Hétfőn mutathatja be gazdasági mentőcsomagját Orbán Viktor miniszterelnök, a nagy várakozások övezte intézkedések finanszírozásáról is egyre több részlet derül ki. A jegybank és az adósságkezelő utóbbi hetekben hozott intézkedései nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a kormánynak legyen elegendő pénze költekezni, lassan körvonalazódnak a következő hónapok finanszírozási folyamatai.
A koronavírus-járvány nagy valószínűséggel olyan recessziót okoz a világ legtöbb gazdaságában, amely még a nemrég magunk mögött hagyott globális pénzügyi válság közvetlen hatását is meghaladhatja. Sok múlik ezért azon, hogy a kormányok hogyan kezelik a válságot. A világ közgazdászai érthető módon intenzív ötletelésbe kezdtek a kívánatos válságkezelési módozatokról. Több hazai szakember is publikálta gondolatait e témában, többek között Bihari Péter a Portfolio oldalán megjelent cikkében, ahol keresletélénkítő eszközként az adósságot szerinte nem növelő helikopterpénzt ajánlotta. Mi ez a vicces hangzású csodafegyver? Vajon tényleg képes-e csodákra? Ki fizeti végül a számlát? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A kormány oda nyúlt első körben a járvány elleni küzdelem finanszírozása érdekében, ahol pénzt lát: a kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőit sújtja különadóval. A nem meglepő lépés mindenesetre érdekes: a teljes csomaghoz viszonyítva elenyésző összegnek tűnik a 36 milliárd forintos, kiskereskedelmi különadó-bevétel, a deficit ekkora mértékű elengedését várhatóan elbírta volna a költségvetés. Nem ez volt azonban a cél, inkább üzenet értéke van az extra tehernek.
Az állam pótolja ki 50-70 százalék körüli mértékben azoknak a munkavállalóknak jövedelmét, ahol a vállalat a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt árbevétel-zuhanást szenvedett el - állt elő új, a külföldi példákhoz hasonló javaslatával a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Portfolio-nak nyilatkozva. Parragh László szerint most a munkahelyek megőrzése a legfontosabb feladat.
Az elmúlt napok egyik kiemelt belpolitikai vitatémája az, hogy vajon az Európai Unió nyújt-e valós segítséget Magyarországnak a koronavírus okozta válság kezelésére. A Fidesz politikusai ezt vehemensen tagadják. Az Európai Bizottság (EB) 2000 milliárd forintos támogatásról beszél, és hivatalos levélben kérte a magyar kormány felelős minisztereit, hogy vegyék fel a kapcsolatot a Bizottság szakszolgálataival, hogy megbeszéljék a részleteket.
Az egészségügyi ellátások kapcsán két dologra kell felkészülnie a lakosságnak az elkövetkező időszakban. Egyrészt nehezebb lesz hozzájutni azokhoz a szolgáltatásokhoz, ami nem köthető a koronavírus-járványhoz. Másrészt pedig ha a helyzet változik, és oldódik a feszültség, akkor mindenki egyszerre akar orvoshoz jutni. Cikkünkben olyan alternatívákat vázolunk, amelyek ebben az időszakban is járhatóak lehetnek, főleg mivel online úton lehet ezeket intézni.
Az MNB szerdai lépése után ismét megemelkedtek a kamatok a bankközi piacon. Akik benne ülnek a moratóriumban, azok persze idén ebből még semmit sem érzékelnek. 2021 januárjában azonban eljöhet az igazság pillanata: a moratóriumban érintett változó kamatozású hitelek futamideje még jobban megnőhet, hiszen nagyobb lehet az elhalasztott kamatfizetés összege. Még a törlesztőrészletek is megemelkedhetnek az eddigihez képest (akár benne van a hitel a moratóriumban, akár nem), ha tartós lesz ez a viszonylagos monetáris szigor. Kiszámítottuk, mennyivel.
Meglepetésként értékelik az elemzők az MNB szerdai kamatemelését, hiszen jelenleg a világ legtöbb jegybankja éppen lazítani igyekszik a koronavírus gazdasági hatásai miatt. Azt elismerik a szakemberek, hogy a forint utóbbi napokban látott intenzív gyengülése késztethette lépésre a jegybankot, azonban nem biztos, hogy ennyi elég lesz a trend megfordításához.
