• Megjelenítés

Nemes Csaba

meteorológus, környezetpolitikai szakértő

Cikkeinek a száma: 41
Az újrahasznosítás nem elég: drasztikusabb megoldásokra lenne szükség

2025. október 05. 09:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Az újrahasznosítás nem elég: drasztikusabb megoldásokra lenne szükség

A mindennapjainkat átszövő műanyagok nemcsak a tengereket és az élővilágot fenyegetik, hanem súlyos hatással vannak az emberi egészségre, beleértve a termékenységet is. A tudomány évtizedek óta figyelmeztet a helyzet súlyosságára, mégis sorra hiúsulnak meg a nemzetközi egyezmények, amelyek valódi fordulatot hozhatnának. A műanyagok újrahasznosítása nem ad életképes megoldást a problémára, ehelyett fenntarthatóbb hulladékgazdálkodási stratégiákat (pl. hulladékcsökkentés, újrahasználat, tiltások, alternatív anyagok) kellene követnünk.

Borzasztó károkat okoz a műanyagszennyezés, egyelőre azonban ez így is marad

2025. október 04. 09:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Borzasztó károkat okoz a műanyagszennyezés, egyelőre azonban ez így is marad

A globális műanyagegyezmény elfogadásáról szóló legutóbbi, augusztusi tárgyalási forduló mintegy kéthetes iszapbirkózás után megállapodás nélkül ért véget Genfben. A több mint három éve tartó tárgyalási folyamat után továbbra is mély megosztottság tapasztalható az egyes érdekcsoportok között. Az eltérő álláspontok alig kerültek közelebb a tárgyalások megkezdése előtti időszakhoz képest, miközben a műanyaggyártás volumene tovább nő annak ellenére, hogy egyre több bizonyíték utal a műanyaghasználat okozta káros egészségügyi hatásokra.

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

2025. augusztus 16. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Ha nem állítjuk meg a felmelegedést, brutális aszály vár ránk

Az aszály napjaink egyik legnagyobb, határokon átívelő környezeti kihívása, amely nemcsak a természetes ökoszisztémákat, hanem az egyes országok gazdaságát és a társadalmát is mélyen érinti. A klímaváltozás, a fenntarthatatlan vízgazdálkodás egyre gyakoribbá és súlyosabbá teszi a csapadékmentes időszakokat. Ennek következményei — az élelmiszer-ellátás bizonytalanságától a vízhiányon át egészen a migrációs hullámok erősödéséig — világszerte egyre érezhetőbbek. Cikkünk azt mutatja be, hogy miként változik az aszályok kockázata, milyen regionális különbségek figyelhetők meg, és milyen eszközökkel lehet fokozni a társadalom és a gazdaság ellenálló képességét.

Az újrafegyverkezés olyan ördögi kört indíthat el, ami a bolygónk jövőjét veszélyezteti

2025. július 27. 10:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Az újrafegyverkezés olyan ördögi kört indíthat el, ami a bolygónk jövőjét veszélyezteti

Becslések szerint a katonai erők tevékenységei (beleértve a katonai képességek előállítását, de magukat a hadviselési tevékenységeket nem) az összes globális üvegházhatásúgáz(ÜHG)-kibocsátás mintegy 5,5%-át teszik ki. Sőt, kutatások szerint akár kétirányú kapcsolat is létezhet a katonai kiadások és az ÜHG-kibocsátás között, és maga a militarizáció is a nemzetgazdaságok termelési és fogyasztási mintáit a szén-dioxid-intenzívebb rendszerek felé terelheti. Ezen túlmenően maguk a fegyveres konfliktusok lezajlása is jelentős káros környezeti hatásokat okoz, amelyek a háborúk és általuk kiváltott veszteségek ördögi körforgásához vezethetnek.

A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

2025. július 20. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A fegyverkezési hullám ezen hatásáról alig beszélnek, pedig katasztrofális a klímára

Szerte a világban egyre nagyobb összegeket fordítanak a hadseregek fenntartására és fejlesztésére, miközben ezzel párhuzamosan a katonai tevékenységek súlyos, gyakran figyelmen kívül hagyott környezeti hatásokat okoznak. Az elmúlt években a geopolitikai feszültségek és háborús konfliktusok nyomán újrafegyverkezési hullám indult, amely nemcsak biztonságpolitikai, hanem klímavédelmi szempontból is aggasztó következményekkel jár. A hadseregek hatalmas üvegházhatásúgáz-kibocsátása jelentős tényezővé vált a globális emisszió alakulásában, miközben ezek a kibocsátások alig szabályozottak.

