Matits Ágnes

nyugdíjszakértő

Dr. Matits Ágnes, közgazdász, aktuárius (1971 MKKE, 2002 Corvinus), címzetes egyetemi docens. 1971-1989 között egyetemi oktató. 1991-2007 között senior tanácsadó a Bankárképzőben. A Magyar Aktuárius Társaság alapító tagja. 1993 óta független szakértőként dolgozik. Számos nyugdíjpénztárban aktuárius tanácsadóként működött. A NYIKA tagjaként részt vett a kerekasztal javaslatainak kidolgozásában.. Korábban a Magyar Aktuárius Társaság ügyvezetőségének, majd Akkreditációs Bizottságának, valamint az Európai Aktuárius Társaság Nyugdíj Bizottságának tagja volt.
Cikkeinek a száma: 10
Valami végleg elromlott a magyar nyugdíjrendszerben – A nyugdíjplafon lenne az egyik megoldás?

Valami végleg elromlott a magyar nyugdíjrendszerben – A nyugdíjplafon lenne az egyik megoldás?

Már eléggé benne van a köztudatban, hogy részben belső kényszerből, részben némi külső nyomásra, de hamarosan változások várhatók a nyugdíjrendszerben. Sajnos az nem eléggé közismert, hogy pontosan milyen változásokra kell készülnünk. Még az sem igazán világos, hogy valódi nyugdíjreformról beszélhetünk-e, vagy megint csak a rendszer néhány elemének módosítására. Nézzük meg, pontosan miről is beszélünk, ha a nyugdíjakat érintő reformok kerülnek szóba.

Veszélyes és téves megállapítások keringenek a magyar nyugdíjreformról

Veszélyes és téves megállapítások keringenek a magyar nyugdíjreformról

Veszélyes és téves megállapítások keringenek a nyugdíjcélú megtakarítások reformjára vonatkozó szakmai ajánlásokról – írja Matits Ágnes nyugdíjszakértő a Portfolio-hoz eljuttatott véleménycikkében. A munkáltatói hozzájárulások adókedvezményének megvonása hiba volt, ami nagyban hozzájárult a taglétszám és a befizetések csökkenéséhez. Mindeközben a nyugdíjpénztár nyugdíjmegtakarítói intézmény helyett adómegtakarító intézménnyé vált, de miért támogassa az állam azoknak a megtakarításait, akik amúgy is meglehetősen sok megtakarítással rendelkeznek? Az alábbiakban Matits Ágnes írását közöljük.

Matits Ágnes válasza a Pannónia Nyugdíjpénztár nyilvános támadására

Nem szeretnék hosszú vitába bonyolódni, hiszen a Pannónia Nyugdíjpénztár alapfelvetésével magam is egyetértek: természetesen vitatható az általam alkalmazott módszertan. Itt elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy ha a módszertanra vonatkozó kritikák elindítanak egy közös gondolkodást arra vonatkozóan, hogy kialakuljon egy konszenzuson alapuló módszertan a pénztárak minősítésére, akkor én már úgy érezném, hogy célt ért ez a cikk, amelynek éppen a "provokáció" lett volna a fő célja.

Nyugdíjkasszák és cafeteria: már az elképzelés is rossz volt

Sok kérdést kaptam az utóbbi időben arra vonatkozólag, mit gondolok arról, hogy a béren kívüli juttatások rendszerében az önkéntes pénztári befizetések kedvezőtlen helyzetbe jutnak azáltal, hogy jelentősen növekszik a munkáltató adóterhe ezeken a hozzájárulásokon. Az én válaszom mindig ugyanaz: az a baj, hogy az önkéntes nyugdíjpénztári befizetések helye eleve nem a választható béren kívüli juttatások között lenne.

Lehullt a lepel a pénztárakról - Ekkora reálhozam ütheti a markod

A magánnyugdíjpénztári rendszer teljes átalakítása kapcsán sokszor elhangzott - általában a megszüntetés indokolásaként - hogy nagyon rosszul "muzsikáltak" a pénztárak. A véleményformálók azonban gyakran aligha a tények alapján nyilatkoztak. Pedig nem biztos, hogy a szektor felszámolását elsősorban a hozamteljesítményekkel kellene indokolni. Van jó néhány védhető szempont, közöttük egyik-másik önmagában is verifikálhatja az ezirányú döntéseket. De nem méltányos ezek mellett vagy helyett a pénztárakat általánosan valamiféle rossz teljesítménnyel is vádolni. A tényeket kell megismerni, még akkor is, ha a múltbeli eredmények ma már csak történelemként értékelhetők. Ezért most nézzük, mit tudunk mondani a magánnyugdíjpénztárak tényleges teljesítményéről. A következőkben Matits Ágnes független nyugdíjszakértő tanulmányát tesszük közzé.