Igazán felkavaró az MNB két, hazai és nemzetközi színtéren is méltán neves középvezetőjének a jelenlegi válságra adott javaslataimra írott válasza. Ezt kénytelen vagyok az MNB hivatalos reagálásának tekinteni. Fel sem tételezem, hogy a bank vezetőinek jóváhagyása nélkül lehetne fontos kérdésekben még ilyen tekintélyes vezetőknek is magán véleményt megfogalmazni. Különösen megnyugtató a válaszból tükröződő magabiztosság. Magam is szeretném osztani és erőt meríteni belőle. Ami egy kicsit elbizonytalanít, az legfeljebb a piac méltatlan viselkedése.
Nehezen érthető a hazai döntéshozók késlekedése, amikor már nemcsak Németország, hanem olyan országok is, mint Románia vagy Szlovákia már két hete bejelentették a munkavállalói bérek nagy arányú támogatását - fejtette ki a Portfolio-nak adott gyorsértékelésében Fajcsák Gábor, akit arról kérdeztünk, milyen várakozásokkal tekint a jövő hétre várható, példátlan méretű gazdaságélénkítő csomagra. Az RSM adóüzletágának vezetője szerint a legfontosabb és legsürgetőbb a munkavállalói bérek támogatása, nemzetközi példák alapján, valamint a napi megélhetési gondokkal küzdők számára is azonnali segítség kellene.
Az utóbbi napokban megint intenzív forintgyengülés kezdődött, aminek köszönhetően szerdán 365 fölé emelkedett az euró jegyzése. Ráadásul most azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a többi feltörekvő devizával együtt esik a forint. Mi történt megint a piacon?
Nyolc és fél éve nem volt akkora havi gyengülés a forint árfolyamában, mint idén márciusban, ennek köszönhetően emelkedett kedden 360 fölé az euró jegyzése. A mostani esés nem elsősorban a forintról szólt, a régióban és a feltörekvő piacokon is hasonló mozgásokat láttunk, a magyar deviza balszerencséje talán csak annyi, hogy a 2019-es esés után eleve gyenge szinten érte a jelenlegi válság. Azt is megnéztük, hogy a mostanihoz hasonló gyengülés után mire lehet számítani a történelmi tapasztalatok alapján.
A kormány a koronavírus-járvány által kiváltott gazdasági bizonytalanságban, egyfajta ködben helyes válaszokat ad - vélekedett a Portfolio-nak nyilatkozva Parragh László. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét azok után kerestük meg, hogy a szervezet eljuttatta a kormánynak az átfogó kríziscsomagját. A kamara első embere szerint figyelmeztető jel, hogy nincs tapasztalatunk ehhez hasonló válságokkal, nem tudjuk, hogyan fut le és mekkora károkat okoz.
Egyelőre van elég zöldség és gyümölcs a hazai boltok polcain, az importáruknál viszont hiány is lehet, ha nem oldódik meg a zavartalan áruforgalom. Nagyobb baj, hogy a koronavírus miatt hozott intézkedések következtében a nagybani piacokról eltűntek a külföldi felvásárlók, a hazai éttermek és vendéglátóipar kereslete drasztikusan visszaesett, sőt, még az áruházláncok is kevesebb zöldséget és gyümölcsöt vesznek, mint eddig, ez pedig nehéz helyzet elé állítja a magyar termelőket. Európa más országaiban sem jobb a helyzet.
Szerte az országban rengeteg uniós fejlesztés zajlik, amelyekre sok helyen látványos táblák is figyelmeztetnek, de melyik vajon megyénként és megyei jogú városonként a 10-10 legnagyobb ezek közül? Mivel sok tízezer projektről van szó, így jelen cikkünkben csak a legnagyobb uniós programunk, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) keretében elnyert források alapján mutatjuk be megyénként és megyei jogú városonként a legnagyobb fejlesztéseket.
A Portfolio számításai szerint az elmúlt napokban 304 millió eurónyi, mintegy 108 milliárd forintnyi EU-támogatást utalt át Magyarországnak az Európai Bizottság és ugyanennyit fog még a következő két hétben is, hogy ezzel a likviditással is segítse itthon a koronavírus elleni küzdelmet. Fontos, hogy ez a bő 200 milliárd forint nem plusz pénz, hanem pár hónappal előrehozott kifizetés, de van egy ezen felül nem visszafizetendő EU-s pénz tétel is legalább 280 milliárd forint értékben. És mindez csak a kezdet: további több milliárd eurónyi mozgásteret is megteremtett a Bizottság a magyar kormánynak az EU-pénzek itthoni felhasználásában, hogy a koronavírus elleni küzdelmet rugalmasan segítse. Azt tehát nem lehet mondani, hogy a válsághelyzetben nem segít Brüsszel, azt viszont igen, hogy éppen most üt vissza az a stratégia, amiért eddig vertük a mellünket. Ez egyébként nem egyedi: 13 másik tagállam ugyanígy járt.