A szélsőséges időjárási események tavaly leginkább Európát sújtották

2025. július 12. 09:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A szélsőséges időjárási események tavaly leginkább Európát sújtották

A klímaváltozás és a környezeti kockázatok növekedése korunk egyik legnagyobb kihívása, amely nem csupán az ökológiai rendszereket, hanem a modern társadalmak működésének alapját jelentő kritikus infrastruktúrákat is egyre nagyobb nyomás alá helyezi. E cikkben bemutatjuk e rendszerek veszélyeztetettségének mértékét, a kockázatok összetettségét, valamint azokat a megoldásokat és stratégiákat, amelyek segítségével növelhető az ellenálló képességük a jövő kihívásaival szemben.

Kibertámadások, természeti katasztrófák? – Növekednek a kritikus infrastruktúrát veszélyeztető kockázatok

2025. július 05. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Kibertámadások, természeti katasztrófák? – Növekednek a kritikus infrastruktúrát veszélyeztető kockázatok

A modern társadalmak működése elképzelhetetlen lenne a kritikus infrastruktúrák – például az energiaellátás, a közlekedés vagy a kommunikációs hálózatok – folyamatos és zavartalan működése nélkül. Az egyre szaporodó természeti katasztrófák, kibertámadások azonban rávilágítottak arra, mennyire sérülékenyek ezek az infrastruktúrák, és milyen súlyos következményekkel járhat a működésükben beálló zavar.

Óriási környezeti károkat okozhat ez az új, még nem eléggé szabályozott iparág

2025. június 15. 12:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Óriási környezeti károkat okozhat ez az új, még nem eléggé szabályozott iparág

A mélytengeri bányászat kérdése egyre inkább előtérbe kerül szerte a világban: ígéretes gazdasági lehetőséget kínál ugyanis a nyersanyagok iránti globális kereslet kielégítésére, viszont számos súlyos környezeti kockázatot is hordoz. Ebben a cikkben azt mutatjuk be, hogy milyen veszélyeket jelenthet az óceánfenék ásványkincseinek kitermelése, és milyen nemzetközi törekvések zajlanak e tevékenység szabályozására. Utóbbi célja a gazdasági érdekek és a bolygónk ökológiai fenntarthatósága közötti egyensúly megtalálása lenne.

Megindult a hajsza az óceánok mélyén – Már új aranylázról beszélnek

2025. június 09. 10:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Megindult a hajsza az óceánok mélyén – Már új aranylázról beszélnek

Az elektromos autók akkumulátorai, az okostelefonok és elektronikai eszközök iránti kereslet növekedésével a bányavállalatok szerte a világban a mélytengerek felé fordítják figyelmüket, ahol értékes nyersanyagok, például a nikkel és a kobalt az óceánok fenekén burgonyaméretű gumókban találhatók. Egyre több kutatás és közvetlen készülődés tapasztalható így a mélytengerek ásványkincseinek kiaknázása terén az USA-ban, Kínában, Indiában és Japánban – de Európa sem marad ki a sorból az egyértelmű környezeti veszélyek ellenére.

Mi mentheti meg a bolygót az AI energia- és vízéhségétől?

2025. május 25. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Mi mentheti meg a bolygót az AI energia- és vízéhségétől?

A mesterséges intelligencia térnyerése a digitális transzformáció egyik meghatározó hajtóerejévé vált, azonban a technológiai fejlődés környezeti hatásai egyre nagyobb figyelmet követelnek. Az AI-modellek tanítása és működtetése rendkívül erőforrás-igényes, különösen energia- és vízfogyasztás tekintetében. Ezen hatások mérséklése érdekében egyre nagyobb szerepet kap a zöld AI megközelítése, amely az energiahatékonyság növelését, a környezeti lábnyom csökkentését, valamint az erőforrás-tudatos működés előmozdítását integrálja az algoritmusok fejlesztésébe.

