Hatalmas rés tátong a költségvetésben, az infláció vagy kegyetlen költségvetési hiányhoz, vagy durva megszorításokhoz és recesszióhoz vezet. A gazdasági helyzet miatt a forint és az állampapírhozamok is sérülékenyek - az egyébként meglehetősen drága magyar állampapírok tekintetében is elkél az óvatosság. Az EU-val kötött "béke" persze sok mindent megoldana. Hát még a magyar euró.
Az Apple 2013-tól mostanáig a forgalomban lévő részvényeinek több mint a 40 százalékát vásárolta vissza 500 milliárd dollárt is meghaladó értékben. A visszavásárlások döntő többsége 2013 és 2019 között valósult meg a mai részvényárfolyam tizede és negyede közötti árfolyamon. Ezáltal döbbenetes részvényesi értékteremtés zajlott le, ami valahol egy 2013 október eleji manhattani vacsora következménye is.
A XXI. század kőolajaként szokás emlegetni a mikrochipeket, ezzel is jelezvén: a többnyire szilícium alapú – innen a csúcstechnológia Mekkájának tartott „völgy” neve – integrált áramkör lett a modern gazdaság nélkülözhetetlen hajtóereje. Egyúttal a nagyhatalmi vetélkedések egyik legfőbb tétje. Sajátossága viszont, hogy a parányi félvezetők gyártása páratlanul globalizált hálózatot, kölcsönös politikai-gazdasági függőségek végtelenül bonyolult szövevényéből összeálló együttműködést igényel. A vezető pozícióját megőrizni igyekvő Egyesült Államok nemrég épp ebbe tenyerelt keményen bele. Kérdés, hogy vajon még időben-e.
Ha a kormányzat szeptemberben azt a becslést tartja megalapozhatónak, hogy az éves általános vagy nyugdíjas infláció (a kettő közül a nyugdíjtörvény szerint a magasabbat kell figyelembe venni) legfeljebb 15%-os lesz, vagyis a nyugdíjemelési korrekció idén elmarad, akkor bármilyen matematikai bizonyítással is kívánnak élni, a nyugdíjas társadalom előtti hitelesség erősen sérülhet.
Ami korábban évszázadok alatt történt meg, most évek, hónapok alatt játszódik le a szemünk előtt. Hasonlóan ahhoz, ahogyan a mesterséges intelligencia meghódította a Go-t, ezt a logikai táblajátékot, éppúgy fénysebességgel érti meg az életünk legtöbb területét. Csakhogy, miközben az évezredes Go szabályai vélhetően nem változnak, máshol arra számíthatunk, hogy az AI igazi game changer lesz, és alapjaiban alakítja át a világunkat. Nem lesznek kivételek ebben a pénzügyi szolgáltatások és a bankolás sem, a mérték és a sebesség azonban sok tényezőtől, így például a status quo-ban érdekeltek és a szabályozói oldal erejétől is függ.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (V. rész)
A Globális Célok (vagyis a fenntartható fejlődési célok – a szerk.) kitűzése egy nagyszerű ötletnek tekinthető. Ezeket akkor fogadták el, amikor az ENSZ tagállamai összeültek, és kijelentették: „Ezek a világ legnagyobb problémái, és így fogjuk mérni az ezek terén történő előrehaladást”. A 17 célkitűzés többek között a mélyszegénység és az éhezés felszámolására, az éghajlatváltozás kezelésére, az oktatás helyzetének javítására, valamint az egyenlőtlenség és a korrupció csökkentésére vonatkozó ígéreteket tartalmazza.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben (I., II., III.) a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (IV. rész)
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (III. rész)
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (II. rész)
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános és részletes nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. (Az MNB 2022-ben publikált 144 pontja annyira elnagyolt, hogy értelmezhetetlen.) Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (I. rész.)
Bebizonyosodott, hogy az a technológia, amit általános mesterséges intelligencia néven emlegetünk, lényegesen gyorsabban tud fejlődni, mint azt korábban sejtettük. Az olyan masszív nyelvi modellek, mint a ChatGPT ráébresztette a szakembereket, hogy nem tíz vagy húsz, hanem egy-két évre vagyunk a „nagy áttöréstől”. Emiatt viszont azt sem tudjuk igazán, hogy pár hónap távlatában mire számíthatunk. A bizonytalanság lassan beszivárog a piaci környezetbe is. Fontos viszont leszögezni, általános mesterséges intelligencia még nem jött létre, és a legtöbb fejlesztő cég nem is ezzel foglalkozik. Jelenleg inkább szakterületekre specializált gépi tanulás van, ami viszonylag jól átlátható matematikai megoldások halmaza. Cikkemben bemutatom azt a két különböző utat, amit ma az MI fejlesztés terén külön kell választanunk, illetve azt, hogy mire számíthat az, aki MI-be szeretne fektetni.
Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. Ha a férfiak számára is megnyílna a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai kezelhetetlenül megugranának - feltéve, hogy a Nők40 feltételei nem változnának és a Férfi40-re is vonatkoznának. Ellenben ha a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség nemek szerinti bontását elvetve mindkét nem számára nyitva álló korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget vezetnénk be - például a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi lépéseként - , akkor ennek ára az lenne, hogy egyfelől a mai formájában megszűnne a Nők40, az új rugalmas nyugdíjat az igényelhetné, aki legalább 43 évi jogosító időt szerezne, és tudomásul venné, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, amelynek mértéke annyiszor 3-5% lehetne, ahány évvel a korhatára betöltése előtt venné a nyugdíját igénybe. A Férfi40 önmagában nem járható út, a Nők40 a jelenlegi formájában egyre drágább, mindkét problémára megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszerének bevezetése. (2. rész.)
Továbbra is a viszonylag pesszimista gazdasági elemzők közé tartozom. Bár a magyar gazdasággal kapcsolatos növekedési várakozások az elmúlt hónapokban kissé romlottak, rajtam kívül továbbra sem sokan várnak idén 0,5%-os visszaesést. A korábbiaktól eltérően viszont immár lehetségesnek tartom, hogy az év végére az infláció egyszámjegyűre csökkenjen, bár ehhez továbbra is számos kedvező feltétel fennmaradását tartom szükségesnek. Végül, de nem utolsó sorban az új EU-transzferekhez való hozzáférést is inkább csak jövőre és részlegesen tartom valószínűnek. Ebben az aggodalmamban, miszerint a magyar kormányzat valós megállapodási készsége is kétségessé vált, azonban már sokan osztoznak.
Már a nők kedvezményes nyugdíja is idegen test az öregségi nyugdíj folyó finanszírozású rendszerében, hiszen még aktív korú hölgyeket átsorol a potenciális járulékfizetők köréből a biztos járadékosok körébe, vagyis (azonnal) csökkenti a bevételeket, miközben (nagyon hosszú ideig) növeli a kiadásokat. Ha a férfiak számára is megnyílna a korhatár előtti kedvezményes nyugdíjba vonulás lehetősége, a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai kezelhetetlenül megugranának - feltéve, hogy a Nők40 feltételei nem változnának és a Férfi40-re is vonatkoznának. Ellenben ha a korhatár előtti nyugdíjazási lehetőség nemek szerinti bontását elvetve mindkét nem számára nyitva álló korhatár előtti nyugdíjazási lehetőséget vezetnénk be - például a 2025-re vállalt nyugdíjreform egyik érdemi lépéseként - , akkor ennek ára az lenne, hogy egyfelől a mai formájában megszűnne a Nők40, az új rugalmas nyugdíjat az igényelhetné, aki legalább 43 évi jogosító időt szerezne, és tudomásul venné, hogy a korhatára betöltése előtt igénybe vett nyugdíja összegét levonás terhelné, amelynek mértéke annyiszor 3-5% lehetne, ahány évvel a korhatára betöltése előtt venné a nyugdíját igénybe. A Férfi40 önmagában nem járható út, a Nők40 a jelenlegi formájában egyre drágább, mindkét problémára megoldás lehet a rugalmas nyugdíjazás gender-semleges rendszerének bevezetése. (1. rész)
Már az elmúlt év második felében ismertté vált az a megállapítás, hogy a munkavállalóknak a reálbérek csökkenése miatt érezhetően romlik majd a jövedelmi pozíciója. Egyre gyakrabban lehet olvasni olyan véleményeket, hogy a visszaesés mértéke meghaladja majd a 2009-es mértéket, ilyen tapasztalata hazai munkavállalóknak utoljára a kilencvenes évek elején lehetett. De vajon ebben az időszakban állnak-e rendelkezésükre olyan eszközök, lehetőségek, amelyekkel ezt a negatív hatást képesek csökkenteni, vagy akár teljesen kiküszöbölni?
Magyarországon egy főre vetítve mind a GDP, mind fogyasztás kisebb, mint Lengyelországban vagy Csehországban. Mivel hazánkban az elmúlt időszakban az alacsony hozzáadott értékű munkahelyek száma nőtt dinamikusan, így nem meglepő, hogy a bér, így a jólét nemzetközi összevetésben alacsony szinten maradt.
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeülhet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma. A kkv-szektor zsugorodósa mellett azonban nem lehet nagyobb bérterheket vállalni év közben. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára ír a helyzetről.