéb kérdést is felvet.
30 milliós bírságot szabott ki egy budapesti szépségszalonra a NAIH, ugyanis számos ponton sértették meg a GDPR szabályait. A szalon összesen 32 kamerát üzemeltetett, melyekkel nem csupán megfigyelte munkavállalóit és vendégeit, hanem hangrögzítésre is sor került. Az eset egyik fontos tanulsága, hogy a minket körülvevő világban a digitalizáció, a robotizáció és a mesterséges intelligencia rohamos fejlődésével az adatvédelem újabb és újabb dimenziókat nyit meg, és kihívásokat jelent, amelyekhez minden piaci szereplőnek alkalmazkodnia kell.
Nem a kötelező leárazás az első versenykorlátozó kormányzati eszköz Magyarországon. A beavatkozások mértéke és mélysége már olyan hatalmas, ami piacgazdasági viszonyok között megvalósíthatatlan, ellenőrizhetetlen, kontraproduktív.
Ruchir Sharma A sikeres nemzetek tíz szabálya című kötete tanulságos olvasmány. A valuta- és adósságválságról...
A megkérdezett amerikaiak közel 60%-a úgy vélekedett, hogy az amerikai gazdaság recesszióban van, ami messze nincs...
Az ESG, vagyis az Environmental, Social & Governance (Környezetvédelmi, Társadalmi és Irányítási) keretrendszer egyre... 
A mai kormányinfón elhangzottak alapján a speciális adózásási formát választó egyéni vállalkozók könnyebben...
Az Északkelet-Ausztráliában található Nagy-Korallzátony még az űrből is fantasztikus látványt nyújt, de a jelentősége...
"Ne hagyjátok, hogy kicsinyes érdekek mozgassanak benneteket." A Budapesti Corvinus Egyetem az idei diplomaosztóra Szabó... 
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