Mind az állami, mind pedig a magánszolgáltatóknál nagy változásokat hozott a koronavírus-járvány európai terjedése, egyelőre operatív szinten, de várhatóan a strukturális és stratégiai szintű átalakulások is előjönnek - vetítette előre Végh Attila a Portfolio-nak adott interjújában a koronavírus egészségügyi ellátórendszerekre gyakorolt hatásával kapcsolatban. A svéd Capio és a kelet-európai régióban érdekelt Panta Hospitals korábbi elnök-vezérigazgatója beszélt arról, hogy Nyugat-Európában milyen döntéseket hoztak a felkészülés érdekében, részletesen ismertetve Anglia példáját, de azt is előrevetítette, hogy a járványügyi helyzet hogyan írja át a magánszolgáltatók térképét. Úgy véli: a pandémiás krízis után várható recesszió még nagyobb hatással lehet a magánegészségügyi szolgáltatók piacára. Az egészségügyi szakember szerint három fontos tanulsága van az ellátórendszerekre nézve a mostani helyzetnek.
A koronavírus-járvány miatt nem csak az országok egészségügyi rendszerei kerülnek nehéz helyzetbe, hanem a járvány visszaszorításának érdekében meghozott korlátozások miatt a gazdaságok is. Sokan – még a takarékoskodásról híres Németország is – gigantikus állami mentőcsomagokkal igyekeznek megóvni a vállalatok épségét és a munkahelyeket, hogy gyorsan kilábaljanak, vagyis V-alakú visszapattanásban reménykedhessenek. Vannak országok, ahol az átfogó mentőcsomagok késlekednek, így elhúzódhat és mélyebb lehet a recesszió, leépülhetnek a termelőkapacitások, ezekben az országokban egyre nagyobb esélye van az L-alakú válságnak. A rossz hír az, hogy ma még az utóbbiak közé tartozik Magyarország is. A jó hír viszont az, hogy ez a helyzet egyetlen pillanat alatt megváltozhatna.
Tombol a koronavírus-járvány, súlyos áldozatokat szed Európában, ágazatok állnak a földbe, teljes gazdaságok satufékeznek és a kormányok sorra jelentik be fiskális mentőcsomagjaikat. Úgy tűnik, hogy már-már a kormány is eljátszik a gondolattal, hogy elengedi a deficitet. Ugyanakkor a mértéket tekintve mintha nem lennének realisták a várakozások, és elfelejtődik, hogy a jelenlegi helyzetben magától is elszabadul a deficit.
Megint külön utakon jár az MNB a kedden bejelentett intézkedéseivel a világ többi jegybankjához képest, de a Monetáris Tanács által elképzelt élénkítő csomag akár működhet is, sőt hatékonyabb is lehet, mint a hagyományos mennyiségi lazító (QE) programok. A lépés sikerét persze majd a részletek döntik el, de most úgy látszik, hogy csak a jegybankon múlik, mennyi pénzzel akarja elárasztani a piacot.
Tamástól jött a hír, hogy februártól a Wise is áthárítja a teljes tranzakciós adót a magyarországi ügyfeleire...
Ebben a hónapban is bővítettem, most Pepsit vettem. Eladtam a T. Rowe Price részvényeimet, amik után nem is kaptam...
Az új termékfelelősségi irányelv elfogadásával több évtized után megújulnak a termékfelelősségi szabályok...
A globális minimumadó törvény 2024. január 1-jei életbe lépésekor egyértelművé vált, hogy a törvény hatálya... 
Még mindig nincs olyan óra a középiskolákban, ami kellően felkészítené a végzős diákokat a pénzügyi döntésekben... 
Pulyka nélkül, de szakszervezettel, milliárdos bónusszal, Druckenmillerrel és Szabó Lászlóval búcsúztatjuk az évadot!...
Alakul az új magyar gazdasági vezetés.
Megjelent a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének harmadik epizódja.
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