Elképesztő, mennyi energiát zabálnak fel az adatközpontok

2025. május 10. 13:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Elképesztő, mennyi energiát zabálnak fel az adatközpontok

A digitalizáció előretörése számos gazdasági és technológiai előnnyel jár, ugyanakkor egyre nagyobb nyomást gyakorol a környezetre is. Az adatközpontok, az AI-technológiák alkalmazásának növekedése komoly energiaigénnyel jár. Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan nőtt meg ezen technológiák energiafogyasztása, és milyen kockázatokat rejt ez a fenntarthatóság szempontjából. Ugyanakkor arra is kitérünk, milyen lehetőségek kínálkoznak a hatékonyság javítására és az ökológiai lábnyom csökkentésére.

A fényszennyezés hatása súlyosabb, mint gondolnánk

2025. április 20. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

A fényszennyezés hatása súlyosabb, mint gondolnánk

A világítás korszerű formáinak elterjedése a modern világ egyik legnagyobb vívmánya, ugyanakkor egyre súlyosabb környezeti és egészségügyi problémák forrása is. A fényszennyezés – vagyis az éjszakai égbolt természetellenes kivilágítása – mára globális jelenséggé vált, amely nemcsak az égbolt látványát homályosítja el, hanem ökológiai rendszerek működését is megzavarja. Az állatvilág és az emberi szervezet egyaránt érzékenyen reagál a természetes fényviszonyok megváltozására. A tudományos kutatások és szakpolitikai kezdeményezések egyre inkább felismerik a probléma jelentőségét. Cikkünkben áttekintjük, milyen hatásai vannak a fényszennyezésnek, és milyen szabályozások, kezdeményezések alakultak ki annak mérsékléséért.

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

2025. március 29. 07:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Alig kap figyelmet ez a globális probléma, pedig Magyarországon is 1,5-2 millió ember egészségét veszélyeztetheti

Bár a zajszennyezés a levegő- vagy vízszennyezéshez képest kevesebb figyelmet kap, azonban világszerte egyre nagyobb problémát jelent. Hosszú távon komoly egészségügyi problémákat okozhat a stressztől, alvászavartól kezdve a szív- és érrendszeri betegségekig. A zajszennyezés fő forrásának a közúti közlekedés számít. Az EU-ban a lakosság több mint 20%-a él olyan területeken, ahol a közlekedési zajszint már káros az egészségre, míg Magyarországon mintegy 1,5 millió ember van kitéve a közúti zajterhelésnek. A zajszennyezés egyéb formáit is beszámítva viszont itthon akár 2 millió ember is érintett lehet.

Hamarosan kifogyhat a globális gazdaság egy fontos nyersanyagból

2025. március 09. 14:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Hamarosan kifogyhat a globális gazdaság egy fontos nyersanyagból

Bár a homok végtelennek tűnik a sivatagokban és a tengerpartokon, valójában egyre inkább hiánycikké válik. Az építőipar egyik legfontosabb alapanyaga, amely nélkül nem lenne beton, aszfalt vagy üveg, ám a túlzott kitermelése súlyos környezeti  károkkal jár. A folyók és tengerpartok homokkészletei kimerülőben vannak, miközben az illegális homokbányászat virágzik. Egyes becslések szerint 2050-re akár teljesen kifogyhatunk az építőipari minőségű homokból, ami drasztikus áremelkedést és ellátási problémákat okozhat. A cikkben a globális homokválság hátterét, hatásait és a lehetséges megoldásait mutatjuk be.

Súlyos kérdéseket vet fel a tengerszint emelkedése: néhol csak az elvándorlás jöhet szóba megoldásként?

2025. február 16. 10:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Súlyos kérdéseket vet fel a tengerszint emelkedése: néhol csak az elvándorlás jöhet szóba megoldásként?

A tengerszint emelkedése nem csupán egy távoli ökológiai probléma, hanem egy olyan globális kihívás, amely társadalmi, gazdasági és politikai szinten is sürgető megoldásokat igényel. A hatékony alkalmazkodás és kárenyhítés összetett döntéseket és hosszú távú tervezést követel meg. A kérdés nem csupán az, hogy milyen technikai megoldásokkal védhetők meg a part menti közösségek, hanem az is, hogy milyen társadalmi, gazdasági és kulturális tényezők befolyásolják az egyes régiók alkalmazkodási lehetőségeit.