Mindent tudunk - Ennyi reálhozamot vehetünk fel

A társadalombiztosítási rendszerbe visszalépő pénztártagokat jelenleg egy dolog foglalkoztathatja, hogy vajon mekkora lehet az a többlethozam, amit hamarosan akár készpénzben is felvehetnek a pénztáruktól. A továbbiakban Matits Ágnes nyugdíjszakértő számításai segítségével azt mutatjuk be, hogy milyen összegeket várhatnak a pénztáruktól a visszalépett pénztártagok. Az egészen biztos, hogy attól függően milyen pénztárban voltunk, az egyéni számlánk egyenlege komoly eltéréseket is mutathat, ami megmutatkozik a hozamokban is. A szerencsésebbek 500 ezer forintnál is nagyobb összeget vehetnek fel, a többség a számlájának 1-5 százalékát veheti fel, míg a tagok ötöde semmilyen többlethozamra nem számíthat.

Ennyit veszít az a nyugdíjas, aki nem lép vissza az államhoz

Nagyon sokan kérdezik mostanában, hogyan dönthetnek arról, érdemes-e a magánnyugdjípénztárban maradniuk. Az általános válasz csak az lehet, hogy a ma ismert feltételekkel matematikailag senkinek sem érdemes maradnia. Persze sokan lehetnek azok, akik nem mérlegelnek, hanem eleve csak bizalom, vagy éppen bizalmatlanság alapján hoznak döntést. De most arról beszéljünk, hogyan lehet számok alapján mérlegelni a döntésünket.

A pénztártagok nem választhatnak - Vissza kell lépniük

Politikai döntés eredményeként egy nagyon speciális, a világon egyedülálló nyugdíjpénztári szektor jött létre 1998-ban hazánkban, az elmúlt időszakban pedig Matits Ágnes, független nyugdíjszakértő szerint nem szolgált rá a szektor a védelemre. Ha megnézzük az elmúlt 13 évet, akkor a vegyes rendszer csak azoknak térült meg, akik pályakezdőként csatlakoztak a rendszerhez, míg azok, akik önként választották a belépést már sokkal rosszabb helyzetben vannak, éppen azért, mert a választással a tagok lemondtak az állami nyugdíjuk 25 százalékáról. A szakértő szerint jelenleg senki sem juthat racionálisan arra a következtetésre, hogy megérje maradni a pénztárakban, hiszen a feltételek olyanok, amik túl nagy veszteséget hoznak a maradó tagoknak. A következőkben Matits Ágnes véleményét tesszük közzé változatlan formában.

Figyeld a nyugdíjpénztárad! - Nem mindegy, hol van a pénzed

Nagy előnyt jelent a magánnyugdíjpénztárak teljesítményének folyamatos figyelemmel kísérése szempontjából az elszámolóegységes nyilvántartásra való áttérés, hiszen nincs szükség a február végi hivatalos közzétételek megvárására, hogy az éppen lezárult év teljesítményeiről is képet kapjunk - véli Matits Ágnes nyugdíjszakértő, aki a 2009-es hozamok tükrében is kitart álláspontja mellett, miszerint a független és a nagy, banki, biztosítói pénztárak teljesítménye között mérhető eltérés látszik, előbbiek javára.

A szerző írását az alábbiakban változtatás nélkül közöljük.

Minden pénztár teljesítménye azonos? (Vélemény)

A banki és biztosítói hátterű nyugdíjpénztárak szignifikánsan alacsonyabb hozamot értek el eddig, mint a nem pénzintézetekhez kötődő versenytársaik - mutat rá Matits Ágnes, aki szerint a különbség számottevő eltéréseket okoz majd a tagok nyugdíjában is. A legnagyobb gond, hogy a tervezett szabályozás épp a jobb teljesítményt elérő pénztárakat tünteti el a térképről. A szerző írását az alábbiakban változatlan formában közöljük.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.