Európában is fel kell készülni a tengerszint folyamatos emelkedése miatti katasztrófákra

2025. február 15. 15:30 | Nemes Csaba, Pomázi István

Európában is fel kell készülni a tengerszint folyamatos emelkedése miatti katasztrófákra

Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.

Jobban is ki lehetne használni Magyarország rejtett kincsét

2025. január 31. 15:00 | Nemes Csaba, Pomázi István

Jobban is ki lehetne használni Magyarország rejtett kincsét

A 2021-2030 közötti időszak a geotermikus energia évtizede lesz – véli az Európai Geotermikus Energia Tanács (EGEC). A nonprofit szervezet elemzése szerint az elmúlt hat évben rendkívüli növekedésnek lehettünk tanúi, és becsléseik szerint 2030-ra az ágazat mérete 13-szor nagyobb lesz, mint a 2021-2030-as időszak előtt. A technológia sokféle alkalmazási lehetősége és a hatalmas kiaknázatlan potenciál miatt is a geotermikus energia az energiaátmenet egyik kulcseleme lehet, amit egy előző cikkünkben mutattunk be. Ebben a cikkben az iparág európai helyzetét, illetve a geotermikus energia kiaknázásának hazai lehetőségeit mutatjuk be.

Ez lehet a jövő energiája? A technológia fejlődésével a geotermikus erőművek nagyobb szerepet kaphatnak

2025. január 30. 15:00 | Pomázi István, Nemes Csaba

Ez lehet a jövő energiája? A technológia fejlődésével a geotermikus erőművek nagyobb szerepet kaphatnak

A technológia fejlődése új távlatokat nyit a geotermikus energia nagyobb arányú hasznosítása előtt, és lehetővé teszi, hogy a geotermikus energia vonzóvá váljon az energiamixben - állapította meg a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) 2024 decemberében megjelent elemzése. Ezen technikák közé tartozik a vízszintes fúrás és a hidraulikus repesztés, amelyet az észak-amerikai olaj- és gázipari beruházások során fejlesztettek ki. Ha a geotermikus energia az olyan innovációs sikertörténetek nyomdokaiba léphet, mint a napelem, a szél, az elektromos áram és az akkumulátorok, akkor a jövő villamosenergia- és fűtési rendszereinek egyik sarokkövévé válhat, mint folyamatosan rendelkezésre álló és tiszta energiaforrás. Jelenleg a geotermikus energia a globális energiaszükséglet kevesebb mint 1%-át fedezi, felhasználása néhány könnyen hozzáférhető és kiváló minőségű erőforrással rendelkező országra koncentrálódik, köztük az Egyesült Államokra, Izlandra, Indonéziára, Fülöp-szigetekre, Törökországra, Kenyára és Olaszországra.

Tavaly már Indiában adták el a legtöbb elektromos háromkerekűt - Így zöldítené közlekedését a világ legnépesebb országa

2024. december 22. 10:00 | Pomázi István, Nemes Csaba

Tavaly már Indiában adták el a legtöbb elektromos háromkerekűt - Így zöldítené közlekedését a világ legnépesebb országa

A világ legnépesebb országában, Indiában a légszennyezettség súlyos problémákat okoz, az országban találhatók a világ legszennyezettebb levegőjű városai. Emiatt is egyre sürgetőbbé vált India tiszta energiára való átállásának elindítása, amelynek egyik kulcsa a közlekedés elektrifikációja és az áramtermelés átállítása nem fosszilisenergia-alapú megoldásokra. Emellett a kritikus ásványi anyagok beszerzésének és újrahasznosításának stratégiai tervei is kulcsszerepet játszanak az ország energiaátmenetében.

Részletes keresés
–

Portfolio Blogger

RSM Blog

Fókuszban a KKV-k

A mikro-, kis- és középvállalkozások (KKV-k) gazdasági szerepe kiemelten fontos, ezért nem véletlen, hogy a társasági adó rendszerében is számos adóalap- és adókedvezmény érhető el kimon

Fórum

Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility